Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1967-03-12 / 62. szám

Vasárnap, 1967. március 12. 7 SOMOGYI NÉPLAP LÁTOGATÓBAN RUISZ GYÖRGYNÉL Festés közben leptük meg otthonában Ruisz Györgyöt. Csak bizonyos napokon és csak bizonyos órákban lehet megtalálni szoba-műtermében; hetente két napot tud szen­telni a festészetnek, a többi napon tanári hivatása és a képzőművészeti kör köti le. Az iskolából való hazatérés és a korai beesteledés rövidre szabott óráiban beszélgettünk Ruisz Györggyel: ő a képeit mutogatta — a festő nyelve a piktora. Eddigi képeihez hasonlóan a dunántúli táj, annak népe és munkája foglalkoztatja a fes­tőt. Nádvágók című vászna az első ecsetvonásokat, a képi fo­galmazás esetlegességeit ad­ják még vissza, mellette sok filcvázlat, ezek a komponálást segítik. Az állványon félkész kép mutatja magát. — vallo­más a földmunkáról. Aztán előkerül a többi munka is, le­heletfinom rajzok — portrék —, tanulmányok. Valamennyi egy hatalmas élményvilágból született, akiit a Dunántúlból szívott fel a festő. Nekünk ez nem is különös, megérezni se, de más tájakon élők vajon megérzik-e ezt? Vagy md más ragadja meg őkét ebből a pik­torából, a festő által bemu­tatott világból? »Kiállított munkáinak már a címanyaga is hitvallását iga­zolja. Ismeri a Dunántúl föld­jét, népét, a táj változó han­gulatait, s azt hitelesen, együttérzéssel dolgozza föl« — írja róla D. Fehér Zsuzsa .a As első ecsetvonások a Nádvágók című képen Festés közben festő korábbi budapesti ki­állításának katalógusában. A kérdésre megkaptok a vá­laszt. Tehát átotóén, széles körben érvényesül Ruisz György mondanivalója. Tanár és a városi képző- művészeti kör oktatója. Diá­kokkal ismerteti meg a művé­szettörténetet, szeretteti meg a »»képet-«, a »szobrot«, az »épületet«, a művészetet; látni tanít, és a leendő képzőmű­vészek útját egyengieti; többen kerültek már ki keze alól, akik a művészetet választot­ták kiváltásuknak. A gyakorlati festőmunkához népművelő, ízlésnevelő munka tevődik szerencsésen párosul­va. , Büszke a könyvtárára; kata­lógusokat mutat, felhívja fi­gyelmünket a világhírű képtá­rakat bemutató értékes köny­vekre; még mindig friss él­mény benne a pár évvel ez­előtt látott Tretyakov képtár. Beszélgetésünk az alkonyat­ba nyúlt. — Többször kellene találkoznunk a többi képző­művésszel is s azokkal, akik a művészet iránt érdeklődé­nek; naigyon hasznos percek ezek az alkotóknak is — mond­ja búcsúzóul Rítisz György. A vásznakat az egyre söté­tedő este tompa fényekkel rajzolja körül. H, R. Jubileumra készülnek Csurgón I 75 éves a csurgói gimnázium Tudományos ülések, diákszínjátszó napok Egyhetes programsorozat az évforduló tiszteletére Ez év tavaszán finnállásá­nak 175. éves jubileumát ün­nepid a megye legidősebb kö­zépiskolája, a csurgói Cso­konai Gimnázium. Ódon is­kolánk pályakezdő éveinek különös jelentőséget ad az, hogy 1799—1800 között a há­nyatott sorsú nagy poéta he­lyettes tanárként falai között tanította az irodalmat és a természettudományokat Két jelentős drámai műve is ta­nárkodásához fűződik. Ezzel a csurgói gimnázium neve, rangja, patinás emléke örök­re beíródott a magyar iro­dalom, a magyar kultúra és a magyar műkedvelő színját­szás történetébe. Ilyen szellemben, az isko­la múltjához, hagyományai­hoz méltó keretekben készül megünnepelni az évfordulót a 175 éves intézmény neve­lőtestülete és ifjúsága. Erről a készülődésről kértünk tá­jékoztatást a gimnázium igazgatójától, Gál Ambrustól. Elmondta, hogy a jubileum­ról május 1 és 6 között egy­hetes programsorozattal em­lékeznek meg. A munkaünnepi felvonulás­sal kezdődik meg ez a soro­zat május 1-én délelőtt. Több száz vendéget fogadnak, köz­tük neves tudósokat, művé­szeket, a gimnázium egykori növendékeit, tanárait, és több szomszéd megye meg a jugoszláviai Kapronca gim­náziumának küldöttségét is várják Csurgón. Az egyhetes programban a tudományos ülések, ünnepé­lyes szakköri ülések, a sport- és kulturális bemutatók kö­zött kiemelkedő helyen áll a Csokonai-hét első ünnepé­öt évtized történetében la­pozgatunk a magyar képvise­lőház naplójából. 1867-ben hangzott el az első. hozzászó­lás, melyet szó szerint köz­lünk, és az első világháború kirobbanása előtti időkben je­gyezték föl gyorsírók króni­kánk utolsó idézetét Szavazza*-c a képuiseta ? 1867. október 23. A Tisztelt Házban házszabályvita folyt, és afölött tanakodtak: vajon a képviselő köteles-e szavaz­ni? Pulszky Ferenc azt mond­ta: — Ez igen csekély dolog; hanem elvkérdés van benne. Elhiszem, hogy eddig így volt a gyakorlat; hanem én erre, nézve a házszabályokban nem látok semmi intézkedést Én ezt át nem látom, meg lehet azért, hogy soká voltam kül­földön, hol ily dolog nem sza­bad: mert az angol parlament minden tagjának kötelessége, hogy legyen véleménye min­den tárgyban, vagy igen, vagy nem; de az nem lehet, hogy ne szavazzon. Ott ezt oly szigorúan követelik, hogy aki nem akar szavazni, azt be is zárják. (Nagy derültség).' Almásy Ferenc képviselő viszont azt állította; — Tisztelt képviselő úrnak tetszik hivatkozni a külföld példájára. Mondja, hogy kül­földről jött, ott sokáig volt. A külföldi emberek sokat mesélhetnek nekünk; de én úgy tudom, hogy az angol parlament törvényei szerint a szavazni nem akarókat nem zárják be, hanem kötéllel fogják be, hogy szavazzanak (általános derültség). Olyan ez, mint a kormánypárti sza­vazás (viharos derültség) mi- nálunk! Jókai (efe Töredék az országgyűlési napló 1882. május 22-i fel­jegyzéseiből. Jókai Mór beje­lentette: — Tisztelt Ház! Ft )csánatot kell kérnem a Tisztelt Ház­tól, hogy a legközelebb múlt ülésen, akkor, mikor gróf Ap- ponyi Albert tisztelt képvi­selő úr beszédét tartotta, nem wAtam jelén. Tévedésből azt AT. HÁZBÓL JELENTIK RÉVÉSZ TIBOR KRÓNIKÁJA írja a gyorsírói tudósítás: »Jó­kai Mór fejével tagadólag int...« Én a fejemet mindig magammal szoktam hordani! A kélfeiu sas 1893. április 22. A függet­lenségi és 48-as párt s lemé­ben nagy gerenda a gyűlölt osztrák kétfejű sas cú ierének túltengő alkalmazása Magyar- országon. E napon számos in­terpelláció hangzott el a két­fejű sasos címer ügyében. Thaly Kálmán ezeket mond­ta: — Egynéhány nap óta az egész ország, különösen az állami épületek, légid vált a magyar királyi államvasutak pályaházai* lattógyűjtödék, adóhivatalok, pénzügyi épüle­tek és mindennemű dohány­beváltó intézetek el vannak árasztva a legközjogelleneseb- ben kombinált kétfejű sasos címerek özönével úgy, hogy valóságos madárketreccé vált Magyarország. (Derültség.) Választási aUocitásotc 1895. március 19- Az ezer­éves kiállításra készülőlött Magyarország. A Tisztelt Há­zat napokon keresztül felzak­latták a nyitrai választási at­rocitásokról elhangzó inter­pellációk. Hortoványi József képviselő emiatt interpellálta meg Perczel Dezső belügymi­nisztert, mert Tairnóczy Gusz­táv nevű nyitrai választási elnök jóval a választást meg­előzően hirdetményt tett köz­zé, melyben korlátozni akar­ta a választás területén la­kók mozgási szabadságát, ho­lott ez a jog őt csak a vá­lasztás napján illette volna meg. Pergessük vissza az 1895-ben kibocsátott választá­si elnöki hirdetmény egyes filmkockáit, melyek Hortová­nyi képviselő olvasásában így hangzottak el: ... ezért figyelmeztetem, hogy a Megyeház-utca, Kápta­lan-utca, Hosszú-utca, Pár­utca és ezekkel szomszédos utcák lakói magukat egy nap­pal előbb élelmiszerekkel lás­sák el. (Hosszan tartó derült­ség.) Az ezen utcában lévő házak kapuinak elzárását is célszerűnek tartanám, vala­mint figyelmeztetem a város összes háziurait, hogy tűzbiz­tonság szempontjából... (Hosszan tartó derültség. Fel­kiáltások: Fecskendők!...) ... szükséges óvóintézkedése­ket megtegyék. A nem szava­zó tisztelt közönséget pedig ezennel felhívom, hogy a menetet csak ablakokból néz­ze. (Derültség) Csoportosulás nem fog tűretni, jó lesz ettől óvakodni, nehogy valaki testi épségében kárt szenvedjen. (Viharos derültség Zaj. El­nök csenget.) Hasonlóan fi­gyelmeztetem a tisztelt vá­lasztékait, hogy mimten köz- ségbeli párt csak egy nyéllel ellátott zászlóval jelenhetik meg (Zajos derültség)... A többi zászlórudak a választá­si területen kívül hagyandók. (Zajos derültség.) A nem vá­lasztók a választási területtől magukat távol tartsák (De­rültség), és annak műveleté­be sehogy se avatkozzanak, hanem folytassák rendes na­pi teendőjüket (derültség.) Az ez ellen vétők a netaláni rossz következményeket ma­guknak tulajdonítsák (élénk derültség), mert én a rendet minden hatalmamban álló törvényes eszközzel kérlelhe­tetlenül fenn fogom tartani. A kaifnánpftáiliak szapacadása 1896. március 3. A nagyvá­radi káptalan ezerholdas bir­tokán a kimutatások szerint lényegesen többen szavaztak le a kormánypárt listáján, mint amennyi a szavazatra jogosultak tényleges száma volt. Lukács Gyula képviselő a Tisztelt Házban ezt szóvá tette, s az alábbi csípős meg­jegyzéssel fejezte be hozzászó­lását: — ... Itt eszembe jut az a mese, mikor a plébánosnak öt font húsát megette a macska. Megmérték a macskát, az öt fontot nyomott Azt mond­ták, a hús már megvan, <te hol van a macska? mtöziic a Tisztelt Ház 1902-ben a Tisztelt Ház át­költözött az új Parlamentbe, amely gótikus, fényes volt, s ahol külön folyosója volt a képviselőknek, külön a kor­mánypártiaknak, külön az el­lenzékieknek. A bejáratoktól el voltak zárva az újságírók. Mikszáth Kálmán meg tudta teremteni zseniális írásaiban a folyosót míg az a Sándor utcában volt Soha többet a nagy palóc nem tudott olyan karcolatokat az új parlament­ben kicsiholni, mint azt a Sándor utcában tette. Az atlcaUotizmus ueszétpe 1910. november 23. Zele- nyák János a közegészségügy megjavítását és a kocsmák vasárnapi bezárását követel­te. Szónoklatában vázolta az alkoholizmus súlyos következ­ményeit. Szavait a Tisztelt Ház naplója igy örökítette meg: — Most tessék ennek az embernek az intellektuális képességét véve alapul, az ő lelki világát tekintetbe venni, tessék az átöröklést szem előtt tartani, s akkor kérdem, vajon milyen intellektuális tehetséggel Ipsz felruházva az a gyermek, aki így születik? (Egy hang: Kormánypárti vá­lasztó lesz! Zajos derültség. Taps. A* elnök csenget.) — Reflektálva erre a szel­lemes közbeszólásra, mondha­tom, hogy van benne némi igazság. (Megújuló derültség. Elnök csenget: — Csendet ké­rek, Tisztelt Ház!) ... Mert úgy a községi, mint a képvi­selői választások idejében az intellektualiter süllyqflt em­berek a legjobb kortesek a pálinkával és borral. (Felkiál­tások: Igaz! Ügy van!) Én legalább még nem láttam jó kortest, aki józan lett volna. (Derültség.) Beteg, az atUabmáHg, Néhány hétté! az első vi­lágháború kirobbanása előtt szólalt fel a Tisztelt Házban Horváth Mihály ellenzéki kép­viselő, aki mar mintha előre megsejtette volna a közelgő vész jeleit, látnoki szavakkal megjósolva a monarchia el­kerülhetetlen pusztulását. Fe­jezzük be krónikánkat Hor­váth Mihály szavaival, aki ezeket mondotta: — Arra kérem a Tisztelt Házat és a Tisztelt Kormányt, hogy ha már az tartják, hogy beteg az alkotmányunk, ak­kor annak gyógyítsát olyanra bízzák, aki azt jóra fogja for­dítani. És ha már kuruzslást emlegettek, hát mondok erre is egy példát. Ügy járnak ez­zel, mint az egyszeri földbir­tokos, ki pusztán lakván, míg a meghívott, messze lakó orvos megérkezhetett volna betegágyához, a legközelebbi falusi felcsert vagy borbélyt hívták hozzá. Mire a nagy nehezen előkerített főorvos megérkezett, a beteg meghalt. Jött azután a tudós doktor, megkérdezte a borbélyt, mit csinált, mire ez azt válaszol­ta, hogy kérem, én mindent elkövettem, a beteget meg­nyírtam, megborotváttam, fo­gát kihúztam, eret vágtam rajta, megköpültem, megnadá- lyoztam, megkrisztíroztam, de a beteg meghalt... lyes aktusa: május elsején délután leplezik le Kamotsay István szobrászművész Cso­konai szobrát a csurgói v én ren, a bolgár emlékművei at- ellenben. Ezután négy kiállítást nyit­nak meg a jubiláló iskolában, ivözöttük bizonyára nagy ér­deklődés fogadja majd az iskola történetét szemléltető dokumentációs anyagot és az öregdiákok képzőművészeti tárlatát a többi között Bősz- nay István, Sárközy Elemér, Soltra Elemér, Csurgói Máté Lajos, Raksányi Lajos festő­művészek alkotásaiból. Este Csokonai Somogybán címmel az ifjúság bemutatja a gim­názium emlékműsorát. A jubileumhoz kapcsolódó megyei középiskolai pályáza­tok eredményhirdetését és az ünnepélyes szakköri üléseket a program második napján rendezik meg. Május 3-án tornaünnepélyt és középisko­lai sportversenyeket tarta­nak. Másnap tudományos elő­adássorozattal folytatódik az ünnepség. A matematikai és a történelmi előadások elő­adói egyetemi tanárok, tudo­mányos kutatók. Este a diákszinjátszás em­lékére az iskola színjátszói bemutatják Csokonai Az öz­vegy Karnyóné és két sze- leburdiak című bohózatát, amelyet a költő itt. Csurgón írt, és adatott elő diákjaival a vizsga napján, 1799-ben. Május 5-én újabb tudomá­nyos előadásokat tartanak. A többi között Csokonai csur­gói tartózkodását, munkássá­gát dr. Boros Dezső egyetemi docens méltatja; az anya­nyelvi műveltség jelentősé­géről a szocialista társada­lomban dr. Nyiry Antal nyelvész professzor, a ma­gyar gyógyszeripar népgazda­sági jelentőségéről dr. Mo- zsonyi Sándor nyugalmazott egyetemi tanár beszél. Ezen a napon rend érik meg a me­gye középiskoláinak történj; lem, biológiai és magyar ve­télkedőjét is. A jubileumi ünnepségsoro­zat hatodik napján délelőtt ballagnak a gimnázium és a mezőgazdasági szakközépisko­la IV. osztályos tanulói, dél­után pedig nagyszabású zá­róünnepséggel fejeződik be az egyhetes jubileumi esemény- sorozat Este az iskola ónek­és tánckapa, valamint a csur­gói öregdiákok adnak műsort A program keretében ezen­kívül megtartják az öreg­diákok találkozóját A járási művelődési ház esténként több napon át a díákszinját- szó napok szereplőinek ad otthont A csurgói mellett a nagykanizsai diákok színját­szó csoportja, valamint a le- tenyei és a szigetvári gim­názium irodalmi színpada mutatja be műsorát a csur­gói jubileum tiszteletére. W. E. Forradalmi filmnapok A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója al­kalmából újabb filmpályázatot in­dít a KISZ megyei bizottsága és a Somogy megyei Moziüzemi Vál­lalat a megye iskolai és iskolán kívüli KISZ-alapszervezetei ré­szére. A pályázat középpontjában a Lenin Lengyelországban című filmalkotás áll. Föltételei és kö­vetelményei nagyjában megegyez­nek a a múlt évi Hétköznapi fa­sizmus pályzatéval. Azaz szaba­don választható pályatételek alap­ján az egyéni pályázók dolgozatot írhatnak a Lenin Lengyelország­ban című film alapján. A kol­lektív pályázatban pedig állandó csoportok, klubok és más közös­ségek vehetnek részt a film együttes megtekintése után meg­rendezett ankétok, viták tartal­mát rögzítő jegyzőkönyv bekül­désével. A filmpályázat föltétele­it, témáit plakátokon és röpla­pokon közli majd a KISZ megyei bizottsága. A beküldési határidő a fél évszázados évforduló ünnep­ségeinek időszakában lesz. Ez­után elbírálják a beküldött pá­lyamunkákat. A legjobb kollektív munkákat tárgy-, az egyénieket nagyobb értékű könyvjutalomban részesítik, és mozibérlettel jutal­mazzák. A forradalmi filmnapokat bérle­ti filmsorozat bemutatásával már­cius lG-a és november 7-e között rendezik meg a megye huszon­négy :'’mszínházában. Ennek a tizen- filmből álló sorozatnak egyik :sze a Lenin Lengyelor­szágban című film. A forradalmi filmnapokat már­cius 16-án nyitják meg ünnepé­lyesen a kaposvári Szabad ifjú­ság Filmszínházban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom