Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)
1967-05-05 / 105. szám
Péntek, 1967. májas 5. 3 SOMOGY! NÉPLAP HÁRMAN EGYÜTT A BALATON ALIG AI PÁRTÜDÜLŐBEN rendezett továbbképzésen megyénkből több mint hatszáz községi vezető vett részt. Az utóbbi években kialakult rendszer szerint egyazon csoportba került egy-egy falu párttitkára, termelőszövetkezeti elnöke és tanácselnöke. Ez a szervezés azt a fontos célt szolgálja, hogy ők hárman egyformán értelmezzenek alapvető politikai, gazdasági és társadalmi kérdéseket, és egységesen, egymást segítve dolgozzanak a közös feladatok végrehajtásáért A tanfolyamnak erre a rendeltetésére a megyei párt- bizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága az idén újólag nagy gondot fordított. Az ősszel választották újjá a párt valamennyi szervében — elsőként az alapszervezetekben — a vezető testületeket Március 19-én tanácstagi választás zajlott le, s a zárszámadó meg a tervtárgyaló közgyűlések időszaka a termelőszövetkezetek egy részének vezetésében is hozott Nem tudom, új vonásnak nevezhetem-e, mindenesetre említést érdemel a barátko- zásnak a jó értelemben vett közérdeket szolgáló üzleti kapcsolattá való alakulása. Úgy adódott, hogy' két új tanácselnök beszélgetését meghallgathattam. A lábodi elnök községfejlesztési tervekről beszélt, barcsi kollégája pedig a járási székhely tele- nüléspolitikaJ elképzeléseit fejtegette. Végül oda jutottak, hogy Barcs tud adni Lábodnak járdaépítéshez kavicsot. A tanfolyam egyik előadása ezt a címet kapta: A tanácsok gazdasági tevékenysége az új mechanizmusban. S a barcsi—lábodi együttműködés már ebben a szellemben fogant, s az ön- evékenyságet, a megteremthető lehetőségek kiaknázásának egyik módját példázza. De ilyen gazdasági megállapodást számos tsz-elnök is kötött társával az együtt töltött idő alatt. ügy Állítottak öszSZE a tanfolyam előadássoszemélycserét. Községi szin- roza*®-t, hogy egyrészt mérle- ten tehát számos új vezető került választással funkcióba Őket megismertetni a tematikában foglalt kérdések lényeges összefüggéseivel, útbaigazítani őket vezetői pályafutásuk első szakaszában — ezt kimondottan fontos céljának tekintette a mostani bentlakásos tanfolyam. MÁSRÉSZT hadd emlékeztessünk e továbbképzési rendszernek egy állandó jellegű sajátosságára. Lényegét tekintve mindegyik csoport tanfolyama a kétoldalú eszmecsere, az élő párbeszéd jegyeit viseli magán. A megyevezetés mindig is nagy érdeklődést tanúsított a párt- titkárok, a tsz-elnökök és a tanácselnökök tevékenysége iránt A kialakult községi vezetés munkatapasztalatai értékesek a felsőbb . szervek számára, tevékenységükben alkalmazhatják, hasznosíthatják azokat. Kivált a konzultációk, a csoportos viták nyújtottak lehetőséget az említett tapasztalatok megismerésére, sőt közkinccsé tételére is. Párttitkár a más faluból való társával, tsz-elnök a saját kollégájával, tanácsi vezető szintén tanácsi funkcionáriussal annyi mindent megbeszélhetett, hogy ezeket a kötetlen és közvetlen tapasztalatcseréket együttesen egy újabb, gyakorlatias tanfolyamnak tekinthetjük. geihessék a végzett munkát, másrészt ismertethessék a megye további gazdasági, termeléspolitikai céljait. Ennek a követelménynek tettek eleget azzal, hogv megvitatták Somogy megyének a második ötéves terv időszakában elért fejlődését és a harmadik ötéves terv főbb irányelveit... A gazdasági építés átfogó programja ezen a ponton vált a mindennapi munka közvetlenül érzékelhető meghatározójává. Éppen ez volt a továbbképzés sikeresen megvalósított fő célja. Az. MSZMP IX. kongresszusa anyagainak tanulmányozása, a tanultak egybekapcsolása a somogyi valósággal, tettre készség a megismert ós elfogadott célok megvalósításában — ez adta meg valamennyi elhangzott előadásnak, szemléletet iga- -'Jó eszjTi; -serír.ek, vezetők és vezetettek jó egyetértése megerősítésének az aligai tanfolyamokon jót szolgált értelmét. Kutas József SALÁTASZÜRET Üt ép az OreßerdöM... Még a századforduló elején is hatalmas erdőség boríto.ta Lulla környékét. Erre ma mir :sak az Öregerdő név, kevés fa és rengeteg, emberderék vastagságú tuskó emlékeztet.. . Ha az erdő eltűnt is, még megmaradt a Tabról Lalidra vezető egyetlen földes kocsiút ... Aki esős idebent a Lábéhoz ariozó, hatvan ember lakta Kisecsenyig eljut, az vagy megriad s visszafordul, vagy pedig fohászkodva nekivág a mintegy 3—t kilométernyi, át- hatolhatatlannsk tét ző akadály leküzdésének. Vízmosásokkal sűrűn keresztezett, térdig érő horhó és omladozó rgyagos domboldal váltogatja ■ott egymást. — Ősztől késő tavaszig el va- yur.k vágva a külvi ágtól — panaszkodik a tanácselnök. Szabó József, ő is itt gyrre- keskede'.t, Út nőtt fel, s így nagyon is jól ismeri mindazt a rengeteg gyötrelmet, amit a ullaiak elszenvedtek. — Orvos még szekérrel sem tudott a faluba jönni télen, legföljebb gvalog, vagy nagy kevervesetn lóhá'on, de beetu- letére legyen mondva — dicséri dr. Schulcz Gyula tahi körorvost — soha. nem maradt el. Hiába épült meg Tobon a mentőállomás, a betegek csak hosszú kocsikázás után juthatták kórházba. — S ez az isten- i verte út az oka annak is, hogy villanyt csak 1961-ben kaptunk, mert már az is emberfölötti munkát jelentett, amíg ide szállították az oszlopokat — mondja. A fiatalok és idősek menekültek a faluból. Nem ’ láttuk célt, jövőt maguk előtt. Az elnök nem is hibáztatja őket: — Emberibb életre vágytak, amit itt nem látlak biztosítva... Megunták azt, hogy ősztől tavaszig a faluhoz legyenek kötve .., Sorolja a nevét azoknak, akik e'költöztek a faluból. Tíz esztendő alatt több mint száz család. Siófokra, Bzla- tonkilitibe, Székesfehérvárra, Budapestre m&ntek. 1956-tól 1966-ig egyetlen luHai sem kért házépítési engedélyt. A házasságot kötött fiatalok többsége is másutt alapozta meg jövőjét, új életét... Ha ez a folyamat folytatódik elöbb-utóbb a falu kihalásához, elnéptelenedéséhez vezetett volna. Tavaly azonban valami megváltozott. Megkezdték a Sérsekszöllőst, Torvaji és Lullát a járási székhellyel összekötő út építését. Tizennégy kilométer hosszú lesz ez az út, államunk több mint 20 millió forintot költ rá. A három falunak — közösen — csak a tervzési költséget kel’ fizetni, meg amit lehet, társadalmi munkában elvégezni. Vállalt is minden felnőtt lul- lai — összesen 670 lakója van a falunak — húsznapi társadalmi munkát... Alig egy hete hatalmas gépek: útgyalulc, lánctalpas föld- rakodóik stb. jelenték meg a Kisecseny és Lulla közötti őrenerdőben, s megkezdték a-’ új út utolsó szakaszának földműnké't ... Az útépítőkkel együtt mintha a faluba is új élet költözött volna. Bizalcodással, várakozással nézegetik a napról napra változó, alakuló utat, és 'már új életűkről tervezgetnelc. Erről sokkal nagyobb örömmel beszél a tanácselnök: — Ha egy kis vita után is, de sikerült megegyezni a laói frász vezetőivel: nekik adjuk a jelenlegi tanácsházat, azt átalakítják vegyesboltnak, s építenek vendéglőit is, mert az s.ncs... A szövetkezet a régi. megüresedett iskolát viszont átalakítja tanácsházának, orvosi rendelőnek... És most már nem menekülnek az emberek, megtört a jég...! Egyszerre öten kértek építési engedélyt Hiszek és bízom abban, hogy Bárány István, Klejber Ferenc és a többiek példáját mások is követik majd... A lullaiak már tervezgetnek: egyikük kocsit akar venni, hogy szabad idejében bejárhassa az országot. Mások mér a téli programjukat készítik: közel van Tab, művelődési házát rendszeresen fölkeresik a kaposvári és budapesti színházak művészei. Aztán, ha vásárolni akarnak, nem kell gyalogolni, mert lesz állandó buszjárat ... Az útépítők pedig tudva, hogy mennyire várják az emberek az új utat, éjjel-nappal dolgoznak- Agregátort szereltek föl, hatalmas lámpák árasztják a fényt, szünet nélkül zúgnak az útgyaluk és a többi gépek. Üt épül az öregerdőn .", Nyomában mrgváVozik a lullaiak élete. Emberibb, kulturáltabb lesz, ami után eddig évtizedeken át hiába sóvárogtak. .. S zalai László ÉPÜL AZ ŰJ VÍZMŰTELEP Mindenki egyet akar Dicsérik a társadalmi munkásokat — Összekötik a kutakat Mindenki a határidő megtartására törekszik Már nyolcezer fej salátát értékesített mostanáig az iharost termelőszövetkezet 300 négyszögölnyi területről. A bevételük pedig tízezer forintra rúg. Nincs mihez mérni a munkát. A szorgalomhoz sem lehet viszonyítási alapot találni. A fáradtságot az egyre hosszabban kígyózó fekete A DRÁVA-PART ARANYA (2) Fejlődés — Egy szólás járja Barcson: ^Chicagónak indult, s Barcs lett belőle.-« Kétféleképpen is lehet ezt érteni. Az emberek ma ezt a Dráva szabályozása után megindult és a háborúk közben megállt fejlődésre értik. . A szólás az aranykorát élő Barcsban gyökeredzik. A hárommillió magyar kivándorló köz-ül sokan indultak erre a tenger felé. Az útiköltséghez szükséges pénz egy részét itt akarták megszerezni. Az élénk kereskedelmi — s akkor fejlődő — ipari Dráva- parti település azonban nemcsak ideiglenesen, hanem végképp itt fogta őket. Munkát vállaltak és letelepedtek, mert aranybányának hitték ezt a helyet. Az aranyért egyébként már sokszor és sokan utaztak Barcsra. Szorgalmas emberek Egy Barcsról készült tanulmányban ezt olvastam: »A Dráva menti lakosság az arany-mosást a legrégibb idők óta űzi. A Pénz ntéreti Központ és a Nemzeti Bank által végzett kutatások nem hoztak olyan eredményt, amelyet c Dráea arany hordalékához fűztek.« Pedig a Dráva kavicsa tartalmaz csekélyke mennyiségű aranyai. A kincs azonban mégsem ez, hanem a Dráva-paíti ember szorgalma, munkaszeretete. Hogy országos hírű termelőszövetkezet működik Barcson, az nem csupán a földnek köszönhető. A szorgalmas ember keze munkájának inkább. Ezt a szorgalmat nemcsak a mezőgazdaságban fedezi föl a látogató. Az üzemekben is megtalálja. A község és a járás vezetői építenek erre. Egy brigádvezető, aki a drávai ka- vi— 'Voitrást irányítja, azt mondta nekem: — Még nem tudtam olyat kérni az emberektől, amit meg ne tettek volna. Úgy szeretik a munkát, mint a saját életüket Ez a szorgalom pedig többet ér az aranynál. Egy statisztikát mutattak nekem a Dél-magyarországi Fűrészekben. Eszerint 1949-ben egy munkás évi átlagkeresete 5500 forint volt. A múlt évben 13100 forint volt az üzem fizetési átlaga. A két szám önmagéért beszél. Növekvő termelés Nemcsak az átlagkereset nőtt, hanem a termelés is. Több mint hatszáz ember dolgozik az üzemben, s évente a korábbi hetvenezer négyzet- méter parketta helyett 413 0C0 négyzetmétert gyártanak egy év alatt. Terméked csaknem egész Európába eljutnák. Igaz, hogy a fa most nem a Dráván érkezik, hanem vagonok százaiban küldi a dél-zalai-, a dél-somogyi és a mecseki állami erdőgazdaság. A fejlődés szembetűnő. Hajdan emberek rakták ki a rönköket a hajókról, most autódaruk ós vagonrakó transzpor- tőrök dolgoznak a gyárban. Kétségkívül gond is akad. Az üzem további fejlődése körül még néhány kérdőjel van. S a munkások sokat panaszkodnak a porra is. Ez a finom fűrészpor úgy ül a háztetőkön, mintha aranysárga festéket permeteztek volna a gyárra. Amikor ezt említik a munkások mindjárt azt is elmondják, hogy tavaly megindult a szalagszerű nyersparketta-. gyártás. Ezt az új módszert az Erdészeti Tudományos Kutatóintézet útmutatásai alapján ebben, az üzemben kísérletezték ki. Fejlődik tehát ez az üzem is. A fejlődés azonban, úgy fest. nincs teljesen összhangban a járási székhely foglalkoztatási gondjaival Együttes erővel Évekkel ezelőtt szó esett arról, hogy telepet, létesít Barcson a Pécsi Ke&zíyűgyár. A terv azonban mindmáig terv maradi Az ok egyszerű: a járási székhely nem tudott helyeit adni az üzemnek. Gyakran az embereknek sem tud megfelelő lakást biztosítani. Kétszáz jogos lákásigénylői tartanak nyilván Barcson. S hogy mennyire súlyos ez, semmi sem bizonyítja jobban, mint a most szervezett KISŐ- lakások esete. Szihalmi Mártom, a járási KISZ-bizot.tság titkára mondta nekem, sok esetben sértődés lett abból, hogy nem tudták elfogadni a jelentkezést. — Mi a rászoru ltságot és azt vettük figyelembe, hogy a jelentkezők milyen munkát végeztek az ifjúsági szervezetben. A lakásgondok enyhítésére egyéb intézkedéseket is tettek Barcson. Krisztián Ferenc, a járási tanács vb-elnökhelyet- tesótől tudom, hogy gyakorlattá vált Barcson: minden üzemnek adnak annyi lakást, amennyit az üzem épít. így közösen, a vállalatok és a népgazdaság segítségével sokat enyhíthet e gondokon. Hiszen állami lakás is épül Barcson. Valaki egyszer azt mondta hogy annyi emeletes ház, mint itt, egyetlen járási székhelyen sincs. Ha ezt a he’yes gyakorlatot folytatják, talán megőrzi eddigi első helyét Barcs. Kercza Imre {Folytatjuk) földliányás jelzi a zöld mezőben. Napról napra hosz- szabb ez a csík, és egyre hosszabb a földbe fektetett szürke vezeték is. Kúttól kú- tig futnak a csövek, hogy összegyűjtve a kincset, a városba szállítsák majd innen a Kapos völgyéből a vizet. A kútfúrók pedig egyre mélyebbre hatolnak, hogy utat engedjenek a víznek. Három fúróberendezés dolgozott tegnap is a város határában. A fúrófejek százharminc—százötven méter mélyre hatoltak. Itt, Taszár alatt azt mondják a kútfúrók, hogy a hét végére megérkezik a negyedik berendezés is. A hónap második felében pedig máraz ötödik is dolgozik majd. — Itt lesz víz, mert mindenki akaria, hogy legyen — mondja kézmosás közben egy csupa olaj, csupa sár ember. — Nem nehéz a fúrás, mert apró szerkezetű a talaj. Erre az apró szerkezetű földre meg az esőre panaszkodnak is az emberok nem messze a kutaktól a sántosi tározó alapozásánál, Olyan ragacsos a föld, hogy alig jön le a lapátról. De a Dunántúli Vízműépítő Vállalat munkásai éppen úgy bírókra kelnek a sárral, mint azok a katonák, akik lapátot fogtak, hogy minél előbb készen legyen a két ötszáz köbméteres tározó. Ezt az akaratot említi legelsőnek Győrfi Endre, a Beruházási Iroda vezetője meg Jankó Ferenc, az építkezés koordinálója is, amikor a határidőkről kérdezem őket. Azt mondják, ami lemaradás volt, sikerült pótolni, s ha a csővezetékek készen lennének, három kút már akár küldhetné is a vizet a városnak. ■ A lefektetett csövek Sárn- tosról már a kaposvári malomig kísérik az utat. Nagy- őszt elvégezték a nyomáspróbákat: az új vezeték mindenütt kiállta a terhelést Az építők — a vasúti az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat a baromfifeldolgozó, a Húsipari Vállalat a Finommechanikai Vállalat a cukorgyár és a Patyolat — dolgozói jó munkát végezlek. Nemcsak minőségben, meny- nyiségben is. Bálint Albert, a vízmű hálózati művezetője tegnap délelőtt ilyen adatokat mondott: a 2432 méter hosszú vezeték lefektetésénél 648 ember 6462 óra társadalmi munkát végzett, és 2450 köbméter földet mozgatott meg. Aztán még hozzáteszi: — Ezzel csak elégedett lehet az ember. Olyan tempóban dolgozott itt mindenki, hogy azt hinni se mertük volna. Akik ide jöttek, nem csupán azt tartották " szem előtt, hogy teljesítsék a vállalt társadalmi munkát, hanem arra törekedtek, hogy az alatt az idő alatt, amit itt töltenek, minél többet dolgozzanak. — Ezek az árkok jóval rö- videbb idő alatt elkészültek, minit számítottuk — teszi hozzá Jankó Ferenc. — Az embernek néha az volt az érzése, hogy nem is társadalmi munkások dolgoznak itt, hanem szakembereik. A társadalmi munkások mellett dolgoztak itt a vízműépítők is. A közös összefogás eredménye, hogy 1500 méter hosszan már betemették a csöveket, s összesen 2300 méter hosszan kész a vezeték. Sokrétű munka folyik itt. Bárkit kérnek, bármiért szólnak, mindenki a legsürgősebben intézkedik. Az Áramszolgáltató Vállalat például már megépítette a sáii- tosi telep egyik kútjához a transzformátorházat. Amerre megy az ember, mindenütt a munka nyomaival találkozik. Az emberek és a vállalatok erőfeszítései láncszemként kapcsolódnak. Mindenki egyet akar, mett szükség van a vízre. Azoknak van rá szükségük, akik csinálják. Kaposvár lakóinak E. L
