Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)
1967-05-12 / 111. szám
Péntek, 1967. május t?„ 3 SOMOGYI NÉPLAP A szakszervesetek XXL kongresszusa után MEGNŐTTEK A FELADATOK w—w1 iiii ''■■■ '■mii mm ...... '■ni—w—iinium— ingwnMmmnr»„n—ui M agasabb szintű mim ka verseny — Közösen a közös célért — A szociális ellátás csak jobb lehet a mostaninál fi csrgsi járás fermeliiszMezeteieeh helyzete A_ múlt évi zárszámadások megyei értékelése igazolta azt a tényt, hogy terrnelőszövet kezeteink tovább erősödtek, a célkitűzéseknek megfelelően javalltaik gazdasági eredményeik, s ezzel együtt tovább emelkedett parasztságunk jövedelme, életszínvonala. A megye egészére vonatkozik ez. Ha azonban részleteiben vizsgáljuk az eredményeket, járásonként elemezzük szövetkezeti mozgalmunk helyzetét, nem ennyire egységes, egyértelmű a megállapítás. Megkülönböztetett figyelmet érdemel pl. ebből a s»empon,tból a csurgói járás termelőszövetkezeteinek helyzete. Javulás helyett visszaesés — Az üj gazdaságirányítási rendszer lényegéből fakad, hogy a szakszervezeteknek is nagyobb feladatokat kell megoldaniuk — kezdte a beszélgetést T ibold József, az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára. Az elvek szakszervezeti bizottságunk feladatait is meghatározzák. A kongresszus azonban sok mindenben konkrét tennivalókat is adott. Ilyenek: az eddigieknél sokkal jobban kell ügyelni arra. hogy a rendeleteket torzítás nélkül hajtsák végre, s előtérbe kerül a dolgozók érdekvédelme. A munkaver- senyt pedig éppen a megnövekedett feladatok miatt az eddiginél magasabb szintre kívánjuk emelni. Ehhez már megtettük az első lépéseket. A jubileumi munkaverseny jó lehetőség erre. A brigád- versenyek mellett ebben az évben már az építés- és a fő-építésvezetőségek is, versenyeznek. Ezektől a versenyektől a brigádélet föllendülését is várjuk, hiszen nekik is jól kell dolgozniuk ahhoz, hogy az építésvezetőség teljesíthesse feladatát A szocialista munkaverseny így összetettebbé válik: egyrészt a brigádok, másrészt az építés- és a fő-ép ítésveaetőségek versenyeznek. Ez az irányítókra több feladatot ró, s nagyobb felelősséget követel a dolgozóktól is. A legutóbbi termelési tanácskozásokon már sok szó esett erről a felszólalásokban. A versenyhez a föltételekét mindig nekünk kell biztosítani. Ehhez az emberek sok segítséget adnak azzal, hogy a hibákra felhívják a vezetők figyelmét Nemegyszer például maga a kőművesbrigád jelzett, hogy késnek a bádogosok, s emiatt leázik a vakolat. — A kongresszuson szó esett a munkaidő csökkentéséről. Milyen lehetőségek vannak erre az építőipari vállalatnál? — A föltétel: új módszerek, új technológia bevezetése. Csak így érhetjük el, hogy se a kereset se a termelékenység ne csökkenjen. steledik a varászlói határban. A takar- mányos kocsi most bukkan fel az erdő alján. Süppedős, homokos út visz az új telepítés és a cserjés között a majorba. Ketten ülnek a magasan rakott kocsi tetején. Beszélgetnek, de azt már nem hallani, hogy miről. Lusta a messzi erdők csendje, a levegő sem mozdul. Közel érnek. — Pandur Maltá.r? — Én vagyok — válaszolja kicsit megilletődve az idősebbik. Fél szeme a lovakon, szorosra fogja a kantárszárat, őszülő hajú, csöndes szavú ember, ötvenesnek látszik. Az arca szelíd és fáradt. Fiatal társa csupa élet, csupa erő. A tavaszi határról, a munkáról beszélgetünk. Nyugtalanok a lovak, megmegrántják a kocsit. A jószágot, ha már befelé tart a határból estefelé, nehéz visz- szafogni. Megegyezünk, hogy bent az istállónál folytatjuk a beszélgetést. A fiatalember óvatosan leereszkedik a kocsiról, és a kezét nyútja. — Szajkó vagyok. Szajkó Péter. Látom, a Makárt faggatja. Azért szálltam le, hogy tudjon róla írni valamit. Szorgalmas, nagy dolgos ember, de beszélni nem szeret. Gyalog baktatunk a szürke, homokos úton az istállók felé. A cserjés lombjai között sörös sikátorokat rajzol maA Tüskeváron építendő előgyártó telepem pl. már az idén nagy panelokat gyártunk: egy egész falat készítünk. A blokküzem kapacitása évi ötszáz lakás lesz. Ugyanezt tervezzük Siófokon, a SZOT-szállodaprog- ram - megvalósításánál. Az ipari létesítmények építésénél is a gazdaságosabb és a munkát meggyorsító előregyártott elemek alkalmazására törekszünk. Nagyon lényeges szempont a gépek kihasználása. Ebben szép eredményeket értek el a siófoki fő-építésvezetőségen. Évek óta rozsdásodó rossz vakológépeket javítottak ki az emberek. Ezekkel a gépekkel egy hattagú brigád egy hét alatt megcsinálja-azt, amit hagyományos módon három hét alatt végeztek el. Űj dömpereket, teherautókat kap még ebben az évben az építkezés, hogy minél gyorsabban haladjon a munka. — A szakszervezeti tisztségviselőket hogyan készítik fel az új feladatokra? — A megnövekedett felelősség nemcsak az szb-re vonatkozik, hanem minden emberre, aki szakszervezeti munkát végez. Az építők megyei bizottsága a műhelybizottságok és szakszervezeti bizottság titkárainak szervez tanfolyamot. Mi pedig a reszortfelelősöket hívjuk ösz- sze, s ezen a legfontosabb feladatokat beszéljük meg A bizalmiak továbbképzését is megszervezzük. Az a célunk, hogy a kongresszus határozatait, a párt- és a SZOT- határoaatokat megértessük az emberekkel, hogy azokat jól alkalmazhassák a gyakorlata ban. A nagy feladatok végrehajtása közben csak így hangolhatják össze a közösségi és egyéni érdekeit Erre nagy szükség van. Előfordult már például, hogy minden áron a gazdaságosságra törekedtek a munkahelyen, s emiatt elhanyagolták a szociális kérdéseket. Ezt helytelennek tartjuk. A mi álláspontunk az, hogy a dolgozók szociális ellátása a mostaninál csak jobb lehet, rosszabb semmi esetre sem. K. I. gának a lenyugvó nap. Csorda keresztezi az utunkat, lemaradunk a kocsitól A mosolygós, kerek képű fiatalember a csibukjával szuszog: — Derék ember ez a Makár. Nyolcvan jószágról gondoskodik egymaga. Tíz csikót nevelt már a tsz-nek, ő a fogatosok csoportvezetője. Mindenkivel szótlan, inkább dolgozik. Harminckét éve tűzoltó a faluban és majd húsz éve, hogy tűzoltóparancsnokká választották. — Tüzek? Csak kisebbek voltak — kérdez és válaszol is rá nyomban. Két éve tüz- oltóhadnagy. Nemrég kapott kitüntetést. Beérünk az istállók elé. A faluszéli fák nyúlánk árnyai áthajtanak a magas épületek tetején, a csaholó pulik visz- szaforditjdk a tehéncsorda elejét. A meleget ásító istállók előtt beszélgetünk. Szóba kerül a neve is. A régi naptárszerkesztők január 2- át szentelték Makárnak. Furcsa név. Nem lehet másképpen kimondani. Se kedvesebben, se egyszerűbben, se hivatalosabban, de még becézve sem. Csak egyféleképpen: Makár. Volt ilyen neuű már a családban, az elődök köROSSZ BEIDEGZETTSÉG Azt hiszem, hogy ennél jobb elnevezést nem találhatnék gazdasági életünk egyik aggasztó tünetére. Több tanácskozáson is részt vettem a közelmúltban, ahol általában és részleteiben szó volt a gazdaságirányítás reformjáról, a mind sürgetőbb felkészülésről a sorra megjelenő határozatok szellemében. Nagyon sok okos gondolat, alapos terv hangzott el, a tanácsi vállalatok vezetőinek, a kisipari szövetkezetek elnökeinek megnyilatkozása azt bizonyította, hogy értik a mechanizmus célját, s mindent megtesznek, hogy a hátra levő félévben megismerlek a piac igényeit, termékeikről alkotott értékítéletet, így szervezzék meg a termelést, hegy a leggazdaságosabban, a legésszerűbben aolgoz- hassanak. Mindezt azért bocsátom előre, hogy még jobban éreztessem a kontrasztot. Sok szó esett a megbeszéléseken, a tanácskozásokon az önállóságról. A jelenlegi helyzet ellentmondásait elemezve sorra vették, hol és miben nem érvényesül az önálló döntés lehetősége, mi csorbítja ez irányú törekvéseiket, milyen szervek állnak fölöslegesen köztük, mint termelő és a piac között. S itt jön a beidegzettség, a régi mechanizmus megszoká- sa. Befejeződhet-e hozzászólás úgy, hogy a mérnök, az igazgató vagy a főkönyvelő, a ktsz-elnök ne sorolná el, miben támogassa jobban a felügyeleti szerv. Fals hangok csúsztak be a csengő énekbe, olyat kértek — amit ma már nem kell kérni. Élve az önállósággal meg lehet oldani. Persze nem máról holnapra, a megoldás módján, útján és formáján törniük kell a fejüket, enélkül azonban nem megy. Csupán két kérést említenék meg: alacsony a műszakiak fizetése, a felügyeleti szerv gondoskodjon az anyag beszerzéséről. Mit segíthet a felügyeleti szerv abban, amit csak a vállalatnál dönthetnek el? A merev előírások, mutatók megszűnése lehetőséget teremt arra, hogy az arra érdemes műszakiak bérét fölemeljék. S éppen a mechanizmusban, illetve annak a küszöbén furán hangzik, hogy az anyagbeszerzést a felügyeleti szervhez tenné át a vállalat. Tünet ez, s azt mutatja, hogy a friss gondolatok mellett még élnek és hatnak i régiek is. Egyetemes megyei érdek, hogy egyre több embert hódítsanak meg az új gondolatok, s a rossz beidegzettség tűnjön el gazdasági életünkből. L. G. zött is. Így hívja a falu, csak a fiatalok teszik hozzá, hogy bácsi. Két felnőtt és egy úttörő tűzoltórajuk van. A leözség még ötszáz lelket sem számlál. — A fiatalokat nagyon nehéz összefogni, alig vannak a faluban — mondja szelíd mosollyal az arcán a tűzoltó Makár. Hallgatunk egyet, aztán folytatja. — Jön a nyár, itt az előkészületek ideje. Ilyenkor átvizsgáljuk a fölszereléseinket, átrágjuk magunkat újra meg újra az elméleti anyagon, és gyakorolunk annyit, amennyi a szabad időnkből futja. A kerek képű fiatalember segít: — A tsz vezetői jól megértik magukat Makárral. Minden évben megmondják neki: szerezzen be mindent, ami szüliséges, szervezze meg a tűzvédelmet. Ö aztán bök a társa felé — kijelöli a dohányzást tiltó helyeket, kihordja a vizesedényeket... —- Zárt pipával mindenhol lehet füstölni — jegyzi meg és hunyorít hozzá, tudva, hogy Makár ezt úgysem hagyja szó nélkül. Persze helytelen lenne azt mondani, hogy a csurgói járás termelőszövetkezeteit évek óta az egy helyben topogás jellemzi. Nem ez a valóság, hiszen sok vonatkozásban bizonyítottak ezek a gazdaságok, erősödött, szilárdult itt is a mozgalom. Amikor a hibákat, a nehézségeket elemezzük, okvetlenül ebből a tényből kell kiindulni. Most azonban nem célunk az eredmények felsorolása, hiszen a kivezető út megkeresésének alapvető módja a fejlődést gátló körülmények feltárása, majd pedig megszüntetése. És a jelenlegi helyzetben azon túl, hogy nyugtázzuk és elismerjük "a járás eredményeit, a figyelmet hatványozottan a nehézségeikre, a bajokra kell irányítani. Ez a törekvés jellemezte a megye és a járás vezetőinek a közelmúltban megtartott tanácskozását, melyen őszintén számba vették a helyzetet, és alapossággal, felelős gondossággal vitatták meg a legfontosabb tennivalókat. A múlt évi zárszámadás ok általános tapasztalata, hogy a járás mezőgazdasága nem fejlődött a meghatározott mértékben, sőt bizonyos visszaesés mutatkozik. Ennek bizonyítására megemlítünk néhány adatot összevetve őket a megyei vagy a hasonló adottságú maroali járás adataival. Az első, ami szembetűnik, hogy gyengék a termésátlagok és rendkívül alacsony az árutermelés, az áruértékesítés. A megyei 11,7 mázsás átlaggal szemben a csurgói járásiban 8,4 mázsa búzát termeltek holdanként. Kukoricából itt 14,9, a marcali járásban 19, a megyében átlagosan 17,9 mázsát takarítottak be. 100 hold szántóra számítva a szarvasmarha-értékesítés a következőképpen alakult: megyei szinten 21,7 má^sa, a csurgói járásban 17 mázsa. Hasonló különbség van a sertés- és a tejértékesítésben is. A járásban előállított termelési érték — Éppen Varászlón kellett ilyennek előfordulnia! — szól közbe fejcsóválva Szajkó. — Itt, ahol kiváló tűzoltórajok vannak. A füst alattomos ... Hallgatnak. A sötétkék csönd ideért a mezőkről, és lustán letelepedett mellénk a küszöbre. Az arcukat hiába kutatom, besötétedett. Így is tudom, hogy a kerek képű, piros arcú kívül-belül mosolygó. Boldog, hogy elmondhatta, milyen derék ember a társa, a tűzoltó Makár, harminc százalékkal alacso- csonyabb a megye átlagánál. Különös figyelmet érdemel s a helyzetet nagymértékben rontja, hogy rendkívül magas a termelési költség. Ez és az alacsony árbevétel együttes hatásaként a termelőszövetkezeti tagok közösből származó részesedése is jóval a megyei átlag alatt vorn. A megyében egy dolgozó tagja 12 143, a csurgói járásban pedig csak 7670 forint részesedés jutott. Az egy munkanapra jutó részesedés a megyében 63, itt 49 forint volt, a munkaegység értélre pedig a megyei átlagnak csaknem a fele, 15,63 forint volt. A járás húsz közös gazdasága közül 14 zárta mérleghiány- nyál az évet, s a mérleghiány összege csaknem tizenhárom és fél millió forint. A gyengeség okai Intő és figyelmeztető adatok ezek. Különösen ha számba vesszük, hogy államunk évről évre tekintélyes összeget juttat ennek a járásnak. Mégis úgy tűnik, hogy ez a hatalmas segítség valamiképpen itt elsikkad, nem eredményez olyan javulást, ami joggal várható lenne. A magyarázat több tényezőire vezethető vi szaza, s ezek szánté láncszerűen kapcsolódnak egymásba. Vitathatatlan, hogy mint objektív körülmény számottevően közrejátszik, a gyengeségben a járás eléggé kedvezőtlen köz- gazdasági helyzete. Történelmi tényekből fakad ez, és nagy erőfeszítéseket tettek és tesznek, hogy a termelőszövetkezetekben javuljon a vezetés színvonala, s ezzel együtt természetesen nőjenek a gazdálkodási eredmények is. Hiszen ez az a terület, ahol a legnagyobb tartalékok vannak, Előttünk a magányos faóriás körvonalait is elnyelte a sötétség, az idős ember arcát mégis magam előtt látom, megfigyeltem még a kocsi tetején. Fáradt tekintetű, szelíd ember, aki mindig ott volt, ahol a legtöbbet kellett dolgozni az életben. Zömök alkat, olyan romolha- tatlan egészségű, aki csak a fogorvost ismerte közelebbről. A körorvossal mindig az utcán találkozott, csak köszöntein szokták egymást. Nagy József megjavítása nem csupán mezőgazdasági, hanem össztársadalmi feladat. A termelési színvonal emelésének alapvető feltétele a megfelelő talajerő-gazdálkodás. E vonatkozásban igen nagy elmaradottságot kell pótolni a járás szövetkezeteinek. Jelenleg évente a szántóterület tíz-tizenkét százalékára juttatnak csak szerves trágyát a gazdaságok, — s ez jórészt egymagában is magyarázatot ad a rendkívül alacsony hozamokra. Feltétlenül fontos, és a •járási vezetés helyesen szorgalmazza, hogy minél nagyobb területre juttassanak zöldtrágyát, s ezzel együtt gondosabban végezzék a talaj javítási munkákat a gazdaságok. Az anyagi-műszaki ellátottság sem a legkedvezőbb. . A gépsűrűség a járásban viszonylag jó, a gépek azonban légiek, rosszak és nem utolsósorban gyenge a kihasználásuk. A munkaerő-ellátottság sem kielégítő, ám meg kell jegyezni, hogy nem a tagok száma kevés, hanem meglehetősen magas a keveset dolgozó tagok szárma. A rétek számottevő része kaszálaiüan marad, ugyanakkor nő a szántóföldi szálastermelés, bizonyos fokig elvéve a területet az egyéb növényektől. A gondokat súlyosbítja, hogy a termelőszövetkezetekben nagyon kevés a szakember. Szándékosan beszélünk a sor végén a vezetés színvonaláról. Az említett tanácskozáson úgy fogalmazták ezt meg mezőgazdasági vezetőink, hogy a csurgói járásban ez a kérdések kérdése. S addig, amíg e téren nem következik be változás, nem módosul a mostani szemlélet, nemigen remélhető, hogy a súlyos gondokkal birkózó szövetkezetek gazdálkodása javul. Ezért mondta Szigeti István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, hogy >>u csurgói járásban a termelő- szövetkezetek megerősítése elsősorban politikai murioit követel meg.-« ruházás nélkül a leghatható- sabb eredményeket hozhatja. Idejük java részét szinte ez a munka tölti ki, s egy kicsit úgy fest a dolog, hogy míg ők a nyomasztó gond miatt idegeskednek, a községekben viszonylag nagy a nyugalom. Mintha az a szemlélet uralkodott volna él: »Ha baj lesz, majd segít az állam, intézke- kedik a járás.« Súlyos szemléletbeli hiba, hogy némely helyen hiányzik a kellő felelősségérzet. S hadd tegyük mindjárt hozzá, hiányzik a következetes felelősségre vonás is! Nem tartható állapot — és a jövőben különösen nem —, hogy évente milliók vándoroljanak olyan gazdaságokba, melyek ezzel a segítséggel nem tudnak hatékonyan élni. A nehézségekről, a gondokról szóltunk, de mint korábban említettük, abból az alapállásból indultunk ki, hogy a járás termelőszövetkezeti mozgalma a bonyolult helyzet ellenére is erősödött. A járás előtt álló feladatok elvégzése érdekében azonban okvetlenül változtatni kell a jelenlegi körülményeken. Természetesen ez nem megy máról holnapra, és nem megy egyszerre mindenütt. Kitartó és megfontolt politikai munkára, közgazdaságilag alátámasztott módszerekre van szükség. Hasznos kezdeményezés, hogy a közeljövőben négy-hat termelőszövetkezetben részletesen felmérik a helyzetet, gondos, céltudatos, hosszabb távra szóló intézkedési tervet dolgoznak ki. Határozott következetességgel kell, hogy munkálkodjék majd azon mind a járási vezetés, mind pedig az adott termelő- szövetkezet, hogy a tervek valóra váljanak, hogy a mostani, a fejlődést gátló tényezők fokozatosan megszűnjenek a csurgói járásban. Vörös Márta A TŰZOLTÓ MAKAR — Tilos még a vízipipa is — szögezi le. A füst, a láng nélküli alattomos tűz nemrég kegyetlenül elbánt velük. Februárban nyolc ló pusztult el az egyik istállóban. Egyetlen pokróc égett el láng nélkül, fojtó, sűrű füsttel. — Nem vették észre, az éjjeliőr a másik istállóban járt. Következetes, megfontolt vezetést A csurgói járás vezetői igen amely minden különösebb be-
