Somogyi Néplap, 1967. április (24. évfolyam, 78-102. szám)

1967-04-12 / 86. szám

S síi ) VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI ÁBA> 50 níLÉa SomogyiHéplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évfolyam 86. szám. NAPIRENDEN: A ZÁRSZÁMADÁS ÉRTÉKELÉSE (, w.-y. ■ 1967. április 12., szerda fl nazdálkiiás eléri színvonala újai eredmények alapja ■ IWW >■ |l mai a Együttes ülést tartott a megyei párt-vb és a megyei tanács TAVASZ Közlemény Torsten Nilsson magyarországi látogatásáról Tegnap együttes ülést tar­tott a Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Végrehajtó Bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. Szigeti István, a me­gyei pártbizottság titkára, az ülés elnöke elöljáróban külön üdvözölte a tanács végrehajtó bizottságának új tagjait, ma­gát az újonnan választott tes­tületet, amely a megalakulás után most fog hozzá ebben az összetételében érdemi munká­jához. Az együttes ülés napirend­jén a termelőszövetkezeti zár­számadások megyei összesítő­jének értékelése szerepelt dr. Mohar Lászlónak, a me­gyei tanács vb mezőgazdasági osztálya vezetőjének előter­jesztése alapján. Mind a beszámoló jelentés, mind a vita egyértelműen megállapította, hogy a megye termelőszövet­kezetei összességükben most minden eddiginél eredményesebb évet zár­tak. 1966 olyan esztendő volt, amely sok tekintetben először hozott kedvező változást. Az eredményekkel jellemezhetjük legjobban: 1966-ban nőtt a termelés és a hozam a nö­vénytermesztés főbb ágazatai­ban. A kenyérgabona holdan­ként! átlaga az előző évihez mérten úgy emelkedett, hogy a termésből 434 vagonnal töb­bet értékesíthettek. A kuko­rica májusi morzsoltban szá­mított hozamának 15.8 má­zsáról 17,9 mázsára való nö­velése számottevően hozzájá­rult az állatállomány abrak­ellátásának javításához. Bur­gonyából egyik évről a má­sikra több mint másfélszere­sére emelkedett a termésát­lag, és így elérte a 69 mázsát. A megye tsz-ei az előző évi­nél 20 mázsával több, holdan­ként 183 mázsa cukorrépát ta­karítottak be tavaly. A termelés emelkedése a szövetkezeti bruttójövedelem 17,3 százalékos növekedését tette lehetővé. Az állatte­nyésztés árbevétele például 8,5 százalékkal haladta meg a tervezettet, és 12 százalékkal nőtt az előző évihez mérten. Tavaly a megye közős gazdaságai 200,1 millió forint értékű beruházást végeztek. Építési előirányzatukat pél­dául' 1966-ban teljesítették először. Számottevően nőtt kö­zös vagyonuk, tiszta vagyo­nuk, s a forgóalapot 14,1 szá­zalékkal növelték. Kevesebb lett a mérleghiány, és csök­kent a gyenge tsz-ek száma. Mindezeknek megfelelően most első ízben valósult meg megyei összességet tekintve a részesedés évi terve, sőt az előirányzott­nál 3,7 százalékkal több jutott a tagságnak. Az egy dolgozó tagra jutó összes részesedés az 1965. évi 10 250 forinttal szemben 12 143 forint; egy munkaegység ér­léke 31 forint 36 fillér, egy végrehajtó bizottsága munkanapra 63 forint része­sedés jut. Az elért eredményekben benne van a tagság nagyobb szorgalma és a megfelelő idő­járás mellett annak kedvező gazdasági hatása is, hogy me­gyénk a korábbinál hatéko­nyabb támogatást kapott a mezőgazdaság viszonylagos el­maradottságának felszámolá­sához. Nagy _ jelentőségűek ebben a tekintetben is a párt helyes és következetes agrár­politikája alatpján hozott át­fogó intézkedések. A somogyi tsz-ek erősödése szintén bi­zonyítja, hogy az egész társa­dalom szempontjából hasznos a mezőgazdaság fejlesztését megfelelően előmozdítani. A megteremtett anyagi-műszaki bázis, az elért termelési szín­vonal újabb eredmények alap­jának számít. A jövőbeli cé­lok a jelenlegi helyzetből fa­kadnak. Az együttes végre­hajtó bizottsági ülés a megye termelőszövetkezetei általános fejlesztése kidolgozott prog­ramjának fontos részeként ér­tékelte az idei termelési és gazdálkodási tervet. Az ülé­sen Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke rámutatott arra a gazdasági és politikai elkötelezettséget magában fog­laló feladatra, amelyet a párt Politikai Bizottságának hatá­rozata szellemében a megye felzárkóztatása jelent. Külön gond és felelősség a tavalyi­nál kevesebb, összesen 35 szö­vetkezet gyengeségének meg­szüntetése, tehát gazdálkodá­suk megjavítása. Hozzá kell ezekhez venni azt a gyenge­Géniben, a Nemzetek Palo­tájában kedden megnyílt az ENSZ Európai Gazdasági Bi ­zottságának jubileumi ülés­szaka. Az EGB fennállásának 20. évfordulója alkalmából ál­talában kormánytagok vezetik a delegációkat. A tanácskozást az elnöklő Szarka Károly magyar kül­ügyminiszter-helyettes nyitot­ta meg. Nyikolaj Firjubin külügyminiszter-helyettes, a szovjet küldöttség vezetője nyilatkozatot tett, amelyben leszögezte, hogy a Német De­mokratikus Köztársaságnak el kell foglalnia az őt megillető helyet az ENSZ Európai Gaz­dasági Bizottságában. Az egyik nagy európai állam, az NDK még mindig nem teljes jogú tagja e nemzetközi szerv­nek. Ez kétségkívül ellent, mond az egyetemesség elvének — hangoztatta nyilatkozatában Firjubin. Az NDK-val szem­ben elfoglalt megkülönböztető álláspontot azok sugallják, akik támogatják az NSZK kormányköreinek az európai népeket veszélyeztető revans- cörekvéseit. A szovjet külügyminiszter­helyettes kértem hogy ezt a nek ugyan ki nem jelölt, még­is annak tekintendő további 20—25 közös gazdaságot, ame­lyek ugyancsak küzdenek pénzügyi nehézségekkel. Rámutatott a két végrehajtó bizottság, hogy az elért eredmények el­lenére sem jutott el me­gyénk tsz-einek összessé­ge az országos átlag színvonalára, tehát to­vábbi tetteket követel a még gyorsabb ütemű fej­lesztés. Éppen 1966 tapasztalata a bi­zonyság arra, hogy egyrészt a fejlődés tempóját Somogybán is lehetséges fokozni, másrészt az is kitűnik a két vb együt­tes értékeléséből, hogy az anyagi és szellemi befektetés­nek, az eddigi céltudatos erő­feszítésnek megvan a kezdeti eredménye. Erre építve foly­tatódhat megyeszerte bizako- kodóan a munka a párt IX. kongresszusán megerősített ag­rárpolitika további céljainak megvalósításáért. Amint Illés Dezső, a megyei pártbizottság titkára felszólalásában hang­súlyozta, az agrárpolitikai in­tézkedések nyomán kedvezőbb feltételek teremtődtek a falun, jobb eredményeket ígér a pa­rasztság bizakodása. Ez az új helyzet a jövő még tudato­sabb előkészítését követeli meg. A jövő megalapozása ezért az idei tennivalókkal összefüggő, szervesen hozzá- I juk tartozó feladat. K. J. I nyilatkozatot az Európai Gaz­dasági Bizottság ülésszakának hivatalos dokumentumaként terjesszék. A nyugati hatalmak nevé­ben felszólaló brit küldött a javaslat ellen foglalt állást. A nyugati többség ugyancsak visszautasította azt a román részről előterjesztett és a francia küldöttség által is tá­mogatott javaslatot, hogy a csangkajsekisták helyett a Kí­nai Népköztársaság képviselői vehessenek részt megfigyelő­ként az EGB munkájában. Az Európai Gazdasági Bi­zottság elnöki tisztét az el­múlt két évben Szarka Ká­roly külügyminiszter-helyettes töltötte be. Most Emanuel Treu osztrák nagykövetet, ed­digi alelnököt választották meg egyhangúlag elnökké. Ugyan­csak egyhangúlag töltötték be az alelnöki tisztet Matvejev bolgár akadémikussal. Szarka Károly üdvözölte utódját, majd Treu nagykövet valamennyi küldött nevében mondott köszönetét elődjének az elmúlt években kifejtett eredményes munkájáért. A délutáni ünnepi ülésen a küldöttségvezetők sorában az Július l-től luÉittsilÉntés a szénbányászata A IX. pártkongresszus ha­tározata alapján 1968-ban nyí­lik lehetőség az általános munkaidőcsökkentés bevezeté­sének megkezdésére. Kivétel a szénbányászat. Azok a bá­nyászati trösztök ugyanis, amelyeknek egy vagy több üzeme szanáLásira kerül, az ezután' is tartósan termelő, vagy éppenséggel továbbfej­lesztendő üzemeikben már 1967. július 1-én megkezdhetik a munkaidőcsökkentés fokozatos bevezetését. Ennek célja el­sősorban a régi munkahelyü­kön már nem foglalkoztatható bányászok elhelyezkedésének megkönnyítése. A munkaidőt heti 48 óráról 44 órára lehet csökkenteni, de hogy milyen módon, azt a trösztök határozzák meg a helyi adottságok figyelembe­vételével. A jelek szerint ál­talában nem a napi munkát fogják rövidíteni, hanem a legtöbb üzemben kéthetenként egy-egy szabadnap beiktatását tervezik. Eddig 33 ország jelentkezett a BíW-re A városligeti vásárvárosban az idén már valamennyi pa­vilonhoz pormentes aszfalt, il­letve betonburkolatú út vezet. A korábbi fölmérések szerint a kiállítási anyag zömmel má­jus elejétől áramlik a hazai üzemekből, illetve külföldről, a BNV-re. Az anyag biztonsá­gos őrzése érdekében május 2-án lezárják a vásárváros területét. A vásárvárosban az idén is nagyobb területet kapnak a külföldi kiállítók, mint a ha­zaiak. Ennek ellenére jó né­hány külföldi cégnek már nem tudott helyet biztosítani a vásárrendezőség. Eddig harminchárom külföldi ország közölte, hogy kiállítóként részt vesz a BNV-n. (MTI) első felszólaló Bíró József külkereskedelmi miniszter volt. Napjaink Európájában — — hangsúlyozta — egy sor pozitív irányzat van kialaku­lóban vagy megszilárdulóban. Földrészünk legtöbb államá­ban növekvő készséggel töre­kednek arra, hogy az európai problémákat reálisabb úton közelítsék meg, s hogy kiszé­lesítsék a kapcsolatokat a kü­lönböző társadalmi és gazda­sági rendszerű országok kö­zött. Nézetünk szerint — mondotta Bíró József — az EGK mint az egyetlen nem­zetközi testület, amelyben a különböző társadalmi rend­szerű országok rendszeresen találkoznak, nagy felelősséget visel. Éppen ezért úgy véljük, hogy az EGB munkájában minden iránta érdeklődő ál­lamnak helyet kell adni, így az NDK-nak is. Bíró József rámutatott, hogy a vietnami háború ve­szélyezteti az európai kapcso­latokat is, majd egy sor gya­korlati javaslatot tett az EGB munkájának kiszélesíté­sére. (MTI) Péter János, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere meghívására Torsten Nilsson, Svédország külügy­minisztere, felesége társasá­gában 1967 április 6—12. kö­zött hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Torsten Nilsson Urat fogadta Kállai Gyula, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke. A látogatás so­rán Nilsson úr megbeszélése­ket folytatott Péter János külügyminiszterrel. A- szívélyes, őszinte légkör­ben lezajlott eszmecseréken a tárgyaló felek foglalkoztak a nemzetközi helyzettel, va­lamint Magyarország és Svédország kétoldalú ' kapcso­lataival. A miniszterek egyet­értettek abban, hogy a meg­beszélések a két ország kö­zötti kölcsönös megértést szolgálták. A tárgyaló külügyminiszte­rek komoly aggodalmuknak adtak kifejezést a vietnami fejlemények miatt. Egyetér­tettek abban, hogy a háború fokozása Vietnamban tovább növeli a feszültséget, és be­láthatatlan következmények­kel járhat. Éppen ezért szük­ségesnek -tartják első lépés­ként a felek közötti tárgya­láshoz a VDK bombázásának beszüntetését, s azt, hogy a békét az 1954. évi genfi egyezmények alapján, vala­mennyi érdekelt fél bevoná­sával, a vietnami nép önren­delkezési jogának biztosításá­val kell keresni. Kedden újból megszólaltak a fegyverek a Szíriái—izraeli határon. Az incidenst a Szí­riái katonai szóvivő szavai szerint egy izraeli traktornak a demilitarizált övezetbe va­ló behatolása idézte elő. A sziiriai előretolt őrállásokból tüzelni kezdtek a traktorra, mire az visszafordult. Egy óra múlva azonban megismé­telte akcióját. A Szíriái ha­tárőrök újabb tüzelésére a traktor visszavonult izraeli területre, Az előretolt őral­A két külügyminiszter megállapította, hogy bár Eu­rópában jelenleg egyes vo­natkozásokban enyhülés mu­tatkozik, változatlanul fenn­állnak az enyhülést akadá­lyozó tényezők. Szükségesnek tartják az európai államok közötti együttműködés foko­zását, tekintet nélkül ezen országok társadalmi és poli­tikai rendszerének különbö­zőségére. A két külügyminiszter tá­mogat mindéin olyan lépést, amely reálisan egyengeti és elősegíti a teljes és általános leszereléshez vezető utat. Hangisúlyozták az összes nuk­leáris kísérletek betiltásának, a hasadóanyagok hadi célok­ra való termelése beszünte­tésének fontosságát, a nuk­leáris fegyverek elterjedésé­nek megakadályozását a vég­ső cél, az általános és, tel­jes leszerelés eléréséhez. Megálapították, hogy a két ország közötti kapcsolatok minden területen egészsége­sen fejlődnek. További lehe>- tőségek vannak a magyar- svéd gazdasági, kulturális kapcsolatok fejlesztésére is. Torsten Nilsson, Svédország külügyminisztere kormánya megbízásából meghívta Pé­ter Jánost, a Ma,gyár Nép- köztársaság külügyminiszte­rét, hogy tegyen hivatalos látogatást Svédországban. A magyar külügyminiszter a meghívást szívesen elfogadta. (MTI) I lások megfigyelése szerint az izraeli fél a határsávban megkezdte a lakosság elköl- töztetését. Az izraeli szóvivő azt ál­lította, hogy a szíriai állások­ból békés földmunkásokra zúdítottak aknatüzet. A megfigyelők szerint az újabb incidens csak növelte a szíriai—izraeli határon a pénteki súlyos összetűzéseik folytán kialakult feszült hely'* zetet. (MTI) Az európai problémákat reálisan keli megközelíteni Megnyílt az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának ülésszaka Újabb incidens Szíria és Izrael között ?""!!?"!!

Next

/
Oldalképek
Tartalom