Somogyi Néplap, 1967. április (24. évfolyam, 78-102. szám)

1967-04-25 / 97. szám

Éljen a munkásosztály legyőzhetetlen eszméje, a marxizmus—leninizmusi Megteltek az athéni börtönök Dühöng a terror Görögországban főváros közelében levő kirá­(Folytatás az 1. oldalról) e forradalmi mozgalom hul­láma. Fontos változások men­nek végbe a fejlett kapitalis­ta országok munkásmozgal­mában. A vietnami helyzetiről szól­va megállapította: — A vietnami háború ma a legsúlyosabb veszélyt je­lenti az általános békére nézve. Valamennyi földré­szen a különböző osztályok­hoz tartozó, különböző vallá­Rátérve az európai bizton­ság kérdéseire Brezsnyev hangsúlyozta, hogy Európá­ban az amerikai és a nyugat­német imperializmus agresz- szfv erői fenyegetik a békét. Brezsnyev kijelentette: a Szovjetunió véleménye • nem az, hogy az európai népek­nek idegenkedniük kell Nyu­gat-Németországitól, Nyugat- Németország előtt, más álla­mokhoz hasonlóan, nyitva az út az egyenjogú nemzetközi együttműködéshez, az európai ügyekben való részvételhez. — Tudjuk, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban nem jelentéktelen erők van­nak, amelyek ellenzik a nyu­gatnémet imperializmus ag­resszív, reakciós politikáját — mondotta a szónok. Brezsnyev ezután leszögez­te: a nyugatnémet militaris­ták nem képesek megvalósí­tani revansista céljaikat. * A Szovjetunió és a többi szó-: cialista ország elegendő kato­nai erővel rendelkezik, hogy megsemmisítő csapást mérjen az agresszorra, ha az háborút merészel kirobbantani. Arra azonban képesek a revansis- ták, hogy az európai országo­kat, majd az egész világot egy új háború nyomorúságá­ba döntsék. Ezt a veszélyt világosan látni lehet — Az Egyesült Államok -.európai katonai jelenléte buz­dítólag hat a nyugatnémet militarizmusra — hangsú­lyozta Brezsnyev. — Az Egyesült Államok európai po­litikájának eszköze a NATO volt és az is marad — foly­tatta. — Ez a tömb kezdettől fogva »a kommunista agresz- szió veszélyének" mestersé­gesen gyártott meséjére tá­maszkodott. A Szovjetunió és a többi szocialista ország békepolitikája szertefoszlatta ezt a mesét — A háború utáni Európa nagy fontosságú tényezője a A munkásosztály egységé­nek kérdéséről szólva Leo- nyid Brezsnyev azt mondotta, hogy Európában ma a mun­kásosztály a legnagyobb tár­sadalmi erő. A szocialista ál­lamokban a munkásosztály van hatalmon, a tőkés orszá­gok társadalmi életére a munkásosztály óriási hatást gyakorol. A munkásosztály küldetését annál sikereseb­ben fogja teljesíteni, mennél szilárdabbak lesznek sorai. — Nyugat-Európában — jegyezte meg Brezsnyev — még nem küzdöttek le a munkásmozgalom megosztott­ságát. Fokozódik a dolgozó tömegek vonzódása az egy­ség felé. Sajnos, sok szocia­lista és szociáldemokrata párt vezetősége még mindig foglya a munkásmozgalomtól idegen óriási többségei követelik az Egyesült Államoktól, hogy hagyja abba a VDK bombá­zását, szüntesse meg a viet­nami agressziót. Nem utolsó­sorban vonatkozik ez Európá­ra, ahol az amerikai agiresz- szió elleni megmozdulások mind hevesebbé válnak. A harc ezen a szakaszon egy­idejűleg fontos hozzájárulás az európai biztonság ügyéhez szocialista államok közössége — jelentette ki Brezsnyev beszéde következő részében. — A Varsói Szerződés or­szágai többek között na­pirendre tűzték az el­gondolást, hogy hívjanak össze értekezletet valameny- nyi európai állam részvé­telével, és vitassák meg az európai biztonság és együtt­működés kérdéseit. Ez a ja­vaslat kedvező visszhangot keltett sok nyugat-európai or­szágban. — Az európai biztonság központi kérdése a kontinen­sen levő országok határainak sérthetetlensége. A népekre mérhetetlen szenvedéseket zú­dítana bármiféle kísérlet e határok megbontására. Tel­jes mértékben vonatkozik ez a Német Szövetségi Köztársa­ság határaira is. — Az európai biztonság rendkívül fontos feltétele an­nak a reális ténynek elisme­rése, hogy két német állam van. A Német Demokratikus Köztársaság »el nem ismeré­sének" rövidlátó politikája megoldhatatlan ellentétben áll az európai valósággal és a nemzetköri feszültség ko­moly forrása. — Az atom- és rakétakor­szakban új problémák kelet­keztek, amelyek összefüggnek az európai biztonság fenntar­tásával. Az európai népek jól el tudják képzelni, mit je­lentene, ha atomfegyverhez jutna egy olyan állam, amely át akarja szabdalni az euró­pai határokat. Ezért a nuk­leáris fegyverek további el­terjedésének megakadályozá­sa az európai biztonság egyik sarkalatos kérdése is. — Jelenleg tárgyalások folynak a nukleáris fegyve­rek elterjedésének megakadá­lyozását' tartalmazó nemzet­közi szerződés megkötéséről. A Szovjetunió és a többi szo­cialista ország arra törek­szik, hogy e tárgyalások si­keresen végződjenek. kommunisitaellenesség ideoló­giájának. — Mi abból indulunk ki, hogy az európai biztonságért vívott harcban lehetséges az akcióegység a szakszervezeti mozgalmakkal, bármilyen irányzatúak legyenek is, a parasztpártokkal és -egyesü­lésekkel. Ismerjük a testvér- pártoknak azt az eredményes munkáját, amely arra irá­nyul, hogy szorosabb kap­csolatokat teremtsenek a kü­lönböző keresztény pártokhoz és szervezetekhez tartozó dolgozókkal. — A kommunisták — foly­atta a szónok — minden de­mokratikus és békeszerető erő akcióegységének aktív íveiként tevékenykednek. De e feladatot sikeresen csak ab­ban az esetben oldhatják meg, ha ő maguk az eszmei és az akcióegység példaképeivé lesz­nek. A szocialista út az egyetlen helyes út — Mozgalmunk történelmi célja: a szocializmus és a kommunizmus. Meggyőződé­sünk, hogy Nyugat-Európa munkásosztálya, népei eiőbb- utóbb a szocialista útra lép­nek. A kommunista pártok önfeláldozóan küzdenek ezért az egyetlen helyes útért. — Az európai biztonság problémája nemcsak külpoli­tikai kérdés, hanem igen fon­tos társadalmi probléma is — jelentette ki a továbbiakban Brezsnyev. — Pártunk a há­ború óta eltelt évtizedben Európában felgyülemlett gya­korlati tapasztalatok alapján állítja fel ezt a tételt. Az értekezletünkön sorra kerülő eszmecsere, az elfoga­dandó nyilatkozat nagy szere­pet fog játszani az imperialis ía agresszió politikája ellen, az európai biztonság és a vi­lágbéke megszilárdításáért fo­lyó harc további alakulásában. — Mi, szovjet kommunisták a békéért és a társadalmi hala­dásért vívott harcot mindig az összes kommunista pártok internacionalista ügyének tar­tottuk. A nyugat-európai or­szágok marxista-leninista párt­jai nagy és dicsőséges utat ettek meg a munkásosztály ügyéért vívott harcban. Mi, kommunisták, akik hatalmon vagyunk, és elvtársaink, akik a szocialista forradalom győ­zelméért küzdenek, e tapasz­talatokra támaszkodva ültünk össze erre az értekezletre és bátran elmondhatjuk, hogy képesek vagyunk megoldani a hatalmas, de teljesen reális feladatot: tömöríteni a legszé­lesebb néptömegeket a béke ügyéért folyó harcira, megbé­nítani a reakció és a háború erői t. Erősítsük a kommunista mozgalom sorainak szolidari­tását és egységét e nagy cé­lok érdekében! Az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Vary- ban ülésező értekezlete hét­főn a vietnami kérdéssel kapsolatban felhívást intézett Európa népeihez. A felhívás címe: »Egyesítsük erőinket és harci erőfeszítéseinket a viet­nami nép támogatására". A kommunista és munkás­pártok visszautasítják az Egyesült Államok kormányá­nak hazug és hitszegő nyilat­kozatait arról, hogy — úgy­mond — kész, a vietnami probléma rendezését szolgáló tárgyalásokra. A felhívás megállapítja, hogy az Egye­sült Államok kormánya ami­kor nem fogadta el a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság javaslatát a bombázások és a VDK ellen irányuló minden egyéb harci cselek­mény haladéktalan beszünte­tésére — ami elősegítette volna a tárgyalások megkez­dését —, megmutatta, hogy bármi áron fegyveres erő­szakkal próbálja megoldani a vietnami problémát és fo­kozni katonai és politikai be­folyását Délkelet-Ázsiában. A vietnami nép képviselői­nek magatartása viszont ép­pen ellenkezőleg azt tanúsít­ja, hogy — csakúgy, mint az egész vietnami nép — nem akarnak mást, mint megvé­deni az ország szabadságát, függetlenségét és a lakosság biztonságát. A Karlovy Vary- ban ülésező értekezlet rész­vevői felhívásukban erélye­sen elítélik az Egyesült Ál­lamok agresszív vietnami há­borúját. és szolidaritásukról biztosítják a vietnami népet. Hangsúlyozzák, eltökélt szándékuk, hogy tevékeny erőfeszítéseikkel segítik az amerikai imperializmus ag­Vasárnap a kora reggeli órákban — még a kijárási tilalom lejárta előtt — folytatódtak a letartóztatá­sok Görögországban. A le­tartóztatottak pontos szá­mát még mindig nem le­het tudni, tájékozott körök szerint a hadsereg fekete­listáján legalább három­ezer név szerepel. A kora reggeli lövöldözéstől elte­kintve a vasárnap viszony­lag nyugodtan zajlott le. Nyugati hírügynökségek gö­rögországi forrásokra hivat­kozva arról írnak, hogy a idrály és a katonai kormány között nézeteltérések vannak, és hogy a királyt a hadsereg kényszerítette a hatalomátvé­tel támogatására. Egybehangzó hírügynökségi jelentések szerint a hadsereg teljesen kézben tartja a ha­talmat Görögországban. Meg­teltek az athéni börtönök, és mint a bécsi Express című lap írja, a Görögországban járt osztrák válogatott labda­rúgócsapat szerint, amelynek Athénban kellett volna mér­kőznie, a stadiont már kato­naság őrizte, és mint a csa­pat tagjai látták, a stadion területe telve volt emberekkel és sát­rakkal, amelyekben az elfogottakat őrizték. A Reuter szerint a katonai kormány uralmának megszi­lárdítása érdekében öt tábor­nokot váltott le a kilenctagú legfelső katonai tanácsból. Az új vezérkari főnök Angelisz tábornok lett. Az AP hétfő reggeli athéni jelentései szerint a király a vasárnapot Athén melletti kastélyában töltötte a csa­ládjával. Vasárnap látogatta meg Konstantint külön-külön az amerikai és az angol nagykövet, de egyik sem kö­zölte, hogy mit tárgyalt a királlyal. A hétfői nap első fele Athén­ban drámai fejlemény nél­kül telt el. Az AP hírügy­nökség tudósítója fölkereste a resszív politikájának elszige­telését és meghiúsítását, har­colni fognak a külföldi csa­patok kivonásáért Vietnam­ból, és azért, hogy a vietna­mi népnek joga legyen saját bel ügyeinek rendezésére. A felhívás hangoztatja, hogy az értekezlet részvevői az eddiginél is nagyobb tá­mogatást kívánnak nyújtani a hős vietnami népnek a függetlenségért és szabadsá­gért vívott harcához. Ennek érdekében politikai tömeg­kampányt indítanak, pénzt és gyógyszereket gyűjtenek, és ha a VDK kormánya azit kí­vánja, önkénteseket is külde­nek Vietnamba. Az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Vary- ban ülésező értekezlete fel­hívással fordul az európai közvéleményhez, fokozza liar- cát a VDK amerikai bombá­zásának és a vietnami nép ellen irányuló más agresszív cselekményeknek a beszünte­téséért. Az értekezlet részvevői fel­hívják Európa minden dolgo­zóját, az európai népeket, politikai pártokat, különösen a szociáldemokrata, szocialis­ta és katolikus pártokat, a hívőket és általában mind­azokat, akiknek drága a bé­ke és a szabadság, felhívnak minden háborúellenes erőt — politikai és ideológiai mes- "vőződesre való tekintet nél­kül —, hogy még jobban fo­kozzák akcióegységüket az Egyesült Államok vietnami agressziójának megfékezé­séért, ezzel mozdítsák elő a népek közötti békés kapcsola­tok megszilárdítását, akadá­lyozzák meg, hogy a vietna­mi konfliktus világháborúvá váljék. lyi palotát, amelynek őrizete a puccs előtti helyzethez ké­pest nem változott. A főkapunál egy katona és egy milícisía őrködik, nagyobb csapatesszevoná- sokat nem észleltek. (Előzőleg olyan hírek kaptak lábra, hogy Konstantint házi őrizet alá helyezték.) A pa­lota sajtótitkára az érdeklődő újságíróknak kijelentette, hogy az uralkodó az adott pillanatban látogatókat nem fogad, de mind ő, mind An­namária, a dán születésű ki­rálynő kitűnő egészségnek ör­vend. A város szokott életét éli, az üzleteket kinyitották, az éttermek vendégeket fogad­nak. A távíró- ás a telefon­forgalmat azonban szigorúan ellenőrzik a katonai cenzúra- hatóságok. Egyes sajtótudósí­tók beszélgetéseit félbe is sza­kították. Az országba nem engednek be külföldi sajtó­terméket. Hétfőn Gurasz, a puccsista kormány külügyminisztere Bonnba indult, hogy részt ve­gyen dr. Konrad Adenauer volt nyugatnémet szövetségi kanceclLár temetésén. 0 az új Johnson amerikai elnök va­sárnap este különrapülőgé- pen Nyugat-Németországba érkezett, hogy részt vegyen dr. Konrad Adenauer volt bonni szövetségi kancellár keddi temetésén. Johnsont és kíséretét Kiesin­ger kancellár, valamint Brandt külügyminiszter fogadta a kölni repülőtéren. Az ame­rikai elnök . megérkezésekor nem „tett nyilatkozatot. Egy katonai helikopter' szállította Bad Godesbergbe, ahol Marin Hillenbrand követ, az ameri­kai diplomáciai képviselet he­lyettes vezetőjének lakásán szállásolták, el. ... Ez Johnson . első európai Utazása', elitekké, ‘•történt, beik­tatása. óta,. s ez., lesz: ugyan­csak az első alkalom arra, hogy megbeszéléseket folytas­son a december 1-én hivatal­Az AFP francia hírügynök­ség jelenti, hogy hétfőn reg­gel állítólag merényletet kísé­reltek meg Eyadema alezredes, .ogói államfő ellen. Eyadema reggel szokás szerint végig­vonult a palotaőrség tisztelgő alakulatának sorfala előtt. Az Az Elysée-palota vasárnap közzétette Jean-Paul Sartre francia író és filozófus De Gaulle elnökhöz intézett le­velét és a francia államfő vá­laszát Jean-Paul Sartre, aki Bert­rand Russell angol filozófus­sal együtt szervezője volt a;, amerikaiak vietnami háborús bűneinek kivizsgálására ala­kult nemzetközi bíróságnak, levélben kérte, adják meg a bíróság elnökének, Vladimir ~>edijer jugoszláv írónak s beutazási vízumot. A francia államfő válaszá­ban leszögezte, egyetért a bí- ~óság Amerika-ellenes állás­foglalásával Vietnam kérdé­sében. De Gaulle ugyanakkor levélben rámutat, kormánya ellenzi a bíróság párizsi ülé sezését. Arra hivatkozik, hogy Franciaország diplomáciai kapcsolatokat tart fenn az Egyesült Államokkal, és e kapcsolatok miatt nem en • todheti meg a bíróságnak, hogy francia területen végezze munkáját. A nemzetközi bíróság szer­vezői rövidesen újabb tervet rezsim első embere, aki hi­vatalos minőségben külföldre távozik. A Tanjug jelentése szerint »Az igazság hangja" című titkos görög rádióadó va­sárnap újabb felhívást in­tézett a görög néphez, hogy indítson általános har­cot a fasiszta tirannizmus el­len. Folytatódik a tiltakozó kam pány a katonai hatalom - átvétel ellen külföldön. A Centrum Unió nyugat-német­országi szervezetének elnöke vasárnap ötszázezer külföldön élő görög nevében felhívta a nyugati országok kormányait, hogy ne ismerjék el a kato­nai diktatúrát. Csaknem húsz nyugatnémet nagyvárosban folytatódtak vasárnap a görög vendég- munkások és diákok tünteté­sei. Frankfurtban mintegy ezren gyűltek össze. A gyű­lésen felszólalók követelték a király trónfosztását. ■ Nyugat- Berlinben a rendőrség a tün­tetőket szétkergette. Amszterdamban összetűzés­re került sor a görög főkon­zulátus épülete . elé vonult fiatalok és a rendőrség kö­zött. (MTI) dolgoznak ki arra vonatkozó­an, hol és mikor kezdje meg mégis munkáját a Russell- íéle nemzetközi bíróság. (MTI) Tanácsok, vállalatok, szövetkezetek, magánosok! SÓDERT b.jj osztályú rostálatlan bányakavicsait vagonba rakva Kerepes vasútállomáson 91.— Ft m3 áron zonnali vagy kért ha­táridőre szállítunk. Haladás Tsz. Csömör. Jgyint.: Juhász Mátyás. (3529) Értesítjük T. megrendelőinket, hogy Somogy megye területén vízvezetékszerelő, villanyszerelő, cserép­kályhás és parkettás szakmákban rövid határidőre garanciával munkát vállalunk. Kérjük, hogy s megrendeléseket az alábbi címre küldjék: Épületszakipari Szolgáltató és Betonipari V., Kaposvár Petőfi tér 3. (62687) Leonyid Brezsnyev beszéde sú és meggyőződésű emberek is. Az európai biztonság és a német kérdés A biztonságért vívott harcban lehetséges az akcióegység A Karlovy Vary-i értekezlet felhívása Európa népeihez Johnson megérkezett az NSZK-ba Merénylet a togói államfő ellen Levélváltás Sartre és De Gaulle között ba lépett Kiesinger kancel­lárral. Johnson megérkezésekor a kölni repülőtéren rendkívüli biztonsági intézkedéseket foga­natosítottak, miután vasár­nap egy nyugatnémet lap szerkesztőségébe olyan provo­kációs »-figyelmeztetés" érke­zett, hogy Johnsont »szélső­baloldali elemek" meg akar­ják ölni. Bonn és Köln kör­zetében csaknem tízezer ka­tonát és rendőert mozgósítot­tak. Wilson angol miniszterel­nök hétfőn este utazott, De Gaulle francia elnök pedig ma, a temetés napján érke­zik meg Nyugat-Németor­szágba. Rajtuk kívül hét or­szág • miniszterelnöke és . ti­zenhét külügyminiszter vesz részt a bonni Bundestagban rendezendő gyászünnepségen. egyik csendőr, amikor az al­ezredes körülbelül 4 méternyi­re haladt el tőle, tisztelgés helyett fegyvert rántott és rálőtt az államfőre. A golyó az államfőt a kezén könnyeb­ben megsebesítette. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom