Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)

1967-05-04 / 104. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK] Ara. §0 ETILÉ* SomoggiNéplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A ^íTivVEI TANÁCS LAPJ A XXIV. évfolyam 104. szám. i 1967. május 4., csütörtök------------ --------------------------­B efejeződött a pártoktatás a siófoki járásban (3. o.) Kitüntetett vendéglátók (5. o.) A FALAKON KÍVÜL (6. o.) A MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL 1 MÁJUS ELEJÉN A HATÁRBAN ITT A NEVELŐ HÓNAP. Ragyogó napsütéssel köszön­tött ránk. Mér áztató esőt is adott, aztán újra kezd melegedni az idő. Toponár határát járjuk azt vizsgál­va, hogy milyen most és mit ígér a májusi mező. Tátrai János, a Petőfi Termelőszövetkezet elnöke először az őrei út melletti répaföldre invitál. Örömmel tapasztalja, hogy szinte az egész tábla szélességében szorgoskodnak a sarabolók. Balogh Sándor hrigádja már alig várta ezt a napot, a kezdés napját. — Az igazat meghallva én azt hittem, hogy korábban hozzáfogha­tunk — mondja a hajlado- zásból fölegyenesedve Fe­kete Lajosné. — Néztem, figyeltem, hogy mikor sorol a répa. Kibújni kibújt ugyan, de amíg a hűvös idő tartott, addig nem ment semmire sém, megállt a fej­lődésben. Ügy számolom, és mondom is az asszonyok­nak, hogy azért a jövő hét második felében egyelhet­jük. Akivel csak beszélgettünk, mindenki derűs jókedvvel szól erről a munkáról. A parasztember sajátja: a kez­dés öröme, a jó remény ér­zése járja át bensőjüket. Leguggolnak a földre, uj­júkkal tapogatják — azt kell inkább írnom, hogy meleg tekintetükkel simoga- ják — az aprócska répanö­vényt; duzzadt levelei ha­ragoszöldek: kövér a föld, benne van a növesztő táp- érő. — Holnap estig elfogy — mondja Molnár József né csapatvezető, aki beteges létére is elvállalt egy par­cellát, s mára segítőtársat hívott magával. NÉMELYEK MAR KÉ­SZÜLŐDNEK HAZA. Mo­gyorósi Gyula, az Áram- szolgáltató Vállalat dolgo­zója pedig azt mondja fiá­nak, a hetedik osztályos Csabának, hogy pihenjen egyet, tisztogassa meg ka­páját, aztán folytatják még a sarabolást. Felesége a tsz-tag, ő, vállalta az 1360 négyszögöl répát, a család összefogásával művelik meg ezt a parcellát. Sarabolás, egyel és, mélykapálás, gazoló kapálás, Ősszel meg kiszárí­tás után koronázás és ku­pacba rakás — lesz vele dolog. De van ám benne pénz is. Egy parcellára évi harminchat munkaegység jár, ehhez jön a prémium: az össztermés tizenhárom százalékának. pénzértéke. Tavaly 220 mázsát adott a répa holdja, s csupán pré­miumként átlagosan 930 fo­rint jutott egy-egy család­nak. Versenytábla ez — jegy­zi meg az elnök. Tavaly nyáron itt rendezték meg a megyei szántóverseny dön­tőjét. S az idén meg az asszonyok versengenek: ki termel több cukorrépát a vállalt parcellán. A veze­tésen nem múlik a siker. Tiszavári Sándor, a szövet­kezet új agronómusa azzal mutatkozott be a lopouá- riaknak, hogy kifogástalan magágyat készíttetett. Ve­téskor a sorok csatlakozá­sára különös gonddal ügyelt, mert az eddigi gyakorlattól eltérően az ősszel fogat helyett traktoros eke szánt­ja majd ki a répát... A többi már az időjárás meg a tagság dolga. Aszomszédos táblán lu­cerna zöldeli. Letépünk egy szálat: negyven centi. En­nél szebbet kívánni sem le­het május elején. Megkapta az idén is, amit ember meg­adhat neki. Kora tavasszal borona járta meg, aztán megpétisózták, és irtották közüie a gyomot. Jó a kilá­tás a széna termésre. Jut belőle a közös és a háztáji jószágnak egyaránt. Éppen amott jön Tapasz ti Mihály brígádvezető: apró kis eö- vekeket hoz. Kiméri a ta­gok lucernáját. Dolgozón­ként húsz négyszögölet sza­vaztak meg. REPÄSPUSZTA FELÉ haladva friss szántás tábláit látjuk. A téli egyesüléssel kapta Toponár ezeket a föl­deket. Így megnőtt az amúgy sem kevés tavaszi teendő. Tartják az ütemet a traktorosok. Vasárnap is dolgoztak. Molnár Gyula, Keszthelyi Lajos, Sipos Dé­nes meg Horváth Péter érti és tudja, hogy most már sürget a kukoricavetés. A hét végére remélhetően vé­geznek vele, pedig hagy a vetéstervük: több mint ezer­kétszáz hold. Varga Kál­mán növényvédő szakmun­kásnak a munkacsapata gondoskodott a kukoricaföld vegyszerezéséről. Az őszi kalászosok tisztasága szin­tén. az ő munkájukat di­cséri. ELHAGYTA RÉG A FÖLDET A BÚZA, most olyan gyorsan növekszik, mintha húznák. Érdemes lesz megfigyelni — magya­rázza az elnök —, hogy a szovjet Bezosztájá rövide­sen úgy megugrik, hogy megelőzi az összes többi fajtáit. Növekszik, szárba szökken, kihozza kalászát — s a jövő hónap végén várhatjuk az aratást. A májusi határ, a pa­raszti szorgalom hű mutató­ja nem rossz termést ígér. Kutas József V .......................................................................J A KISZ központi bizottságénak közleménye A magyar ifjúság nagy fel­Minden dolgozónak érdeke nagy céljaink megvalósítása MEGKEZDŐDÖTT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK XXL KONGRESSZUSA Blaha Béla, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke üdvözli a küldötteket és a tanácskozáson részt vevő vendégeket. haborodással értesült arról a minősíthetetlen incidensről, amely Rodolfo Meehnit, a De­mokratikus Ifjúsági Világszö­vetség elnökét érte. Mint is­meretes, Utas . Pqpajs görög diploma la. felrúgva a diplo­máéig legelemibb Hermáit, a nyilvánosság előtt inzultáita á DÍVSZ elnökét, és fasiszta típusú rágalmakat zúdított a világszövetségre, mert az el­nök részt vett a görög haza­fiak üldözése elleni tünteté­sen. A magyar ifjúság elité) minden olyan magatartást, amely a hazánkban élvezett vendégjoggal visszaélve, még-. : sérti a világ haladó ifjúságá­nak szervezetét és annak ve­zetőit Szerdán az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdte munkáját a szak- szervezetek XXI. kongresszu­sa. A budapesti és vidéki gyá­rak, bányák, üzemek, hivata­lok, intézmények dolgozóinak képviseletében több mint 600 szavazati jogú küldött és mintegy 500 vendég foglalt helyet a kongresszusi terem­ben. Ottt voltak a legkülön­bözőbb társadalmi és tömeg- szervezetek képviselői is. A csaknem ötven országból ha­zánkba érkezett delegációk öt világrész dolgozóinak üdvöz­letét hozták el a kongresz- szusra, ezenkívül öt nemzet­közi szervezet, a Szakszerve­zeti Világszövetség, az Össz- afrikai Szakszervezeti Szövet­ség, a Latin-amerikai Egység- kongresszus, az Arab Szak- szervezetek Nemzetközi Szö­vetsége és a Nemzetközi Mun­kaügyi Szervezet küldöttei foglaltak helyét a padsorok­ban. Tíz órakor lépett a mikro­fonhoz Blaha Béla, a Szak- szervezetek Országos Taná­csának elnöke. Javaslatára a küldöttek egyhangúlag meg­választották a kongresszus el­nökségét. Részt vett a tanács­kozáson és az elnökségben foglalt helyét Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke; Apró Antal, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, Biszku Béla, a Központi Bi­zottság titkára, a Politikai Bizottság tagja, valamint a társadalmi és tömegszerveze­tek, az egyes szakmai szak- szervezetek számos vezetője, a szocialista brigádok több tagja. Ugyancsak az elnök­ségben foglaltak helyét a Szakszervezeti Világszövetség és az egyes országok delegá­cióinak vezetői. Ezután megválasztották a küldöttek a kongresszus tit­kárságát, a munkabizottságo­kat, és elfogadták a napiren­det. Határozatot hoztak arra is, hogy a kongresszuson meg­Gáspár Tiszteli kongresszus! Kedves elvlársak! Kongresszusunk összehívá­sát megelőzően — a szak- szervezeti demokrácia köve­telményeinek megfelelően — a szervezett dolgozók demok­ratikusan megválasztották mindenhol a bizalmiakat, műhelybizottságokat, szak­szervezeti bizottságokat és a szakszervezeti tanácsokat. Új­jáválasztották ■ az v iparági szakszervezetek területi bi­zottságait, és a szakszerveze­tek megyei • «tanácsait. A vá­lasztások sófán .mintegy há­rommillió szakszervezeti tag kereken ötszázezer tisztségvi­selőt választott meg, több mint egymillió szervezett munkás mondott véleményt a szakszervezetek négyéves te­vékenységéről. A választások­ra általában a szervezett dotoccAk tömeges raegjelené­választásra kerülő Szakszer­vezetek Országos Tanácsa 173 tagból áll majd. Póttago­kat nem választanak. A napirend a következő: 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XX. kongresszus óta végzett munkáról, valamint a ma­gyar szakszervezetek soron következő feladatairól. 2. A számvizsgáló bizottság jelen­tése. 3. A magyar szakszerve­zetek alapszabályának módo­sítása. 4. A Szakszervezetek Qrszágós Tanácsának és számvizsgáló bizottságának se, érdeklődése. aktivitása volt a jellemző. Gáspár elvtárs ezután a választásokon elhangzott ja­vaslatokkal foglalkozott, majd megállapította, hogy a szak- szervezetek. mint a hatalmon levő munkásosztály osztály­szervezetei, munkájukat min­denkor a munkásbatelom sorsáért, nagy célkitűzéseinek megoldásáért érzett felelős­ségtől mélyen áthatva vé­A ^zakszetvezéípk részt vettek a gazdaságirányítási rendszer reformjának kidol­gozásában és annak céljaival egyetértenek. A reform alap- elvei széles körben ismertté váltak, és a dolgozók között növekvő egyetértést váltottak iki. Mivel azonban a részletek Blaha Béla. megnyitó be­szédében üdvözölte a küldöt­teket és a meghívottakat. Megemlékezett azokról a ki­emelkedő magyar és külföldi szak szervezeti vezetőkről, akik a legutóbbi kongresszus óta vesztették életüket. Ja­vaslatára a tanácskozás rész­vevői néma felállással tiszte­legtek az elhunytak emléke előtt. A megnyitó után Gáspár Sándor, az MSZMF Politikai Bizottságának tagja, a Szak- szervezetek Országos Taná­csának főtitkára terjesztette elő a Szakszervezetek Orszá­káspárt IX. kongresszusának programját a szervezett dol­gozók, amint a választások mutatták, magukévá teszik és végrehajtását maximáli­san elősegítik. A továbbiakban a harma­dik ötéves terv főbb céljait, előirányzatait ismertette. A referátum ezután három kérdéscsoport beható elem­zésére tért ki. kidolgozása még folyamatban van, nem mindenki számára világos minden összefüggés. Ezért helyenként még vannak félreértések a reform céljait, lényegét illetően. Ez minden Új megjelenésének természe­tes velejárója. A referátum a továbbiak­ban — a szakszervezetek szemszögéből — áttekintést adott a reform céljairól, leg­főbb vonásairól. Utalt arra, hogy a reform: eszköz . szo­cialista rendszerünk gazdasá­gi erejének növelésére, az élet- és munkakörülmények javítására. Gáspár Sándor vitába szállt azzal a helytelen szemlélet­tel, amely szerint ellentmon­dás van az egyszemélyi fele­lős vezetés és az üzemi de­mokrácia erősítése között. — A gazdasági vezetők megnövekedett döntési jog­köre valóban új helyzetet teremt. A megnövekedett ön­dasági vezető, mind a kol­lektíva felelősségét. A gazda­sági vezetőknek meg kell érteniük, hogy a vállalat te­vékenysége nem lehet ered­ményes, ha nem támaszkod­nak a dolgozókra. A reform megvalósítása so­rán erősíteni kell a tulajdo­nosi szemléletet, hogy min­den dolgozó érezze: rajta is múlik nagy céljaink megvaló­sítása, és módja van közre­működni a vállalat jelenének ás jövőjének formáláséban, irányításában és a szakszer­vezetek révén is tulajdon­képpen részese a vezetésnek. Ez a tudat, valamint a sze­mélyes anyagi és erkölcsi ér­dek felismerése és érvényesí­tése ösztönzi a dolgozót ak­tívabb, céltudatosabb cselek­vésre — mondta többek kö­zött Gáspár Sándor. (Folytatás a 2, oldalam} megválasztása. gos Tanácsának beszámolóját. Sándor referátuma A Magyar Szocialista Mun­állóság fokozza mind a gaz­gezték. I. A sasaksaervexetek feladatai a gazdaságirányítási rendszer reformjának megvalósításában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom