Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)

1967-05-07 / 107. szám

Vasárnap, 1961. május T. f SOMOGYI NÉPLAP A falusi lakosságért KIVÁLÓ SZÖVETKEZET LETT A SOMOGYSZOBI FMSZ A Somogyszob és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet az utóbbi években zárkózott fel a megye legjobb szövetke­zetei közé. Szép eredményei­ket sok fáradság, kitartó elem­ző, szervező és építőmunká­val érték el. Kijutott ebből a munkából a vezetőknek és a dolgozóknak egyaránt. 1964- bem az éves munkaverseny értékelésekor a második hely­re kerültek, és általános te­vékenységüket is jónak ta­lálta a Szövetkezetek Somogy megyei Központja. „Jó házasság" A megerősödés, a fellendü­lés évét a szövetkezet vezető­sége ós tagsága is egy koráb­bi dátumhoz köti: 1962-ben egyesült a Somogy szobi fmsz a segesdivel. Amolyan jó há­zasság sikeredett ebből az összevonásból. A már koráb­ban is jól gazdálkodó segesdi szövetkezet vezetői kezdettől azon fáradoztak, hogy mielőbb megjavítsák a régebben So- mogyszohhoz tartozó területek rossz áruellátását Nem volt könnyű dcáguk. Bár az egye­sített szövetkezet központja Somogyszob lett, a faluban sokan úgy vélekedtek, hogy a Segesdről átkerült vezetők el­sősorban a saját községük ér­dekeivel törődnek majd. — Segesden akkor már sok korszerű boltunk, sok szaküz­letünk volt — mondja Án­gyán Imre, a szövetkezet el­nöke. — Bolháson és So- mogyszobon viszont egyetlen új boltot sem találtunk. Ezt ez egyenetlenséget kellett elő­ször is megszüntetni. A szük­ség és az ésszerűség törvé­nyeit tartottuk szem előtt. Bolháson egy régi szatócsbol­tot alakítottunk át, így ju­tott vegyesbolthoz, italbolthoz a falu. Ezután Kaszópuszta és Nagybaráti következett, majd Somogyszób. Élelmiszer-, ve­gyes- és önkiszolgáló boltok, és ugyancsak Somogyszobon j rendszeresen beszámoltatják a eszpresszó. Ezek voltak az el ső lépések. A sok százezres beruházá­sok lassan eltüntették a köz­ségek közötti ellátási különb­ségeket. Az egyesítés óta nem volt ÁKF- vagy KÖJÁLL- bínságolás egyik boltjukban sem, javult az elszámolási fe­gyelem, megszűntek a nagyobb leltárhiányok. Szabálytalan „újítás" Az üzletek kereskedőgárdá­ját folyamatosan fiatalították. Egy időben négy olyan bolt­vezetőjük is volt, aki csak egy év óta rendelkezett sze­mély igazolvánnyal. Szabály­talan »újítás^ volt ez, de meg­érte. Nem csalódtak bennük Megálltak a helyüket, képzett kereskedőkké váltak. Jelenleg minden eladójuk abban a fa­luban dolgozik, ahol lakik. Termelési tanácskozásaik napirendjén rendszeresen sze­repel a munkaverseny-ered- mények értékelése. A kutasi fmsz-szel való páros verseny­ben továbbra is tartani sze­retnék vezető helyüket. Az idei első negyedévi tervüket várakozáson felül jól teljesí­tették minden gazdálkodási ágazatban. Tavaly 97 000 fo­rint nyereséget fizettek ki dolgozóiknak, és ettől az idén sem szeretnének elmaradni. Említésre méltó, hogy a szövetkezet vezetői, Ángyán Imre igazgatósági elnök, Horváth Sándomé főkönyvelő és Fábián Lajos kereskedelmi osztályvezető 12 éve dolgoz­nak már együtt Az egyesítés előtt a segesdi fmsz élén is jól képviselték a szövetkezeti tagság érdekeit Együtt a község vezetőivel Jó munkájuk egyik föltéte­le, hogy a községi tanácsok földművesszövetkezetek veze­tőit érdeklődnek terveik, eredményeik iránt, ugyanak­kor a tanácsi vezetők sem hiányoznak a szövetkezet fon­tosabb értekezleteiről. Ángyán Imre a községi pártszervezet instruktora, Fábián Lajos a segesdi tanács vb-tagja. A szövetkezet tervei sze­rint a községi boltok további szakosítása után kisáruháza- kat építenek. Előbb Somogy­szobon, aztán Segesden. Az egy főire jutó vásárlási érték a somogyszobi földművesszö­vetkezetnél már most is jóval magasabb, mint a hasonló nagyságú területeken működő fmsz-eknól. Ezt okkal tart­ják az egyesítés óta eltelt négy év egyik legnagyobb eredményének. A háztáji szórvány gyümöl­csösök megóvásáért is sokat tet­tek. Tervükben az idén már •gy vagon házinyúl felvásár­lása is szerepel. Ugyancsalt ebben az évben 3000 új tojó- hibridet állítanak be. — Terveink megvalósításá­hoz csak a tagság egyetérté­sével kezdünk hozzá —mond­ja az fmsz igazgatósági elnö­ke — A közösség támogatása nélkül a legjobb ötletek, el­képzelések sem érnek semmit. N. J. PARASZTANYAK ARCUK BŐRE csak a téli hónapokban világosodik meg. Az első tavaszi nap már barnítja, a nyári nap perzseli őket. Kezüket ér­desé teszi a mezed munka és a kemény kapanyél, de ha megsimogatják gyermekük ró­zsás arcát, bársonyos az a simogatás. Parasztanyák. Életet adnak a csöppségek­nek — és életet nevelnek a földből. Évszázadok óta meg­szokott tempóval végzik munkájukat, peregnek nap­jaik. De olykor, ha ölbe ej­tett kézzel, pihenve egy ki­csit eszükbe ötlik a sző: sors, millió gondolat ébred bennük. Felvillan a múlt, eszükbe jut az édesanyjuk. Aztán a tegnap összekevere­dik a jelennel, míg bűbájos botladozással meg nem za­varja a gondolatot a holnap. Hozzátipeg, és enni kér a ;yerek. A SORS. Ahány paraszt­asszony, annyi történet, any- nyi kis regény. De mégis va­lahol hasonlítanak, valahol egyformák. A parasztcsalád­ban ma is, régen is talán a legtöbb gond az asszony vállára nehezedett Nevetni a gyereket, ellátni a ház kö­rül minden miunkát, a jószá- etetéstől a takarításig, és emellett rendszeresen ott se­rénykedni, dolgozni kinn a határban, ahol tenyeret te­rem a föld. Sok volt ez teg­nap is és sok ma is. És mégis..; — Egy biztos. Ma az éle­tünk, a sorsunk összehason­líthatatlanul más, könnyebb, mint az én fiatalságom ide­jén volt, nem beszélve az én anyám életéről. — A taranyi Druzsin lmréné sza­vai sok ezer parasztasszony gondolatát, véleményét fejezi ki. AKKOR RÉGEN... A gyerek nem sokáig ismerhet­te az anyatej ízét. A munka, a napszám, a kenyér paran­csolt Menni kellett. Nyáron a földekre, télen ha más nem volt az erdőre. És ha nem volt otthon öreg, aki a csöpp­ségre vigyázzon, az útmenti fa árnyéka jelentett otthont a picinek. S ha a betegség fekete árnya borult a házra, hány éjszákét virrasztóit fél­tő gondban az anya! A fiatal arcokat az aggodalom és két­ségbeesés korán öregítette: »Miből teremtsek pénzt kór­házra, orvosra, gyógyszerre?!« Druzsin Imrénével együtt hány asszony élt át ilyen órákat, napokat, hány asz- szony hordoz a szívében örö­kös bánatot: »Talán, ha ak­kor így let volna, mint most, és hamarabb jön az orvos, akkor ma is él, vagy nem lett .volna nyomorék a gye­rekem ...« Megadni, amit lehet, le­gyen több a gyerekem, mint én — örökös, kiapadhatatlan emberi vág« Hány tehetség, hány szárnyaló törekvés bu­kott el akkor, mikor nagy szó vélt, hogy a kenyér mel­lé egy főtt tojás is jutott a csuhészatyorba. Keserű sorsok, rossz ízű emlékek.. s egy követésre méltó példa Saját erőből új telephely A szellős, világos nagy ab- lakú, korszerű üzem egy ré­szén hamarosan befejeződ­nek a munkák, s birtokukba veszik a műhelyeket az Ingat­lankezelő Vállalat szakembe­rei. A telép nagy részét jú­niusban átadják. Évről évre kifogásolták a felszólalók a párt- és szak- szervezeti üléseken, termelési értekezleteken, hogy a műhe­lyek egészségtelenek, vizesek, s emiatt balesetveszélyesek. A fölöttes szervek is elismer­ték, hogy jogos az igény egy új telephelyre, de anyagi ala­pot a beruházásra nem tudtak teremteni. A múlt év őszén a gazdasági és társadalmi veze­tők döntöttek: az építkezést megoldják úgy, hogy az a vállalat más irányú munkáját ne zavarja. A szót tett követ­te. Hosszas keresgélés, tár­gyalás után megszerezték a Micsurin utcában a volt Tan- kovich-malom helyiségeit. Ha tervezőirodákat kértek volna fel a tervezésre, akkor hosz- szú ideig kellett volna vár­niuk. Megkérték a vállalat tecnikusait. ök három hét alatt elkészítették a terveket. Célszerű, eszétikailag is szép üzemet álmodtak papírra a lelkes szakemberek. A munkások, irodai alkal­mazottak egyetértéssel fogad­ták a terveket, s a múlt év októberében hozzáfogtak a bontáshoz. A vállalat munka­erő-átcsoportosítást hajtott végre, s ennek eredménye az lett, hogy mindig jutott építő a telephelyi munkára is. Sor­ra jelentkeztek az emberek társadalmi munkára. Szinte alig van olyan ember a vál­lalatnál, aki ne tett volna va­lamit az új telephelyért. A vállalat mintegy 80—100 000 forintot fordított saját erőből az építkezésre. Jelentős részét már június­ban át lehet adni. A jelenlegi épületek több mint egymillió forintot érnek, s ha minden elkészül, értéküket a szakér­tők kétmillióra becsülik. A megyei tanács látva a jól ha­ladó munkát, az idén 250 000 forintot ad az építkezéshez a vállalatnak. A tervek szerint ide kerülnek a műszaki iro­dák is, s csak a házkezelősé- gek maradnak bent a város­ban. Hogy a munka jól ha­ladjon, határidőre elkészüljön, az építőknek céljutalmat tű­zött ki a vállalatvezetőség. Az eddigiek arra engednek következtetni, hogy most mar jelentősebb határidőelcsúszás nem lesz. Mert mindenki ügyévé vált az ingatlankeze­lőnél, hogy új telephely le­gyen. Jobb, modernebb a régi­nél. Ahogyan ennék az építését tervezték és szervezték, azért elismerést érdemelnek a ve­zetők meg a munkások is. F. L. Iskolák, óvodák napközi otthonok, figyelem! Május hónapban még igényelh'tnek mikro- buszt különjáratra. Bővebb felvilágosítást a 14-174 telefonszámon adnak. A különjáratot csak hétköznapokra tudjuk biztosítani. 13. SZ. AKÖV IGAZGATÓSAGA (74105) Naponta 37 000 palack sör Felkészült a szezonra a Nagykanizsai Sörgyár balatonboglári kirendeltsége asszony vagya, terve, A parasztasszonyok ma is ott vannak naponta a földe­ken. Ma is égeti őket a nap, szívja erejüket a föld, és várja otthon őket a temér­dek munka. Az életük, a sor­suk mégis más. A munka és a család vonatkozásában egyaránt. »Mert a kinti mun­ka is kevesebb és könnyebb lett« — a mikei Keszthelyi Ferencné az embert mente­sítő gépekre, a kapát helyet­tesítő vegyszerekre céloz. A családi fényképen nyolc gye­rek veszi őket körül. A ki­lencedik nem él. Az ő sorsa i gyerekei sorsa. S ha kér­dezik, így vall: »A két leg­kisebb több jót ért meg az Hetében már, mint a többi hat együttvéve.« Húsvétkor tizenöten ültek az asztal kö­rül. Azt az érzést nem lehet gy leírni, ami ilyen alkal­makkor eltölti az egész va­lóját. Ilyenkor újra és ismét bizonyságot érez afelől, ami­ről olyan sokat szokott be­szélni asszonytársainak: hogy érdemes volt. Érdemes a fá­radozás, a kuporgatás, a ta­karékosság. a törekvés. Mert a gyerekek boldogok. A gye­rekei könyebben élnek. S mi más, ha nem ez jelenti egy anyának a mindent, a meg­nyugvást? Tizenöt év óta jó­formán maga tartja el a népes családot, férje beteg; nyugdijat kap, no és a há­rom gyerek után még a csa­ládi pótlékot De a közel­múltban már a második há­zat vették meg a faluban. ■Az utóbbi nyolc-tíz évben többet értem el, mint azelőtt összesen ...« Elégedett? Igém És már csak egy vágya van. Mire odaérkezik majd ő is, a parasztasszonyok is ötvenöt éves korukban mehessenek nyugdíjba MÄR LETT A PARASZT­A Nagykanizsai. Sörgyár előrejelzése szerint javul a sörellétás a BaLaiton-parton az idei szezonban. A balatonbog­lári kirendeltségen arról tá­jékozódtunk, fölikésziültek-e már a május végén megnyíló szezonra. Több sört hoz forgalomba palackozva a kirendeltség, mint tavaly. Sajnos, a nagy teljesítményű nyugatnémet pa- lackíejtőt nem állíthatják be ezen a nyáron. Ehelyett fel­gyorsították a régi gépet. Most óránként háromezer üveget tölt meg a régi kétezer he­lyett. Szinkronba hozták a mosógépeket is a palackozóval. A felgyorsított mosók képesek kiszolgálni a fejtőgépet. Április elseje óta két mű­szakban dolgoznak a sörösök Újdonság a vasárnapi műszak. Ebben a szezonban folyamato­san palackoz a kirendeltség. A szerelők éjszaka kijavítják a hibákat, hogy biztonságosan, dolgozhassanak nappal a sö­rösök. Többször fordul a tanklro­csi is. Reggel, délben és este érkezik Nagykanizsáról a Ba­latoni világos. Szükség is van rá, hiszen naponta harminchét­ezer — a tavalyinál hétezerrel több palackot töltenék meg. A nyáron havonta kilenc és fél ezer hektoliter sört palackoz­nak Bogláron. Ez épipen ezer hektoliterrel több a tavalyi­nál. Ha ez sem lesz elég az üdülőknek és a kirándulók­nak, akkor Nagykanizsa azon­nal küldi az utánpótlást. A merev szállítási szerződései: helyett az idén rugalmasan al­kalmazkodik a kirendeltség a változó igényekhez, vasárnapi ügyeletet tart, s ha szükség esz rá, akkor rögtön indítja a söröSkocsikat. A telepen még két 30 hek­toliteres tankot állítanak fel, hogy elhelyezhessék a Nagy­kanizsáról érkező sört. Így nem kell várakoznia a tank­kocsinak az épület előtt. Palackkal bőven el van lát­va Boglár, a sörösládából azonban még hiányzik néhány tétel. A szezonra megkapják a külföldről beszerzett kétezer műanyag ládát Ezek előnye hogy rekeszes, pontosan idomul 1 az újabban hasmáit félliteres üvegekhez. Bogláron is bevezetik a cím­kék beégetését Eddig lyu­Kétezer helyett háromezer üveget tölt meg óránként az átalakított fejtőgép. kasztással ütötték a címkék­be a gyártás idejét, az orszá­gos újítás lényege, hogy elekt­romos úton égeti a címkékbe ugyanezt. Eddig száznál több címkét nem leheti; egyszerre lyukasztaná. Az új szerkezet­tel egyszerre ötszáz címkét látnak el jelzéssel. A szegedi sörkirendeltség versenyre hívta a többi kiren­deltséget a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulójának tiszteletére. A bogiáriak is csatlakoztak a versenyhez. L. G. Percek alatt eligazít a fény-lyukkártya Májusban a BNV területén rendezik meg a már hagyo­mányossá váló nyolcadik nemzetközi műszaki könyv- kiállítást. Ebben az esztendőben a ki­állításon a többi között a Szovjetunió, a Német Demok­ratikus Köztársaság, a Bolgár Népköztársaság, az USA, Nagy-Britannia, Franciaor­szág, a Német Szövetségi Köztársaság, Svájc és az In­diai Köztársaság vesz részt A kiállításon csaknem négy­ezer kötetet mutatnak be, amelyből mintegy háromezer külföldi, a többi magyar ki­advány. A Műszaki Könyv­kiadó által szerkesztett fény- yukkártyás tájékoztató szol­gálat segítségével témák, vagy akár tárgyszavak szerint is percek alatt tájékozódhat mindenki. mint voät az édesanyjának; Sok minden természetessé vált már, amiről valaha ál­modni sem mertek. Családi pótlék, segély — és megbe­csülés. Igen, a megbecsülés. Mert ebből sem jutott régen. A munka megtörte paraszt- asszony most kezd igazán fel­szabadulni. Egyenrangú em­ber lenni a falu társadalmá­ban. A bolhási Galba Mi- hályné, ez a törékeny fiatal­asszony, három gyerek anyja hajnalban az irodát takarítja, aztán megy dolgozni a szö­vetkezetbe, este otthon mos, vasal, takarít, de szakít időt arra is, hogy mint a nőtanács elnöke, foglalkozzon asszony­társaival, mint tanácstag és járási pártbizottsági tag szót emeljen a faluja, a társai ér­dekében. Mert igénylik a vé­leményét, szükség van az ő elgondolásaira is. Ma másképpen van, mint tegnap, és holnap ismét más­képp lesz. Galba Miháilyné fiatal, de mégis fájlalja, hogy nem most kezdi az éle­tet. Mert legújabb intézke­dések még inkább kedveznek nekik, a parasztanyáknak. Kadarkúton a közelmúltban három asszonynak fizettek szülési segélyt. És ami az­előtt ritka volt, most egyre többször előfordul, hour: az­zal kopogtatnak be az iro­dán. mint a napokban Gundi Jánosné: »Ha augusztusban meglesz a pici, hogyan is ala­kul majd én keresetem?« S az olyan szorgalmas asz- szony, mint ő, öt hónapig megkapja a teljes keresetét, amit korábban átlagosan él­ért, és utána két évig a ha­vi ötszáz forintot. És 6 ne­velheti a gyermekét, ott lehet mellette az első lépéseinél, 6 taníthatta az első szavakra. »A mi életünk más, mint anyáink élete volt« ... PARASZT ASSZONYOK, mai parasztanyák. Életet ad­nak a csöppségeknek — és életet nevelnek a földből. So­kat fáradnak, sokat dolgoz­nak. Kezüket érdessé teszi a mezei munka, a kapanyél; De arcukon mind több és több a derű — s ha megsi­mogatják gyermekük kócos fejét, bársonyos az a simoga­tás. Vörös Márta

Next

/
Oldalképek
Tartalom