Somogyi Néplap, 1967. április (24. évfolyam, 78-102. szám)
1967-04-09 / 84. szám
SOMOGTI NÉPLAP Vasárnap, 1967. április 9. Épül az új vízműtelep Egy emberként Oj kút született. Egy hónapja még hamuszür- ke iszapot küldött a felszínre a fúrófej, most azonban már kritálytiszta víz jön fel a földből itt, a város határában. A kútfúrók befejezték a munkát. Néhány száz méterre tovább mennek a Kapos völgyében, hogy újra megvallassák a földet: van-e víz a kijelölt helyen? Nem egyedül dolgozik már a fúrótorony. Meghozták a második berendezést, s hamarosan itt lesz a harmadik meg a negyedik is. Csepelnek köszönhető, hogy dolgozhatnak ezek a gépek. A csőgyáriak megértették, hogy a kétezerötszáz méter hosszú cső lét- fontosságú most a Kapos völgyében. A gyors segítség A segítség gyorsan érkezett. A Csepeli Csőgyár pártbizottsága telexen értesítette a kaposváriakat, hogy soron kívül gyártják a csövet, s április húszadikára Kaposváron lesz mind a kétezerötszáz méter. Az első szállítmányok ezekben a napokban indulnak el Budapestről. A fúrótornyok pedig elindultak a régebbi munkahelyről, hogy mire a sántosd területre érnek a csövek, minden készen legyen a fúráshoz. Szépen, gördülékenyen megy itt a munka. A haragoszöld mezőben sárga földutak jelzik, hogy a Somogy megyei Ütépítő Vállalat érzi: sok függ attól, mikorra készíti el az utakat. Jankó Ferenc, az építkezés koordinálója ezt mondja: — Egy kútpár kivételével mindenütt elkészültünk a földmunkával. De ehhez a kútpárhoz is be lehet menni. Most a Cserben dolgozik a vállalat Ha itt nem vár is olyan gyors munka az útépítőkre, mégis fontos feladatot végeznek. Hiszen a cseri kutakhoz is kell az út. Nehéz lenne eldönteni, hol van nagyobb munka: a Cserben-e vagy a sántosi területen. A Cserben több ember dolgozik, Sántoson inkább a gépeké a munka java. Társadalmi munkások A Kecel-hegy alatt a tavasz zöldjében szürke csövek fekszenek. A gépek nyomán friss árok húzódik a réten keresztül. Ezek a csövek szállítják majd a vizet az északnyugati városrész nyomásfokozójához. Most még emberek dolgoznak az árkok mentén. Nem kevesen, sokan. És nem is szakmunkások. Fiatalok és idősebbek: a város lakói. Társadalmi munkában temetik az árkokat, mert tudják, hogy nagyon kell a víz. Rónai Gyula, a megyei tanács építési-, közlekedési és vízügyi osztályának munkatársa számadatokat sorol: a kaposvári fűtőház meg a vasútállomás dolgozói összesen kétezemégyszáz óra társadalmi munkát végeztek. Most a textilművek fonónői vették kézbe a lapátot. Reggel hattól a gyárban dolgoztak, ezt a délutánt pedig itt töltik a Kanizsai utca végén. — Minden vállalattól kész- ! ségesen jönnek az emberek. — És milyen a munkájuk? Szívesen, lelkiismeretesen dolgoznak. Ennek a lelkiismeretes munkának az eredménye, hogy a cseri vízműtől érkező 2300 méter hosszú vezetékből nyolcszáz méter kivételévé} már valamennyi a földben van. Sántoson pedig a kiásott ezer méterből négyszázba lefektették a csövet Sántoson kétségkívül nagy lendülettel folyik a munka. Pillanatnyilag úgy fest, semmi sem akadályozza az építkezésen a határidők megtartását. A munkák irányítói azonban már előre gondolkodnak. A program sűrített, végrehajtani csak úgy lehet, ha szinte napnyi pontossággal mindent megkapnak. Lesz-e betonvas? A második negyedévben már betonvasra is szükség lenne a sántosi víztároló építéséhez. Az ózdi és a diósgyőri vasgyár azonban csak a harmadik negyedévre ígért beton vasat. — Mindössze harminc tonna különféle méretű beton- vasra lenne szükségünk — mondja Jankó Ferenc —, de ez nagyon kellene, hiszen itt már dolgozik a Dunántúli Vízműépítő Vállalat. De dolgozik már az útépítők mellett a városi tanács építőbrigádja is. Mint egy hatalmas fogaskerék, úgy kapcsolódnak egymásba a munkák. A gépek és az emberek egymást segítve dolgoznak. A sort az útépítő vállalat nyitotta meg, amikor semmivel sem törődve hozzálátott a bekötő utak építéséhez. Folytatta a Csepeli Csőgyár azzal, hogy határidő előtt küldi a kútfúráshoz nélkülözhetetlen csöveket. S ezt az egymást segítő munkát egészítik ki a kaposváriak. A város minden részéről érkeznek a társadalmi munkások, mert tudják, hogy nagy szükség van az erejükre, a segítségükre. S az építők munkája csak akkor lehet zavartalan, ha mindent idejében biztosítani tudnak. Kercza Imre LENGYEL PONTY KAPOSVÁRON Tavaszonként minden évben gondot okozott a halellátás. Ennek megszüntetésére a Halértékesítő Vállalat nagyobb mennyiségű pontyot vásárolt Lengyelországtól. Az első szállítmány már meg is érkezett, s ebből a vállalat kaposvári üzlete 30 mázsát kapott. A kilónként 20 forintért árusított hal Igen rövid idő alatt elfogyott. Novák József üzletvezető arról tájékoztatta lapunkat, hogy ezután Is rendszeresen kapnak majd halat Lengyelországból. A napokban újabb 80 mázsa halat várnak, s ez kielégíti majd az igényeket. Kulturáltabb kiszolgálással a nagyobb forgalomért Termelési tanácskozás a Vendéglátó Vállalatnál Balogh Lajos, a vállalat igazgatója — ugyanúgy, mint tavaly, most is azt közölhette a termelési tanácskozás részvevőivel, hogy nem fittnek nyereséget, mert eredménytervüket nem sikerült teljesíteni, annak ellenére, hogy az áruellátás — a bor kivételével — a múlt évben jó volt. Érdemes — az igazgató beszámolója alapján — elemezni, mi az oka annak, hogy az 1965. évi 1,9 millió forint nyereséggel szemben tavaly csak 606 000 forintot értek el. CSÖKKENT A FORGALOM Elsősorban az, hogy a vendéglők, eszpresszók, cukrászdák és büfék vezetői nem törekedtek eléggé az igények kielégítésére. A saját készíté- tésű ételek forgalma az előző évi 35 százalékról 32,5 százalékra csökkent. Sok üzletben délután már csak pogácsát kínáltak, de több helyen még azt sem. A cukrászüzem termelése 10 százalékkal esett vissza a múlt évben, s így bizony a vendégek nem mindenhol válogathatnak, mert a választék csekély. Indokolatlannak tartjuk azt is, hogy csökkent a közétkeztetés forgalma, s 92 000 adag étellel adtak el kevesebbet, mint 1965-ben — holott az igény magasabb, mint az előző években. MEGKEDVELTÉK, MÉGSEM GYÁRTJÁK Hogy mennyire keresik a vendégek az olcsó, ízletes hidegkonyhai ételeket, a süte- méríyújdonságokat, ezt mutatta a cukrászati kiállítás és vásár nagy forgalma is, ám — érthetetlenül — a bemutatott és a fogyasztók által megkedvelt süteményeket nem készítik, s a boltvezetők sem igénylik. Ezért persze nemcsak a boltvezetők a hibásak, hanem a vállalat áruforgalmi osztálya, a belső ellenőrzés is, mert — noha észlelték ezeket a hibákat — nem gondoskodtak megszüntetésükről. Építőanyag-vásárlók, figyelem! A marcali Tüzép-telepen megvásárolt áruit a 13. sz. AKÖV házhoz szállítja Kívánságára a rakodást is elvégezzük Megrendelését a 13. sz. AKÖV-főnökségén (Marcali, Petőfi Sándor utca 44. szám, telefon: Marcali 74.) leadhatja. 13. sz. Autóközlekedési Vállalat. (4465) Persze nem ez a jellemző a vállalat munkájának egészére. Tavaly 13 százalékkal több fagylaltot adtak el, azonban eladhattak volna ennél a mennyiségnél jóval többet is, ha gazdagabb választékot tartanak, s nemcsak egy-két félét. Jelentős eredményt értek el a társadalmi tulajdon védelmében azzal, hogy a fontosabb helyekre — vezető, felíró, fizető, pénztáros stb. — régi, megbízható dolgozóikat tették, s azok az idénydolgozókat visszatartották a túlkapásoktól. Egyetlen nagyobb leltárhiány volt tavaly, emelkedett azonban a többlettel záró üzletek száma, s ez arra figyelmeztet, hogy nagyobb gondot kell fordítani a fogyasztók érdekvédelmére. Úf CUKRÁSZÜZEM ÉPÜL Eredményes volt a Vendéglátó Vállalatnál a munkaverseny, s elsősorhan a szocialista brigád címért folytatott küzdelem — erről adott számot Dani János versenyfelelős. A termelési tanácskozás meg is szavazta a Corsó és a Kedves cukrászda, a Béke Szálló egy-egy, és a Bisztró két brigádjának a szocialista címet. Ezek az egységek megkapták a kiváló címet is. A tanácskozáson több jogos kérelem is elhangzott: Czinkóczi József cukrász és Szabó Miklós — cukrász- üzem-vezető — azt kérte, hogy teremtsék meg számukra a munka megfelelő föltételeit. Ez valóban indokolt, s az igazgató arról számolhatott be. hogy az idén elkezdik a kenyérgyár mellett az új cukrászüzem építését, s jövőre már ott . dolgozhatnak. Elmondta azt is, hogy májusban megnyílik az újjáépített Corsó, ősszel a Kapos, s a városban a harmadik ötéves terv idején több bisztrót, vendéglőt építenek, Illetve korszerűsítenek. — Kultúrált kiszolgálással nagyobb forgalmat — ezt kérte a tanácskozás részvevőitől s a vállalat valameny- nyi dolgozójától az igazgató, s erről beszélt Ádám László, a megyei tanács kereskedelmi osztályának munkatársa is. A NAGYOBB NYERESÉGÉRT — Elérhető, megvalósítható ez, ha a vezetők és a dolgozók összefognak — mondotta Varga József, a Béke Étterem vezetője. Az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségekkel csak akkor tudnak jól élni — s így várhatnak jövőre nyereséget —, ha a vállalat valamennyi dolgozója: üzletvezetők, csaposok és felszolgálók felelősséget éreznek vállalatukért, és mindent elkövetnek a választék, s ezzel együtt a forgalom növeléséért is. Ehhez igen jó szakembereik vannak. Csak ezen a termelési tanácskozáson huszonkilencen — köztük Rátfai József, Filep Józsefné, Rétsági Béláné, Tiszagáti István, Kereső Györgyné, Török Istvá.yné, Szelenszki Istvánná — kaptak kiválójelvényt, illetve oklevelet, s csaknem 100 dolgozót részesítettek pénzjutalomban. Összehangoltan, reális talajon Mezőgazdasági termelési szakpropaganáánk fontosságával — különösen egy mezőgazdasági megyében — nyilván mindenki tisztában van. Ez a munka hosszabb ideje szervezetten folyik, részben az illetékes megyei és járási tanácsi előadók irányításával, részben társadalmi szervezéssel és támogatással. Ilyen feladata lenne a Latinka Sándor Megyei Művelődési Háznak is, de miért, miért nem, a megye vezető kulturális intézménye szakirányú mezőgazdasági feladatokkal nem foglalkozik. Jóllehet erre a munkára mezőgazdasági szakelőadó státuszban szeptember óta egy fiatal, népművelés szakos, egyetemet végzett munkatársa áll rendelkezésére, aki látná, tenné a feladatait, de . .. Megkérdeztük efelől a művelődési ház igazgatóját, s elmondta. hogy a munkájukhoz szükséges központi tájékoztatást, irányelveket csupán néhány héttel ezelőtt kapta meg. A megyei módszertani központ termelési propagandamunkája ezért késett. (Több évet... És késik szeptember óta is.) Most viszont az országos tájékoztatás alapján kidolgozta már az e munkára vonatkozó főbb elképzeléseket. Eszerint a szakpropagandát — a művelődési ház keretében műköcio — kaposvári és vidéki mező,- gazdasági szakemberekből álló, központi agrárklub irányítaná. Lépcsős rendszerben, a járási agirárklubokon keresztül a községi tsz-klu- bokig. Havonta nívós rendezvényeket — előadásokat, an- kétokat — tartanának a központi klubban különböző mezőgazdasági témákról. Ezenkívül kiállításokat szerveznének, és kiadványok szerkesztését is tervbe vették, a megyei szervezetekkel és intézményekkel együttműködve. Az elképzelések szépek, föltételeinek hiányában és túlszervezettségénél fogva azonban megvalósíthatatlanok. Részben azért, mert falun a klub még nem elég érett forma ehhez. Részben pelig a háromlépcsős szervezés olyan lekötöttséget jelentene a járási agrár szakembereknek, hogy ilyen irányú és arányú bekapcsolásuk irreális elképzelés. Így a falusi tsz-klubokba a Kaposváron hallott új módszerek — még ha olyannyira hasznosak, érdekesek is — rövid időn belül nem jutnának el. Ezenkívül szinte minden járásnak más és más probléma állhat a termelőmunka középpontjában. S a szakpropaganda feladatait végső fokon mégis csak ez határozza meg. Nem biztosítható ilyen módon a koordináció sem a termelést irányító megyei és segítő társadalmi szervekkel, valamint az ismeretterjesztéssel, a könyvtári munkával stb. Márpedig enélkül a népművelés megyei módszertani központja sem végezhet eredményes munkát a szakpropagandíában. Sokat tehetne viszont például a működő mezőgazdasági szakkörök támogatásával — az elképzeléseik közt is igen helyesen szereplő — vándor- kiállításokkal, kiadványokkal, szakfilm- és dia-összé- állításokkal, helyszíni látogatással a mezőgazdasági szocialista brigádoknál csakúgy, mint megyénk termelőszövetkezeteiben. Természetesen körültekintő tájékozódással, mindenkor abból kiindulva, hogy milyen szakmai propagandára lenne szükség egy bizonyos területen vagy járásban. összehangolva ezt a tevékenységet a megye állami irányítású és a különböző szervek, intézmények társadalmi úton végzett mezőgazdasági termelési propagandamunkájával. S nem utolsósorban: teret, lehetőséget és támogatást biztosítva a művelődési ház szakelőadójának munkájához. YV. E. A kaposvári ideiglenes szennyvíztelep transzformátorállomását április 7-én üzembe helyeztük. A bekapcsolás utáni balesetekért sem az Áramszolgáltató Vállalat, sem a Beruházás’ Iroda felelősséget nem vállal. (62666) Szalai László
