Somogyi Néplap, 1967. április (24. évfolyam, 78-102. szám)

1967-04-12 / 86. szám

Szerda, 1967. április 12. SOMOGYI NEPlAf Hét helyett csak három épül Huzavona a társasházak korul Négy év óta húzódik egy lakóház építése Nem fér rá a telekre az épület — Miért nincs gazdája Kaposváron ennek a lakásépítési formának ? Egyre kevesebb, társasház épül Kaposváron. A múlt évben hetet épí­tett a Somogy megyei Taná­csi Építőipari Vállalat Az idén már csak háromra ka­pott megbízást. Pedig a har­madik ötéves terv lakásépí­tési programjában országosan is jelentős helyet kapott ez a lakásépítési forma. Dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter a múlt év tava­szán az építők napja kapos­vári ünnepségén ezt mondta: .. előnyben kívánjuk ré­szesíteni a népgazdaság szá­mára gazdaságosabb társas­házépítést«. Az építési kedv csökkenése nem az igények csökkenését jelzi. A huzavonától való fé­lelmet inkább. HIBÁS TERVEK Legtöbbször nyomasztó la­kásgondjukat kívánják meg­oldani azok, akik társasház­építésbe fognaik. Az építők a megmondhatói, mennyire várják, hogy elkészüljön a ház. A hosszúra nyúló kivi­telezési időről nem ők te­hetnek. Nem is az építők. A tervezők annál inkább. Néhány kivételtől eltekint­ve majdnem minden épülő társasház terveivel baj volt. Csak néhány példát említenek az építőipari vállalatnál a most épülők közül: a Be­loiannisz utca 33. számú tár­sasház munkáinak megkezdé­se a rossz terv miatt lassan négy éve húzódik. A Dam­janich utca és a Dimitrov utca sarkára tervezett házat azért nem tudják elkezdeni, mert tizenhét centiméterrel kilóg a telekből. A Beloian­nisz utca 60. szám alatt épü­lő házat derékszögűre tervez­ték, holott a telek egyáltalán nem az. Ha az egyik szár­nyat nem tudták volna az udvar felé beljebb vinni, fél méterrel kilógna az utcára. Előfordult már olyan kivite­li terv, amelyen a beépített konyhabútor mellett nem maradt hely a központi fűtsé csöveinek. Ilyen tervekkel nem sokra megy az építőipar. Az OTP addig nem folyósít hiteit, amíg nincs rendben minden a terv körül. Amire viszont a lakástulajdonosok rájönnek, hogy rossz a terv, már ki­fizették a tervezési költséget. Utána sókáig kopogtathat­nak a tervezőnél, mire korri­gálja a hibát. Az idő pedig közben mú­lik. NINCS, AKI FELÜLBÍRÁLJA A tervező tulajdonképpen magánfélként tárgyal a la­kásépítőkkel. Hivatalos szerv csak a tervek felülbírálásá­nál lép közbe. Az építtetők általában nem értenek a mű­szaki dolgokhoz. Laikusként tárgyainak a szakemberrel. A tervezőiroda viszont nem vállalhatja a terv elkészíté­sét, mert neki csak hivatalos szervtől szabad megrendelést elfogadni. Ha az OTP koráb­ban belépne a lakásépítési akcióba, akkor mielőtt kifi­zetnék a tervezési költsége­ket, meggyőződhetnének ar­ról, hogy jó-e a terv. Neki viszont nincs telke. A város belterületén általában sokkal drágábban adják el a telke­ket, mint amennyit az OTP hivatalosan adhat értük. — Mi csak akkor lépünk be az építkezési előkészüle­tekbe — mondja Fehér János, az OTP osztályvezetője —, amikor a terület már a la­kók nevén van, kész a terv, és hozzák az egyéni kölcsön­kérelmet. Ehhez az építéshez mi csak kölcsönt adunk. A lakók szívesen megbíz­nának valamilyen hivatalos szervet a kivitelezés lebo­nyolításával, de nincs kit. Az OTF nem vállalja. A terve­zőiroda pedig csak akkor "Vállalná a tervezés^ — igaz, drágábban —, ha jogi szerv­től kapná a megrendelést — Nekünk garancia kell arra — mondja Szigetvári György, a Tervező Iroda ve­zetője —, hogy a tervet ki is fizetik. De itt nincs gaz­dája a társasházépítéseknek. Érdemes lenne megfigyelni, hányszor cserélődnek a tulaj­donosok, mire elkészül a ház. Ennek egyik oka legtöbbször a hosszúra nyúló kivitelezés és a sok huzavona. Ezek tényék. A tények azonban még nem oldják meg a gondod, HOL A MEGOLDÁS? A foghíjas telkeket csak akkor tudná kezelni az OTP, ha a tanács kisajátítaná, és neki adná át értékesítésre. A tanács azonban csak akkor sajátíthatja ki, ha a tulajdo­nos nem adja el, vagy nem szervez rá társasházat. Társasházépítést azonban nemcsak magánosok szervez­hetnek. Az építésügyi minisz­ter 2/1964. számú rendelete kimondja, hogy a takarék- pénztáron és az önkéntes társulás útján létrehozott építőközösségen kívül a tár­sasházépítéssel kapcsolatos szervezési és lebonyolítási feladatokat elláthatja az OKISZ által erre a célra lét­rehozott szervező Iroda ép­pen úgy, mint bármelyik munkáltató szerv. A négy lehetőség közül Ka­posváron csupán egy honoso­dott meg: valakinek eszébe jut egy társasházépítési gon­dolat, szerez magának part­nert, s vergődik, ahogy tud. A takarékpénztár ebben az évben épít majd először tár­sasházakat, de csak akkor adja el, ha már készen lesz­nek az épületek. Ezek a há­zak főleg olyan területen épülnek, ahol többet is tud­nak egyszerre építeni. A foghíjakra — van belő­lük még jócskán — a hiva­talos szervek közül senki sem gondol. Pedig ezeket is be kell építeni. S akik itt akar­nak lakáshoz jutni, azoknak nem mindegy, hogyan és mennyi idő alatt készül el a ház. Sok bosszúságot és ener­giát lehetne megtakarítani, ha akadna gazdája ezeknek az építkezéseknek. Ez érde­ke nemcsak a lakóknak, ha­nem mindenkinek, aki szá­mára nem közömbös, hogyan megy a városban a lakásépí­tés. Kellene gondolkodni a le­hetősegeken. fis így megoldást is lehet­ne "aláini. Hiszen aki áldoz azért, hogy lakáshoz jusson, azt segíteni kell. Kercza Imre Eredményes negyedévet zárt a falusi kereskedelem (Tudósítónktól.) A MÉSZÖV tervosztályán a napokban összesítették a fa­lusi kereskedelem első ne­gyedévi eredményeit A földművesszoveíkezetek vendéglátó üzemei és kiske­reskedelmi egységed kiemel­kedő sikerrel zárták a ne­gyedévet: 281 millió forintér­tékű árut adtak el, ez a múlt év azonos időszakához mérten 34 milliós emelkedést jelent. A falusi vendéglátóipar is a tavalyinál több — 59 millió forint értékű — ételt és italt hozott forgalomba. Saját ké­szítésű ételeinek és más ké­szítményeinek forgalma meg­közelítette az 5 millió forin­tot, amely a múlt évihez vi­szonyítva 11,9 százalékos emel­kedést jelent Kiszisilevelek RÉGI TANÁCSTAGOKNAK A választások után a me­gyei és a városi tanács, a járási és a községi tanácsok tagjai közül sokan most kaptak először megbízóleve­let a kezükbe. Az új tanács­tagok azonban csak a ta­nácstermek széksoraiban számítanak újaknak, isme­retleneknek, hiszen politi­kai, gazdasági vagy kulturá­lis életünk egy-egy területén már korábban kivívták az elismerést maguknak. Ezért is esett rájuk a közösségek választása. A csökkent lét­számú tanácsok soraiból több régi arc is hiányzik. A régi tanácstagok több­sége — akiknek a neve nem szerepelt a szavazólapokon — rendesen dolgozott, dere­kasan helytállt az elmúlt években. Szervező, építő munkájuk egy-egy darabját megtalálni az elmúlt évek­ben megvalósult terveink egy-egy mozaikjaként. Tevé­kenységüket hivatalosan is elismerték és megköszönték. A napokban levelet kéz­besített a posta azoknak a megyei tanácstagoknak, akiket az idén már nem vá­lasztottak újjá. A szívélyes köszönőlevelekben a Haza­fias Népfront Somogy me­gyei bizottsága is elismerte négy-, illetve nyolcéves munkájukat. A köszönőlevelekben a Népfront megyei bizottsága egyúttal azt kéri a volt megyei tanácstagoktól, hogy idejükhöz, erejükhöz mérten segítsék továbbra is a me­gyei tanács munkáját, szol­gáljanak útmutatással az újonnan megválasztottak­nak, hogy együtt minél job­ban szolgálhassák megyénk nagy közösségének, egész lakosságának ügyét. N. J. Négy hold mák MEGINT ESETT AZ ÉJ­SZAKA. Itt, Töröcskén emy- nyi eső is elég ahhoz, hogy módosítsa a munkabeosztást. Csúszós a domb oldalán ka­nyargó földút megpörögne a vontatók gumikereke. El is mehet mind a két gép a vá­rosba. A falut végigházalva kettős teendőt szervezett hét reggel Kosa János brigádvezető. Aki akar, vihet gabonát a ma­lomba. Márton István is meg Kosa Miklós is hamarosan előáll a gépével, s tüstént in­dulhatnak, mihelyt megtelik egyik-egyik pótkocsi zsákok­kal. Velük megy Palkó János elnök is, amit kell, ő majd, mindent elintéz személyesen. Egyébként — mint mindenki jól tudja — a tagság kérését teljesítik az őrleté®, illetve a lisztcsere beiktatásával; ma meglesznek vele, aztán csép- lésig nemigen kell a malom­ba menni. A másik dolog, amire szer­vezte népét a brigadéros, az meg olyan munka, amit a csepergős időben is végezhet­nek: a trágyahordás. Ha a traktor nem is bírna a nyál­kás úttal, a fogatok felka­paszkodnak a domboldalon. Ott van kéznél a talajgazda­gító anyag, a télen rakták össze a tábla szélén, most a szarvasból szét kell hordani. Ez a dolguk mára Bene Géza, Deli László, Kutasi József, idős Kelemen Lajos meg Szá­lai József kocsisoknak. A ra­kodásban Bencze Jánosné és ifjú Kelemen Lajosné segítke- zik, négyen pedig — Bencs Lajosné, Fehér Mária, Hor­váth József né és Török Já­nosné — a teregetést kapták feladatul. HOLNAP AZ ASSZONYOK SZÁRÁT V ÄGNAK. Egy kis sarok maradit el csupán, ott nem tud forgolódni a traktor az Orkánnal. Szégyen ide, szé­gyen oda, az ősszel semmi­képpen sem sikerült letakarí­tani az összes szárat. Jó sok kukoricájuk termett Szemes­re átszámítva a várt tizenhat helyett huszonhárom mázsát adott holdja. A járművek alig győzték hordani a vállalat te­lepére azon nedvesen; tápot kapott érte cserébe a szövet­Vityapuszta öröme (2) A KÜLÖNÖS REKORDOK TITKA Hogy ml jellemzi az embe­reket? A tanító szerint: — A szívüket is odaadják annak, akit szeretnek De na­gyon kell vigyázni a szóval, mert érzékeny lelkűék Az állami gazdasági kerü­letvezetőnek ez a véleménye: — Én még munka közben egyetlen emberben sem csa­lódtam. Tisztelettudó, munka­szerető ez a nép. A járási gyermekszakorvos: — Évek óta figyelem a vi- tyai gyerekeket. Jól tápláltak és gondozottak, A kicsiket is éppen olyan csinosan öltözte­tik, mint bármelyik nagy fa­luban ... Tüttö Lajos tanácstag: — Mi is olyanok vagyunk mint a többi puszta népe. Ta­lán egy dolgot érdemes meg­említeni: nálunk mindenki na­gyon törekvő. Kamarás Péter italboltve­zető: — KI lehet jönni mindenki­vel. Még az italt kedvelők is tudják, hol a határ... A felszabadulás előtt Jan- kovich Bésán grófé volt a puszta. Megkérdeztem néhány gyereket, tudják-e, mi az, hogy gróf? Ilyen válaszokat kaptam: — Valami űrféle... Olyan, akinek sok földje meg cse­lédje volt... Egy pufók arcú, hatodikas kislegény: — Itt is volt egy. Pajor bácsi szokott mesélni róla. Azt mondta, hogy betyár ember volt... Azt már az öregek közül is kevesen tudják, hogy ez a -»be­tyár ember« a fehérlovas kor­mányzó, Horthy egyik legköz­vetlenebb cinkosa volt. De ar­kodalom násznépétől kapják ajándékba. Kevés kivétellel majdnem minden háznál két hízót vágtak a télen. Van vagy húsz, ahol hármat. Horváth István szavai: — Minden pusztai házban van rádió... És ez is tény: Szám szerint negyvenhat televíziókészülék van a pusztán. És ezek a számok is papír­ra kívánkoznak: rekordfor­galmat bonyolít le a bolt is. Minden hónapban annyi cu­korkát és csokoládét vásárol­nak, hogy abból harmincöt­negyven forint értékű jut a puszta minden gyerekére. A boltos: — Nemcsak az olcsó csoko­ládé fogy. Kelete van itt a banbondobozoknak is. Inkább a drágábbat viszik. Már itt dübörög a puszta alatt az első talajegyengető. ra még sokan emlékeznek, hogy a Tanácsköztársaság bu­kása után külön lovasszázadot állított fel, és kegyetlenkedés­ben még a Prónay-különítmé- nyen is túltett. — Amerre elmentek, . ott akasztott emberek lógtak a fákon ... Még a kastély ká­polnáját is megbecstelenítet­ték. A komornyik és az inas lát­ta, hogvan táncoltak ott az ol­táron. Négy nő volt velük. Megerőszakolták, aztán meg­ölték és felnégyelték őket. Az inas kis híján megőrült akkor éjszaka... A múltról csak úgy magától senki se beszél. Nem szívesen emlékeznek rá az emberek. Az öregek ezzel indokolják a hallgatást: — Bolond ember az, aki még a nyomorúsággal is dicsek­szik, .. A csöndes szavú Kardos La­jos tanító szavait idézem: — Érdekes dolog ez. Vala­hogy szégyellik az emberek a régi szegénységet. Nem be­szélnek róla, és ahol csak te­hetik, kárpótolják magukat a sok régi szenvedésért, nélkü­lözésért. Huszonöt-harminc éve átla­gosan három-négy család élt az egyetlen helyiségből álló. közös konyhás cselédlakások- ban. Nagyszülők, apák, gyere­kek és unokák családostul. A fiatal házasok rendszerint a padláson töltötték a nászéjsza­kát Most mindenki igyekszik saját otthont teremteni. Ahol erre szükség van, ott házra gyűjtik a pénzt. A férjhez me­nő lányok úgyszólván kivétel nélkül ilyen stafírungot kap­nak: hálószobabútor, konyha­bútor, három váltás ágyhuzat, hat lepedő, tizenkét törülkö­ző, hat abrosz és egy tucat konyharuha. Az edényt a la­Dehát miből állított rekor­dot a puszta? Miből építkez­tek? Honnét vették a pénzt a televízióra, és miből jut min­den gyereknek ennyi csokolá­dé? Az első választ Juhász Sán­dor kerületvezetőtől kaptam: — Szerencsések vagyunk sok szempontból. Nyugodt iel- kiismerettel mondhatom, hogy minden állami gazdaság' dolgozó megtalálja a számítá­sát. Fodor József így válaszolt a kérdésre: — Ezt csak az érti meg, aki belenéz a borítékokba . .. Mi van hát a borítékokban? Pontos adatokat kapok vá­laszul. A traktorosok átlagke­resete havi 2200 forint. Az ál­lattenyésztésben dolgozóké 2100 forint. A gyümölcsös bri­gádé 1800 forint A rakodók és a gyalogosok — a téli hó­napokat nem számítva — 5000 forint körüli jövedelmet érnek el családonként. Így már talán érthető is minden. Németh Sándor (Folytatjuk) kezet. A cukorrépa is ilyen kellemes meglepetést tartoga­tott számukra. Kétszázhét má­zsás termés egy-egy holdon — volt bizony dolog a szedé­sével is, a szállításával is. Ez volt tavaly. De mit ígér az idei év? A betakarítás ideje még messze van, ami pedig a jó termés megalapozásának eddigi mun­káit illeti, abban sincsen sem­mi hiba. A trágyát nyomban forgatja alá az eke. Most is szánt gépállomási traktorral a helybeli Papp József meg a zselickislaki Szabó István. Jön a napokban erre a te- epre való lánctalpasával Krakter József zselicszentpáli traktoros. Itt ugyanis csak az dolgozhat biztonságosan gép­pel, aki megismerte már en­nek a vidéknek emberpróbáló domboldalait. A TAVASZI IDŐSZAK mar eddig mérhető nekigyűr- kőzéséből is kitetszik, hogy a cukorrépát meg a kukoricát az idén szintén nagy becsben tartják. Sokat várnak mind­egyik növénytől, alapoznak rájuk. Mint ahogy az idén már a fiatal egyedekből álló tehe­nészet is ad hasznot Ezzel meg — a jövőt illetően — az függ össze, hogy növelik a pillangósok területét Felülve­tettek most tizennyolc holdat Elvetettek négy hold mákot is — a négyszáznegyven kilenc hold közös szántóból négy hol­don termelnek mákot Nem a nagyságrend miatt említem ezt, hanem más okból. Mint megtudtam, azért vetették, mert r«z asszonyok kérték. Ta­valy is így volt Példákra hi­vatkoztak: Simonfán meg Ka- posszerdahelyen is termelnek. Vetettek hát itt is, had'd jus­son belőle minden családnak. Közös erőfeszítésük meg igyekvő szorgalmuk láttán az ember azt kívánhatja, hogy ebből a máktermelésben meg­nyilvánuló közakaratból és egyetértésből is hadd jusson bőségesen mindenkinek, az gész falunak. Kutas József Javuló ellátás a balatoni üdülőkben Májusban érkeznek meg az első szakszervezeti beutaltak a Balaton-part üdülőibe. A két balatoni üdülési igazgató­ság gondosan felkészült az idényre. Mint minden évben, az idén is igyekszenek javítani a dolgozók ellátását. A na­gyobb üdülőkben néhol már négyféle menü közül válogat­hatnak a beutaltak. Köztük egy diétás étel sor is lesz. A SZOT kisegítő gazdasága gon­doskodik megfelelő nyers- anyagtartalékról is, hogy az esetleges szállitmánykésós ne okozzon gondot. A zöldségfé­léken kívül a gazdaság reggeli »erősítőt«: házi szalonnát, friss töpörtyűt, is küld majd az üdülőkbe. A déli parton négy központi cukrászüzem működik, és az üdülővezetők harmincféle cukrászkészít­ményből választhatják ki a menükbe illő süteményt. A déli part üdülőinek ellá­tásáról egyébként már meg­kezdődtek a tárgyalások az il­letékes nagykereskedelmi vál­lalatokkal. április 20-án pedig a Veszprém és a Somogy me­gyei tanács közös értekezleten vitatja meg a hús es húské­szítmények, valamint a szá­razáruk ellátásának helyzetét. Csökkent az állásidő A Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat­nál tavaly egymillió téglára tizenkét óra állásidő jutott. Az idei első negyedévben a jobb karbantartás eredményeként csupán 4,3 órát tett ki az e®r~ millió téglára eső állásidő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom