Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1967-03-15 / 64. szám

Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA HELIKON ELŐTT TALÁLKOZÓT RENDE­ZETT vasárnap délelőtt a KJH2 Somogy megyei bi­zottsága a megye középisko­lai kórusai részére. A hang­verseny helikoni válogató is voit egyúttal Bizonyara ez okozta, hogy az elhangzott műsor hallatára a találkozó célját, az Éneklő történelem eszmeiségét illetően hiány­érzetünk támadt Szép gondolattal a forra­dalmi kórushagyományok ápolására hívta egybe a kö­zépiskolai kórusokat a KISZ. Több okból azonban ez a gondolat, nem kapott szár­nyakat háttérbe szorult. Mindenekelőtt meglepően ke­vés. a tizenhat közül mind­össze öt középiskola kapcso­lódott ehhez az ígéretes de­monstrációhoz. Távol ma­radt a csurgói, a tahi. a fo- nyódi gimnázium, és nem jelentkeztek olyan iskolák sem (pä. Siófok, Marcali), ahol pedig megvolnának a jó gimnáziumi kórusmunka fölvételei. Középiskolai kó­rusmozgalmunk a tömeg- éneklés arányait tekintve visszaesett. Érdemes lenne orvosolnunk ezt A másik észrevételünk az, hogy a kórusvezetők a nagyobb, a nehezebb feladatot, vagyis a helikoni lehetőséget tartották szem előtt műsorukban és nem a történelmi, politikai tartalmú kórusműveket. Ál­talában énekkaronként egy vagy két. eléggé közismert tömegdal szerepelt két-há- rom nem forradalmi tár­gyú kórusmű mellett A for­radalmi dalok Mesttdvíáliát« tulajdonképpen két meghí­vott földművesszövetkezeti kórus, a ladi és a fonyódi képviselte dicséretes össze­állítással és előadással. A forradalmi dalok hagyo­mánya a parasztfelkelések, a szabadságharcok dalaitól a munkásfolklórig és napjaink tömegdaláig rendkívül gaz­dag. Rendkívül gazdag és mégis mostohán hagyott, méltatlanul mellőzött ez a terület nálunk. Hol és mi­•Tartsd hiven a zászlót!...« A Táncsics Gimnázium ve­gyes karát Zákányi Zsolt vezényli. kor halljuk ma diákoktól például Geier Flórián dalát a Búnk ócskát a Varsavianr kát, a Rot Front a madridi barikádok, a partizánharcok vagy álcái- Fiedel Castro né­pének dalait és hol Vándor Kálmán feldolgozásait hogy csak néhányat említsünk? Pedig hálás, megtisztelő fel­adata lehetne éppen közép­iskolai kórusainknak a for­radalmi dalkincs ápolása, be­mutatása. IIAROM KIVÉTELÉVEL kezdő, c'-akorlatlan iskolai egvütteseket hallottunk. Azon­ban annak is nagyon örü­lünk, hogy ott voltak, és merték vállalni a szereplés kockázatát. Általános észre­vételünk mind a barcsi gim­názium, mind a Kaposvári Közgazdasági Szakközépiskola és kisebb mértékben a nagy­atádi gimnázium kórusánál is, hogy hangzásuk é de®, nyers, hangvételük nem tiszta. Következésképpen szá­maik kifejezőérő nélkül .hangzottak eL A Táncsics Gimnázium vegyes kara szép, telt hangzású együttes, amely igényes összeállításéit zenei­leg kidolgozott, érzelemgaz­dag előadásban tolmácsolta. A Kodály-mű (Norvég lá­nyok) és a Buchenmaldi ha­rangok tetszett különöskép­pen. Műsor-számaik további érlelése, helyenként néhány kisebb javítás nem ártana itt sem. . Hasonló színvonalon mutatkozott be — és ezzel új ifjúsági kórust köszörülhetünk —- a Táncsics fiűkórusa. Tö­kéletes stílushűség, finom lí­rai árnyalatok jellemezték mindhárom számukat. A Munkácsy Gimnázium női kara valamivel halványabb volt a tőlük megszokottnál. Műsorszámáik zeneileg por­tosak, kifejezőerőben még gazdagodhatnak. Olyan mér­tékben, ahop—an. Zsolnai Má­jusi hajnalát is megszólal­tatták. Befejezésül a KISZ So­mogy megyei bizottsága né-r vében okleveleket és emlék­tárgyakat nyújtottak át a találkozón részt vevő ének­karok vezetőinek. A ZSŰRI DÖNTÉSE SZE­RINT az idei jubileumi he­likoni ünnepségeken Somo- gvot a Táncsics Gimnázium arany oklevéllel jutalmazott vegyes kórusa és a Munká­csy Gimnázium ugyancsak arany okleveles női kórusa képviseli. Walltagcr Endre A MONUMENTÁLIS SZOBROK ALKOTÓJA: LABORCZ FERENC Laborcz Ferenc szobrász alko­tásaiból nyílt vasárnap délelőtt kiállítás a Hippi-Rónai Múzeum­ban. A monumentalitásra törek­vő szobrász budapesti kiállításá­nak anyagából válogatták össze a kaposvári tárlat szobrait, fény­képeit. A megnyitón részt vett Laborcz Ferenc is; megnyitót dr. Láncz Sándor, a kiállítás rendezője mondott. Bemutató előtt... Erős emberek. Egy asztal kprül ülnek, csöndes szóval beszélgetnek. — Mi csak hajtósan szere­tünk dolgozni —- mondja Be- rendiás Imre. — Hogyan?! Nevetés a válasz. — Úgy, hogy meg is legyen az értelme. Mert sokfélekép­pen lehet ám rakodni! Ké­nyelmesen, tessék-lássék mó­don. Meg úgy is, ahogy mi csináljuk. Ha mi nekirugasz­kodunk, akkor a magtáros kö­rülnézheti magát... A »hajtös« brigád a három­fai Új Flrrázda Tsz-ben dol­gozik. Tagjai: Csicsek József, Berendiás Imre és Fridrik Fe­renc. A brigád zetorosa Mi- lánkovics József. A beszélge­tésen még egy valódi óriás van jelen, de nevét a többi­eknek sem engedi megmonda­ni — Elegen csodálnak engem anélkül is. A rakodók sört isznak, az óriás előtt üres az asztal. Ö kezdi a beszélgetést: — Annyit szent, hogy tud­nak ezek dolgozni. Volt úgy a nyáron, hogy 150—200 má­zsa gabonát hordtak be fe­jenként. — És ki a legerősebb? Az óriás Fridrik Ferencre mutat. —- Ez a Feri 120 kilót el­visz. Ketten teszik föl a vál­lára a zsákot, de ez elviszi egyedül. Falusi arcok RAKODÓK A többiek hallgatnak, aztán Fridrik szólal meg:-— Én már le vagyok pi­pálva. Van énnálam sokkal erősebb is. Berendiás Imre 150 kilót is elvisz, ha úgy tet­szik neki. És akkor se erőlte­ti meg magát... Berendiás iszik a söréből és mosolyog. Berendiás fiatal. — Én, kérem, tizenhat éve csinálom — folytatja Fridink. — Az állami gazdaságnál kezdtem, aztán átjöttem ide a szövetkezethez. Úgy általában öt-hatszáz egység jön össze évente. Most 527 után kap­tam meg a részesedést. De tőlünk senki se irigyli. Mi megdolgozunk a fizetésün­kért — És aki ennyit dolgozik, annak sokat is kell enni — szól közbe az óriás termetű traktoros. — Kérdezze csak meg Fridiiket, hogy mi min­dent tud jóízűen megenni! — Enni is szeretünk — sze­rénykedik a százkilós Frid­rik. — Ha platós az ember, akkor bizony nincs mese. A platós estére, kelve mindig el­fárad. Mert ügye ketten hord­ják az anyagot, és neki egye­dül kell elrakodni. Aztán * lepakolásnál is két embert keil kiszolgáljon. Néha bizony még arra sincs ideje, hogy megtörölje a homlokát Aztán az ételekről beszél meg a sörről, — A kifőtt tészta! Az a mindenem. Ha abból jólla­kom ... Aztán szinte áhítattal: — És a csirke. Egyedül megeszek mindig egy kilós csirkét... De igazán csak no kedüval tudok jóllakni. Egy­literes lábas nokedli csirke- paprikással! Csettint az ujjával, és egy húzással kiissza a sörét — A padlásokat egyikünk se szereti. A padlások készí­tik ki az ember lábát. Nem mindjárt, csak úgy lassan. Nekem- már régóta remegnek a lábaim, ha két fordulót te­szek a padlásra. Tíz éve egy öreg rakodó mondta ezt ne­kem, de nem hittem el neki. Ki is nevettem. Aztán egyszer elkezdett az ón lábam is. cite- rázni. Mert így mondjuk mi egymás között Akkor jöttem rá arra, hogy nem marad az ember egész életében egyfor­mán erős. És ezen a téren nincs kivétel, mindenki egy­forma. Mert olyan ez, minta folt a nadrágon meg a kabá­ton. Mert a rakodók a vállu­kon meg a tér<}üköh viselik a címerüket... Németh Sándor A z idei színi évadban már bemutattunk két nehéz­veretű drámát: Shakes­peare Otelló című tragédiáját és Euripidész Elektráját. Most ismét nagy vállalkozásba fo­gott Színházunk, ezúttal a mai modern drámairodalomból vá­lasztottuk ki Dürrenmatt A milliomosnő látogatása című tragikus komédiáját Sikerda- nabkémt emlegetik, végigjárt csaknem minden európai szán- padot, és Amerikában az egyik legnagyobb Broadway- siker volt. Nemcsak ez indított bennünket arra, hogy bemu­tassuk. Kaposváron is, hanem a mondandója ragadott mag bennünket. Engem nemcsak iránt igazgatót, hanem mint rendezőt is inspirált a darab szerkezete, dramaturgiája, a cselekményvezeíés módja és nem utolsósorban, a gondolati anyaga. A műsortervezésnél, a darabválogatás idején már be­lém csimpaszkodott, a sok darab közül mindig előbuk­kanj jelentkezett, ösztökélt. A szerző egy képzeletbeli német1 kisvárosba vezet el ben­nünket: itt játszatja hőseit. Balesűríti ebbe a kisvárosba a nyugati világ minden prob­lémáját. A nyugati polgár életérzését vetíti fai a , szorzó darabjában. Az a szerző, aki éh, érzi, naponta hat rá, él­ményanyaga ez a problemati­ka. Dürrenmatt maga mondja: » ... minden színdarabot a valóság táplál és ihlet.« Ha akarja, ha nem, mindenkép­pen kivetül a mély igazság. Ez a mély igazság az alapja, a fundamentuma a Millicwnosno látogatásának, , próbák kezdetétől fogva A elkapott bennünket va- ■ lami furcsa, bizarr, de lenyűgöző érzés. Mert az élet kegyetlen, kíméletlen valósá­gával találkoztunk hol bizarr, hol komikus, hol tragikus megfogalmazásban. Naponta újabb és újabb fordulatokkal gazdagodik a játék. Ötletek születnek és elvetélnek. Az alkotás folyamatában, ebben a nagy kohóban izzik, érik, for­málódik az előadás. Színhá­zunknál úgyszólván senld sem mentes ettől az izzástól, hiszen a társulat teljes létszámban szerephez jutott. Nincs kis és nagy szerep — ügy van! Min­denki részt kíván venni ebben a produkcióban. A vajúdás állapotában vagyunk, nem volna helyes, és nem is szí­vesen beszélnék a még el nem készült előadásról, úgyis a né­zőtéren realizálódik a pro­dukció értéke. Dürrenmatt mondja: “-Sok mindent csupán a színpadon lehet megoldani, nem az író­asztal mellett. Hiszen a festő­nek is újra meg újra hátra kell lépnie, messziről kell szemlél­nie a képet, a drámaíró szá­mára ez a színpadi előadás.« Valóban, a színpadon, munka közben bontakozik ki a drá­ma. A próbák sorain a mi vi­lágnézetünkkel, szemléletünk­kel követjük a mű dramatur­giáját, logikai sorát, bontjuk ki a drámát Az alakok külön egyéni sorsa és a közösségi sors egvbekovácsol ód va jelént- kezik a drámaiján. Senki sem mentes a bűntől. A jellemes is jellemtelenné válik, elve­szítik emberiességüket, lealja­sulnak, s vélt boldogságukban valójában boldogtalanok. Miért van ez? Mert van valami, egy erő, egy hatalom, amely rájuk telepszik, megha­tározza cselekedetüket meg­bénítja az egyén teljes kiban- 'akozását És mi ez az erő? A pénz! A pénz hatalma! Erről szól sum- másam Dürrenmatt tragikus komédiája. És mindez válto­zatosan, fordulatokkal gazda­gon, egy krimi izgalmával, színesen, döbbenetesen és mo­dernül kerül a közönség elé. Lacina László Doktor Dobos Kedves ismeretlen ismerős vendég mutatkozott be hétfőn este az Ifjúság Presszóban. Orvos doktor. Zeneszerző. Hangszeren is játszik. Dobos? Igen is, meg nem. Zongorista. Es énekel is. Dobos A. lilának hívják: több ismert sláger szerzője. Dobos Attila szerkői estjét rendelték meg hétfőn Kapos­váron Harangozó Teri és Mi­kes F a énekesek közreműkö­désével. Az eíső tánczenei fesztiválon sikerrel szereplő szerző nevét hamar ajkára vette a köző ség. Szerzeményei rövid idő altt slágerek leltek, mindenki dú­dol ja ke ives d* lie mait: Annyi ember él a fö d m; Isten ve­led, édes Pirskám. Dobos Atti a magáv 1 ho t i legjjí-.bb szerzeménye't is: Ál­lok ez ablak előtt; Albérlet az emeleten. Az utó' bi számból nemrég kés ült fö’vé’el a rá­dióban; az első, amik r maga énekli sz^rz^méiyÁt a szerző. A kőrön-ég megismertre * te azt a számot is, amellyel Dobos Attila majd a másod k tánc­zenei fesztiválon nevei, szel­lemes szövegét a húga í"ta. A szerzői est ljcouferjmszié- ja a nemrézib~n már Kapos­váron járt Bodor Károly volt. feb — Poatos válasz A hároméves Lajoskát apukája kivitte az első tavaszi labdarúgó-mérkő­zésre. A nagy izgalomban a szurkoló szülőtől elcsa­tangolt a gyerek, s ami­kor nem talált vissza, ék­telen sivításba kezdett. A síró fiúcskára fölfigyelt az egyik drukker, ölébe vette, s vigasztalni kezd­te. Amikor végre meg­nyugodott, megkérdezte tőle: — Mi a neved, fiam? — Lajoska. — Hol laksz? — A szomszédék mel­lett. — S ők hol laknak? — faggatta tovább a druk­ker. — Öfc meg mi mellet­tünk — válaszolt az apját kereső gyerek. F. L. A „távbeszélés“ ellenszere Minthogy az amerikai nők előszeretettel fecseg­nek a telefonban, az egyik virginiai cég mér­nökei olyan készüléket szerkesztettek, amely bi­zonyos idő után v meg­akasztja a telefonbeszél­getést. Hogy mennyi idő után, azt a ház ura szab­ja meg Morcéi Achard interjújából Marcel Achard dráma­író interjút adott az egyik párizsi újság munkatársá­nak. A többi között meg­jegyezte: — Az év minden nap­ján dolgozom, még a sza­badságom alatt is ... — Tényleg? — kételke­dett a riporter. — Tényleg! — bólintott Achard. — A szabadsá­gom alatt írom színda­rabjaim szüneteit. Mire jó a magas nyakú pulóver ? Egy nyugatnémet szap pan gyár 1966. évi forgal­mi jelentésében a mosdó- szappan fogyasztás 7 szá­zalékos csökkenését arra vezeti vissza, hogy 1965 közepe óta divatba jöttek a magas nyakú pulóverok. A gyár pszichológusa sze­rint a pulóver a testápo­lással szemben ellenséges ruhadarab. Népszerűén ki­fejezve: amióta a nők so­kat járnak pulóverban, kevesebbet mosakszanak; különösen vonatkozik ez, a magas nyakú pulóverok viselőire. Ezzel szemben az ingblúz és a kiskabát- divat előmozdítja a mo­sakodást. ... Sanaa jemeni főváros asszonyai újabb sikert értek el az egyenlőségért folytatott küzdelmükben: elmehetnek a moziba. Minden szerdán és szombaton délután csak nőknek vetítenek a film­színházakban; rendőrök ügyelnek, hogy egyetlen férfi se merészkedjék be a moziba. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WÍRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2 Telefons 11—510. II—511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon 11—516 Felelős kiadó: Szabó Gábor, Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díi egy hónapra 12 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utó« A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom