Somogyi Néplap, 1967. április (24. évfolyam, 78-102. szám)

1967-04-21 / 94. szám

SZÍNHÁZAK TALÁLKOZÓJA, 1967 [ Ház a város mellett ÖRÖMMEL ÜDVÖZÖLJÜK, a veszprémi Petőfi Színház j tettért.: végre újra színpadon láthattunk egy Sarkadi-dara- bot. A kiváló írónak ez a müve posthumus kötetében sem szerepel, csak kéziratban maradt fenn. Annál dicsére­tesebb, hogy a veszprémiek Újra életre hívták ezt a müvet, jóllehet a »Ház a vá­ros mellett-« nem sorolható Sarkadi legjobb drámái közé. Nem feladatunk, hogy ezt most körültekintő elemzés­sel bizonygassuk, mi inkább arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon ma, tíz egyné­hány év elteltével hogyan hat a dráma, él-e még, nem járt-e el fölötte az idő. Az előadás szépen bizonyí­totta, hogy ma is frissen élő az alapprobléma, élnék Sar­kad! figurái. A darab gyen­géi inkább dramaturgiai gyengék: átlátszóbb a szer­kesztés, mint Sarkadi leg­jobb drámáiban, nem min­dig hatnak ránk elég erő­teljesen az előre kiszámítha­tó drámai fordulatok (Az anya halála), a színpadi ki- bejárkálások, az egyedül ha­gyott szereplők problémáit nem mindig sikerül magától értetődően, simán megoldani, olykor leegyszerűsítő hatá­súak a szimbólumok (Klári szobra) — de ezek a problé­mák már a darab megírásá­nak pillanatában is léteztek, rém nőttek meg azóta, s most alig-alig tudják csök­kenteni a mű erőteljes hatá­sát. A.z előadásnak nem kel­lett hidat, építeni a ma né­zőjéhez, mai darab ez, csak a közelmúltban játszódik. HA A FIATALOK ÖSZ- SZE1IÁZASODNAK, a fel- . nőttséget, megállanodottságot, a »beérkezettséget« ma még- inkább jelenti a házépítés a város mellett, lakásépítés a városban. Azóta ezt a folya­matot elneveztük polgároso­dásnak, és sokat beszéltek, írtak erről. Sarkadi az em­berek legszemélyesebb drá­májaként tudja színpadra ál­lítani ezt a társadalmi kér­dést. Szenvedélyesen kutatja az emberek együttélésének morális normáit. Árszerke­zetként egy szerelmi három­szöget konstruál. A férj a társadalomban megbecsült emberré verekedte föl ma­gát, osztályvezető lett, mun­káját kifogástalanul végzi, becsületes, józan erkölcsi tartása van, ahogy mondani szokták: úgy él, ahogy élni kelL A dráma válságos per­ceiben azonban egvre vilá­gosabbá válik, hogy mindez nagyon kevés ahhoz, hogy egy ember egész ember le­gyen. A férj csupán a lát­szathoz, konvenciókhoz ra­gaszkodik, jól megszerkesz­tett látszatvilágot hazudik maga kórul. Feleségét szinte észrevétlenül megfosztotta saját külön életétől, életcél­jától. Egész élete puszta ön­védelem, s önmaga körül senkit sem kímél. Az orvos pedig, aki el akarja ragadni a feleséget ebből a hazug világból, cini­kus ember, aki semmiféle erkölcsi normát nem ismer el. De ő az élet minden percé-ben kíméletlen és való­ban őszinte, s ez sokszor lé­nyegesen erkölcsösebb tar: ;s- nak bizonyul, mint a fér.) hazug becsületessége. De az őszinteség — alapvető erköl­csi normák nélkül — csak fél embert jelent. A feleségnek e két fél em­ber között kell választania, ö — az egyetlen egész em­ber — egyiküket sem vá­laszthatja, egyedül kell élnie a A VESZPRÉMI SZÍNHÁZ ELŐADÁSÁT Horvai István rendezte. Az előadás rend>- kívül világos, tiszta és ki­egyensúlyozott. Ezek az eré­nyek kiváltképpen fontosak, ha egy mű eredeti bemuta­tójáról van szó. Az első fel­vonás lassúbb, expozíciós je­lenetei után a második-har­madik felvonásban vérbeli drámát láthatunk, pergő rit­musú, forró dialógusokat. A jól megkoreografált jelene­tekben az együttes pontos ér­zékkel tudott átváltani a drámából a humorba — oly­kor a legerőteljesebb drámai pillanatokban is —, s min­dig ott, ahol kellett. Talán csak egyet sajnálhatunk: a kitűnő színészek játékából egy alapvonás nem derülhe­tett ki. A konfliktus ifjú há­zasok, nem pedig megállapo­dott emberek között robbant ki, akik még felnőtt életük kezdetén tartanak, nem pe­dig a delelőjén. így néhány momentum nem kaphatott megfelelő hangsúlyt a szín­vonalas, kulturált előadásban. Cselényi József díszlete egyszerűségével kitűnő játék­teret biztosít — kissé har­sány színekben — Székely Piroska jelmezei jó átmene­tet teremtettek az ötvenes évek divatja és a mai viselet kö­zött, így a ruhákat nem érez­tük idegennek, s csak akkor hatottak komikusán, aniikor erre szükség volt. Bicskey Károlyi, Simon Józsefé kiérlelt, okos alakí­tás, biztos érzékkel vezetik végig á figurát a szimpatikus átlagembertől a kisszerű, gyáva ember mélypontjáig úgy, hogy szenvedélyesen tud hinni a maga kizárólagos igazában. Az anya szerepét Orsolya Erzsi formálta meg finom, kulturált színekkel. A darab középponti alakját, a feleséget Bege Margit ját­szotta. Túlságosan is játszot­ta. Alakításából hiányzik az őszinteség, a szenvedélyt emelt hangokkal helyettesíti., nem bontja ki az alak sok­féleségét, s emiatt nem tud­juk igazán, megérteni, hogy ennek az asszonynak valóban nem itt a helye, különb és értékesebb a többieknél. Tán- czos Tibor feörorvosa az elő­adás egyik erőssége. Markáns jelenség, drámai ereje és hu­mora egyaránt magával ra­gadó. Az alakítás értékét csak növelné, ha az első felvonás­ban nem erőltetné túlzottan a cinikus mosolyt. Dob- ránszky Zoltán kiegyensúlyo­zott, jellegzetes karakterala­kítása igen figyelemreméltó volt. A fiatal színész méltó társa volt nevesebb partne­reinek. Kenderest Tibor a kelleténél románt! kusabb an fogalmazta meg a vak Gerzson alakját Hegyi Pé­ter, Zsigmondy Juli, Dar ás Léna, Nagy Zoltán jól il­leszkedtek be az együttesbe. A DUNÁNTÚLI SZÍNHÁ­ZAK találkozójának jelentős eseménve volt a veszprémi Petőfi Színház előadása. Kapa« Dezső A találkozó záróelőadása: A ROKOKÓ HÁBORÚ Tegnap este Görgey Gábor Rokokó háború című tragi­kus bohózatának előadásával végt ért a kaposvári szín­házi találkozó bemutató,sorozata. Az értékelésre, ered­ményhirdetésre és a díjak kiosztására ma délelőtt kerül sor. Erről holnapi számunkban adunk beszámolót. (Ké­pünkön: Demeter Hedvig. Simon György és Szabó Ibolya a Rokokó háború egyik jelenetében.) Nyngdfjasok figyelmébe ,-.z időnként szükséges ellenőrzés érdekében az április havi ...yugdíjak kifizetése a. személyi igazolvány felmutatása mellett 'csak a nyugdíjas saját kezéhez történhet. A Nyugdíj folyósító Igazgatóság ezért arra kéri a nyugdíjasokat, hogy a már megszo­kott nyugdíj kifizetési nanon az őket felkereső postakézöesitőnek mutassák he személyi igazolvány uteö. Bojrűfbixn koroMgozoif A KAPOSVÁRI TAMÁS LÁSZLÓ Tamás László ka vári népművész azt a megtisztelő megbízatást kapta, hogy Liba­non fővárosában, Bejrutban népművészetünket reprezen­tálhatta a magyar hetek al­kalmából. Hazaérkezése után munkahelyén, az Agyagiparo­sok Háziipari és Népi Ipar- művészeti Tsz-ban kerestük íöl, s élményeiről érdeklőd­tünk. — Milyen rendezvény­nek tekinthető a bejrúti magyar hetek? — Kimondottan kereske- ielmi célból rendezik meg ívről évre Libanon fővárosá­ban a magyar hetekét. A Magyar Kereskedelmi Kamara a hazai ipar termékeiből ki­állításokat rendez, bemutat­ja áruinkat. Piackutatásnak is nevezhetjük. A keleti nagyke­reskedők itt adnak egymásnak randevút. Nagyon alkalmas hely enre Bejrut, éghajlata Is kedvező. — Bejrút, a Kelet ba­zárvárosa milyen benyo­másokat keltett önben? — Szép fekvésű város. Építé­szete változatos, gyönyörű ípületei vannak. Régi házait azonban sikátorok zárják el a kíváncsi turisták elől. — Milyen hangulat jel­lemezte a magyar hete­ket? —■ Zászlók, transzparensek hirdették, hogy április negye­dikétől tizenegyedikéig ma- gyakor vannak Bejrutban. Óriási volt a propaganda. A külvárosi bazárokban is tud­ták, hogy ott vagyunk. Nagy visszhangja volt a bemutatko­zásunknak. Tetszettek áruink, rendezésünk is megnyerte a vendéglátók tetszését Egy bankár az egész magyar ki­állítást meg szerette volna /enni. — A népművészet mi­lyen helyet kapott a töb­bi áruk között? — A népművészet kiemelt, fő helyet kapott A fogadás kerületén volt a kiállításunk. Tizenhat négyzetméteren fe­küdt, ez jelentős megbecsülést is jelent. Ügy érzem, nagyon megbecsülik kinn a magyar népművészetet A magyar he­teket maga a kormányzó nyi­totta meg, ez a gesztus az jgész magyar ipar, kereske­delem elismerését is jelenti. A kiállításon felállítottak nekem egy kcxrongozót, a helyszínen dolgoztam is min­den nap, akárcsak a kapolcsai pingáló asszony. A tömeg majd feldöntött, szerencse, hogy dobogóra ültettek föl. Rengetegen vettek körül, lát­ványos volt e munka szá­mukra. Érdeklődtek, kérdez­gettek is közben. Kedves élményeim közé 'artozik, hogy ott-tartózkodá- íom utolsó napjaiban már ;lőre köszöntek az emberek, megismertek. Ez azt is bizo- ryítja, hogy megszerettek bennünket A televízió is ké­szített rólunk adást, ez is hozzájárult a sikerhez. — A piackutatástól vár­ható-e, hogy megrendelést kap a kaposvári Agyag­iparosok Háziipari és Né­pi Iparművészeti Tsz? —■ Erre is számíthatunk. 1954-ben már kaptunk egy bejrúti cégtől megrendelést H. B. Gazdag műsor Marcaliban r> a járási kulturális vetélkedőn Az úttörő és felnőtt művé­szeti csoportok, szólisták járá­si bemutatója Marcaliban kissé hosszúra nyúlt, de a gaz­dag, színvonalas műsor jól tükrözte a járás műkedvelő mozgalmának új törekvéseit, s egyszersmind fogyatékosságnit is. A . műsor alapgondolatát megadó háFom irodalmi ösz- szeéllítás ■— a nomesdédi, a mesztegmyői és a marcali csa­patoké — más-más felfogás­ban és eszközökkel ugyan, de helyesen szolgálta a KISZ ez évi jelszavát, a »három tavasz« emlékének ápolását. Közülük a nemesdédi és a maimaii csa­patot jutalmazta arany okle­véllel a bizottság. Rajtuk kívül a marcaliak nagykórusa és tánccsoportja, továbbá á :ső- mogysámsoniak citeraegyüttese részesült még ilyen elismerés­ben. Általában a műsorban túltengett az ének és zene, ke­vés volt a gyermekjáték és a színvonalas, átlagon felüli sza­valat. A felnőttek esti bemutatóján a sávolyi vegyeskórus tiszta, szép éneklésével, a gadányi népi együttes Kokasverés cí­mű, helyi gyűjtési népi játé­kának felszabadult, ízes han­gulatú előadásával; a mesz- tegnyői együttes, pedig Tánc­képek című összeállításává! érdemelte ki a »kiváló« mi­nősítést. Gyilkolt — halálra ítélték A Legfelsőbb Bíróság fel­lebbezés folytán tárgyalta ifj. Csőke György, 30 éves több­szörösen büntetett előéletű foglalkozásnélküli, kétegyházi lakos bűnügyét. A fiú baltá­val fejbe vágta anyját, s az olyan súlyosan megsérült, hogy perceken belül meghalt. A Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta az első fokon eljárt Vágyéi bíróság ítéletét, ameiy­lyel ifj. Csőké Györgyöt ha­lálbüntetéssel sújtotta. CSALÄDI DRAMA Porcsin László 36 éves cukrász­segéd, debreceni lakos fölkereste különváltan élő feleségét. Mivel öt nem találta otthon, fejbe ver­te 63 éves anyósát, Papp Sándor- nét és 12 éves kisfiát. Az idős asz- szony a helyszínen meghalt, a gyermeket életveszélyes sérüléssel szállították kórházba. Porcsin szörnyű tettének elkövetése után nikotinoldattal öngyilkosságot kö­vetett el és izsghaZL Költői házasságok Rómacan nemiég új anyaKönyvvezetoc neveztem ki Diego Cole angol költő személy ében. A házasság- kötéseket is ő végzi, s mint mondják a legna­gyobb komolysággal. Nem reiejti el felhívni a háza­sulandók figyelmét arra, nógy az élemen »a költé­szetnek mindig a próza előtt kell járnia«. S ami még érdekesebo, az anyu- könyvvezető mindezt vers­ben mondja. Sikertelen prédikáció Egy római templom pré­dikátora » A gazdagok fe­lelőssége a szegényekkel szemben« témáról tartotta beszédét. A szónoklat be­fejezése után kollégája a szomszéd , templomból megkérdezte: — Na, padre, sikerült-e meggyőzni a híveket? — Csak félig. A szegé­nyeket , sikerült... * * * — Uram — szól a ven­dég a szálloda igazgatójá­hoz —, az éjjel 30 bolhát fogtam a szobámban! — Nagyszerű! Nem ma­radhatna uraságod még egy pár napig?... * * * Autós emberrel történt meg, hogy az egyik falu­ban elütött egy kövér li­bát. A tulajdonos — bőDe- szédű menyecske — átko- zódott, kiabált, a kolléga pedig idegesen nyugtatgat­ta: — Nyugalom, nyugalom, ne tessék úgy kiabálni, hi­szen még itt vagyok. Mire a néni: — Mit érek magával, hiszen maga csupa csont és bőr! Méltó jutalom Frank Mell 65 éves te« metöcsősznek még a kömy- nye is kocsurdult örömé­ben, amikor nyugdíjba vonulásakor ünnepélyesen tudtára adták, hogy vál­lalatának igazgatósága — érdemeinek elismeréséül — méltó jutalomban ré­szesíti. A városi temető leg­szebb részén kap sírhe­lyet. Büntetés Jack Carrel liverpooli srácot szokatlan csínyte­vésen kapta rajta a rend­őrség: határtalan ügybuz- gósággal éppen azon mun­kálkodott, hogy bekenje sárral a közlekedést irá­nyító jelzőlámpákat. A kihágás, bíró salamo­ni bölcsességgel arra ítélte, hogy négy héten át minden reggel tükörfényesre tö- rölgesse a város egy részé­nek utcai jelzőberendezé­seit. Áprilisi tréfa Vannak még tréfás em­berek Svédországban. Né­hány nappal ezelőtt Ugyanis a főváros egyes pontjain kézzel írott pla­kátok jelentek meg, ame­lyek tudtul adták, hogy a ■királyi palotában néhány száz szoba üresen áll, és kibérelhető. Azóta a pa­lota telefonközpontjában szünet nélkül cseng a te­lefon. Somcgyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács (apja. Főszerkesztő í WIBTB LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon»; ti—510. 11—511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 11—516 Felelős kiadó:. Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítöknél. Előfizetési díj egy hónapba 12 ft- Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomd? ipari Vállalat kaposvári üzemébe] Kaposvár« Latinka Sándor utca

Next

/
Oldalképek
Tartalom