Somogyi Néplap, 1967. április (24. évfolyam, 78-102. szám)

1967-04-23 / 96. szám

a? .$RA*eK0#F (4 réka h a Egyszer a róka megszólí­tott egy sütkérező verebet. — Hallod-e, te sütkérező veréb: egyet mondok, kettő lesz belőle. Látom, te is egye­dül vagy, akárcsak én, kös­sünk hát egyezséget: dolgoz­zunk együtt, Vessünk, aras­sunk, és a végén majd osz­tozkodunk. — Rendben van — csipogta a veréb. — Akkor egyezségünket pecsételjük meg — folytatta a róka, és lompos farkát a veréb csőre elé tartotta. — Szent a barátság — csi­ripelt a veréb, és megcsíp- kedte a róka farkát. Mindjárt neki is láttak a munkának. Felszántották a földet, elvetették a búzát. Ed­dig még nem volt spmmi baj. Hanem amikor elérke­zett az aratás ideje, a ras- vasz róka így szólt: — Te csak dolgozzál, én elmegyek és megtámasztom addig az eget, nehogy lesza­kadjon és tönkre tegye a termésünket. S azzal elballagott. A buta kis veréb hitt neki, s egész álló nap egyedül ara­tott. Másnap alig hogy kiértek a földre, nagy, kövér fel­hők gyülekeztek az égen. — Nézd csak! —■ mondta a róka és fölfelé mutatott. — El kell mennem, hogy visz­szatartsam ezeket a felhőket, mert különben záport zúdíta­nak ránk, és oda lesz a bú­za! El is ment, és a veréb új­ra csak egyedül dolgozott. Mikor a cséplésre került a sor, az agyafúrt róka ismét talált ürügyet a távolmara­dásra. — Elmegyek és vigyázok a Napra, nehogy tüzes sugara­kat szórjon, melyek eléget­nék a termést. Így hát a kis veréb egy­maga végezte a cséplést is, akárcsak az aratást. Mikor végre nagy halmok­ban ott állt a tiszta búza, a veréb így szólt: — No, róka barátom, el­érkezett az osztozkodás ide­je. — Ez az. amit annyira vártam — felelt a róka. — Hát akkor kezdhetjük! Ket­tőnk közül én vagyok a na­gyobb, ezért én két szemet veszek, te jóval kisebb vagy, te egyet. Így szépen lassan szétosztjuk az egész termést. A verébnek ez sehogy sem tetszett. Ha nem volt is na­gyon okos, látta, hogy a ró­ka be akarja őt csapni. *-» Igaz, hogy nagyobb vagy — mondta neki —, de én végeztem a munka dere- kasabb részét. Én arattam, én csépeltem egymagám. A róka nem hagyta ma­gát. — Hát én? Ki tartotta az eget és a felhőket? Ki vi­gyázott a napra? Így civakodtak, miközben rájuk sötétedett. Egyszer csak egy tudós bagoly repült ar­ra. — Miért veszekedtek? — kérdezte. Erre egyszerre is meg kü- lön-külön is elmondták kö­zösködésük történetét és hogy most miben nem érte­nek egyet. A tudós bagoly megigazí­totta szemüvegét és ezt mondta: — Ejnye, ejnye, róka ko­ma, ilyen kópé vagy te? Nem elég neked, hogy a munkánál becsaptad ezt a kis verebet, még az osztoz­kodásnál is be akarod csap­ni? — Miért akarnám becsap­ni? — tiltakozott a róka. — Míg ö dolgozott, én tartot­tam az eget és vigyáztam a Napra. Aztán meg én igazán nagyobb vagyok, mint a ve­réb, ezt akárki láthatja szemüveg nélkül is. A bagoly nem sértődött meg. Így felelt: — Ha olyan nagy hatal­mad van, hogy tudsz bánni a ragyogó Nappal és az ég­gel is, akkor mo,st küldd el az égről a csillagokat és hozd elő a Napöt, hogy vilá­gítson! Ha meg tudod tenni, akkor hiszünk neked. A róka látta, hogy kifog­tak rajta. Reményét azonban még most sem adta föl. — Jól van — mondta —, elmegyek, és visszahozom a napot. El is ment, de csak reggel jött vissza, amikor már haj- nalodott. A nap hozta vissza őt, és nem ő a Napot. Akkorra azonban már nem volt ott sem a veréb, sem a bagoly. De már a termésnek is hűlt helyét találta. Egy szem nem sok, annyi nem ma­radt belőle. A kis veréb mind elhordta a társaival. Bolgárból átdolgozta: Fürtös Gusztáv GYURMA Gyurmát kapott a kis Gyurka, Nekifogott s gyúrta, gyúrta. Pogácsát gyúrt délig nyolcat. »-Jancsi bohóc megkóstoljad!-*« Mikor kész lett Gyurka gyerek Kínálgatta mindenkinek. j »Cirmos cica, tessék, vegyél!« Az nyávogott: »Jobb az egér!« »-Bodri kjitya, adok n,eked ...« »Csontot hozzál, ezt viheted!« »Tessék, tessék büszke kakas .. Mért nem veszel? Ne légy nyakas!« Végül engem kínált: vegyek. De 6 — csirkecombot evett! Lelkes Miklós FESTŐK A TAVASZRÓL 1 2 3 4 aa*a 'inai] o 7 8 aaaa oaas aaaa 9 GYjlO aaaa ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 11 aaaa aaaa aaaa aaaa 12 13 aaaa ■aaa aaaa 14 15 :::: :::: 16 17 18 «»• aaaa aaaa • aaa 19 20 aaaa vaen aaaa aaaa 21 22 ■ HI 1 ■aaa ■ aaa ■ ■■■ 2 3 24 2 26 • aaa caaa • aa* •aaa 27 aaaa • aaa a««8 aaua 28 IkM ■ *»» aaaa 29 30 aaaa aaaa R»9 aaaa 31 ■ ■■a aaaa búb* ■■■■ 32 33 ■ aein ■ ■■H ■■■■ 34 aaaa . aaaa aaaa aaaa 35 aaaa 36 ■ «*« aaaa aaaa VÍZSZINTES: 1. E napi. 5. Szomszédos megye. 9. Hippi-Rónai József egyik tavaszi képének címe. 11. Üzem. 12. Hamuvá válik. 13. Ital, ékezetfelesleggel. 14. ösvény. 16. Kerek szám, betűi keverve. 17. Abba az irányba. 19. E. R. 21. Éneklő hang. 22. Karddal verekszik, régiesen. 23. Szinnyei Merse Pál híres festménye. 26. Régi, ó. 27. Fürdő alkalmatosság. 28. S. T. 29. Bemázol. 32. A Márciusi est című kép festője. 34. Szabó szerszáma ez is. 35. Műveltető igeképző. 36. Zamat visszafelé. FÜGGŐLEGES: 1. A. M. 2. Óvatosan hozzányúl. 3. Az elefántnak nagy vám. 4. Hörpintse, ékezetfelesleggel. . 5. Névelő visszafele. 6. .. . Caesar, latin köszöntés. 7. Lilien röviden. 8. A blúzod, népiesen­10. Fúr, betűi keverve. 13. Szőnyi István műve, a mellékeimé Kapáiló asszonyok. 15. Fontos táplálék. 18. Ahova bele. 20. Ráfestett. 24. Az udvar bevetett része, névelővel. 25. Szemekből van összefűzve. 30. Eke betűi keverve. 31. Lóbiztatás. 32. A réten van. 33. Zelk Zoltán. K. J. Megfejtésül beküldendő a víz­szintes 9., 23., 32. és a függőle­ges 13. Beküldési határidő 1967. április 28-án, péntek délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermek ke- resztrej tvény.« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Gádor; Borsos; Gábor; Németh; Bara. Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője és Selma Lagerlöf l .Is Holgersson csodálatos utazása cí­mű könyveket nyerték: Radnai Vera, Gábriel Péter, Kaposvár; Katona Ildikó és Tünde, Teleki; Dolecskó Károly, Somodor. A könyveket postán küldjük el. SZEMÜVEQET A BÍRÓNAK! Svédországban egy labdarúgó­mérkőzésen a bíró váratlanul megállította a játékot, s elkez­dett valamit keresni. A játé­kosok szintén nekiálltak ke­resgélni. A szurkolók azt hit­ték, hogy a sípját vesztette el a bíró. Kiderült azonban, hogy a rövidlátó sportember nem szemüveget hordott, ha­nem lencséket a szemhéja alatt, s a játék hevében el­vesztette. Szerencsére hamar megkerült a két üveg, s foly­tatódhatott a játék. Most érdemes kicserélni régi mosógépét! SUPER MODERN KEVERŐTÁRCSÁS MOSÓGÉPI Kézi kapcsolóval 1800 Ft Órakapcsolóval 1900 Ft <32971 Keresse fel a kaposvári, a barcsi, a nagyatádi és a Balaton parti villamossági szakürlet^ink«*" ahol szaktanácsadással is szolgálnak HAJDÚ Tanácsok, vállalatok, szövetkezetek, magánosok! SÓDERT első osztályú rostálatlan bányakavicsod vagonba rakva Kerepes vasútállomáson 91.— Ft m3 áron azonnali vagy kért ha­táridőire szállítunk. Haladás Tsz. Csömör. Jgyint: Juhász Mátyás. (3529) 9UDRPFST fölvesz esztergályos, marós, villanyhegesztő szakmunkásokat Térítéses vasúti jegyet és szállást biztosítunk. Je­lentkezés: levélben Bu­dapest, VIII., Vajda Pé­ter u. 10. munkaerő­gazdálkodás. (3258) ifijanz r lavaci LÉGI BICIKLI A repülés tudomány az el­érhető legnagyobb sebességek és teljesítmények tanulmá­nyozása mellett igen élénken foglalkozik a szélsőségesen kis teljesítmények kérdésével is. Erre lehet következtetni azokból a hírekből, amelyek az izomerővel működő repü­lőgépekkel folytatott kísérle­tekről számolnak be. Olyan­annyira komolyan foglalkoz­nak a kérdés megoldásával, hogy pl. Angliában külön e kísérleteket támogató szerve­zet létesült. Az angol terve­zőket az úgynevezett Kroméi'- díj — ötezer font — elnyeré­sének vágya is ösztönzi. Az összeget az az izomerő-repülő­gép szerzi meg, amellyel elő­ször sikerül kb. 1,6 km hosz- szúságú pályán legalább 3 m magasban hurokrepülést végrehajtani. De érdekes konstrukciókat próbálnak ki a szovjet repülőarnatőrök is. Legújabban a japán kísérle­tek kecsegtetnek jó eredmény- nyel. Az -izamrepülőgép« megal­kotása évszázadok óta foglal­koztatja a feltalálókat és fan­tasztákat A korábbi repülé­sek azonban sok esetben ku­darccal végződtek. Ezek után joggal kérdezzük az újra megindított kísérletekről hal­ván: lehet-e egyáltalán em­beri Izomerővel repülni? Az állandóan folyó termé­szeti megfigyelések alapján született az az eredmény, hogy a madár repülés közben kifej­tett teljesítménye izomzatú­val, azaz testsúlyával arányos. Ebből az a következtetés von­ható le, hogy a nagyobb sú­lyú madaraknál repülési problémák adódnak, és egy bi­zonyos súlyhatáron túl élőlény már nem képes repülni. Ha viszont az élőlény súlya és számyfelülete megfelelően -összehangolt«, akkor nő az. izomerő-repülőgép megvalósu­lásának esélye. A modem aerotechnika a könnyű műanyagok, a nylon­szerű szárnyborítások stb. al­kalmazásával igyekszik az egyik lényeges kérdést: a súly- csökkentést fokozná. így pl. egyszemélyes gépeknél a holt súlyt kb. 53 kg ra, kétszemé­lyeseknél kb. 68 kg-ra sikerült leszorítani. Ez azonban még nem minden. Miután az izom­erővel működő gépek pilótája kerékpárszerűen hajtja a lég­csavart, a döntő kérdés az: mekkora teljesítmény szüksé­ges a repüléshez, és mekkora a rendelkezésre álló emberi teljesítmény? Vagyis a szá­mított szükséges teljesítményt kell összehasonlítani a rendel­kezésre álló, az emberi izom­erő által valóban előállítható teljesítménnyel. A legújabb géptípusok közölt adatai alap­ján magyar szakemberek ki­számították, hogy egy kétsze­mélyes gép levegőben tartá­sához kb. 1,7 lóerő teljesít­mény szükséges. Ez tehát egy- egy embertől 0,85 lóerő körüli tartós teljesítményt kíván. Ilyen erőkifejtésre azonban egy edzett kerékpárversenyző is csak kb. egy percig képes. A további kísérletek egyik célja tehát — ugyanúgy, mint a sporteredmények javításánál is — az emberi izomerő-telje­sítmények fokozása. Ezzel egy időben viszont a modem szer­kezeti anyagok felhasználásá­val továbbra is célszerű csök­kenteni a gépek súlyát és nö­velni a számyfelületet, a lég­csavar hatásfokát stb. A japánok izomerővel működtetett repülőgépe a hangár előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom