Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)

1967-05-05 / 105. szám

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJ A Textilművek Megkezdték a kártológépek rekonstrukcióját A Pamutfonó-ipari Válla­lat Kaposvári Gyárában a tíz évvel ezelőtt üzembe he­lyezett kártológépék teljesít­ménye már nem felel meg a mai követelményeknek. Ille­tékes szervek megteremtették a föltételeket a gépek re­konstrukciójára. A munkát e hét elején megkezdték. Szilvási Zoltán főmérnök arról tájékoztatott bennünket, hogy a 49 gép teljesítményét a német Thoma-félé elv sze­rint növelik, ugyanis a szá­mításba vett rekonstrukciós tervek közül ez a légcélsze­rűbb, a legkifizetődőbb. Egy gépre 209 000 forintot költe­nek, s teljes; t mén ve mégis négyről tizenkét kilogrammra növekszik. A rekonstrukció mentesíti az üzemet import­gépek ■ behozatalától. A nagy munkát előrelátha­tóan szeptember 30-ra fejezik be. Emeletes irodaházat épít a kapós mérői ktsz. Az épü­letben helyet kap az üzemi konyha és az étterem is. Az építkezés összesen mintegy másfél millió forintba kerül. TAVASZI KÉPESLAP mm twm ÍHR& Győzött a tavasz. A Gellérthegyen a zöld gyepen légies gya­korlatokat végeztek a lányók: a művészi torna hazai kiválóságai festői környezetben készülnek a versenyekre. Harmonikus, művé­szi mozgásuk is a friss tavaszt idézi. Vendégűző »kombinát« Aligha tudnék számot ad­ni arról, hogy hol és hány­szor dicsértem ismerőseim körében a csurgói Csokonai Éttermet és Presszót. Em­lékszem, mindig kissé kese­rűen tettem hozzá: bár Ka­posváron is volna egyetlen ilyen »kis« gyöngyszem a vendegek szolgálatában. De csalódás ért, s vendégüző- nek nevezem ma már ezt a szakemberek által »kombi­nátnak« minősített helyet. Rájöttem, ugyanis — és nem vagyok egyedül ezzel a, véleménnyel —, hogy a szép külső tartalmatlansá- got, szennyet, fölkészület- lenséget és felületességet takar. S a szomorú az, hogy éppen május elsején bizo­nyították ezt, éppen akkor, amikor a Csokonai-hét ün­nepségeire százával érkez­tek a vendégek Csurgóra. A nagy ünnepen zsúfolt volt az étterem és presszó. A két éttermi helyiségben egyetlen felszolgáló »-ügy­ködött«, s ha összetörte vol­na magát, akkor sem tu­dott volna megbirkózni a feladattal. A szép műanyag borítású asztalokat »elfe­lejtették"< leteríteni (a he­lyiek szerint még sohasem volt rajtuk fehér asztalterí­tő), pedig úgy tudom, má­sodosztályú étteremben ez kötelező! A kedves vendég igy — ha van szalvétája — csak az evőeszközét, vagy csak a kenyerét kénytelen a mocskos (bár mosogató­ronggyal néha letöröli) mű­anyagra helyezni. Étlapot kértünk. — Étlap? Az nincs. — De hiszen előírás — mondtuk mi. — Igen, de ma május el­seje van... — nyugtatott meg a különben jó szándé­kú, fiatal pincér. Mit ehet a kedves vendég? Elődünknek csak gulyáslevest ajánlot­tak, de figyelemre méltó gesztussal hozzátették: ha jól akar lakni, bográcsgu­lyást egyen inkább, az több! Más nincs. Mi is ezt az ajánlatot kaptuk, s némi méltatlankodás után Ígére­tet a frissensültre. Meg­rendeltük, fejes salátával. Az nincs, elvégre most van a szezonja. Savanyú pap­rikát egyen a kedves ven­dég. Hívtuk volna már a vezetőt, de nincs itthon, a majálisban dolgozik. — Oda költözött az étterem? — csillant föl a szemünk. Ott lehet kapni rendes ebédet? — Nem, csak hurkát meg kolbászt, de az is hamar el­fogyott ... Kezet mosnánk, de a' mellékhelyiségben nincs vil­lany, ajtónyitáskor mellbe vágja az emberi a bűz, s a csapból nem folyik víz, mi­nek is az. Lesújtó pillantá­sok közepette azért kezet mosunk a konyhán, s aztán jöhet az ebéd — negyven perc múlva. De viszont íz­letes, meg kell hagyni (el­végre frissen sült). S hogy az asztalon nincs sótartó és még néhány apró kellék, hogy a szódavizet decis borospohárban hozzák s a sört melegen, ez már föl sem tűnik senkinek. Ezen a napon — azt hi­szem — sokan bosszankod­tunk az étteremben. Rájöt­tünk, hogy a csodálatos szí­nekben pompázó Csokonai neonréklám önmagában semmi. Az üzletvezetéshez, a vendégfogadáshoz érteni is kell, felkészülni az ün­nepre és ha többet nem is tesznek, legalább meg kell tartani az előírásokat! Csurgó népe hetek, hóna­pok óta készült a Csokonai- hétre. Mindenki lázban volt, mindenki dolgozott, örült, hogy vendégeket fogadhat, hogy a falu végre az érdek­lődés középpontjába kerül. Csak a földművesszövetke­zeti vendéglátóipar nem iz­gatta magát, elvégre neki ez a hivatása. Bízunk ben­ne, hogy a felsőbb szervek e felelőtlenségért kiosztják a méltó »jutalmakat«. Igaz, végül is kaptunk ebédet valahogy. Nem cso­dálkoznék azonban, ha a szombati záróünnepségen ezt az *»fmsz-i kegyet" is megvonnák tőlünk és ven­dégtársainktól ... J. p. —J Csinosodó üzletek Májusban fog hozzá a Nagyaláid és Vidéke Körzeti Fmsz építöbrigádja a mikei élelmiszer- és italbolt meg az eszpresszó elkészítéséhez. Az épület átalakításával már , a nyár közepére elkészülnek. Átépítéssé! kap modern ve­gyesboltot és italboltot öt- vöskónyi is. A háromfai tsz-központban fölépített klubot, büfé-falato­zót máris birtokukba vették a fiatalok. A nagyatádi fmsz még az idén konyhát épít a klub mellé. Július végére át­adják a 3G0 000 forintos költ­séggel épült taranyi vegyes­boltot. A földmű vesszővé tke- zet ezenkívül sok üzletet ta­taroztak több bolt berende­zését pedig korszerűsíti. Lélekben zsebre tett kézzel BEMUTATÓ ELŐTT A KAKTUSZ VIRÁGA Üresem ásító szaksorremgeteg a nézőtér. Ülök a páholy sö­tétjében, mint annyiszor, fő­próba előtt A zenekari árok­ban egymásra acsarkodik a piszton és a harsona. Különös kakofóniában olvad most ösz- sze a hangszerek világa: har­móniák helyett sdvalikodó fu­tamok nyargalnak le s föl. A színpadon egy legénylakás rendetlensége. Itt a széken egy kombiné, ott egy melltar­tó a fotelon. Kuncogásra in­gerel a kép, mert ebben a mi­liőben gondterhelt arcú em­berek jönnak-mennek s tana­kodnak. Középütt a rendező, Félix László. De ahogy rápil­lantok, valahogy nem akaród - zik nevetni ezen a pillanat- szülte paradox látványon. A kaktusz virága — zenés vígjáték. Francia, üde, köny- nyed és sikamlós. Egy kis Fá- rizs, egy kis félhomály, egy kedves flört a könnyű múzsá­val Nagyjából ezt ígéri a da­rab, legalábbis a múlt évi ki­robbanó pesti sikere után. S mit ígér a rendező, aki most alkotó komolysággal konzul­tál két pizsamás szereplővel, egy fiúval és egy kislánnyal? A rendező nem ígér. A ren­dező saeretite válamit ezzel az előadással... Néhány perc, néhány gondolat a főpróba kezdete előtt: — Három zenés rendezésem közül ez a legkedvesebb . és legizgalmasabb. Jó prózai víg­játék, olyan igazi, nívós bul­várdarab A kaktusz virága. Mi — a franciákkal ellentét­ben — zenével adjuk elő eze­ket. a prózai vígjátékokat, s egy kicsit magyar műfaj is lett az effajta darab nálunk a Potyautas, az Imádok férjhez menni országos fogadtatása után. Szándékom, elgondolá­som szerint a mostani előadás: prózai darab — helyenként ze­nével. Azaz hagyni kell élni érvényesülni a prózai szöveg természetes humorát. Ezt szol­gálnák Nádas—Szenes dalbe­tétei is. Játszani szeretnénk a társalgási vígjátékok stílusá­ban, könnyed közvetlenség­gel; egy kicsit lélekben zseb­re tett kézzel. Ma este premier. A székso­rokat megtöltjük mi, az al­kotó komolyságból gyöngyöző der'’- piilaaatok első tanúi, ré­szesei. W. E. EZ TITOK, NE MONDD MEG SENKINEK Csako-ftai-Uéí Csokonai Csurgón Tegnap nyilvános tudomá­nyos előadással folytatódott az ünnepi C$okonai-hét a csurgói gimnáziumban. Dr. Boros Dezső, a Debreceni Tudományegyetem docense, a csurgói gimnázium egykori tanára Csokonai Csurgón címmel tartott előadást nagy számú hallgatóság előtt. Dr. Boros Dezső egy na­gyobb tanulmányából olva­sott föl e<*~ részletet, amely a költő csurgói tanároskodá- ■ának körülményeit öleli fel. — Csurgót iskolája, iskolá­ját pedig Csokonai tette hí­ressé, s a két fogalom úgy összeforrott a köztudalban, hogy egyik a másikat föl­idézi a nem csurgóiak emlé­kezetében is — kezdte elő­adását dr. Boros Dezső. Az előadó Csokonai somo­gyi bolyongásainak és bonyo­lult kinevezése körülményei­nek ismertetése után rátért a költő csurgói fanári tevé­kenységére. Bizonytalanságban, re­ménytelenségben szenvedő Csokonai nagy ambíciókkal kezdte meg munkáját a ve­réshez. és magoláshoz szokott tanulókkal. Igazi eredményt szeretett- vo’na elérni, az év végi vizsgákig. Csokonai Csur­gón megvalósította azt. amit a magyar közoktatás csak másfél évszázad múlva tett meg. Félelemmentessé tette az iskolai életet, gondolko­dásra és gondolkodtatásra építette az oktatást. A leckén túl is az élet közelében tartotta tanítvá­nyait. Három héttel Csurgóra kerülése után mér kórust szervezett diákjaiból és ha­marosan bemutatkozott szín- társulata is. A Cultúra elő­adása után azonban Festetics Becstől való félelme miatt elismerés helyett dorgálást kapott A csurgói évek második színielőadása is hamarosan megszületett, s a nyári szün­időben megírt Karnyónéval a Rákóczi nóta ejtette csorbát szerette volna kiköszörülni. 1800-ban azonban véget ért Csokonai csurgói küldetése. Elhagyta szeretett diákjait, akik megőrizték emlékét, s szerte vitték tanításait, töb­bek között a magyar szín­játszás felkarolásának ügyét is. Dr. Boros Dezső előadása utón középiskolai vetélkedők kezdődtek történelemből, bio­lógiából és magyarból. Délután dr. Kanyar József, a Megyei Levéltár igazgatója Fejezetek a somogyi művelő­dés történetéből, különös te­kintettel a XVIII. századra rímmel tartott előadást. Ugyanekkor Cser Andor do­cens, az OPI matematikai tanszékének vezetője Az is­kolareform és a matematika tanítása címmel, Hosszú Mik­lós egyetemi tanár pedig A felvételi vizsgák tapasztalatai a Műegyetemen címmel tar­tott előadást. Este a csurgói gimnázium jzínjátszócsoportja a járási művelődési házban bemutat- ‘ ta Csokonai Az özvegy Kar- nyóné s két szeleburdiak cí­mű művét, Egri Kálmán ta­nár rendezésében. H, B, Micsoda különbség Parker amerikai közgaz­dász kijelentette: »Az amerikai nők többet köl­tenek kozmetikára, mint amennyit a vietnami há­borúra fordítunk. De a nők legalább győzelmek­kel dicsekedhetnek«. Henry mái.' tíz éve ud­varolt menyasszonyának, és hetente kétszer, min­den kedden és pénteken fölkereste. — Mi az oka annak, hogy olyan sokáig haloga­tod a nősülést? — kér­dezték tőle. — Szívesen nősülnék, de mit csinálok akkor kedden és pénteken? * * * A zeneszerző otthonában komponál, amikor csen­getnek az ajtón. — Bocsánat, itt lakik a mérnök úr? — Nem — válaszolja a zeneszerző — kél oktáv­val feljebb. * * * A kakas strucctojást mutat a tyúkoknak, és így szól: — Nem bírálok, de sze­retném felhívni a figyel­müket arra, hogyan dol­goznak külföldön. * * * Két meg beszélget: — Mi lesz az ifjú nem­zedékkel? — Megöregszenek, és arról fognak vitatkozni, hogy mi lesz az új nem­zedékkel. Tájékozott nő Az amerikai Mrs. Chap­man és férje nemrég tért vissza európai körútjáról. Barátai elhalmozták kér­désekkel. — Természetesen Rómá­ban is jártatok? — Pontosan nem tu­dom — válaszolta Mrs. Chapman —, a jegyeket ugyanis mindig a férjem intézte... Kár volt válogatni Bíró: Miért tört be egy­más után három éjszaka ugyanabba az áruházba? Vádlott: Az első éjszaka elloptam egy női ruhát, majd a következő két éj­szakán feleségem kérésé­re kicseréltem. Ezt is egy skót niondta... A skót egy ízben fel­háborodottan mondotta: »►Micsoda pazarlás, sok­kal takarékosabban kelle­ne bánni a skót viccek­kel!" A kötésverseny győztese New Jerseyben orszá­gos kötésversenyt rendez­tek, amelyet Winston Par­ker, a verseny egyetlen férfi részvevője nyert meg. A győztes kijelentette, csak azért tanult meg kötni, hogy ezzel emelje a férfiak tekintélyét a nők szemében. Somcgyi Néplap Az MSZMP Somos:? megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapla. Főszerkesztő s WIRTB LAJOS. Szerkesztőség: Kaposv&fr# Latinka Sándor u. 2. Telefons ti—510. U—511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2- Telelőn 11—516 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örztink meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és posláskézbosítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Et. Index: 2506?. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipáti Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom