Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)

1967-05-27 / 124. szám

Szombat, 1967. májas 27. 3 SOMOGYI NÉPLAP Eredményes munkaverseny a gépjavító állomásokon A MEDOSZ megyei bizott­sága a napokban értékelte a gépjavító állomások dolgo­zóinak múlt évi munkaver­senyét. Szép eredményeket értek el minden állomáson. A pártkongresszus . tiszteleté­re tett munkaíelajánlások összhangban voltak az éves terv célkitűzéseivel. Az állo­mások szocialista brigádjai, dolgozói legfőbb feladatuk­nak tartották, hogy gyorsan, szakszerűen és olcsón javít­sák ki a termelőszövetkeze­tek gépeit. Emellett saját gé­peikkel is segítették a szö­vetkezetek gazdálkodását A termelési tanácskozáso­kon igen sok felajánlás hang­zott el. Ezek a gépjavítás! anyag és munkaidő ésszerű csökkentésére, a használható anyagok felújítására, a gépek két műszakos és nyútjott műszakban való üzemelteté­sére, az elfogadott újítások széles körű alkalmazására irányultak. A gépjavító állomások je­lentős eredményei a ko­rábbinál átgondoltabb, szak­szerűbb szervezésén és veze­tésén túl a szocialista mun­kaversenynek köszönhetők. Az állomások dolgozói 2 287 280 forint értékű fel­ajánlást tettek a pártkong­resszus tiszteletére. A telje­sítés pedig: 4 574 600 forint. K iemelkedően szép eredmény t értek el a nagybaj omi, a mernyei, a kaposvári, a tabi, a lengyeltóti és a csokonya- visontai állomások dolgozói. A múlt évben huszonkét traktoros- és tizenegy gép­szerelő brigád teljesítette a megtisztelő szocialista bri­gád cím követelményeit. Ezekben a brigádokban öt- százhatvardiájmam dolgozlak. Jelentős vállalásokat tet­tek a brigádok és a dolgo­zók a jubileumi munkaver­senyben is. Felajánlásuk 3 734 200 forint értékű. Elkészült az uszoda A jövő szombaton nyitják a medencéket — Bérletet árusítanak A termálfürdő után elké­szült az uszodai rész is a kaposvári fürdőben. A múlt héten megtartották a műsza­ki átadást, s a hét végén megkezdte a fedett úszoda a próbaüzemelést. Egyelőre még a szakemberek vizsgálják a gépeket, berendezéseket, de a jövő szombattól már a közönség is kipróbálhatja a huszonöt méter hosszú me­dencéket. A Kaposvári Víz- és Csatornamű Vállalatnál elmondották, hogy az újon­nan megnyílt fedett uszodá­ban bérletet is árusítanak. Az egyhetes, tíz- és har­mincnapos bérlettulajdono­soknak húszszázalékos ked­vezményt ad' a vállalat. Ter­mészetesen. ha más igények jelentkeznek, akkor tovább bővítik a bérleti lehetősége­ket. Szó esett már kombi­nált bérletek bevezetéséről is. Ezekkel nemcsak az uszo­dát látogathatják a tulajdo­nosok, hanem a termálfürdő­be is bemehetnek. Fiatalok. ülnek a virággal feldíszített asztalok körül, fi­gyelnek, jegyzetelnek. A já­rás legmagasabb szintű ifjú­sági fórumára, a csurgóll já­rási KISZ-bizottság íriildölt- értekezletére a. fiatalság min­den rétege elküldte képvise­lőit. PAFP FERENC, a csurgói Gimnázium III. B osztályá­nak küldötte. Nemcsak mint küldött figyeli a tanácskozást, a vitában felszólalók javasla­tait, hanem mint »újságíró« is. Feri főszerkesztő, s az itt elhangzottakról beszámol majd lapjában, a fiúkollégium köz­kedvelt és olvasott Nagyváthy Híradójában. — FaliújsáigSzerű lapunk kéthetente 13 oldalon jelenik meg — mondja. — Kivétel csak a Csokonai-hét alatt volt, amikor mindennap új számot adtunk az előző nap esemé­nyeiről, fényképekkel illuszt­rálva. Tíztagú a szerkesztő­ség. vannak rovatok, rovatve­zetők. Ha egy-egy szám »ki­fut-«, alig lehet hozzáférni. — Gondoltam, felszólal a vitában... — Nem volt szándékomban. Egyrészt azért, mert így is sokat »nyüzsgők«. Másrészt, amiről beszéltem volna, azt kifejtette egy társam. Szeret­nénk egy iskolai stencilúj ságot és egy iskolarádiót. A megye minden nagyobb középiskolá­jában van már. — Mi a véleménye a beszá­molóról és a vitáról? — Nagyon tetszett a beszá­moló, őszintén beszélt a hi­bákról. Amit hiányoltam — s ezt elfogultság nélkül mond­hatom — az az, hogy keveset foglalkozott a középiskolások­kal. Többet érdemeltünk vol­na, hisz a járás KISZ-eseinek 50 százaléka középiskolás. KISS JÄNOST, a gyékény e- si Szabad Ifjúság Termelőszö­vetkezet szervező titkárát me­gyei küldöttnek választotta meg az értekezlet. Tíz éve KISZ-tag, egyike volt az ala­pítótagoknak a járásban. Szak­mája traktoros. Van hivatásos gépkocsivezetői igazolványa, tavaly érettségizett levelező- kánt, jó rendűre. Jelenleg Kaposváron az egyéves köny­velői tanfolyamot vé^zi. — Most bedolgozó vagyok a szövetkezetben: hasonlóan a többi fiatalhoz, aki elment, én sem tudtam kijönni a ve­zetéssel. Az, hogy egyre keve­sebb fiatal van a szövetke­zetben, rányomja bélyegét a KISZ munkájára. A fiatalok­nak csak negyed része KISZ- tag. Igaz, egy részükre nem is lehet számítani, hiszen csa­ládot alapítottak. Viszont a többieknek nem tudunk ked­vet csinálni ahhoz, hogy be­lépjenek, mivel nem valami vonzó nálunk a KISZ-élet. Pedig lehetne produkálni, hisz 1964—65-ben nagyon szépen dolgoztunk. Megalakítottuk az Ifjú Gárdát, fő feladat az ér­dekvédelem és a közös va­gyon őrzése. Szeretnék felszó­lalni a megyei küldöttértekez­leten, s mindezeket ott is el­mondanám. — Milyen terved vannak? — Szeretnék Szekszárdra menni felsőfokú technikum­ba Ott tanítanak növényter­mesztő gépészeket. S aztán természetesen visszajönnék a földire, hiszen a mezőgazda­ságban születtem, apám is erre tanított, itt akarok élni és dolgozni. Szomorú érzés azt olvasni az újságban, hogy romlanak a csurgói járásban a tsz-ek eredményei. Nekünk* fiataloknak kellene ebben se­gíteni. S itt szeretnék kitenni arra, hogy egyre több ismer­tetés hangzik el a különféle pályákról, a pályaválasztás­ról, ám ez még kevés, vagy talán nem jó a módszer. A po­litechnikán kívül már az első osztályban el kellene kezdeni a mezőgazdaság megszeretteté­sét, nem pedig az érettségi előtt. KÉT FIATAL abból a .sok ezerből, akik a napokban ta­nácskoznak az ifjúsági moz­galomról, a szövetség mun­kájáról, problémáiról. Bát­ran, őszintén elmondják véle­ményüket, előállnak ötleteik­kel, javaslataikkal, amelyeket — ha jók — a legfelsőbb fó­rumig szeretnének eljuttatni. Sokat várnák a KISZ VII. kongresszusától. S. M. Próbaüzem az új betongyárban Egy helyről látják el betonnal az összes munkahelyet — Hol van a betongyár? — kérdem az építőktől az északnyugati városrészben. — Ott — mutat az egyik egy magasba nyúló berende­zés felé. Odamegyek. Az egyik közeli épületben még dolgoznak a munkások. Odébb egy szállítószalag-félé­vel bajlódik néhány ember. Köztük találom az üzemve­zetőt, Cselik Ferencet is. Ar­ra kérem, mutassa be az ÉM Somogy megyei Állami Épí­tőipari Vállalat legújabb üze­mét. Mielőtt közelebb men­nénk a berendezéshez, meg­kérdezem, mi célból hozták létre a központi betongyá­rat? — Kaposváron sok munka­helye van a vállalatnak. Ed­dig majd mindegyiknél ke­vertek betont. Ez nem vala­mi gazdaságos. Vállalatunk vezetői ezért elhatározták, hogy központi betonkeverő üzemet létesítenek, s innen látják el az összes kaposvári munkahelyet. — Hogyan működik a be­tongyár? — Onnan a kavicsot a szállítószalagra rakják gép­lapáttal — mutat egy hatal­mas sóderdombra. — A sza­lag idehozza, itt pedig egy szortxrozóba kerül. Ebből többféle kavicsot kaphatunk. A szelektált sódert mérlegre engedjük. Aztán hozzáadjuk a cementet, amelyet ebből a két hatalmas silóból ka­punk — bök a mellettünk magasodó mozdonytest vas­tagságú tartályok felé, — Természetesen ezt is meg­mérjük. Ezután vizet adunk hozzá. Majd a keverőtartály­ban az emlitett anyagokat összekeverjük. Mégpedig ala­posabban, mint a munkahe­lyeken levő gépekben. A kész betont a keverő alá álló dömperre engedjük. Az egész berendezés auto­matizált. Ügy szól van minden gombnyomásra működik. Ké­zi erőt csupán a géplapátná! kell kifejteni. Meg is mutatja, hogyan keil bánni vele. A hatalmas lapátot egy szerkezet húzza a szalag felé. A munkásnak az a feladata, hogy bele­nyomja a sóderbe és irányít­sa. Az égjük munkás meg­jegyzi, hogy keményen kell tartani a lapátot, különben megtréfálja az embert. öt már elrántotta egyszer. Hát igen, minden kezdet nehéz — tartja a közmon­dás. A betongvárat is, amelv- ben mée csak próbaüzem van. meg kell ismerniük azok­nak. akik kezelni, irányítani fogiák. De érdemes betegva- korolní r munkába. hiszen megkmmvftik az éoületeket emelnk dolgát szerte a vá­rosban. Cselik Ferenc meg is Jegyzi: ® a talajerő-visszapótlás helyzetét, Ét a külterületi lakosság ellátását A járási NEB azt is , meg­vizsgálta, milyen a külterüle­ten élő lakosság kereskedelmi, kommunális, egészségügyi, ipari és kulturális ellátottsága. Az utóbbi időszakban csök­kent a külterületen élők és a települések száma. A külterü­leti lakott helyek közül csak az őrtilos-szentmihályhegyi te­lepülés egy részét jelölték ki fejlesztésre. Itt tanácsi ki- rendeltség, üzlet, iskola és megfelelő egészségügyi ellátás van. A külterületi települések fenntartását a termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok igénylik, s meg kell tartani a gát- és vízőri, erdészeti szol­gálati lakásokat is. Az állami gazdasági, szö­vetkezeti majorokban élők életkörülményei javultak. Több település bekötő utat, villanyt kapott, s nem egy helyen központi vízellátásról is gondoskodtak. A cigánytele- püléseken még mostohák az életkörülmények. Az itt élők helyzetén elsősorban a bete­lepítés segíthet, s ez a folya­mat a lakásépítési akció kedvező hatására megindult. — A művezetők egy csa­pásra megkedvelték az üze­met, szívesen visznek innen betont. Vajon mikor szállíthatják folyamatosan? — kérdezem. — Június 1-re befejeződik a próba. Ettől a naptól már állandóan termelünk. Az üzemvezető nem tudja, nyilván nem is tudhatja, hány főt takarítanak meg a betongyár megindítása után Kaposváron. Ezért ezt a kér­dést a vállalat főmérnöké­nek teszem föl. — Pontos számot nem tu­dok még mondani, hiszen sok mindent a gyakorlat dönt eL Csupán egy hozzá­vetőleges adattal szolgálha­tok. Előreláthatólag 25—30 főt tudunk megtakarítani, illetve más területre átirá­nyítani — mondja. — Tervezik-e a gyár bő­vítését? — Jelenleg két keverőnk van. Egyelőre csak az egyi­ket üzemeltetjük. A másik tartalék. Egy keverő nyolc óra alatt 40—50 köbméter betont készít. Ha ez nem élég, akkor beindítjuk a má­sikat is. Azt, hogy bővítjük-e az üzemet, majd az igény dönti el. Egyelőre azt ter­vezzük, hogy növeljük a ka- nacitást, valószínű, hogy a harmadik keverő beállítására is sor kerül. Sz. N. Szocialista szerződést kötött a posta és az Áramszolgáltató Szigorú szabványok hatá­rozzák meg, hogyan futhat párhuzamosan, hogyan ke­resztezheti egymást a vil­lany- és a távbeszélő vezeték. Alapszabály, hogy ki kell zárni a két vezeték érintke­zésének a lehetőségét, ne­hogy veszélybe kerüljön a vonalon dolgozók, a telefoná­lók élete, megszakadjon a te­lefon-összeköttetés. Körülbe­lül másfél ezer nem szabvá­nyos keresztezést stb. tart nyilván megyénkben a posta Somogy megyei Távközlési Üzeme. Ezért született meg az az elhatározás, hogy kös­sön szocialista szerződést a posta és az Áramszolgáltató Vállalat a baleseti veszély- források megszüntetésére a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójá­nak tiszteletére. A távközlési üzem tavaly már kötött ilyen szerződést a Beloiannisz Hír­adástechnikai Gyárral a te­lefonközpont bővítésére. Az itt szerzett jó tapasztalatok ösztönözték e módszer alkal­mazására. A távközlési üzem és a DÁV vezetői elmondták, hogy az Áramszolgáltató Vállalat november 30-ig megszünteti a nem szabványos keresztezése­ket. Egy ponton a megye la­kóit is érinti a megegyezés. Nagyon sok családi ház tete­jén van nem szabványos cső­tartó. Senki se vegye zak­latásnak, ha az Áramszolgál­tató Vállalat felszólítja en­nek a kicserélésére: mindez a biztonságos telefon-össze­köttetést szolgálja. A posta és a DÁV közösen felderíti a szabálytalanságokat, s a meg­állapított határidőre meg­szünteti azokat. Mind a két vállalat tájékoztatja brigád­jait a szocialista szerződésről. A távközlési üzem még az idén levizsgáztatja a körzet­mestereket és helyetteseiket a szabványból, nehogy új bal­eseti veszélyforrások kelet­kezzenek a hozzá nem értés­ből. Sok gondot okozott eddig, hogy a DÁV csak a műszaki átadásra hívta meg a pos­tát. Néhány esetben megvé­tózta a hálózat üzembe he­lyezését, mert nem felelt meg a szabványoknak. Ilyenkor úira visszamehettek a vo­nalra az építők. Ezt szünteti meg a szerződés azzal, hosv a DAV már az atadás előtt meghívja a postát, s akkor veszi figyelembe az észrevé­teleit. Pénzt, időt, munkát takarítanak meg így. Megkötöttek egy szocialista szerződést. Ügy tudjuk, ha­sonló még nincs az ország­ban. A posta és a DÁV pél­dát mutatott ezzel a jó együttműködéssel. L. G. A Csurgói Járási NEB megvizsgálta (Tudósítónktól.) Két vizsgálatot fejezett be a közelmúltban a Csurgói Já­rási Népi Ellenőrzési Bizott­ság. Az egyiknek a témája gazdálkodási jellegű volt: hat termelőszövetkezetben nézték meg a talajerő-utánpófíás hely­zetét. Megállapították, hogy egyik tsz-ben sincs elegendő istáHótrágya. A porrogi Nap­sugár Tsz a talaj igényének mindössze egyharmadát, az iharosberényi Zöldmező és a csurgói Zrínyi Tsz a felét elé­gíti ki. Több helyen azonban évente trágyázzák a közös táblából kiadott háztáji terü­leteket. A hiánvt zöldtrágyá­val pótolják. Porrogon vi­szont az utóbbi öt évben mindössze háromszor végez­tek zö’d+ráfryázást, akkor is a szántónak mindössze 2,5—3 százalékán. Helyes gyakorlat bontako­zott ki Somogvudvarhelyen. Itt a termelőszövetkezet a ház­táji állatállománynak szalmát ad, s ezért cserébe a közösbe kerül az istállótrágya vagyan- hak egy réssse. Üj fűrész­csarnok A Dél-magyar­országi Fűrészek csurgói telepén, juítius 1-vel új lombos fűrész- csarnok ot he­lyeznek üzembe. Az új csarnok­ban évente 500C köbméter fát dolgoznak fel. A gépeket már sze­relik., A láda­üzem új laptű­ző automatát kapott. Az új félautomatával lehetővé vált a folyamatos ter­melés. Egy mű­szak alatt 40é© holland ládát ál­lítanák

Next

/
Oldalképek
Tartalom