Somogyi Néplap, 1967. április (24. évfolyam, 78-102. szám)
1967-04-16 / 90. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK> JLfiAt 80 H1LRB MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évfolyam 90. szám. s&ffi1967. április 16., vasárnap RAKÉTATEMPOBAN (3. o.) Művelődésünk középpontjában az ember a. o.) Az aranykezű (8. o.) A MAI SZAMUNK TARTALMI ABÖL: A MUNKA PARLAMENTJE 7%5TT összeült az új országgyűlés, és megválasztotta tisztségviselőit, az új Elnöki Tanácsot és a kormányt. A több mint hétmillió választópolgár bizalmából a parlamentbe küldött képviselők egyetlen napig tevékenykedtek, hogy eleget tegyenek elsőrendű közjogi kötelezettségeiknek. Egynapi muhka is a növekvő aktivitást tükrözi, amely az országgyűlés és a kormány tevékenységét minden bizonnyal jellemezni fogja. Ez jutott nyomban kifejezésre az egyik legelső — az ügyrendet módosító — intézkedésben is, amely fölemelte az országgyűlés állandó bizottságainak létszámát, figyelemmel e bizottságok várhatóan növekvő mértékű és jelentőségű munkájára. A megválasztott új állami és kormányvezetők személyében olyan embereknek szavaztak bizalmat, akik már eddig is bizonyították, hogy meg tudják oldani az állami vezetésre és a kormányzatra a közeljövőben háruló rendkívül fontos, nehéz feladatokat. Különösen a gazdaságszervező munka kapott erős hangsúlyt e rövid tanácskozás keretében is, mint az ország előrehaladásának. a nép boldogulásának alapja. A kormány, mint Fock Jenőnek, a Minisztertanács új elnökének rövid székfoglalójából kiviláglott, mindenekelőtt arra készül, hogy e munka elől hárítsa el az akadályokat. Nem új politikai célkitűzések meghatározására van szükség, hangsúlyozta a kormányetnök, hanem arra, hogy kitartóan és l<övetkezetesen munkálkodjunk, kezdeményezzünk, növeljük a szervezettséget, és a gyorsan fejlődő élet változó követelményeinek megfelelően szervezzük állami és társadalmi életünket. A gazdasági munka középpontjában természetesen a népgazdasági tervekben meghatározott feladatok megoldása és az új gazdasági mechanizmus megteremtése áll továbbra is. Annál is inkább, mert közeledik az 1963-as esztendő, amikor a vállalatoknak át kell térniük a valóban önálló munkálkodásra, s amikor az egész gazdasági tevékenység már az új mechanizmus szellemében és gyakorlati feltételei szerint folyik majd. Különös figyelmet érdemel, hogy a Minisztertanács elnöke alapvető célként az alkotó munkából kibontakozó szebb, boldogabb életet jelölte meg, egyúttal nyomatékosan utalt az értékesebb tevékenység nagyobb elismerésének fontosságára. Bár az országgyűlés, a kormány figyelmének középpontjában a gazdasági munka, a gazdasági reform állt és áll, nem téveszthetjük szem elöl, hogy a tennivalók rangsorolása korántsem egyoldalú, ellenkezőleg, következményeiben kihat a társadalom egész életére, jövőjére. Ennek megfelelően hangsúlyozta Fock Jenő, hogy a kormány erősíti az állam és a közélet demokratizmusát, és erélyesen szembeszáll a fejlődést alcadályozó, az emberek életét megkeserítő, a szocialista rendszertől idegen bürokratizmussal. Valamennyi megnyilatkozásból félreérthetetlenül csendül ki az az elhatározás, hogy az országgyűlés, mint a népszuverenitás kifejezője és legfőbb törvényhozó szerve, a jövőben még sokkal tevékenyebben vegye ki részét az or- szágépítő munkából. A kormány igényli az országgyűlés bírálatát, a képviselők tanácsait, aktív ellenőrző tevékenységét, mert bízik benne, hogy ez elősegíti a fejlődést, és még inkább kibontakoztatja a szocialista demokráciát. Ennek az elhatározásnak tudható be az is, hogy a kormány már a legközelebbi parlamenti ülésszakon beszámol tevékenységéről és terveiről, a gazdasági helyzetről és a gazdasági mechanizmus reformjának munkálatairól. B. J. Véget ért a KGST közgazdászainak konferenciája Szombaton a Magyar Tudományos Akadémián tartották záróülésüket a KGST-országok közgazdászai, akik hétfő óta a szocialista világpiaci árak kérdéseiről tárgyaltak Budapesten. A szombati ülésen dr. Csikós Nagy Béla, az Országos Árhivatal elnöke, mint a konferencia vezetője, a delegációk nevében pedig V. P. Djacsenkó szovjet akadémikus méltatta az értekezlet jelentőségét. A tanácskozás eredményeiről dr. Csikós Nagy Béla a következő nyilatkozatot adta: :— A konferencia a marxista közgazdászok rendkívül hasznos és magas színvonalú vitáját eredményezte a külkereskedelmi árak igen bonyolult kérdéseiben. Világossá vált, hogy a KGST-piac árkérdése szorosan összefügg a gazdasági mechanizmussal, magával a piaccal, a tervegyeztetós módszereivel, s több más köz- gazdasági tényezővel. Ezeknek együttes tanulmányozása alapján lehet a helyes árrendszert kialakítani. Volt idő, amikor végletes álláspontok hangzottak el az árképzés elveiről, de ezek a nézetek most közelebb jutottak egymáshoz. Általában az a nézet alakult ki, hogy a ráfordításokat, a világpiaci árakat és az értékesítési lehetőségeket is számításba kell venni az árak kialakításakor. Hasznos eszmecsere zajlott le arról is, hogy milyen szerepe van az adott országok gazdasági mechanizmusának a KGST-országok tervszerű együttműködésében. E téma most került először a közgazdászok hasonló nemzetközi fóruma elé. A tanácskozáson elhangzottakat a KGST-országok megfelelő fórumain publikálják. Lehetséges, hogy a javaslatoknak legalábbis egy része ajánlások formájában a KGST végrehajtó bizottsága elé kerül. (MTI) Brezsnyev vezetésével szovjet pártküldöttség utazott Berlinbe Szombaton elutazott Moszkvából az NSZEP VII. kongresszusán részt vevő szovjet pártküldöttség. A szovjet vendégek a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának meghívására lesznek jelen a kongresszuson. A küldöttséget Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára vezeti, tagjai között van Jurij Andropov és Borisz Ponomarjov, az SZKP Központi Bizottságának titkárai, valamint Pjotr Ara- szimov, a Szovjetunió berlini nagykövete. (MTI) Egyesítik erőiket a hékeharcosok Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának nyilatkozata Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának a Worker- ben közzétett nyilatkozata többek között megállapítja: Jelenleg olyan időszak köszönt be, amikor a békeharc a legszélesebb körű mozgalommá alakulhat mindazon mozgalmak közül, amelyek az Egyesült Államokban a legutóbbi 25 év során kibontakoztak. A nyilatkozat utal az orA vállalatok anyagi érdekeltsége az új gazdasági mechanizmusban A Gazdasági Bizottság határozata A Gazdasági Bizottság a gazdasági rányítási reform bevezetésével összefüggésben határozatot hozott a vállalatok nyereségadójának és anyagi érdekeltségi rendszerének elveiről. Mint a Pénzügyminisztériumban az MTI munkatársának elmondottak, 1968. január 1-től a gazdasági élet szabályozásának egyik eszközeként a vállalatoknál új adózási formákat vezetnek be, s az adó kifizetése után fennmaradó összegeket a vállalatok tartalékalapként, továbbá részesedési és fejlesztési alapként használhatják fel. A vállalatok az illetményadó, a társadalombiztosítási járulék, a forgalmi adó és az eszközlekötés! járulék jövedelemelvonási formáin kíMegkezdték a kukorica vetését a zákányi tsz-ben A 270 hold kukorica mind vegyszeres. Gelencsér Lajos traktoros cs Horváth Táncsné gépkezelő naponta 35 hold területet vetnek el kukoricával. vül nyereségadót, bizonyos helyeken pedig termelési adót is fizetnek. A termelési adó a vállalatoknak viszonylag szűk körét érinti. Eminek az adónak az a célja, hogy az új mechanizmusban a sajátos természeti és termelési feltételekből származó, járadék jellegű jövedelmeket elvonják. Abban az esetben is alkalmazzák, ha a társadalmi ráfordítás, vagy a különösen kedvező külkereskedelmi árak aránytalanul növelik a vállalat jövedelmét. A vállalati termelési adó részletes szabályait és alkalmazásának körét azonban úgy kell meghatározni, hogy a vállalatok érdekeltek legyenek a jövedelmezőbb termékek gyártásában, hazai és külföldi értékesítésében. Valamennyi vállalatot érinti a progresszív nyereségadórendszer, amit ugyancsak január 1-től vezetnek be. Mint elnevezése is kifejezi, ezt nyereségük után fizetik a vállalatok. Elv az, hogy ha két vállalatnál a nyereség és az ehhez felhasznált bér és egyéb eszköz mennyisége is azonos, akkor a nyereségadó szempontjából is egyformán bírálják el őket. Ezért a nyereségadó a nyereség és a bérek, illetve a' lekötött anyagi eszközök arányában változik. Arra ösztönöz tehát, hegy minél kevesebb ráfordítással minél nagyobb nyereséget érjenek el az üzemek. Egyébként a termelési és nyereségadózási rendszert egymással és az egyéb ár- és pénzügyi intézkedésekkel — például az állami visszatérítéssel, a beruházások finanszírozásává! — úgy hangolják össze, hogy a vállalatokat érdekeltté tegyék a nyereség növelésében. A Gazdasági Bizottság irányelvei kitérnek az adózás után visszamaradó összegek, ezen belül a tartalékalap, a részesedési és a fejlesztési alap felhasználásának kérdéseire. A részesedési alapból kell kiegészíteni a személyi jövedelmeket, ebből emelik a béreket, fizetik a prémiumokat, jutalmakat, az év végi részesedést Ebből fedeznek egyes közvetett juttatásokat is. 1968-ban a részesedési alap induló összegének kiszámításánál az 1967-re számolt és esetleg a korábbi évekről tartalékolt összegeket (nyereségrészesedést, prémiumot, igazgatói alapot) kell figyelembe venni. Az iparágak közötti béraránytalanságok elkerülése érdekében 1963-ban. legföljebb négy százalékkal szabad egy- egy vállalaton belül emelni az átlagbért. Más jogcímen azonban korlátozás nélkül lehet növelni a személyi jövedelmet a részesedési alapból. A váltalatfejlésztési alap az új mechanizmusban a nyereség egy részéből és az amortizáció meghatározott hányadából jön létre. Ebből finanszírozzák a vállalati beruházásokat, beleértve a szociális és jóléti létesítményeket, ebből növelik a forgóalapot, és töriésztenek különféle fejlesztési hiteleket, fizetik a kommunális adót. A nyereségből a vállalati kockázatok fedezetére tartalékalapot is létesíteni kell. Szültség esetén ebből egészíthetik ki a részesedési és vállalatfejlesztési alapot,, egyenlíthetik ki az esetleges veszteségeket. A tartalékalapnak egy meghatározott szintet el kell érnie, utána már nem lesz kötelező a további növelése. Mivel a vállalatok az új gazdasági mechanizmus első esztendejében még nem rendelkeznek tartalékalappal, az 1967. évi vállalatfejlesztési alapjuknak a jelenlegi , szabályok szerint zárolt hatvan százalékát tartalékalapba kell helyezaii. A pénzügyminiszter most készít előterjesztést arra, hogy a vállalati alapokat milyen módon lehet majd felhasználná lakásépítésre, a dolgozók lakásépítésének támogatására. Az említett adózási rendszer alkalmazásának, továbbá az alapok képzésének és fel- használásának konkrét mértékéről és módjáról az illetékes szervek próbaszámítások alapján döntenek. ... j_ . tömeg- szág politikai életében végbe- —;--------ment változásokra, s megállap ítja, hogy a néger szabad- ságmozalom legbefolyásosabb és legaktívabb elemei csatlakoztak a vietnami háborút ellen ző mozgalomhoz. Ezenkívül a békemozgalom kezd kiterjedni a szakszervezetekre, fokozódik a hadseregbe való behívások elleni tiltakozó kampány, amely immár szervezett tömeges ellenállássá változott Ügy véljük —■ hangzik a nyilatkozat —, hogy bár a békéért és az új politikáért küzdő mozgalom szorosan kapcsolatos, azonban ez nem egy és ugyanaz. A kommunista párt határozottan kiáll egy olyan független politikai irányvonal mellett, amely 1968-ban egy független, a béke és a szabadság eszméihez ragaszkodó elnök jelölését eredményezné. (MTI) Péter János, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere hivatalos látogatásra hívta meg Pierre Charles Jose Marie Harmelt, a Belga Királyság külügyminiszterét. A meghívást a belga külügyminiszter elfogadta, és 1967. április 25—29 között Magyarországra Látogat. Beiktatták az új minisztereket Szombaton elfoglalták helyüket az új miniszterek. A minisztériumok vezető beosztású dolgozói előtt a párt és a kormány vezetői méltatták a munkatársaiktól elköszönő miniszterek érdemeit, és bemutatták a tárcák új vezetőit. Az Ch-szágos Tervhivatal elnökét, Párái Imrét Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára; a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, dr. Oi- mény Imrét Fehér Lajos, a Politikád Bizottság tagja, a Minisztertanács el nokhelyet- tese: a pénzügyminisztert, Valid Pétert Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese Iktatta be új munkakörébe.
