Somogyi Néplap, 1967. április (24. évfolyam, 78-102. szám)

1967-04-14 / 88. szám

TILAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) i>AZ MSZMP MEGS' XXIV. évfolyam 88. szám. ÁRA > 50 FttLÉH S Hazafias Népfront Országos íaaácsa eliftségénei ülése A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksége csütörtökön ülést tartott. Az elnökség megtárgyalta Az új gazdaságirányítási módszerek bevezetésének elő­készítése során a közeknúlt- ban a Gazdasági Bizottság több olyan határozatot foga­dott el, amely a külkereske­delmet és ezen keresztül a népgazdaság számos ágát érinti. Az MTI munkatársa a Külkereskedelmi Miniszté­riumban tájékoztatást kapott azoknak a határozatoknak a jelentőségéről és végrehajtá­sáról, amelyek az államközi megállapodások teljesítésével foglalkoznak, s az újabb szerződéskötések módját jelö­lik meg. A külkereskedelemben is éppen úgy, mint a népgazda­ság többi területén, a központilag előírt, nta- sításszerű részletes válla­lati tervmutatók rendsze­rét felváltja az érdekelt­ségen alapuló vállalati megállapodások rend­szere. A külkereskedelemben azon­ban a korábban megkötött és a következő évekre vonat­kozó államközi megállapodá­sok teljesítése, illetve újabb megállapodások megkötése az új gazdasági mechanizmus keretei között is szükséges. Közismert, hogy a szocialis­ta országokkal hosszú lejára­tú és éves megállapodások, illetve arakba foglalt részle­tesen meghatározott kontin­gensek szabályozzák a forga­lom kereteit és összetételét. Szükségessé vált, hogy az új gazdaságirányítási módsze­rek biztosítsák az exportban és importban részt vevő vál­lalatok érdekeltségének és a kölcsönös előnyök alapján egyeztetett államközi kötele­zettségek teljesítésének össz­hangját. Arra kell törekedni, hogy a reform új feltételeit felhasználjuk gazdasági kapcsolataink továbbfej­lesztésére. A vállalati érdekeltségi rend­szernek ösztönöznie kell az export—import összetételének, gazdaságosságának kedvezőb­bé tételére, a termékek mi­nőségének, választékának és korszerűségének fokozására, a kereskedelmi és piaci munka javítására. Lehetőség nyílik arra, hogy a termelő vállala­tok versenyezzenek azért, ki ad exportra olcsóbb és jobb 'termékeket, fel biztosít elő­nyösebb szállítási feltételeket a külkereskedelemnek. A kül­kereskedelemmel foglalkozó vállalatok piackutató munká­ját többek között ki kell ter­jeszteni a hazai gyártmá­nyok, gépek, berendezések külföldi piacának bővítésére, és az importtal kapcsolatos szélesebb körű belföldi piac­kutatásokra is. A jövőben fokozottabban kell alkalmazni a vevő- szolgálat. a szervizháló­zat rendszerét, kiállítások szervezését. A Gazdasági Bizottság ha­tározata szerint az államközi külkereskedelmi tárgyalások­ba a jövőben fokozottabban be kell vonni az érdekelt szakágak, minisztériumok és vállalatok képviselőit. Meg kell teremteni a feltételeit, annak, hogy az államközi megállapodásokkal egy idő­ben, vagy még azt megelő­zőén létrejöjjön a vállalatok közötti magánjogi szerződé­1967. április 14., péntek A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének törvény- erejű rendeleté értelmében Andrej Grccsko marsain ne­vezték ki a Szovjetunió honvédelmi miniszterévé. A 63 éves Andrej Grecsko kinevezése előtt a honvédelmi mi­niszter első helyettese volt, 1960 óta pedig egyidejűleg a Varsói Szerződéshez tartozó országok egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. Johnson ígéretei az AÁSX értekezletén sok jelentős része. Ez azért is indokolt, mert az export­ban, importban érdekelt vál­lalatok számára is előnyt je­lent, ha biztos piaccal, több évre szóló megrendelésekkel rendelkeznek. A vállalatokat elsősorban az egységes külkereskedelmi árszorzók ösztönzik az ex­portkötelezettségek teljesíté­sére, íriszen ennek alapján számolhatják el bevételeiket, vagy fizethetnek az impor­tért. Akkor azonban, ha az árszorzók egymagukban nem adnak elég ösztönzést, egyéb gazdasági eszközökkel, így el­sősorban az állami visszatérítés rendszerével biztosítják a vállalatok érdekeltségét a külkereskedelmi szerződé­sek teljesítésében. A határozatok szabályozzák az állami visszatérítés rend­szerét is. A visszatérítés mér­tékét és módját több évre előre határozzák meg, hogy a vállalatoknak módjukban álljon az áruösszetétel változ­tatásával, a technológia fej­lesztésével, előnyösebb árak elérésével gazdaságosabbá tenni az exportot. Az olyan — a forgalomhoz viszonyítva előreláthatólag ritka — eset­ben, amikor a kontingens alapján létrehozandó szerző­déshez népgazdasági érdek fűződik és a vállalat a ren­delkezésre álló ösztönzők el­lenére nem köt szerződést, a vállalatot erre utasítani le­het. A Gazdasági Bizottságnak külön határozata írja elő: a külkereskedelemnek és a vele együttműködő tárcáknak, vál­lalatoknak különös gondot kell fordítaniuk arra, hogy 1968-ban, az átmenet idősza­kában is, zavartalan legyen az áruforgalom fejlődése. Ez fontos tényezője a reform megvalósítása sikerének is. Nagy körültekintéssel keli foglalkozni a beruházások előkészítése végett a gépipari import új rendjével. A hatá­rozat megjelöli azokat az időpontokat, amelyek betartá­sával a géprendeléseket fel kell adni, hogy a gépek kel­lő időben megérkezhessenek, s a beruházásokat idejében megkezdhessék. Az 1968. évi beruházási hitelszükségletek kielégítésénél például a Beruházási Bank előny­ben részesíti azokat a beruházókat, akik a szo­cialista országokból be­szerzendő gépek és be­rendezések ellenértékét bankhitelből kívánják fe­dezni. és e szándékukat a banknak augusztus 1-ig bejelentik. Alapé Ív továbbra is — hangzott a tájékoztatás —, hogy az államközi megálla­podásokban vállalt kötele­zettségeinket csakúgy, mint eddig, az új gazdasági me­chanizmus keretei között is teljesítjük, A most hozott határozatok, illetve azok végrehajtása biztosítja, hogy szerződéses kötelezettségeink­nek a külkereskedelem eset­leges szervezeti vagy elszá­molási formáinak változásai­tól függetlenül eleget te­gyünk. az országgyűlés alakuló ülé­sével összefüggő szervezeti és személyi kérdéseket. Az elnökség elhatározta, hogy egyetértésben a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságával, közös előterjesztéssel fordul az or­szággyűléshez és a Népköz- társaság Elnöki Tanácsához. (MTI) Hazánkba érkezett az RKP küldöttsége A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására csütörtökön baráti látogatásra Budaipestre érkezett Emil Bodnaras, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága állandó elnökségének és végrehajtó bizottságának tagja, vala­mint Gheorghe Rosu, az RKP Központi Bizottságának tagja. A román testvérpárt képviselőit a Ferihegyi repü­lőtéren Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára és Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a külügyi osztály vezetője fogadta. Az érkezésnél jelen volt Dumit- ru Turcus, a Román Szocia­lista Köztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) Uruguayiban, a tengerparti Punta del Estében csütörtökön folytatta munkáját az Ameri- ka-közi csúcsértekezlet. Az értekezletet szerdán nyi­tották meg. Johnson elnökön kívül 16 latin-amerikai ország államfője, egy miniszterelnök, egy elnökjelölt és két szemé­lyes képviselő folytat tanács­kozásokat a külvilágtól kato­nailag elzárt atlanti-óceáni fürdőhelyen. Még a megnyitó ülés előtt nem hivatalos munkaértekez­letet tartottak. Ezen Johnson elnök is vázolta elképzeléseit, s beszédének szövegét később a Fehér Ház közzétette. Ezután tartották meg a csúcsértekezlet első, három­órás nyilvános ülését, amelyet Oscar Gestido uruguayi elnök nyitott meg. Carlos Lie ras Restrepo ko­lumbiai elnök az Amerikai Államok Szervezetének struk­turális átalakítását sürgette. Johnson csütörtökön szólalt fel a csúcsértekezleten. Az el­nök »sürgős tennivalókról« be­szélt »egy új Amerika álmá­nak megvalósítása« érdeké­ben. Nem fukarkodott az ígé­retekkel, hogy az Egyesült Ál­lamok segíteni fogja a latin­amerikai államokat, ha azok tíz éven belül készek »éssze­rű fejlesztési programot« meg­valósítani. Johnson az Egyesült Álla­mok többször is hangoztatott segítő készségét hét pontból álló tervben foglalta össze. Az AFP jelentése szerint, a Johnson áltál javasolt terv pontokba foglalva a követke­ző: X. A latin-amerikai közös piac pénzbeli támogatása. 2. A sok nemzetiségű nagy fejlesztési programok fokozott támogatása. 3. Az Egyesült Államok tanul­mányozza annak a lehetőségét* hogy az iparilag fejlett orszá­gokkal összhangban leszállítja a vámtarifákat. 4. A mezőgazdaság megsegí­tése. 5. Tudományos és technológiai segélynyújtás. 6. Segítség a közegészségügy fejlesztésére. 7. Iliiéi egyetemi központok építésére. A Reuter hírügynökség fel­hívja a ' figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok elnöke beszédében nem tett említést a csúcstalálkozó napirendjén szereplő utolsó kérdésről, ar­ról, hogy ki kell küszöbölni a szükségtelen fegyverkezési költségeket, s az így felszaba­duló összegeket fejlesztési cé­lokra kell fordítani. A következő felszólaló Arosemena ecuadori elnök* akinek részvétele az utolsó pillanatokig bizonytalan volt, élesen bírálta az Egyesült Ál­lamok politikáját. — Megdöb­benést kelt Latin-Amerikában az a tény -- mondotta —* hogy az Egyesült Államok milliárd dollárokat költ »8 de­mokrácia védelmére« a távoli Vietnamban, latin-amerikai szomszédaitól azonban sajnál­ja erőforrásait. Az Egyesült Államok háborút visel a tá­voli Vietnamban, miközben, »közvetlen határainál a nyo­morúság elemészti a népeknek nemcsak a testét, hanem a lelkét is«. Az ecuadori elnök beszédét az értekezlet részvevői meg­tapsolták, Johnson elnök azon­ban fagyos arccal hallgatott. (MTI) BURGONYAÜLTETOK * kon mindenütt. kipattantak a rügyek, előbújlak a zsenge sárgás-zöld le­vélkék.. Mintha a nagyon várt napsütéstől t megtálto­sodott volna a szél is, virgonc ficánkolással száguldozik, és úgy bcle-belekap az asszonyok ruhájábakötényébe, mintha magával, akarná vinni őket. . . As otntíe földben könnyedén csúszik a kapa s takaró hull az odarakott burgonyaszemekre. — Pirul a szántás — jegyzi meg egyikük. — Ez a jó nekünk, ez kell! — Meg burgonya kellene — teszi hozzá valaki. Es ezzel megered a méltatlankodás, egy kis »mezei panasznap« zajlik itt, a siófoki Egyetértés Tsz határá­ban. — Talán már él is végeztünk vc/lna, de nem érke­zeti. meg az összes vetőkrumpli.-— A csirázottat? Már el is felejtettük, olyan régen kész. — De itt van ez a harmincöt hold. Még tizenöt hátravan belőle. Nem miattunk! — Kijöttünk ma reggel is. de délben abbahagyhat­juk a munkát. Pedig ha már üt van az ember, szíveseb­ben dolgoznak. Lassan sarabolni kell a mákot.----Nem szereti az ember, ha összejön a sok dolog. — Eddig igazán szépen ment minden. Már csak a kukoricavetés van hátra. — A jó idő, c.z kellene most. Meg a krumpli. — A jó idő az megjött, talán ez is itt lesz most már, ahogy ígérte!h — Délután? Akinek nincs most különös dolga ott­hon, megy a kertészetbe. Ott van most mit csinálni! Közben hullik a földbe a burgonyagumó, üresednek a kocsin a zsákok. Talán már ma vagy holnap tényleg teljesül az ígéret,és végezhetnek ezzel a munkával is az asszonyok. Kezük fürgén jár, közben beszélgetnek. Hangjukat 1 öl-fölkap ja az áprilisi szél,,, V. M. h vállalati érdekeltség és a külkereskedelmi kötelezettségek összhangja az éj mechanizmusban A GAZDASÁGI BIZOTTSÁG HATÁROZATAI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom