Somogyi Néplap, 1967. április (24. évfolyam, 78-102. szám)

1967-04-03 / 80. szám

Hctfff, 1961. április 3. 5 SOMOGYI NÉPLAP AZ ELSŐ HAZAI ATOMERŐMŰ Alapvető igényeink közül a __________táplálko­zást közvetlenül az energia- igényt követi. A hazai és kül­földi statisztikák meggyőzően tanúsítják, milyen szorosan összefügg az egyes országok műszaki—gazdasági fejlettsége, nemzeti jövedelme és lakosai­nak életszínvonala az egy fő­re eső energiafogyasztással, s különösen a villamos energia fogyasztásával. Így érthető, hogy a szükséges mennyiségű villamos energia előállítása minden ország gazdasági fej­lődésének egyik kulcskérdése. A műszaid színvonal javulá­sa és a tüzelőanyag-ellátás korszerűsítése következtében új erőműveink egyre gazda­ságosabban üzemelnek. A ha­gyományos széntüzelésről fo­kozatosan földgáz- és kőolaj­tüzelésre állunk át. Ily módon csökkenthető a villamos ener­gia önköltsége. A hazai erő­művek azonban az évi szén- termelésnek még mindig mint­egy 40 százalékát (10 millió tonna) használják fel, pedig köztudott, hogy a szénvagyo- nunk csekély, gyenge minősé­gű és rossz fekvése miatt ál­talában igen drágán bányász­ható. Ezért indokolt az ener­giamérlegben a szén részese­désének további csökkentése. Sajnos, kőolaj- és földgázkész­leteink sem olyan nagyok, hogy nagyobb távon komolyan számíthatnánk rájuk. Kiépítés­re érdemes vízenergiánk is alig van. Természeti adottsá­gaink arra kényszerítenek ben­nünket, hogy más energiahor­dozó után nézzünk. Legkézen­fekvőbbnek az atomenergia szolgálatba állítása látszik. Az atomenergetika nagyon fiatal iparág. Alapját a külön­féle típusú atomreaktorok al­kotják, amelyekben egyes ne­héz elemek (elsősorban az urá­nium) atommagjai hasadnak szét szabályozott láncreakció keretében könnyebb elemekké, s ennek során igen tekintélyes mennyiségű hőenergia is lel­szabadul. Ebből a hőből lé­nyegében a hagyományos módszerekkel állítható elő a villamesenergia. Tehát egy atomerőműnek a reaktora a »kazánja-«, az urániumban azonban kb. egymilliószor any- nyi felszabadítható energia rej­lik, mint az ugyanolyan meny- nyiségű szénben. Éppen ezárt a tüzelőanyag-fogyasztás igen csekély. Egy atomreaktor egy­szeri fel töltéssel 1—2 éven á': is szünet nélkül üzemelhet. S olyan országokban, ahová egyébként is nagy mennyiség­ben kell importálni a hagyo­mányos tüzelőanyagokat, már a szállítási költségek csaknem teljes kiküszöbölése is nagy gazdasági haszonnal jár i---------------------------Érthető te­M IÉRT hát, hogy j VORONYEZSIT? energjaprohiema távlati meg­oldása végett atomerőmű épí­tését határozta el hazánkban, s a múlt év végén megállapo­dást írt alá, amelynek értel­mében a Szovjetunió nagy teljesítményű atomerőmű épí­téséhez nyújt műszaki segítsé­get. Az erőmű kétszer 400 MW teljesítményű lesz, és elkészül­tekor, 1975-ben a hazai villa- mosenergia-igények 15—16 szá­zalékát fedezi majd. A több lehetséges változat közül a választás az ún. novo-voro- nyezsi típusra esett, s nem véletlenül. Ez a dúsított urá­niummal működfő nyomottvi­zes (reaktortípus évek óta ki­fogástalanul üzemelt a Szov­jetunióban olcsón, fölépítése aránylag egyszerű. Moderá­tora és a hűtőközeg is termé­szetes víz, ezért csak nagy vízhozamú folyam mellé tele­píthető, két vízkörös fölépíté­se nagy biztonságot nyújt. Az atom­erőművek biztonsága — amely- yei szemoen meg ma is gya­kori a kételkedés — egyre megnyugtatóbb. Az épülő ra- aktorokban kezdettől fogva érvényesítették a maximális biztonságot, s az atomerőmű­vek baleseti statisztikája sze­rint, működésük még sűrűn lakott területeken sem jelent veszélyt. Sőt, az atomerőmű­vek nem szennyezik korom­mal a környék levegőjét, igen gondos mérések tanúsága sze­rint pedig radioaktív hatásuk a biztonsági előírások megtar. tása esetén nem rosszabb, mint bármely más ipari lete­ti tményé. Jelenleg a világ 12 országá­ban működnek már atomerő­művek. Teljesítményük egy év alatt 60 százalékkal nőtt meg, és jelenleg kb. 10 000 MW. Az új erőművek műszaki .fej­lesztése és építése igen gyors. Az atomerőművekben előállí­tott villamos energia önkölt­sége már sok helyütt verseny- képes a hagyományos hőerő­művekével. S bár a beruházá- ■i költségek kezdetben igen magasak voltak, ma már elvi- teihetővé csökkentek. Tíz év alatt semmivé váltak az atom- energetikát utópiának tekintő nézetek, az atomtechnika fel- airtóztathaia Manul tör előre, hogy jólétet biztosítson az em­beriségnek. S ezt a célt szol­tálja majd az első hazai atomerőmű is. Képünkön r voronyezsi atomerőműről ké ■zült felvételünkön: az erőmű »lelke« a reaktor. T. S. KULCSKÉRDÉS AZ ENERGIA | NEM JELENT VESZÉLYT EGYÜTT ÜNNEPELÜNK írfa: Kiss László, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság titkára A MAGYAR TÁRSA­DALOM 1967-ben együtt emlékezik meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 50. évfordulójáról a Szovjetunió népeivel, a világ haladó gon­dolkodású dolgozóival. A ma­gyar nép számára is történel­mi jelentősége van annak, hogy fél évszázad alatt a szo­cializmus világrendszerré vált, politikai, gazdasági, kulturális és nem utolsósorban katonai ereje megsokszorozódott és jö­vendőnk meghatározó tényező­jévé lett. Az évfordulón ünnepsége­ken, különféle rendezvénye­ken, mi természetesen nem kis büszkeséggel beszélünk e győzelem szerepéről, hatásáról, eredményeiről, hiszen mint­egy százezer magyar interna­cionalista, köztük munkások, parasztok, értelmiségiek rész­vevői voltak a forradalmi harcoknak, védelmezői a fiatal szovjethatalomnak. Hazánk — progresszív erőinek győzelme­képpen — elsőnek követte az orosz proletariátus példáiét, majd később, újabb küzdel­mes évek után, felszabadulá­sunk, függetlenségünk és szo­cialista építőmunkánk ered­ményei, sikerei kötődtek ösz- sze sok-sok eltéphetetlen szál­lal az orosz szocialista forra­dalommal, a Szovjetunióval. Minderre emlékeztet április 4., hazánk felszabadulásának évfordulója is. Az elsők között alakult meg az országban a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet 1948 őszén. A szövetkezet még gyerekcipőben járt, amikor Urófcsics Éva született. Egy üt fejlődött, növekedett a tsz-szel. — Akkor még nem állt a sz ilyen jól, mint most — emlékszik vissza Grófcsicsné — 1956-ban kiléptünk, ö'e négy év múlva ismét kértük a fel- ■•étel Cinket. Éva mosolyogva hallgatja édesanyját. — Én semmi áron nem hagynám ott a szövetkezetei — mondja. — A Petőfi-bri- gádban, dolgozom, sok a fiatal közöttünk. A nyolcadik osztály után a szüleim azt mondták, menjek el a fűrészüzembe Hallani sem akartam róla .. Tavaly 12 450 forintot keres­tem. Emlékezni akarunk azokra, akik kivívták ezt a győzelmet, arra az útra, melyet magunk mögött hagytunk, munkánk gyümölcseire, melyekért dol­goztunk, s melyeknek élvezői vagyunk, és az emlékezéssel növelve erőinket dolgozni aka­runk azért, hogy életünk, ba­rátságunk gazdagodjék, erő­södjék. A MAGYAR—SZOVJET BARÁTI TÁRSASÁG egész tevéken}sége most arra irányul, hogy mél­tó részesei legyünk az 50. év­forduló megünneplésének, az emlékezésnek. Az MSZBT el­nökségeinek, aktivistáinak sok és szép munkát kell elvégez­niük. Munkánkat megkönnyíti, hogy testvértársaságunk, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság támogatja és segíti mun­kánkat. Bár sok feladata van a két baráti társaságnak az év­fordulóval kapcsolatban, még­is azt kell mondanom, hogy a munka zömét nem a baráti társaságok, hanem a párt- szervezetek, állami és társa­dalmi szervek, politikai moz­galmak végzik el. Országszer­te azt tapasztaljuk, hogy a kü­lönféle szervek, intézmények, dolgozók lelkesen, szeretettek nagy gondossággal készítik elő megünneplését. A Magyar Szocialista Munkásért Köz­ponti Bizottságának felhívása nyomán társadalmi üggyé, nemzeti üggyé vált a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójának meg­ünneplése. — Takarékba tettein a pénzt, bútorra gyűjtöm. Azt hiszem, hamarosan szükségem lesz a stafirungra. Szép új ház emelkedik a barcsi Vasvári utca elején. Ebben már Csányi Anialné keresete is benne van. 18 éves, négy év óla dolgozik a szövet­kezetben. —• Altár nehezebb, akár könnyebb a munka, mindent elvállalok — mondja, de meg is éri. Tisztán tizennégyezer forintot hol keresnék meg? S egyre inkább jobb lesz... Ja­nuárban volt az esküvőm, nem mentem üres kézzel. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság elsősorban a Haza­fias Népfronttal, a szakszer­vezetekkel, a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetséggel együtt végzi munkáját. Alap­vető célunk, hogy bemutas­suk a kommunizmust építő Szovjetunió eredményeit, gaz­dasági, tudományos, technikai, kulturális sikereit, azokat a politikai és diplomáciai lépé­seket, tetteket, melyekkel a Szovjetunió harcol a népek békéjéért és barátságáért. Ez­zel együtt beszélni akarunk a magyar—szovjet barátság, együttműködés történelméről, fejlődéséről, hatásairól, s hoz­zá akarunk járulni ahhoz, hogy a kialakult jó testvéri kapcsolataink tovább erősöd­jenek minden területen. Az évforduló jegyében megrendezzük hazánkban a mcldavai és az üzbág kulturá­lis napokat. Április 16—26-o. között moldavai delegáció lá­togat hazánkba, és Budapes­ten, Pest, Bács, Békés és több más megyében barátsági ün­nepségeken, kulturális rendez­vényeken találkoznak magyar dolgozorckal, adnak ízelítőt köztársaságuk kultúrájából. Maid ehhez hasonlóan október 1—15 között Budapesten, Fe­jér, Vas és Baranya megyék­ben üzbég művészek, éneke­sek, zenészek, táncosok mutat­ják be művészetüket. A kultu­rális napok alkalmából baráti találkozókon, irodalmi és zenei esteken, kiállításokon találko­zunk a két köztársaság életé­Elmonöja, hogy szinte vélet­lenül marad't a szövetkezetben a nyolcadik osztály elvégzése után. Az osztályban három ba­rátnője határozta el, hogy jö- vőjéül a mezőgazdaságot vá­lasztja. Nem akart elszakadni tőlük, gondolta, megpróbálja, .ogföljebb, ha nem tetszik, üdébb áll. — Négy év alatt nagyon megszoktam ezt a munkát. Kedvem van hozzá, megtalá­lom a számításomat. S jó lát­ni, hogy egyre több fiatal gon­dolkodik hozzánk hasonlóan. Nálunk nem kell félni az el­öregedéstől ... vei. Ugyanakkor Üzbegisztán­ban és Grúziában magyar művészek mutálják be a ma­gyar zenét, irodalmat, és rep­rezentatív kiállítások adnak tájékoztatót a magyar képző- művészetről. A hivatalos politikai delegá­ciókon kívül a jubileumi év­ben több mint 15 000 szovjet turista látogat el Magyaror­szágra, akik az általános tu­rista program mellett Buda­pesten, Hajdú, Heves, Borsod. Fejér, Baranya és több más megyében személyesen is talál­koznak az üzemek, termelőszö­vetkezetek és különböző intéz­mények dolgozóival, s köt­nek személyes kapcsolatot, ba­rátságot egymással. Az MSZBT és a Hazafias Népfront szer­vezésében 14 béke- és barát­ságvonat, mintegy ötezer dol­gozó utazik a Szovjetunióba, és lesz részese Kijevben, he- ningrádban, Moszkvában és a Szovjetunió más városaiban az 50. évforduló ünnepségeinek. Meggyőződésünk, hogy ebben az évben újabban sok-sok ezer magyar és szovjet dolgozó ke­rül közvetlen barátságba egy­mással. A KISZ-SZEL EGYÜTT vetélkedőket, irodalmi esteket rendezünk or­szágszerte. A vetélkedők és versenyek győzteseinek közre­működésével Budapesten ün­nepélyestek keretében adunk ízelítőt az orosz—szovjet iro­dalomból, szovjet csztrád- és táncdalokból. Baráti társasá­gunk elnökségei támogatják az Úttörőszövetség mozgalmát, mely az októberi forradalom 50. évfordulója alkalmából in­dul. Célja, hogy tovább erő­södjenek a magyar és szovjet pionírok kapcsolatai, hogy út­törőink tovább gazdagítsák is­mereteiket a Szovjetunióról, a magyar—szovjet barátságról. A legjobbak — mintegy 320-an — barátságvonaton a Szovjet­unióba utaznak a november 7-i ünnepségekre. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság ez évben végzendő munkája, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulójának méltó megünnep­léséért kifejtendő tevékenysé­ge hozzájárulás lesz a testvéri magyar—szovjet kapcsolatok, barátság erősödéséhez. Strubl Márta H Ü S É Q É É RT Egyidősek a szövetkezettel Ma már az édesanyja sem bánja, hogy Éva a szövetkeze; mellett döntött, ö is, Éva is mindennap dolgoznak,» tavai} I összesen 100 000 forinton felül keresett a család. — Éva kapott egy házat ötszáz négyszögöl leiekkel fé­lig bebútorozva. Ez lesz a hozo­mánya. Kétévi keresete fek­szik benne. Egyéni korunkban 7 holdon gazdálkodtunk, ak­kor is sokat dolgoztunk. Most közel sincs annyi gondunk, és amit megkeresünk, azt mind magunkra fordítjuk. A Petőfi brigád egyik leg­fiatalabb tagja, Gulh Erzsi 1950-ben született. — A jó tanulók közé tartoz­tam az iskolában — mondja —, mehettem volna tovább. Szüleim nem álltak olyan íó' logy a taníttatásom mellett gondoskodhattak volna min lenről, amire egy növekvő lánynak szüksége van. Válasz- anom kellett: vagy tovább tanulok és nem lesz semmim, vagy dolgozom, és mindent én -.eresek meg. Az utóbbit választotta, és lem bánta meg. A családiból csak Erzsi dolgozik a szövet­ezetben, a többiek iparosok. Erzsi bebizonyította, hogy nem marad el sem édesapja, sem oátyja mögött. Volt olyan hó­nap, hogy többet keresett, mint az édesapja. 1| szke is r.; íz egész család. Tavaly a ha­ton! korúak között az ő ke < . -It a legnagyobb. Iga/ dolgozott is a légtől. >et. Vasárnap, h-'’ "-mp munkában állt. — Mire emlékszik a leg- zívesebben? — Nekem az újság volt a nindenem. Ezért kértem má­zom állandó éjszakásnak. Imikor a szakmát tanultam, lég nem hitiem, hogy ennyi- e megszeretem az újságot. A piros borítóra aranybe­ikkel egyetlen szót írtak: HŰSÉGÉÉRT. Ez a borító most vék szakszervezeti könyvet to­ter. De itt sorakoznak mellet- e az előző szakszervezeti tag- ;ági könyvek is. Az elsőt 1919 iprilisában állították ki Ba- ázs Gézáné született Halász íatalin részére. Azt az időt, imelyet a somogyi nyomdák­ban eltöltött, ma már törté- xelmi dátumok jelzik. Abban íz évben szabadult, amikor íz első imperialista világhá­ború lángba borította Euró­bát. S ebből a háborús zűr- avarból az első keserű lec- :ét az jelentette számára, ,ogy sehol sem kapott mun­kát. Hagelmann, a nyomda tu- ijdonosa nem tartott tovább gényt a törékeny, fiatal lány iunkájára. Egy évig maradt kenyér nél­tül. Aztán hirtelen rohanni kez­eit az idő. A Somogy vár­hegye című újság, majd a So- wgyi Üjság ólomoldalain már forradalom érlelödését látta iztán elérkezett az 1919-cs to -ősz, s Halász Katalin a So wgyi Vörös Üjság lapjai ti először kezébe. .Bei 'olt, s az maradt égés e tagdíjba vonulásáig. — Szép idők voltak azok emlékszik vissza a Tanácsköz­társaság napjaira — VurösKa- tonák őrizték, a nyomdát, s mi a kész újságokat az abla­kon keresztül adtuk ki. Ne­kem a mindenem volt a mun­ta. Gyűlésekre jártunk, és nagyon örültünk. Emlékszem, olyan lelkesen csináltuk a: újságot, hogy én addig soha nem láttam olyan lelkesedést. 1 nyomdászok mindig össze­tartottak. Akkor is, amikor Horthyék kerültek hatalomra. A tizenkilences nyomdászokat ügyelték akkor... — A ga- ’ambősz asszony lassan, ki­mérten fogalmazza meg a mondatokat. — Hogy elszállt az idő ... Ott volt a nyomdában, ami­kor megszületett az első So­mogyi Néplap, s ott volt, ak­kor is, amikor új tavasz kö­szöntött az országra. — Mi azt mondtuk, aki azt akarja, hogy rend legyen eb­ien az országban, annak elű- :zör maga körül kell rendet eremteni. — Ha tanácsot kellene adni n fiataloknak, mit tudna mon- lani? — Csak pontossággal és munkaszeretettel lehet min- lent elérni. — Milyen párhuzamot tud vonni a hajdani és a mostani lyomdászélet között? — Ég és föld. Másként, más körülmények között dolgoznak nőst az emberek, mint akkor. *s tudja, mi a szép? A nyom­dászok nagyon becsülik egy­mást. Én már régóta nyugat­ias vaayck. Akkor mentem nyugdíjba, amikor fölszerelték i rotációs gépet. Annak mar kilenc éve, de most is olyan szívesen látnak bent, mintha csak tegnap búcsúztunk volna 21. Nem múlik el egyetlen nő­nap sem, hogy meg ne emlé­keznének rólam. S ha valami ssemény van a nyomdában, én s ott vagyok. Meghívnak mindig. A Május 1. utcai lakás ki- :sit sötét szobájában állandó i csönd. Csak az öreg falióra Ketyegése jelzi, hogy kérlel- letetlenül megy az idő, 1912- •en mindössze tizennégy éve­ién indult el a betűk, a gépek birodalmába. Most hetvenéve- 'en ezt mondja: — A gondolataim állandóan i nyomdában vannak. Ha így jgyedül ülök itthon eltöpren- lek azon, hogy a gépek ott ■nőst is dolgoznak, készül az íjság, s ha reggel meghozza o oostás, mindig az jut eszembe, íogy az éjszaka is talpon pol­ák emberek. A fehér hajkoszorú övezte ekete szemekben meleg fény •sillan. — Nem hiszem, hogy sok Ayan régi tagja van a szak- szervezetnek, mint én. S higy- yye el, jó érzés visszagondolni rre az időre. Amikgr először a kezébe ette a szakszervezeti tagsági rinyvet. éppen tavasz volt Magyarországon. Ezen a dél- i ánon megint sugár Koszorút üld a nap. Az asztalon e megkopott borítóban ott a ág sági könyv. Rajta az aranya etűs felirat: HŰSÉGÉÉRT. Tá'é- ’■’~nzi a legjob* asszonyt. Kercza Imp*

Next

/
Oldalképek
Tartalom