Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)

1967-05-06 / 106. szám

Siam bat, 1967, május 6, 3 SOMOGYI NÉPtAP Üjszerü áru­bemutatókat rendez az ál­lami és a szö­vetkezeti ke­reskedelem dolgozóinak a Somogy—7. ala megyei Élel­miszer és Ve­gyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat, Be­mutatja a készletében lé­vé hal- és heringkon/er- veket, üdítő, hűsítő italo­kat, s meg is kóstoltatja az eladókkal, hogy az íz, minőség isme­retében ered­ményesebben kínálhassak az árut a vevők­nek. Képünk a balatonbog- lárl árubemu­tatóról készült. Lépésről lépésre A FONYÓDI GIMNÁZIUM KISZ-SZERVEZETÉRŐL HULLÁMVÖLGYEK! Ha a Előremutató számvetés ÖSSZEGEZTÉK A TABI JÁRÁS TSZ-EINEK GAZDÁLKODÁSI TAPASZTALATAIT A Tabi Járási Párt-vb és a járási tanács végrehajtó bi­zottsága a közelmúltban együttes ülésen vitatta meg a járás közös gazdaságainak helyzetét a múlt évi zárszám­adások tükrében. Marosi Jó­zsef, a járási tanács vb-elnök- helyettese tartott részletes be­számolót. Javult a munka, nőtt a részesedés A tabi járásban mindin­kább javul a tsz-ek politikai és szakmai irányítása, a tag­ság munkafegyelme, erősö­dik a termelőszövetkezeti de­mokrácia, szilárdul a törvé­nyesség, évről évre eredmé­nyesebben gazdálkodnak, na­gyobb jövedelmet érnek el a közös gazdaságok. A tsz-ek múlt évi összes árbevétele például 132 783 000 forint volt, s ez 24,4 százalékkal haladta meg az előző évit. Az árbevé­telnek több mint a fele a nö­vénytermesztésből eredt. A i egy szántóegységre jutó árbe­vételnek az állattenyésztésből származó része 28,8 százalék­kal volt több, mint egy évvel korábban. A termelési költsé­gek összege átlagosan 9,6 szá­zalékkal csökkent, s a gazda­ságok bruttó jövedelme az előző évihez képest 15,3 száza­lékkal emelkedett Az egy dolgozó tagra jutó részesedés összege az 1964. évi 9692 fo­rintról 12 331 forintra növe­kedett járási átlagban. „Megspórolták a műtrágyát Az egyire javuló eredmé­nyek méltatása mellett azon­ban mind az előadó, mind pe­dig a hozzászólók többsége a hibákra is rámutatott. El­mondták például, hogy a múlt évben a termelőszövetkezetek szántóterületének csak 11,1 százaléka kapott szerves Itá­liát — ebből 6,8 százalék zöldtrágyázott terület —, de számos tsz-ben (pL Zalán, Bá- bonymegyeren, Kapolyon. Ta- bon) még ennél is rosszabb az arany. Hiba az is. hogy több tsz-ben igen kevés műtrágyát használtak fel, a zicsiek pe­dig szinte teljes egészében »megspórolták« a műtrágya beszerzéséi-e tervezett össze­get. A termésátlagok növelése, a jövedelem fokozása céljából föltétlenül szükség van a ta­lajerő folyamatos visszapótlá­sára — hangsúlyozták a fel­szólalók. Szó esett arról is, hogy a járásban még mindig nagyon kevés az állattenyész­tő szakember, s alacsony a brigádvezetők és állatgondo­zók képzettsége. Ez is nagy­ban hozzájárul ahhoz, hogy több tsz-ben szakszerűtlen, nem megfelelő az állatok gon­dozása, takarmányozása, az állategészségügyi helyzet He­lyenként nagyon alacsony a tejhozam, viszont magas az elhullások száma. A miklósi, a nágoesá, és a tengődi tsz- ben tavaly elért tehenenként! 2350—2380 literes tejhozam­hoz képest az 1926 literes já­rási átlag is eléggé alacsony, Bábonymegyeren azonban csak 1167 literes átlagot értek el. Folytatódik a munkaverseny A gazdaságirányítás új rend­szerében a nagyobb önállóság mellett nagyobb felelősség is Írárul a tanácsi és termelőszö­vetkezeti vezétőkre, illetve szakemberekre. Ennek érződ­nie kell a gazdálkodás javítá­sában, a meglevő gépek és fo­gatok jobb kihasználásában, a gazdasági munkák helyes szer­vezésében, irányításában és az operatív intézkedésekben. Az értekezlet részvevői a továbbiakban az időszerű me­zőgazdasági, növényápolás; munkákról és az ezzel kap­csolatos további teendőkről, utána pedig a Nagy Október. Szocialista Forradalom 50. év­fordulójának megünnepléséről tanácskoztak. Marosi József vb-elnökhe lyettes elmondotta, hogy a IX. pártkongresszus tisztele­tére indított munkaverseny szép sikerrel zárult. A ver­senyben a kapolyiak érték el a legjobb eredményt s ezzel az első helyezést, és véglege­sen elnyerték a járási párt- bizottság és a járási tanács által adományozott vándor- zászlót A tanácskozás végén a ka- polyi tsz vezetői — tagságuk nevében — erre az évre is versenyre hívták ki a járás valamennyi termelőszövetke­zetét. A versenykihívást a járási tanács mezőgazdasági osztálya megküldi a tsz-eknek. Pénzár Ferenc középiskolai KISZ-szerveze­tek munkájának hatásfokát valamilyen műszerrel mérni lehetne, a sok éven át veze­tett grafikonon könnyen föl­fedezhetnénk, hogy az ered­mények, a csúcsértékek és a hullámvölgyek három-négy éves, szabályosan visszatérő periódusokhoz kötődnek. A magyarázat abban keresendő, hagy a gimnáziumok és a középiskolák KISZ-tagsága és vezetősége négyévenként tel­jesen kicserélődik. A munka ilyen periodikus hullámzását a pedagógusok és főként az ifjúsági szervezetet patronáló tanárok veszik észre. Míg az egyik vezetőség segítségre biztatásra szorul, a másik több ötlettel, önállósággal oldja meg feladatait A fiatal fonyód.i gimná­ziumban az utóbbi években felnőtt a fiatalok szervezete. Egyre inkább teszt vállal a tanulmányi munka megjaví­tásából, az csztálykollektívák kialakításából, és gondosko­dik a fiatalok megfelelő po­litikai képzéséről. Áz iskola KlSZ-bizottsága tekintélyt, elismerést vívott ki magának a szülők és a pedagógusok előtt A vezetőségi munkába be­vonják a másodikosokat, sőt az elsősök legjobbjait is. Ezek a fiatalok a nyári szü­netben már részt vesznek a KISZ-vezetőképző ton tol vá­rnáin. A gimnázium KISZ- bizottsága így akarja elkerül­ni a nagyobb visszaesést EMELKEDŐBEN | A fo­amit lemásolnak. Lépésről lépésre lehetett csak halad­ni. A tanulmányi KlSZ-gyű- léseken rendszeresen értéke’- tük egymás munkáját. Szigo­rúan, ha kellett, keményen is beavatkoztunk. Akadtak néhányan, alak nem fogadták el a feléjük nyújtott kezet, és lemorzsolódtak. Akik viszont így együtt maradtunk — na­gyon nehéz munka árán — utolértük azokat, akik már az indulásnál előnyös hely­zetben voltak velünk szem­ben. Most félévkor a mi osz­tályunk volt az egyetlen az iskolában, amelyben nem bu­kott meg tanuló. Németh Márta másodikos volt, amikor az iskola KISZ- titkárává választották. Hatá­rozott arcú, nyugodt tekinte­tű lány. Higgadtan, okosan beszél. — Nem a mi osztályunk az egyedien példa, ahol a KISZ segítségével alakult ki a jó kollektíva. A mostani IV/D osztály az elsőben ifjúsági szövetkezetét alakított. Mond­hatni, emberfeletti munkát végeztek, míg a galagonya- és 'kökénybokrok kiirtásával termővé tették a háromhol­das területet. Kosarakban és az ölükben hordták le a kö­vet a parcelláról, hogy sző­lőt telepíthessenek rajta. Osz­tályfőnökükkel, Göndöcz Ist­vánnal még a nyári szünete­ket is erre áldozták. Munká­juk gyümölcse tavaly nyáron érett be. Fáradozásaik ered­ményeképpen tizenhét napot töltöttek a Szovjetunióban. Kijevben, Moszkvában és a Fekete-tengernél nyaraltak* Az iskola KISZ-szervezete tá­mogatta. segítette törekvései­ket. A négy negyedik osz­tály közül három egy-egy nvarat már külföldön töl­tött. Az új titkár legfontosabb feladatának a tanulmányi ^eredmények javítását tart­ja. A tanulószobák rendjének megszigorításától, a korrepe­tálások tanulópárok közötti megszervezésétől sokat vár­nak. — Nekünk már jóval köny- nyebb a dolgunk, mint a ko­rábbi vezetőknek. Azt a mun­kát, amit ők megkezdték, fe­lelősséggel szeretnénk foly­tatni — mondja az új tit­kár. DICSÉRET. | Bálint Le­hel patronáló tanár a bizott­ság munkatervét dicséri: — Nálunk az ifjúsági szervezet a gazdája a politikai oktatás­nak, a tanulmányi versenyek­nek, a vetélkedőknek és a kulturális rendezvényeknek is. Nem könnyű a dolgunk, hi­szen tanulóink nagy része bejáró. Ötszázharminc KISZ- tagunk közül sokan szerepel­nek a falusi művészeti cso­portokban. Mindezek mellett látogatottak a szakköreink is. A marxistakor, a tv-politikai iskola, a kül- és belpolitikai tájékoztató előadásai igen népszerűek. A gimnázium KlSZ-bizott- ságának jó munkáját elis­merte a gimnáziumi pedagó­gusok pártalapszervezete is. Nagy József nvódi gimnázium KISZ-bi- zottságának új titkára Mé­száros Angéla. A negyedi­kes Németh Mártát közelgő érettségi vizsgáira való ké­szülése miatt mentették föl. Velük beszélgettem nemrégi­ben az ifjúsági szervezet kö­zösségformáló erejérőL — A mi osztályunk, a IV/C példáját említeném meg — mondja Németh .Márta. — Az indulásnál úgy látszott, hogy teljesen széthullik az osztály. Sok volt a bejáró, legtöbbjük osztatlan iskolából került fel, és a rossz jegyek száma egvre szaporodott. Talán hihetetlenül hangzik, de ott kellett kezdeni, hogy a házifeladat-másolókra rá- parancsoltunk, legalább ma­gyaráztassák el maguknak, A DRÁVA-PART ARANYA (3) A jelenből lesz a jövő Egy mondatot írtam föl a Németh Jenő községi tanács­elnökkel folytatott beszélge­tésből. Ez a mondat így bang­ák: »Él az emberekben a tettre készség.« Bázing Márton, a községi tanács kotróüzeménefk vezető­je ezzel egésátebte ki a mon­datot: — Barcsért még akkor is mindent miegtennénik, ha két­felé akarnák húzni. Azt hi­szem, az emberek akkor is összefognák. Tudja, mire ké­pes ez a tenniakarás? Elmon­dok magának egy történetet. A kotróról van szó és azt isme­rem jól. A fejlesztés akadálya — Ügy kezdték meg itt a kavicstermeióst, mint ahogyan az ősember fogott hozzá a munkához. Nem volt sem meg­felelő berendezés, sem nagy segítség. Az emberek szorgal­ma volt az egyetlen biztos pont. Alig induLt meg a munka, má­ris azt mondták, hogy abba kell hagyni az egészet, úgy­sem kifizetődő. De az embe­rek ragaszkodtok a Dráváihoz. Az első időben, igaz, deficites volt a termelés, de mi akkor azt mondtuk: ha hagynak bennünket dolgozni, hozunk évente egymillió forint nye­reséget. És most mond ja meg. elnök elvtárs: megvan? — Bőven — tesá hozzá a fiatal tanácselnök. — Pedig olcsóbban adljuk a kavicsot, mint a többi bánya. Mi vagonba rakva nyolcvan forint helyett hatvanöt forin­tot kérünk egy köbméterért Tudja, mit jelent ez egy tsz- nek, ha építkezni akar? És annyi a megrendelés, hogy már nem győzzük. Az egész évi (kapacitásukat már az év elején lekötötték. Amit mi ki­szedünk a vízből, azt el is szállítjuk, öntőhamokot ép­pen úgy visznek innen, mint kavicsot. Évente harmincezer köbmétert hoz nekünk a Drá­va. — Többet nem lehet ter­melni? — Igen is, meg nem is. A többlettermelésre mi ráfizet­nénk. — Hogyan? — Az az egymillió forintos nyereség, amit a bánya hoz, a községben marad. Ebből épít­kezik a tanács. De ha har­mincötezer köbméter fölé emelnénk az évi termelésün­ket, akikor átvenné az üzemet az ÉM. Több mint egymillió forinttól esne el így a köz­ség. Ez pedig nagy pénz ám. Tényleg az. S Barcsnak nagy szüksége van rá, hiszen fejlő­dik, szépül. Mik a lehetőségek? — Ebből az anyagból dol­gozik a mi saját rezsis építo- brigádumk — folytatja a gon­dolatot a tanácselnök. — A munkák nagyságám elég ha azt mondom, évente többet építünk, minit a k/tsz. Pedig működik még a járá­si székhelyen egy építőipari és egy vegyesipari ktsz is. Er­re az utóbbira mondta Krisz­tián Ferenc, a járási tanács vb-elnökhedyettese, hogy nem elégít ki minden igényt a munkája. Igaz ebben része van annak is, hogy nincs meg­felelő helyisége. A harmadik ötéves tervben sízolgáltetóház épül Barcson. Ez bizonyára sokat enyhít majd ezen a gon­don. Ez az egyetlen olyan üzem is, ahol nőket tudnak foglal­koztatni. Az év elején két műszakot indított a konfekció- részlege. Nem sokat, de vala­mit ez is enyhített a foglal­koztatási gondokon. A továb­bi enyhülést a Textilipari Vállalat heresznyei konfekció- üzemének bővítésétől várják. Nem barcsi asszonyok dolgoz­nak itt, de ha felszívja a Bol- hó, Babócsa, Vízvár környékén lakó fölösleges munkaerőt, közvetve enyhít a barcsi gon­dokon is. — Milyen jövő előtt áll Barcs? — Ezit kérdeztem a já­rási tanácselnök-helyettestől. — Mi szeretnénk fejleszteni a fűrészüzemet. Hiszen a fa- feldolgozásnak tradíciói van - nak Barcson. A szakmunkások nagyon értik a mesterségüket. Elég, ha azt mondom erre: na­gyon sok barcsi szakmunkást vittek el az ország hasonló üze­méibe, hogy tanítsa az ottan: Nyolcemeletes lakóház épül Kaposváron 20 milliós beruházás — A megyeszékhely dísze lesz Augusztusban kezdik a földmunkát A megyeszékhely első kő- szú, magassága pedig har- zépmagas lakóháza a Kossuth mine méter lesz. K i lene ve.; Lajos és a Damjanich utca xakás lesz az új lakóházba»^ sarkán épül meg az ÉM Ál- mégpedig beépített konyháv..., lami Építőipari Vállalat ki- fürdőszobával, szekrényekké., vitelezésében. A nyolcemeletes gardróbbal. A hagyomány.,-, ház a Kossuth Lajos utcával parketta helyett pvc-burao . párhuzamosan helyezkedik tot kapnak a helyiségek. ,. majd el. A tűzoltóság bejára- itt lakók kényelmét szóig, iánál kezdődő épület több a két lift, a központi mint hatvankilenc méter hosz- métledobó. A konyhában p ____________________ dául meglesz a hűtőszekre helye is. S hogy milyen lesz az ép let? Lukács László, az Ä1 / mi Építőipari Vállalat technológusa elmondta, hoy a homlokzatot narancsvörö:„ és fehér kombinációjú ner.. . vakolattal fedik be, az észa­ki és a déli falat pedig kerá­miával burkolják. Az utóbbi színében még nem állapodtok meg. A függőfolyosó színes áveged, a loggiás megoldás szintén hozzájárul ahhoz, hogy a lakóiház dísze lesz a város­nak. Az utca képét teljesen meg­változtató épületet a Somogy megyei Tervező Iroda Hé. munkatársa (Kampis Miklós építész és Schiller Pál stati­kus) tervezte. A lakóba, ugyanazzal a rendszerrel fcé szül, mint a siófoki szálloda­sor hatemeletes hoteljai. Ép; téséhez a legnagyobb darui az NDK-beli Rapid-5 számú állítják feL Ennek a kjsöcs • cse, a Rapid-3 emelte helyére a siófoki toronyszálló élenu it. Ez a darutipus először do gozik Kaposváron. A föle munkáik augusztusban ke. •lödnek el, a lakóház befejezi' se 1969 közepére várhat Minden munkát az Allan ’Spitőipari Vállalat részlege végeznek el a hőszigetelés és a liftszerelés kivételével. A közeljövőben megváltozik a Kossuth Lajos, Damjanich. Pete Lajos és Beloiannisz ut­cák határolta tömb képe. Még két négyemeletes lakóház épül a Damjanich utca felől, s a tűzoltóság épületének re­konstrukciójával modem hom­lokzat néz a Beloiannisz ut­cai még nyitott részre is. Az építkezések révén rendezetté válik mind a Kossuth, mind a Damjanich utca. Lajos Géza embereiket. Eziek az emberek visszatértek Barcsra, újabb tapasztalatokat hoztak, s eze­ket itt hasznosítják. Amivel számolni kell — Vonatkozik ez a vasszer­kezeti üzemre is? •— A mi véleményünk sze­rint bővíteni kell. Van jövője, s a mi fiataljaink megtalál­nák itt a számításukat. Ag­gaszt bennünket, hogy ennek az üzemnek nagyon kevés az ipari tanulója Ha kérdezzük miért, mindig azt válaszolják: nem (kapnak keretet Pedig a bővítési lehetőségek megvan­nak: van terület is, munkaerő is. Csak jobban kellene gaz­dálkodni a lehetőségekkel. Nincsenek még látványos eredmények Barcson. De van­nak erőfeszítések. És a siker biztosítékát maguk a barcsi emberek adják. A múltból el­képzelhető jövőre gondolnak, de tudják azt is, hogy a jövő tervei csak a jelenből indul­hatnak ki. A jelen pedig: a vasszerke­zeti üzem, a két ktsz és a Dél-magyarországi Fűrészek. Ehhez csatlakozik még az em­berek segítőkészsége, tenni- akarása. Olyan erő ez, amellyel töl­tetlenül számolni kell. De csak ezzel számolni — kevés. Kercza Imre (VégeJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom