Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1967-03-12 / 62. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1967. március 12. Tanúk és nyilasok VALLOMÁSOK A ZUGLÓI TÖMEGGYILKOSOK BŰNÜGYÉBEN ELTEMETTÉK KODÁLY ZOLTÁNT Tízezrek kísérték utolsó útjára a nemzet halottját A Fővárosi Flróság nagy tárgyalótermében napok óta folynak a tanúkihallgatások a tömeggyilkos zuglói nyilasok bűnügyében. A hallgatóság derm ed ten hallgatja azokat az embereket, akik a teremőir szólítására egymás után állnak a mikrofon elé, hogy felidézzék 23 évvel ezelőtti, szörnyű emlékeiket. Azokat a napokat, amikor a meggyötört és megalázott áldozatok tehetetlen és kiszolgáltatott prédái voltak a bűnügy 19 vádlottjának és társaiknak. alku öt Életért Az egyik tanú magas, barázdált arcú, idősebb férfi: tömött, sűrű haja erősen őszül. Mérnök. 1944 decemberében feleségével, gyermekével és két idős rokonával egy zuglói házban bujkált. A menekülést, az életben maradás reményét azok a hamis igazolványok jelentették, melyeket barátaitól kapott — Egy éjjel — kezdi vallomását — ránk törték az ajtót. Négy fegyveres ember rontott a szobába. Nyilasok voltak. Razzia — mondta a vezetőjük. — Mutassa a papírjait! — Megmutattam. — Ezek nem valódiak — üvöltött Tudtam, hogy elvesztünk. Egyetlen esély maradt, ha meg tudom győzni, hogy téved, igazolványaink valódiak, nem azok vagyunk, akiket keres... Érvelésére, magyarázkodására a nyilas oda sem figyelt, hiszen nem az érvek érdekelték. A mérnök ekkor megkísérelte az utolsó lehetőséget: tudta, hogy a zöld inges csőcselék, nemcsak vérre szomjazik, hanem aranyra, ékszerre, pénzre is. Félrehívta a vezetőt, és amíg a többiek a székben terpeszkedtek, a másik szobában megkezdődött a halálos vásár: alku öt életért. A mérnök mindenét 'ódaadta: pénzét, ékszereit, majd levétte óráját is. Amikor kiléptek a szobából, az egyik nyilas éppen töltött pisztolyával bökdöste az egyéves kisgyerek haját. — A vádlottak között fölismer valakit akkori látogatói közül? — kérdezte a tanácselnök. — Igen — mondja halkan a tanú: Kálmán László. Ö ott volt — Álljon fel, Kálmán! Így történt? — Igen. Illetve nem... Azaz... — Szívósan bizonygatja, hogy ő ugyan ott volt, de az csak véletlen, mint «■nemzetőrt-« hívták magukkal a nyilasok, rá csak azért volt szükség, hogy az igazolj tás törvényes legyen ... Elhallgat, konok gyűlölettel nézi a tanút. Értesítjük vásárlóinkat, hogy f. hó 14-én, kedden délelőtt 10 órakor Siófokon (Szabadság tér 9. alatt) meg- nyílik a korszerűen berendezett és minden igényt kielégítő új villamossági és műszaki szaküzletünket Keresse fel Észak-Somogy legnagyobb szaküzletét. A FÉRJ DACHAUBÁN MEGHALT... Az illegális kommunista párt egyik mártírja, Richt- mann Sándor azt a feladatot kapta, hogy Magyarország náci megszállása után fegyverek elrejtésére alkalmas helyet Keressen. Richtmann talált is megfélelő helyiséget, a Zuglói Textiliána Szövőgyár elhagyott részén. Az illegális kommunistát az üzem náciellenes főmérnöke, Verschitz Emil segítette, majd amikor a párt illegális nyomdáját új helyre kellett telepíteni, a gépeket Verschitz szolgálati lakáséba vitték. A nyomdát az ugyancsak illegális kommunista Rákosi Endre és felesége kezelte. Több hónapig dolgoztak: ezer és ezer röplappal buzdították a náci megszállók ellen ellenállásra a budapestieket. A nyomda működéséről később tudomást szerzett a Gestapo, és a nyi- laskaresztes párt főkerületét bízta meg a kommunista nyomda szétzúzásával. A főkerület pedig a zuglói nyilas pártszervezeteket utasította. 1944. október 4-én a zuglói nyilas pártszolgálatosok körülvették a gyárat, majd becsengettek Verschitz lakásába. Richtmann gyanútlanul ajtót nyitott, azt hitte: Rákosi Endre felesége jön, akit ebben az időben vártak haza. Amikor meglátta a küszöbön álló nyilasokat, becsapta az ajtót A pártszolgálatosok lövöldözni kezdtek, majd betörtek a lakásba. Richtmann ekkor már halálos sebet kapott, Rákosi Endrét és Verschitz Emilt a nyilasok magukkal hurcolták. Verschitz feleségét most tanúként kihallgatta a bíróság. Az asszony elmondta, hogy 1944. november 5-én, tehát a nyomda elleni nyilas támadást követő napon feljött vidékről meglátogatni a férjét. A lakáéiban nyilasok várták, őt is elhurcolták. Kihallgatták, vallatták, majd szembesítették férjével és Rákosi Endrével. — A férjemet — mondja halkan az asszony — ekkor már annyira megkínozták, hogy az első percekben meg sem ismertem. Csupa vér volt az arca, csak amikor a pulóverét láttam, akkor tudtam, hogy ő az ... Engem később elengedtek a nyilasok, de a férjemet elvitték, Dachauban halt meg ... „NEM EMLÉKSZEM...“ Csaknem valamennyi tanú- vallomás percekbe sűrített dráma. Huszonhárom év távlatából is elevenen ható, megrázó élmény, hiszen azokat a szörnyűségeket, melyekről a tanúk — akik mindezt átélték — vallanak, sem a múlt, sem a jövő nem feledtetheti el. Egy-egy monoton, halk vagy nemritkán könnyekbe fulladó visszaemlékezés egyaránt felkavarja a tanúkat és a hallgatóságot — csak a vádlottakat nem. Egy-két társuktól eltekintve, akik talán számításból (az őszinte, töredelmes beismerő vallomást a bíróság enyhítő körülményként értékeli), talán lelkiismeretük könnyítésére hajlandók szembenézni bűntetteikkel, a többség azonban közönyösen üldögél, s ha róluk vallanak a tanúk, megátalkodottan tagadnak. Mindent tagadnak. Kröszl, az egykori kerületvezető, kihallgatásakor társait — akikkel együtt fosztogatta, kínozta és gyilkolta számtalan áldozatát — sem akarta felismerni. A tanúkat sem. Azt a tanút sem, aki a következőket vallja: — Nemcsak Kröszl Vilmost, de az egész Kröszl családot ismertem. — Honnan? — kérdi a tanácselnök. — Hosszú évekig egy utcában laktunk. — Kröszl! Maga ismeri a tanút? — A volt kerületvezet" bárgyún bámul a tanúra, szokása szerint az első kérdésre nem válaszol. Kröszl nagyot hall, de hiába van fülhallgató a fején, mégis akkor hall, amikor akar. Most például nem. — Ismeri a tanút? — hangzik másodszor a kérdés. — Nem. Nem. hiszem... — A tanúvallomásból később érthető lesz, miért nem akar Kröszl emlékezni. Eddig ugyanis váltig azt állította, hogy amíg nem lett kerületvezető, sem egyenruhája, sem fegyvere, még csak nyilas karszalagja sem volt. A tanú most szemébe mondja, hogy már jóval korábban naponta látta őt teljes harci díszben és fegyverrel hazajárni. De még mást is mond. Véletlenül megtudta, hogy Kröszl egyik szomszédját mint kommunistagyanúst a nyilasok el akarják hurcolni. Értesítette ezt a családot, azok még aznap elmenekültek a környékről, a lakásban csak tíz-egynéhány éves fiukat hagyták. Másnap a teherautóval érkező nyilasok már csak az üres lakást találták. Tehetetlen dühükben a fiatal fiút vitték el. Ennél az esetnél — mondja a tanú — Kröszl Vilmos is jelen volt... BARÁTH, AZ ÖRÖK KATONA... Folytathatnánk tovább a felsorolást: hogyan, miképpen akarnak, vagy legalábbis próbálkoznak kibújni bűntetteik felelőssége alól a vádlottak. Ha valaki csak néhány percre jönne be a tárgyalóterembe és nem ismerné az előzményeket, talán még meg is döbbenne: a vádlottak padján csupa ártatlan, ahogy mondani szokás, a légynek sem ártó, jámbor ember ül, akik csupán »félreértésből«, a »körülmények véletlen összejátszásából« kerültek annak idején a zuglói nyilas pártházba. B aráth Kálmán példává — aki a nyomozás szerint az egyik tegkegyetlenebb, leg- bestiálisabb pribék voJt, s akit saját társai is »hóhér«- nak neveztek, — ahányszor szóba kerül — és mindig kínzásokkal, kivégzésekkel kapcsolatban —, azt ismételgeti, hogy ez »nem igaz, ez nincs így«. Ez »valótlanság«, mert ő akkor, amikor a »szóban forgó eset történt«, éppen katona volt. Az, hogy egyetlen katonatársat, egyetlen tanút sem tud megnevezni állítása igazolására, hogy társai szemébe mondják: »Te is vélünk voltál!«, nem zavarja. Sándor Alajos, aki többek között a nyilas főkerületnél és a vezérkari főnökség VI. osztályán háborúellenes és kommunista propaganda felderítési és elhárítási feladatokat is végzett, azt állítja, hogy őt mint katonát »vezényelték« a nyilasok közé. Az egyik tanú azonban — a vezérkari főnökség egykori magas rangú tisztje, akit a háború után súlyos börtönbüntetésre ítélt a népbíróság — elmondja, hogy abban a propagandaalakulatban, amelynek Sándor Alajos is tagja volt, s amelyet a németek láttak el technikai fölszerelésekkel, csak a legmegbízhatóbb, legkipróbáltabb nyilasok tevékenykedhettek... Mind több a bizonyíték, és mind több tanú mondja szemükbe elévülhetetlen és megbocsáthatatlan bűntetteiket. B. L. Véget ért a moszkvai nőszimpózium Szombaton# Moszkvában véget ért a nemzetközi nőszimpózium, amelyen 85 ország és 10 nemzetközi szervezet küldöttségei vettek részt. A találkozó részvevői által élfogiadott zárciköziamény hangsúlyozza, hogy feltétlenül szükség van a nők egys 'gcra, mozgósítására és összefogására a békéért, a demokráciáért, a haladásért, a nemzeti függetlenségért, az imperial’z- mus, a fasizmus és a fajüldözés ellen folyó harcban. Az összejövetel követelte a VDK bombázásának beszüntetését, az amerikai csapatok kivonását Dél-Vietnamból. (MTI) K izárták egymást Bomlás az NDP-foen Frankfurtba összehívták a szélső jobboldali Nemzeti Demokrata Párt (NDP) országos elnökségét. A pártban a helyzet teljesen zűrzavaros. Mint ismeretes, pénteken Thielen, a párt országos elnöke bejelentette, hogy kizárta a pártból a helyettes elnököt, Adolf von Thaddent és'két másik vezetőségi tagot. Szombaton azonban a Bréma tartományi NDP-lnökség Thielen országos elnököt zárta ki a pártból. Ennek következtében az összehívott országos elnökségi ülésen sem az országos elnök, sem annak helyettese nem vehet részt. Az elnökség határozni fog afölött, hogy érvényesnek tartja-e ezeket a kizárásokat, és joga van-e azokat megsemmisíteni. Értesülések szerint Von Thaddent akarják rehabilitálni, amely esetben azonban' a párt mérsékeltebb szárnyának vezetősége fog kívülmiaradni a pórt keretein. Mindenképpen bizonyos, hogy megkezdődött a bomlás a szélsőjobboldali alakulatban. (MTI) Indira Gandhi asszony indiai miniszterelnök egy sajtóértekezleten bejelentette, Deszai volt pénzügyminiszter letett arról a tervéről, hogy ellenezni fogja Gandhi asfczony újramegválasztását az indiai kormány fejévé. A pénteki támadás fő cél-1 pontja — amint az AFP francia hírügynökség az amerikai katonai szóvivő bejelentésére hivatkozva jelenti — a fém- hidak alkatrészeit, üzemanyagtartályokat és vízi járműveket előállító feldolgozó üzem volt. A pénteki bombatámadásokról újabb részletek szivárogtak ki. Az AFP jelentése szerint a Haiphongtól 48 kilométernyire fekvő Hong Gai villamoserőművet is támadták az amerikai repülőgépek. Bombáztak ezenMvül egy rob- banóanyagraktárat is az erőmű közelében. Hong Gai létesítményeinek bombázását a saigoni amerikai parancsnokság fontosabbnak minősítette az acélipari kombinát megtámadásánál. A bombázásban részt vett hatvan repülőraj, Szombaton — végakaratának megfelelően — a Farkasréti temetőben helyezlek örök nyugalomra Kodály Zoltánt, ahol első feleségének hamvai is pihennek. A temetésen szinte az egész ország lakossága képvise.- tette magát. A párt és, a kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Zeneművészek Szövetsége és más vezető társadalmi intézmények koszorúin kívül száz meg száz helyről érkeztek a ravatalozóhoz és a Kodály-sírhely- hez a kegyelet és megemlékezés virágai. A végtisztességen ott volt Kállai Gyula. a Miniszter- tanács elnöke és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, llku Pál művelődésügyi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja és Cseterki Lajos, a Központi Bizottság titkára. A főváros lakosainak tízezrein kívül eljött a temetésre Kecskemét, a szülőváros küldöttsége és sok dolgozója, öregek és fiatalok az ország minden részéből nagy számban utaztak fel a fővárosba, hogy leróják kegyeletüket. Ott volt a temetésen a diplomáciád testület számos vezetője és tagja. Az egyházi szertartás után a koporsót a téren felállított ravatalra helyezték. A ravatal mellett állt Kodály Zoltánná a család tagjaival. A koporsót Kodály Zoltánná és a család fehér szegfűből készült koszorúi borították. Ellőtte helyezték el bíborvámkoson az elhunyt kitüntetéseit. A ravatal körül a pórt és a kormány, az Akadémia, a Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Zeneművészek Szövetsége, a Hazafias Népfront, a KISZ és más vezető testületek, külföldi követségek koszorúit helyezték el. A ravatalnál díszőrséget álltak a magyar művészeti, irodalmi és tudományos élet neves személyiségei, a társadalmi szervek két>vis°lői. Ott voltak a díszőrségben azaz körülbelül kétszáz va- dászbomibázó. A TASZSZ jelentése szerint szombaton reggel az amerikai gépek ismét légitámadást hajtottak végre Haiphong kikötőváros ellen. A vietnami néphadsereg légvédelmi ütegei ártalmatlanná tettek négy amerikai repülőgépet. Vinh Linh térségében február 22-én is lelőttek egy behatoló amerikai kaíozrepü- lőgépet. Ezzel a VDK területe fölött megsemmisített gépek száma 1711-re emelkedett. A 7. amerikai flotta hajói változatlanul rendszeresen lövik az ágyúik hatósugarába eső partmanti berendezéseket a VDK területén. Az AFP jelentése szerint radarállomásokat, parti ütegállásokat, rg- kétakilövő-helyeket, valamint Kecskemét képviselői, valamint a szovjet, a lengyel és az NDK zen-s-otcrsadalmának küldöttei. Az utolso díszőrségben Kállai Gyula, Szirmai István, llku Fái, Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Rusznyák István, a Magyar Tudorpányos Akadémia elnöke. Szabolcsi Bence akadémikus és Tóth Aladár, az Operaház nyugalmazott igazgatója állt Kodály Zoltán koporsója mellett. Pontosan 11 órakor kezdődött a gyászszertartás Kodály Székely keservesének hangjaival, amelyet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola vegyeskara adott elő. Ezután llku Pál művelődésügyi miniszter a párt és a kormány nevében búcsúzott Kodály Zoltántól. Rusznyák István elnök a Magyar Tudományos Akadémia nevében mondott búcsúbeszédet. Szabolcsi Bence akadémikus, a Zeneművészeti Főiskola professzora, a Bartók- archívum igazgatója a magyar zenésztársadalom és vezető intézményei nevében búcsúzott a mestertől. Rajeczky Benjamin tudományos osztályvezető a legközelebbi munkatársak. a népzene-kutató csoport fájdalmát tolmácsolta. A gyászszertartás Kodály- dallamokkal fejeződött be. A Hegyi éjszakák, Árva vagyok című első tételét, a Leövey Klára Gimnázium Kodály-kórusa adta élő, majd a negyedik tétel — Meghalok — következett a debreceni Kodály-kórus tolmácsolásában. A gyászszertartás befejeztével Kodály, -Zoltán érc-koporsóját gyászkocsi vitte’ az akadémiai körönében levő sírhelyhez. A koporsót tízezrek kísérték végig az úton. Kodály Zoltán földi maradványainak elhantolásakor a temetésén egybegyűltek a Himnusz eléneklésével búcsúztak a magvar zene nagy alkotójától. (MTI) folyami és tengerparti kikötő- :>elrendezéseket bombáznak. A Felszabadítás! Arcvonal aknavető osztagai szombatra virradó éjsza- • ka három amerikai katonai állásra mértek pusztító csapásokat a fővárostól északnyugatra. A saigoni amerikai katonai szóvivő négy amerikai halálát és 58 megsebesülését ismerte be. Szombaton az amerikai ütegek ágyúinak tüzében . életét vesztette a 27 éves Ronald Gallagner amerikai újságíró- fényképész, aki több kansasi és missouri lapnak küldött harctéri jelentéseket Vietnamból. Halálát tévedés okozta — a tüzérségi lövedékek hibás bemérés következtében annak a századnak az állásaiba csapódtak be, amellyel Gallagner együtt érkezett a csatatérre. Rajta kívül a lövedékek megöltek négy amerikai katonát Tízen megsebesültek. Ronald Gallagner a kilencedik újságíró, aki életét vesztette Vietnamban, ahol eddig 30 haditudósító sebesült meg. (MTI) Bombázták Haiphongot Az Egyesült Államok légihaderejének a thaiföldi Tam Takli támaszponton állomásozó vadászbombázói szombaton délután ismét bombázták az észak-vietnami fővárostól hatvan kilométernyire északra fekvő Thai Nguyen fémipari kombinátját, a VDK nehézipari központját. A támadásban — a pénteki bombázáshoz hasonlóan — 14 repülőraj, vagyis körülbelül 45 gép vett részt. anyári gyümölcs íze-zamata GYÜMÖLCSÍZ J ► pohárban 2*70 iSkg üvegben (1965)
