Somogyi Néplap, 1967. április (24. évfolyam, 78-102. szám)
1967-04-30 / 102. szám
Vasárnap, 1961. április 30. 5 SOMOGYI NtPEAP A hetedik munkáskáder A fekete gyémánt birodalmából indult. A föld alól. A szíve is meg az esze is eh he*, a munkához kötötte. Akkor, egy havas decemberi napon üzenetet kapott, hogy sikta után menjen föl az irodára. A szakszervezeti bizottság titkára fogadta. Minden szavára emlékezik, így mondta akkor a titkár: — Iskolára küldünk, Péter szaktárs. Tanulj ugyanolyan tisztességesen, ahogyan dolgozni szoktál. Ha elvégzed az iskolát, faluira kerülsz vezetőnek. Ügy intézd az ügyeidet, hogy holnap már indulnod kell... Karácsony volt akkor. 1949 karácsonya. A csapat lent várta az iroda előtt. Amikor elmondta a hírt, id. Mezei István vájár szólalt meg először: — Ha menned kell, akkor nincs pardon. De arról sohase feledkezz el, hogy innét indultál. Ezt nagyon jegyezd meg magadnak... Péter Mihály lett Tatabánya hetedik bányász munkáskádere. — Hogy mii jelentett akkor munkáskádemek lenni? Mosolygós büszke a válasz: — Mindent Az volt a legtöbb. Kitüntetésnek éreztem, hogy rám gondoltak. A párt' kérése parancs volt számomra. És ... lehet, hogy ma furcsán hangzik, de ha azt mondták volna, a párt kéri, hogy hordjak el egy hegyet, azonnal hozzáláttam volna... Tenni akartunk. Mindent megtettünk a jó ügyért... — örült, hogy tanulni küldték? — Első vájár voltam. Olvasni mindig szerettem, pedig csak négy osztályt jártam, örültem, de féltem is. A tanulástól ... Az államigazgatási tanfolyam elvégzése után segédjegyzőnek, majd körjegyzőnek nevezték ki Vízvár községbe. — Mennyi volt a fizetése? Mosolyog a kérdésen, aztán visszakérdez: — A bányásznak vagy a jegyzőnek? — Vegyük először a bá- .yászt. — A mi csapatunk szeretet , dolgozni. A leggyengébb hónapban is hazavittem 1100 fo- :intot. — És a jegyző? Üjra mosolyog. — Jól emlékszem 295 forint .ett a fizetésem ... Most már értem a mosolyt. Ég igazi értelmet kapott ez a izó is: öntudat. Egy csupasz vaságyat kapott /ízváron, és hetek múlva egy szalmazsákot. Két napig még élelmet se tudott szerezni. Maradt, és tette a dolgát. Gyűléseket tartott, intézte az emberek ügyes-bajos dolgait. És közben győzködött velük, mert sehogyse tudott megbékélni azzal, hogy nagyságos úrnak szólítják. 1951. április 30-án a járási tanács titkára lett. Három évvel utóbb elnökhelyettesinek választották meg. Majd tíz éven át foglalkozott a barcsi járás nagyüzemi mezőgazdaságának megteremtésével. Minden faluban ismerik és tisztelik az emberek. Gyakran láttam munka közben. Szerény volt mindig és közvetlen mindenkihez. A falusi élet megújulásénak tavaszán Csokonyavisontán találkoztunk. A többi agitátortól hallottam, hogy napokig alig pihent. Csöndes szóval járta a házakat, és a jövőről beszélt az embereknek. Ebben a faluban is volt egy olyan ember, aki napokig nem akart szóba állni senkivel. A falujárás harmadik estéjén megvárta a lakásán. A gazda úgy lopakodott haza, mint aki rosszban jár. Meglepődött á váratlan vendég láttán, és ijedtében csak ennyit tudót? mondani: — Mi lesz most velem?! Cigarettával kínálta a meglepett gazdát, és így válaszolt neki: — Semmi. Csak azért jöttem, hogy ne bujkáljon. Maradj on nyugodtan idehaza, De felnőttünk már valahára, kik nem tudjuk, mi az, vígan élni, és mostan vashittel, jó bátorsággal sorsunk akarjuk fölcserélni. .nert nem akarjuk magát be^ervezni... Kezdetben félt a betűktől, -zián eimúii, j.e»j,áÓQO'Ct ez a iélelem. Szeretet lett belőle, .igy vers tette a varázst. József Attila Születésnapomra jímű verse. Akkor határozta el, hogy tanulni kezd. Befejezte az általános iskolát, .végezte a Tanácsakadémiát, -S beiratkozott a mezőgazdasági technikumba. ötvenhél' éves korában jó rendű érettégi bizonyítványt szerzett. — Mindenki megmosolygott, mindenki megkérdezett, hogy minek teszem, hiszen senki sem követeli tőlem a bizonyítványt ... Az érettségi elnök is megkérdezte, hogy tulajdon képpen miért is tanultam ősz iejjel, pár évvel a nyugdíj előtt. Nem tudtam válaszolni leki. Azóta is sokszor gondolkodtam ezen, mo6t máir meg tudnám adni a magyarázatot ... A megkésett magyarázat: — Amikor falusi vezetőnek tett meg a párt, éreztem, hogy jó lenne többet tudni. De akkor, azokban az években nem volt idő a tanulásra. Sokszor éreztem, hogy a régi vágású emberek még mindig a bányászt látják bennem ... Nem, nem zavart ez engem! De szerettem volna önmagam előtt letenni a voksot. Én egy kicsit önző voltam. Én magamnak tanultam. És csak azért, hogy bizonyos legyek: képes vagyok rá. Azt hiszem, ezért sikerült. És én azon a napon nagyon boldog voltam ... A Barcsi Községi Tanács elnökeként ment nyugdíjba. A minap búcsúztatták. Azon a napon az egész falu őt ünnepelte. • A fűrészüzem egyik munkásának a szavait idézem: — Mindig érezni lehetett, hogy ez az ember a szíve mélyén még mindig munkás . .. Ennél szebb elismerést még sohasem hallottam. Németh Sándor Hűséggel egy életen át Tizenihat idős, a miunkás- moagalomért, a haladásért küzdő veterán veszi át holnap több évtizedes munkája elismeréseként az újonnan alapított Szocialista Hazáért Érdemérem kitüntetést. Köztük lesz Hegedűs Antal, a Kaposvári Nagymalom vezetője is. Korán megismerkedett a munkásmozgalommal, a munkások nehéz sorsával. Apja molnár volt, s hét testvére is nehéz fizikai munkával kereste mindennapi kenyerét. Szegeden élt családjával az alsó városban. Itt érte a Tanácsiköztársaság győzelme, és itt látta gyülekezni az ellenforradalmi banditákat is, akik Szegedről indultak el Horthy és a többiek vezetésével, hogy véres bosszút álljanak a munkásokon, parasztikon, mind azokon, akik a haladásért tenni mertek. A gyermekkori benyomások korám megér lelték benne, hogy hol a helye. Géplakatos szakmát tanult, de apját követve molnár lett. Sorra járta Bu Iá- pest s az ország nagyobb malmait, sok-sok társával együtt oda ment, ahol éppen munkát, kenyeret kínáltak. Dolgozott a Concordia, a Gizella, a Hu -gá- ri-a és még nagyon sok malomban. Alig húszévesen tagja lőtt az őrlők és molnárok körös szakszervezetének. A vándor évek alatt megértette a munkások összefogásának, szervezettségének fontosságát. Kevés keresetéből is könyveket vásárolt, s rengeteget olvasott: haladó írók könyvei, marxista- leninista alkotások, népiesek művei vannak több száz kötetes könyvtárában. 1945 előtt is, majd a felszabadulás első pillanatától kezdve tevékeny részt vállait a párt eszméinek hirdetéséből, valóra váltósából. Dolgozof, Budapest újjáépítéséért, majd 1946-ban családjával visszamim Épül az egyemeletes szálloda Marcaliban. Az emeleten 19 szobát, a földszinten éttermet, konyhát és tárolóhelyiséget építenek. A szálloda építése ötmillió forintba kerül. Az év végére átadják rendeltetésének. 1910 május elsején a rezesbanda ze_________néjére ütemesen d obbantak a lábaik. Kaposvár szervezett munkássága vonult a Korona utcán: kőművesek, lakatosok, asztalosok, szabók és a többiek, lehettek vagy négy-ötszázam Felemelt fővel, vörös zászlókkal a kézben, büszkén, dacosan énekeltek: j.Piros zászlónk, vörös zászlónk Lobogtatja a szellő, Jer alája, jer alája, Te jogtalan szenvedő, Testvérünk vagy, Miért ne tartanál velünk, Ha munkás vagy, Nem lehetsz te ellenünk.« Már messze a Fő utcában kanyargóit a menet, de a hangok még hallatszottak, a nők tarka kendői idelátszottak, a rézkürtök a verőfényben csillogtak. Inasgyerek voltam, tetszett nekem, megkapott ez a kép, máig sem felejtettem el. Somogyi Pál: Jllá jiiS eís’e/ík 1912-ben már magam Is részt vettem _______________ a májusi g yű lesen. is történt? . *. A Fő utcán a Bárány-féle vendéglő udvari helyiségében volt akkor a munkásotthon. Este itt tartott próbát a dalárda, melynek én is tagja voltam. Szalma István (akit 19-ben kivégeztek a fehérek, az énekkar elnöke, kellemetlen hírrel lepett meg bennünket: »•A kormány betiltotta a má jusi felvonulást, hiába készülünk.« De mi, fiatalok nem nyugodtunk bele az ünnep betiltásába, fölkerestük Kovács ifák közül füttyszó hallatszott, párttitkárt, és elmondtuk ne- és megcsillantak a fényesre ú, hogy mindenáron meg tisztított csendőrszuronyok, akarjuk ünnepelni május else- rendőrkardok. A vezetők és jét A vezetőség összedugta a éjét Később Szalma elvtárs közölte velünk, vigyük szét a hírt, hogy a tilalom ellenére is megtartjuk az ünnepélyt a Cseri erdő közepén, a tisztáson. De nagyon vagyázzanak — figyelmeztetett Szalma elv- társ —, ne csoportosan menjenek, hanem már a kora hajnali óráktól lassan szállingózzanak. Így is történt Még alig pir- kadt az ég alja, elindultunk a Cseri erdő felé. A tisztás körül őrséget állítottunk fel, hogy ne érjen bennünket meglepetés. Elsőnek a dalárda zendített rá:- »-Itt iran újra május elseje, A levegő dallal van tele, Zengedezzük hát mi is dalunk Mindannyian testvérek vagyunk.« A párt szónoka Tóth Lajos elvtárs volt (később mártírhalált halt). Ünnepi beszédében arról szólt hogy milyen történelmi feladat előtt áll a munkásosztály. A levegő már akkor terhes volt az első világháború viharszelével, a Balkánon folyt a vér. Valamennyien lélegzet-visz- szafojtva hallgattuk Tóth elvtárs beszédét Egyszer csak a mi, fiatalok néhányan a csendőrök elé siettünk, és kértük, engedjék megtartani az ünnepséget, hiszen senkinek sem ártunk vele. De a vita mit sem ért, győzött az erőszak. A vezetőket, a vitatkozó fiatalokat a csendőrök körülfogták és elhurcolták. A városháza pincéjébe, a rendőrség börtönébe zártak bennünket. Ekkor kerültem szembe először a hatalom embereivel. Az 1919-es első szabad május elseje is mélyen a ;eikermbe vésődött A Kossuth téren, a nagygyűlés színhelyén hullámzott a boldog, szabad, vidám tömeg. Latinka Sándor beszélt: <*... Május elseje a magyar dolgozó népnek törvénybe iktatott ünnepe lett. A felszabadult magyar proletariátus, a magyar nép győzelmét ünnepeli ma, egy új társadalmi rend építése és a proletár ha- ro megvédése jegyében.. .*> A nagygyűlés után a Jókai .igetbe vonult a nép, ahol megkezdődött a mulatság, tánc, melynek a hajnali pirka- dás vetett véget Ezen a napon ment ki az északi frontra a pécsi bányász- zászlóalj. Azok a bányászok, akik a szerbek által megszállt Pécsről átjutok- Kaposvárra. logy segítsék megvédeni a jroletárhatalmat.- Testvérek, vörös katonák! szólt hozzájuk Hajdú Gyula, a pécsi munkásság vezetője — Veszélyben a proletárhaza! Meg kell védenünk hazánkat, a szabadságunkat, gyermekeinket, boldog jövőnket, és mi meg is védjük... A pécsiek nótaszóval vonultak az állomásra, ki a frontra. május elsejét J ugoszLáviában éltem át mint Az 1925-ös emigráns. Ahogy a legtöbb esetben történt, a kormány most is betiltotta a felvonulást De a munkások zöme nem dolgozott Lementünk a Duna-parti úgynevezett prole- lárstrandra. Magyar és szerb dolgozók, asszonyok, gyerekek, férfiak a füvön, fák alatt pihentettük fáradt, napra, levegőre szomjas testünket A földalatti kommunista pártba Novi-sadon keresztül kapcsoltak be. Az én sejtembe tartozó Polgár András, Halasi és Halasiné jól beszélték az eszperantó nyelvet, eszperantó újság és folyóirat is járt nekik. Ezekkel bástyáztunk körül magunkat, azt a látszatot keltve, mintha az eszperantóba mélyedtünk volna el, pedig az éjszakai röpcsiszórásról beszélgettünk. A röpi rátok a párt május elsejei jelszavait tartalmazták. Polgár András azt újságolta, hogy Hatz Károly nyomdászt és Csábi Lajos pécsi emigráns elvtáirsakat valaki beárulta, mert keresi, tü-1 vé teszi értük a rendőrség ai várost. Kóluk beszéltünk éppen, amikor arra lettünk figyelmesek, hogy rendőrök tűnnek föl a ságet bokrai között, széles költ kepezve közeledtek felénk, összenéztünk, tudtuk, kiket keresnek. De egy kicsit nagunkra is gondoltunk az éjszakai röpcsik miatt, némi nyugtalanság vett rajtunk erőt. A rendőrgyürű a napfényben, csillogó szuronyokkal, puskák-( kai egyre közeledett, főiünk nem messze hevert a fa alatt, pajtásával Petrovics Márkó szaktársunk. Ez a jóképű, barna, sabáci szerb fiú nem volt kommunista, de tudta ró-< lám, hogy emigráns vagyok, ás Polgár András műhelyi viselkedéséből is megsejtett valamit. A legény látta a veszélyt, és látta a mi pillanatnyi zavarunkat, hozzánk] sietett, sokatmondóan kacsintott, majd felugrott az egyik tuskóra, összekuszálta a haját, dülöngélt, mint egy részeg, és elcsukló hangon egy humoros szerb dalt kezdett énekelni: »Zsena moja tri forintá dáj mi, Ako nemás igyi pa uzájmi.* *►.Asszony, ide három pengőt ] de rögtön, Ha nincs pénzed, siess, kérjél kölcsön.« Mire a rendőrök hozzánk * értek, már körülvettük a fiút,: ás harsányan nevettünk Markó J mókáin, énekén. A kopók dü-J hősen végigmértek bennünket,, ás továbbálltak. Jólesett a fiú leleményessé- < ;e, bátor föllépése és az, hogy < baráti sávvei velünk érzett. ment Szegedre, s feleségével együtt járta a tanyavilágot, hogy megértessek az emberekkel, milyen új élet kialakításáért kell összefogniuk. 19 kiben került Somogyba, 1951-től pedig a Kaposvári -lagymalem vezetője. ötvenhét esztendős ma. Nemrégen épült Tél'súlyos betegégéből, de máris éppen olyan tettre kész, mint fiatal korában volt. Életéről, munkásságáról szerényen csak ennyit mond: — Nem vittem végbe kiemelkedő dolgokat... Igyekeztem odaadóan, hűségesen dolgozni... Fáradhatatlan kutatója az őrlőik, molnárok korábbi életének. Több száz, molnárokról szóló verset, éneket, közmondást gyűjtött össze, és feldolgozta a somogyi malmok történetét is. Amíg egészség^engedte — (nyolcvan éven átí—, munkás- ön szolgálatot is ellátott; 12 éven át volt elnöke az ÉDOSZ- nak, tevékenykedett a városi pártbizottságban, az MHS-ben is, s most városi tanácstag Szakszervezeti munkáját aranyjelvénnyel, a honvédelmi munkáját arany- és ezüstjelvénnyel, a malomiparban végzett tevékenységét két kiválódolgozó-jelvénnyel jutalmazták Holnap Hegedűs Antal tizenöt elvtársával együtt átveszi a Szocialista Hazáért Érdemérem ki tüntetésit. A munka -lisme- rése lesz ez, az áldozatos, önkéntes tevékenységéé. Hűséggel szolgálni a népet, a pártot agy életen át csak olyan emberek képesek, mint Hegedűs Antal és társai, akiknek csupán egyetlen életcéljuk van: harcolni a pánt, a nép, a haladás ügyéért... Szalai László Tanácsok, vállalatok, szövetkezetek, magánosok! SÓDERT első osztályú rostálatlan oá nyaka vicsot vagonba rakva Kerepes vasútállomáson 91.— Ft m3 áron azonnali vagy kért határidőre szállítunk. Haladás Tsz, Csömör. Igyint.: Juhász Mátyás. (3529) M7anz avat-. fii BUDflPFST fölvesz esztergályos, marós, villany hegesztő szakmunkásokat. Térítéses vasúti jegyet és szállást biztosítunk. Jelentkezés’ levélben Budapest, VIII.. Vajda Péter u. 10. munkaerőgazdálkodás. (3258)
