Somogyi Néplap, 1967. április (24. évfolyam, 78-102. szám)

1967-04-30 / 102. szám

Vasárnap, 1961. április 30. 5 SOMOGYI NtPEAP A hetedik munkáskáder A fekete gyémánt birodal­mából indult. A föld alól. A szíve is meg az esze is eh he*, a munkához kötötte. Akkor, egy havas decemberi napon üzenetet kapott, hogy sikta után menjen föl az irodára. A szakszervezeti bizottság titkára fogadta. Minden szavára emlé­kezik, így mondta akkor a titkár: — Iskolára küldünk, Péter szaktárs. Tanulj ugyanolyan tisztességesen, ahogyan dol­gozni szoktál. Ha elvégzed az iskolát, faluira kerülsz vezető­nek. Ügy intézd az ügyeidet, hogy holnap már indulnod kell... Karácsony volt akkor. 1949 karácsonya. A csapat lent várta az iroda előtt. Amikor elmondta a hírt, id. Mezei Ist­ván vájár szólalt meg először: — Ha menned kell, akkor nincs pardon. De arról soha­se feledkezz el, hogy innét in­dultál. Ezt nagyon jegyezd meg magadnak... Péter Mihály lett Tatabá­nya hetedik bányász munkás­kádere. — Hogy mii jelentett akkor munkáskádemek lenni? Mosolygós büszke a válasz: — Mindent Az volt a leg­több. Kitüntetésnek éreztem, hogy rám gondoltak. A párt' kérése parancs volt számom­ra. És ... lehet, hogy ma fur­csán hangzik, de ha azt mond­ták volna, a párt kéri, hogy hordjak el egy hegyet, azon­nal hozzáláttam volna... Tenni akartunk. Mindent meg­tettünk a jó ügyért... — örült, hogy tanulni küld­ték? — Első vájár voltam. Ol­vasni mindig szerettem, pe­dig csak négy osztályt jártam, örültem, de féltem is. A ta­nulástól ... Az államigazgatási tanfo­lyam elvégzése után segéd­jegyzőnek, majd körjegyzőnek nevezték ki Vízvár községbe. — Mennyi volt a fizetése? Mosolyog a kérdésen, aztán visszakérdez: — A bányásznak vagy a jegyzőnek? — Vegyük először a bá- .yászt. — A mi csapatunk szeretet , dolgozni. A leggyengébb hó­napban is hazavittem 1100 fo- :intot. — És a jegyző? Üjra mosolyog. — Jól emlékszem 295 forint .ett a fizetésem ... Most már értem a mosolyt. Ég igazi értelmet kapott ez a izó is: öntudat. Egy csupasz vaságyat kapott /ízváron, és hetek múlva egy szalmazsákot. Két napig még élelmet se tudott szerezni. Maradt, és tette a dolgát. Gyűléseket tartott, intézte az emberek ügyes-bajos dolgait. És közben győzködött velük, mert sehogyse tudott megbé­kélni azzal, hogy nagyságos úrnak szólítják. 1951. április 30-án a járási tanács titkára lett. Három évvel utóbb elnök­helyettesinek választották meg. Majd tíz éven át foglalkozott a barcsi járás nagyüzemi me­zőgazdaságának megteremtésé­vel. Minden faluban ismerik és tisztelik az emberek. Gyakran láttam munka köz­ben. Szerény volt mindig és közvetlen mindenkihez. A fa­lusi élet megújulásénak tava­szán Csokonyavisontán talál­koztunk. A többi agitátortól hallottam, hogy napokig alig pihent. Csöndes szóval járta a házakat, és a jövőről be­szélt az embereknek. Ebben a faluban is volt egy olyan ember, aki napokig nem akart szóba állni senkivel. A falu­járás harmadik estéjén meg­várta a lakásán. A gazda úgy lopakodott haza, mint aki rosszban jár. Meglepődött á váratlan vendég láttán, és ijedtében csak ennyit tudót? mondani: — Mi lesz most velem?! Cigarettával kínálta a meg­lepett gazdát, és így válaszolt neki: — Semmi. Csak azért jöt­tem, hogy ne bujkáljon. Ma­radj on nyugodtan idehaza, De felnőttünk már valahára, kik nem tudjuk, mi az, vígan élni, és mostan vashittel, jó bátorsággal sorsunk akarjuk fölcserélni. .nert nem akarjuk magát be­^ervezni... Kezdetben félt a betűktől, -zián eimúii, j.e»j,áÓQO'Ct ez a iélelem. Szeretet lett belőle, .igy vers tette a varázst. Jó­zsef Attila Születésnapomra jímű verse. Akkor határoz­ta el, hogy tanulni kezd. Be­fejezte az általános iskolát, .végezte a Tanácsakadémiát, -S beiratkozott a mezőgazdasá­gi technikumba. ötvenhél' éves korában jó rendű érett­égi bizonyítványt szerzett. — Mindenki megmosolygott, mindenki megkérdezett, hogy minek teszem, hiszen senki sem követeli tőlem a bizonyít­ványt ... Az érettségi elnök is megkérdezte, hogy tulajdon képpen miért is tanultam ősz iejjel, pár évvel a nyugdíj előtt. Nem tudtam válaszolni leki. Azóta is sokszor gon­dolkodtam ezen, mo6t máir meg tudnám adni a magyará­zatot ... A megkésett magyarázat: — Amikor falusi vezetőnek tett meg a párt, éreztem, hogy jó lenne többet tudni. De akkor, azokban az években nem volt idő a tanulásra. Sokszor éreztem, hogy a régi vágású emberek még mindig a bányászt látják bennem ... Nem, nem zavart ez engem! De szerettem volna önmagam előtt letenni a voksot. Én egy kicsit önző voltam. Én magam­nak tanultam. És csak azért, hogy bizonyos legyek: képes vagyok rá. Azt hiszem, ezért sikerült. És én azon a napon nagyon boldog voltam ... A Barcsi Községi Tanács elnökeként ment nyugdíjba. A minap búcsúztatták. Azon a napon az egész falu őt ünne­pelte. • A fűrészüzem egyik munká­sának a szavait idézem: — Mindig érezni lehetett, hogy ez az ember a szíve mé­lyén még mindig munkás . .. Ennél szebb elismerést még sohasem hallottam. Németh Sándor Hűséggel egy életen át Tizenihat idős, a miunkás- moagalomért, a haladásért küz­dő veterán veszi át holnap több évtizedes munkája elis­meréseként az újonnan alapí­tott Szocialista Hazáért Érdem­érem kitüntetést. Köztük lesz Hegedűs Antal, a Kaposvári Nagymalom vezetője is. Korán megismerkedett a munkásmozgalommal, a mun­kások nehéz sorsával. Apja molnár volt, s hét testvére is nehéz fizikai munkával kereste mindennapi kenyerét. Szegeden élt családjával az alsó városban. Itt érte a Ta­nácsiköztársaság győzelme, és itt látta gyülekezni az ellen­forradalmi banditákat is, akik Szegedről indultak el Horthy és a többiek vezetésével, hogy véres bosszút álljanak a mun­kásokon, parasztikon, mind azokon, akik a haladásért tenni mertek. A gyermekkori benyomások korám megér lelték benne, hogy hol a helye. Géplakatos szak­mát tanult, de apját követve molnár lett. Sorra járta Bu Iá- pest s az ország nagyobb mal­mait, sok-sok társával együtt oda ment, ahol éppen munkát, kenyeret kínáltak. Dolgozott a Concordia, a Gizella, a Hu -gá- ri-a és még nagyon sok malom­ban. Alig húszévesen tagja lőtt az őrlők és molnárok körös szakszervezetének. A vándor évek alatt megértette a mun­kások összefogásának, szerve­zettségének fontosságát. Kevés keresetéből is könyveket vá­sárolt, s rengeteget olvasott: haladó írók könyvei, marxista- leninista alkotások, népiesek művei vannak több száz köte­tes könyvtárában. 1945 előtt is, majd a felsza­badulás első pillanatától kezd­ve tevékeny részt vállait a párt eszméinek hirdetéséből, valóra váltósából. Dolgozof, Budapest újjáépítéséért, majd 1946-ban családjával vissza­mim Épül az egyemeletes szálloda Marcaliban. Az emeleten 19 szo­bát, a földszinten éttermet, konyhát és tárolóhelyiséget építenek. A szálloda építése ötmillió forintba kerül. Az év végére átadják rendeltetésének. 1910 május elsején a rezesbanda ze­_________néjére ütemesen d obbantak a lábaik. Kaposvár szervezett munkássága vonult a Korona utcán: kőművesek, lakatosok, asztalosok, szabók és a többiek, lehettek vagy négy-ötszázam Felemelt fővel, vörös zászlókkal a kézben, büszkén, dacosan énekeltek: j.Piros zászlónk, vörös zászlónk Lobogtatja a szellő, Jer alája, jer alája, Te jogtalan szenvedő, Testvérünk vagy, Miért ne tartanál velünk, Ha munkás vagy, Nem lehetsz te ellenünk.« Már messze a Fő utcában kanyargóit a menet, de a hangok még hallatszottak, a nők tarka kendői idelátszot­tak, a rézkürtök a verőfény­ben csillogtak. Inasgyerek vol­tam, tetszett nekem, megka­pott ez a kép, máig sem felej­tettem el. Somogyi Pál: Jllá jiiS eís’e/ík 1912-ben már magam Is részt vettem _______________ a májusi g yű lesen. is történt? . *. A Fő utcán a Bárány-féle vendéglő udvari helyiségében volt akkor a munkásotthon. Este itt tartott próbát a dalár­da, melynek én is tagja vol­tam. Szalma István (akit 19-ben kivégeztek a fehérek, az ének­kar elnöke, kellemetlen hír­rel lepett meg bennünket: »•A kormány betiltotta a má jusi felvonulást, hiába készü­lünk.« De mi, fiatalok nem nyugodtunk bele az ünnep be­tiltásába, fölkerestük Kovács ifák közül füttyszó hallatszott, párttitkárt, és elmondtuk ne- és megcsillantak a fényesre ú, hogy mindenáron meg tisztított csendőrszuronyok, akarjuk ünnepelni május else- rendőrkardok. A vezetők és jét A vezetőség összedugta a éjét Később Szalma elvtárs közölte velünk, vigyük szét a hírt, hogy a tilalom ellenére is megtartjuk az ünnepélyt a Cseri erdő közepén, a tisztá­son. De nagyon vagyázzanak — figyelmeztetett Szalma elv- társ —, ne csoportosan menje­nek, hanem már a kora haj­nali óráktól lassan szállingóz­zanak. Így is történt Még alig pir- kadt az ég alja, elindultunk a Cseri erdő felé. A tisztás kö­rül őrséget állítottunk fel, hogy ne érjen bennünket meg­lepetés. Elsőnek a dalárda zendített rá:- »-Itt iran újra május elseje, A levegő dallal van tele, Zengedezzük hát mi is dalunk Mindannyian testvérek vagyunk.« A párt szónoka Tóth Lajos elvtárs volt (később mártír­halált halt). Ünnepi beszédé­ben arról szólt hogy milyen történelmi feladat előtt áll a munkásosztály. A levegő már akkor terhes volt az első vi­lágháború viharszelével, a Bal­kánon folyt a vér. Valamennyien lélegzet-visz- szafojtva hallgattuk Tóth elv­társ beszédét Egyszer csak a mi, fiatalok néhányan a csend­őrök elé siettünk, és kértük, engedjék megtartani az ün­nepséget, hiszen senkinek sem ártunk vele. De a vita mit sem ért, győzött az erőszak. A ve­zetőket, a vitatkozó fiatalokat a csendőrök körülfogták és elhurcolták. A városháza pin­céjébe, a rendőrség börtönébe zártak bennünket. Ekkor ke­rültem szembe először a ha­talom embereivel. Az 1919-es első szabad május elseje is mélyen a ;eikermbe vésődött A Kossuth téren, a nagygyűlés színhe­lyén hullámzott a boldog, sza­bad, vidám tömeg. Latinka Sándor beszélt: <*... Május elseje a magyar dolgozó népnek törvénybe ik­tatott ünnepe lett. A felszaba­dult magyar proletariátus, a magyar nép győzelmét ünne­peli ma, egy új társadalmi rend építése és a proletár ha- ro megvédése jegyében.. .*> A nagygyűlés után a Jókai .igetbe vonult a nép, ahol megkezdődött a mulatság, tánc, melynek a hajnali pirka- dás vetett véget Ezen a napon ment ki az északi frontra a pécsi bányász- zászlóalj. Azok a bányászok, akik a szerbek által megszállt Pécsről átjutok- Kaposvárra. logy segítsék megvédeni a jroletárhatalmat.- Testvérek, vörös katonák! szólt hozzájuk Hajdú Gyu­la, a pécsi munkásság vezető­je — Veszélyben a proletár­haza! Meg kell védenünk ha­zánkat, a szabadságunkat, gyermekeinket, boldog jövőn­ket, és mi meg is védjük... A pécsiek nótaszóval vonul­tak az állomásra, ki a frontra. május elsejét J ugoszLáviában éltem át mint Az 1925-ös emigráns. Ahogy a legtöbb esetben történt, a kormány most is betiltotta a felvonu­lást De a munkások zöme nem dolgozott Lementünk a Duna-parti úgynevezett prole- lárstrandra. Magyar és szerb dolgozók, asszonyok, gyerekek, férfiak a füvön, fák alatt pi­hentettük fáradt, napra, leve­gőre szomjas testünket A földalatti kommunista pártba Novi-sadon keresztül kapcsoltak be. Az én sejtembe tartozó Polgár András, Halasi és Halasiné jól beszélték az eszperantó nyelvet, eszperantó újság és folyóirat is járt ne­kik. Ezekkel bástyáztunk kö­rül magunkat, azt a látszatot keltve, mintha az eszperantó­ba mélyedtünk volna el, pedig az éjszakai röpcsiszórásról be­szélgettünk. A röpi rátok a párt május elsejei jelszavait tartalmazták. Polgár András azt újságolta, hogy Hatz Ká­roly nyomdászt és Csábi Lajos pécsi emigráns elvtáirsakat va­laki beárulta, mert keresi, tü-1 vé teszi értük a rendőrség ai várost. Kóluk beszéltünk ép­pen, amikor arra lettünk fi­gyelmesek, hogy rendőrök tűn­nek föl a ságet bokrai között, széles költ kepezve közeledtek felénk, összenéztünk, tudtuk, kiket keresnek. De egy kicsit nagunkra is gondoltunk az éjszakai röpcsik miatt, némi nyugtalanság vett rajtunk erőt. A rendőrgyürű a napfényben, csillogó szuronyokkal, puskák-( kai egyre közeledett, főiünk nem messze hevert a fa alatt, pajtásával Petrovics Márkó szaktársunk. Ez a jóképű, bar­na, sabáci szerb fiú nem volt kommunista, de tudta ró-< lám, hogy emigráns vagyok, ás Polgár András műhelyi vi­selkedéséből is megsejtett va­lamit. A legény látta a ve­szélyt, és látta a mi pillanat­nyi zavarunkat, hozzánk] sietett, sokatmondóan kacsin­tott, majd felugrott az egyik tuskóra, összekuszálta a haját, dülöngélt, mint egy részeg, és elcsukló hangon egy humoros szerb dalt kezdett énekelni: »Zsena moja tri forintá dáj mi, Ako nemás igyi pa uzájmi.* *►.Asszony, ide három pengőt ] de rögtön, Ha nincs pénzed, siess, kérjél kölcsön.« Mire a rendőrök hozzánk * értek, már körülvettük a fiút,: ás harsányan nevettünk Markó J mókáin, énekén. A kopók dü-J hősen végigmértek bennünket,, ás továbbálltak. Jólesett a fiú leleményessé- < ;e, bátor föllépése és az, hogy < baráti sávvei velünk érzett. ment Szegedre, s feleségével együtt járta a tanyavilágot, hogy megértessek az emberek­kel, milyen új élet kialakítá­sáért kell összefogniuk. 19 ki­ben került Somogyba, 1951-től pedig a Kaposvári -lagymalem vezetője. ötvenhét esztendős ma. Nem­régen épült Tél'súlyos beteg­égéből, de máris éppen olyan tettre kész, mint fiatal korában volt. Életéről, munkásságáról szerényen csak ennyit mond: — Nem vittem végbe ki­emelkedő dolgokat... Igyekez­tem odaadóan, hűségesen dolgozni... Fáradhatatlan kutatója az őrlőik, molnárok korábbi életé­nek. Több száz, molnárokról szóló verset, éneket, közmon­dást gyűjtött össze, és feldol­gozta a somogyi malmok tör­ténetét is. Amíg egészség^engedte — (nyolcvan éven átí—, munkás- ön szolgálatot is ellátott; 12 éven át volt elnöke az ÉDOSZ- nak, tevékenykedett a városi pártbizottságban, az MHS-ben is, s most városi tanácstag Szakszervezeti munkáját aranyjelvénnyel, a honvédel­mi munkáját arany- és ezüst­jelvénnyel, a malomiparban végzett tevékenységét két kiválódolgozó-jelvénnyel ju­talmazták Holnap Hegedűs Antal tizen­öt elvtársával együtt átveszi a Szocialista Hazáért Érdemérem ki tüntetésit. A munka -lisme- rése lesz ez, az áldozatos, ön­kéntes tevékenységéé. Hűséggel szolgálni a népet, a pártot agy életen át csak olyan emberek képesek, mint Hegedűs Antal és társai, akiknek csupán egyetlen életcéljuk van: har­colni a pánt, a nép, a haladás ügyéért... Szalai László Tanácsok, vállalatok, szövetkezetek, magánosok! SÓDERT első osztályú rostálatlan oá nyaka vicsot vagonba rakva Kerepes vasútállomáson 91.— Ft m3 áron azonnali vagy kért ha­táridőre szállítunk. Haladás Tsz, Csömör. Igyint.: Juhász Mátyás. (3529) M7anz avat-. fii BUDflPFST fölvesz esztergályos, marós, villany hegesztő szakmunkásokat. Térítéses vasúti jegyet és szállást biztosítunk. Je­lentkezés’ levélben Bu­dapest, VIII.. Vajda Pé­ter u. 10. munkaerő­gazdálkodás. (3258)

Next

/
Oldalképek
Tartalom