Somogyi Néplap, 1967. április (24. évfolyam, 78-102. szám)
1967-04-15 / 89. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) áRAi 50 CTILÉR A MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL XXIV. evlolyam 89 szám. 1967. április 15., szombat-----------------------------------AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A Akit megdicsértek (3- o.) Rádió- és televízió műsor (5. o.) Együtt a mozgalomban (6. o.) ÖSSZEÜLT AZ ÍJ ORSZÁGGYŰLÉS a Megtartotta küldöttértekezletét Szakszervezetek Megyei Tanács Az Elnöki Tanács elnöke: Losonc*! Pál A Minisztertanács elnöke: Fock Jenő Az országgyűlés elnöke: Kállai Gyula Péntekien délelőtt 11 órakor összeült a március 19-én megválasztott 349 tagú új országgyűlés. Az ülést Dobi István nyitotta meg. — Tisztelt Országgyűlés! Köszöntőm képviselőtársaimat, a Magyar Népköztársaság országgyűlésének 1967 március 19-én megválasztott új tagjait, és alakuló ülésünket megnyitom. Március 19-én több mint hétmillió választópolgár adta szavazatát a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által meghirdetett programra, a Magyar Szocialista Munkáspárt következetes és töretlen politikájára, s az önök személyében megválasztotta képviselőit. Ügy érzem, köszönetét kell mondanom hazánk választópolgárainak azért a bizalomért, amelyet eddig követett és a jövőre nézve is követendő politikánk iránt kinyilvánított. Képviselőtár- » saimnak .pedig együttérző jókívánságaimat fejezem ki az elnyert bizalomért, és mind- annyiuknak a bizalomhoz méltó eredményes jó munkát kívánok. A választás eredménye a magyar nép erősödő szocialista nemzeti egységének meggyőző megnyilvánulása. Tanúságtétel ország—világ előtt arról, hogy 1 lazánk lakossága egyetért a szocializmus teljes felépítésének nagy nemzeti célkitűzéseivel, a dolgozó nép munkájával épülő haza békéjének megőrzésével, Magyarország felvirágoztatásával. Hazaszeretetünk, s a más népek iránt érzett barátság és szolidaritás .teszi kötelességünkké, hogy védjük nemezti függetlenségünket, szocialista államiunk szuverenitását, küzdjünk a szocialista országok egységének erősítéséért, s népünk és az egész emberiség közös érdeke szerint a békéért. Mandátumunkat a néptől kaptuk, s vállaltuk népünk tiszta szándékú, odaadó szolgálatát. Végezzük dolgunkat minden erőflket latba vetve, hogy méltók lehessünk a nép bizalmára. Szívből kivárnom, hogy így legyen. Tisztelt Országgyűlés! Az alakuló ülést — a tisz- ségviselők megválasztásáig — a korelnök vezeti. Ki kell jelölnünk tehát a korelnököt. Országgyűlésünk legidősebb tagja, dr. Harrer Ferenc képviselőtársunk, aki ez alkalommal immár ötödször tölti be a magyar országgyűlés korelmekének tisztét. Tisztelettel köszöntőm őt, s megkérem, hogy az elnöki széket elfoglalni szíveskedjék. (Tans.) Dr. Harrer Ferenc korelnöki székfoglalójában megköszönte a bizalmat, majd a többi között a következőket mondotta: — A most előttünk álló négyéves országgyűlési ciklus számára a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának határozata szabja meg közéleti feladatainkat. Ez a program átfogó és mélyreható munkával készült, s széles körű nyilvánosság bevonásával kiformált elgondolásból alakult ki. Politikai programunknak súlyt ad az is, hogy túlnyomó részben a harmadik ötéves terv idejével egybeesik, és ennek realitásával van fedezve. Befejezésül erőt, egészséget és sok sikert kívánt képviselőtársainak munkájukhoz. Dr. Harrer Ferenc ezután felkérte az országgyűlés két legfiatalabb tagját: Bartha Istvánt és Zíborszky Ferencet, hogy lássa el a körjegyzői tisztet, majd dr. Dallos Ferenc, az Országos Választási Elnökség elnöke terjesztette elő az Országos Választási Elnökség jelentését: — Az 1966. évi III. törvény 17. paragrafusa értelmében az Országos Választási Elnökség nevében jelentést teszek a választások lefolyásáról. Az Országos Választási Elnökség munkája során ellátta a törvényben előírt feladatait: Megállapította, hogy a választások előkészítésére és lebonyolítására vonatkozó jogszabályok a kellő időben megjelentek. Megállapította, hogy a választások névjegyzékét a tanácsok végrehajtó bizottságai az előírásoknak megfelelően állították össze, az előírt határidőre közszemlére tették, és a beérkezett jogos kifogások alapján a névjegyzékeket kiegészítet-. ték. A választójogosultság 7 215 408 állampolgárra terjedt ki. Ezután ismertette a választások lebonyolítására alakult különböző szervek munkáját majd bejelentette, hogy a jelölések és a választások a törvényesség megtartásával történteit. Végül az Országos Választási Elnökség nevében kérte az országgyűlést, hogy a beszámolót vegye tudomásul. Az országgyűlés az Országos Választási Elnökség beszámolóját egyhangúlag tudomásul vette, majd a Hazafias" Népfront Országos Tanácsának ajánlata alapján — (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap összeült a szákszervezetek kaposvári székhazában megyénk szervezett dolgozóinak legmagasabb fóruma: az SZMT VII. küldöttértekezlete. Hatvanhat és fél ezer szakszervezeti tag képviseletében százhét küldött tanácskozott négy év munkájáról, a szakszervezetek változó és megnövekedett feladatairól, a következő évek tennivalóiról. Suri Sándornak, az SZMT titkárának megnyitója után a küldöttértekezlet elnökének Rózsa Andrást választották meg. Az elnökségiben foglalt helyet Ligeti László, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa elnökségének tagja, a KFVDSZ főtitkára, Putnoki László, a SZOT osztályvezetője, Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára, Sugár Imre, a megyei tanács vb- elnökhelyettese és Tóth János, a városi tanács vb-el- nökhedyettese is. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának írásos jelentése elöljáróban megállapította: a VI. küldöttértekezlet óta eltelt négy év alatt erősödött és fejlődött a szocialista ipar, jelenetősen növekedett az iparban foglalkoztatottak száma. A párt helyes és következetes politikájának alkalmazása tovább erősítette a muskasosztervezett üzemi étterme bizonyos javulást hoz, a problémákat azonban nem oldja meg. A törvényesség helyzetét elemezve a jelentés leszögezte, hogy a munkaügyi dömtőbizattsá - gok évenként 2500—3000 ügyet tárgyaltak első fokon. Az ügyek felében a dolgozók javára döntöttek. A dolgozók megnöve- kedett bizalommal fordultak panaszukkal a szakszer-szervezeti szervekhez. A jövőben S ;öke Pál, az SZMT vezető titkára szóbeli kiegé- elsősorban 3ZOszitésl mond a jelentéshez. tály vezető szerepét és tekintélyét. Ezzel együtt nőtt a szakszervezetek szerepé a megye életében. A szakszervezetek tevékenysége a megye gazdasági életében A szakszervezetek XX. kongresszusa szellemében az ötéves tervekben kitűzött feladatok megvalósítását állította az SZMT a termelést segítő munka középpontjába. Az SZMT arra törekedett, hogy az ipar és a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló határozatok alapján mozgósítsa a dolgozókat a termelékenyebb, jobb minőségű munkára, a gazdaságosság fokozására, az önköltség csökkentésére. A szakszervezetek tevékenységükkel hozzájárultak ahhoz, hogy a »Tegyünk többet SomogyérV.-^-mozgalom keretei között meggyorsuljon az ipar- fejlesztés, és jelentős fejlő-,. dés következhessen be a me- ^ zőgazdaság állami és szövetkezeti szektorában. Üj tartalommal bővült az üzemi demokrácia. A dolgozók aktívabban, vesznek részt a termelési kérdések megvitatásában. Az előző évekhez képest jelentős fejlődés ta pasztaiható a termelési tanácskozások munkájában. Jelenlegi formájuk kielégítheti az új mechanizmus támasz tolta követelményeket. kát az okokat és körülményeket kell megszüntetni, amelyek a panaszok kialakuláséhoz vezetnek. Társadalom- biztosítás és egészségügyi ellátás A szocialista munkaverseny helyzete Az SZMT a szocialista munkaverseny fejlesztését fő feladatának tartotta. Az utóbbi időben előtérbe kerültek a minőségi követelmények. Erősödtek a magasabb típusú versenyformák. Jelenleg ■mintegy 1600 brigád 17 500 tagja versenyez a szocialista címért. Bronz jel vénnyel 73, ezüst jelvénnyel 16 brigádot tüntettek ki. Nagyon kedvezően hatott a brigádmozgalom fejlődéséré' az érkölcsi és anyagi elismerés helyes alkalmazása. A termelőszövetkezetekben is kibontakozott a szocialista munkaverseny. Tavaly már 82 brigád küzdött a szocialista címért. Az új mechanizmus szükségessé teszi, hogy a munkaverseny irányításában és a szervezés rendszerében a követelményeknek megfelelő változások következzenek be. Az újítómozgalommal, mint a munkaverseny szerves részével foglalkoztak a megyében. Ennek eredményeként az elfogadott újítások száma az 1982. évihez képest több mint 55 százalékkal emelkedett. A szakszervezeti szerveknek továbbra sem . szabad megengedni, hogy az újítók alkotó kedvét elvegyék a bürokratikus ügyintézéssel. Az életszínvonal alakulása Megyénk bérből és fizetésből élő dolgozóinak reáljövedelme több mint 25 százalékkal növekedett a második ötéves tervben, s ez jelentősen meghaladja az országosan elért 18,4 százalékot, ugyanis a tervidőszakban r. munkások és alkalmazó *+ létszámának emelkedése az országos 13 százalékkal szemben 21 százalék volt. Tavaly a munkásoknak és alka’mazot- taknak 6.5 százalékkal több munkabért fizettek ki. mint 1965-ben. A nagyfokú emelkedés elsősorban az átlagbérek növekedésének — főleg 1*2 1966. február l-i bérrendezésnek az eredménye. A nem bérjellegű jövedelmek 18 százalékkal haladták meg az 1965. évit. Az új gazdasági mechanizmusban még önállóbban és nagyobb felelősséggel kell ellátniuk a szak- szervezeti bizottságoknak a bérezés területén jelentkező feladatokat. A jelentés megállapította, hogy Kaposváron túlzsúfoltak az étkezőhelyek.- Olyan ötezerre tehető azok száma akik szeretnének részt venni az üzemi étkeztetésben. A Kapos Szálló háromezer főre szakszervezetek XX. határozatának megfelelően a megyében is kialakult a társadalombiztosítás egységes rendszere: a biztosítottak száma az 1962. évi 161 000-röl 174 000-re nőtt 1966-ban. A családtagokkal együtt Somogy lakosságának 97 százaléka jogosult a társadalombiztosítási szolgáltatásokra. A megye társadalom- biztosítási kiadása 1962-ban 109 millió, tavaly 183 millió forint volt. A vállalatok és a dolgozók befizetései 1962-ben 75 millió, tavaly 107 millió forintot tettek ki. A kiadások 67,2 százalékát az állam fedezte. Az elmúlt időszakban többször is emelték az alacsony összegű nyugdíjakat. Ma már a legkisebb összegű nyugdíj 550 forint. Az SZMT határozata alapján tovább fejlődött az egészségügyi ellátás. Sikerült elérni, hogy az egy körzeti orvosra jutó lé- lekszám az országos átlagnál (Budapest kivételével) lényegesen alacsonyabb. A szak- szervezetek munkásvédelmi tevékenysége, az új beruházások és felújítások, a javuló munkakörü 1 menyek kedvezően hatottak a megye baleseti helyzetére. 1963 és 1966 között 39,7-ről 38,8-ra csökkent az 1000 főre jutó balesetek száma, az egy balesetre jutó kiesett munkanapok száma azonban 12,2-ről 19,3-ra növe- kectett. A jövőben arra kell törekedni, hogy a munkásvédelemiben elért eredményeket tovább növeljék. Négyezer új szakszervezet! tag A múlt év végén 66 590 szer- • vezett dolgozó volt a megyében. A VI küldöttértekezlet óta mintegy négyezerrel nőtt a taglétszám. A dolgozók 91 százaléka szervezett munkás^ (Folytatás a 3. oldalon..)