Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1967-03-11 / 61. szám
Szombat, 1967. március II. 3 SOMOGYI NÉPLAP Épül az új vizmütelep Segítséget kérnek a kútfúrók »Mi is így köszönünk: Jó szerencsét!«- Mindig fölemelő, ha az ember nagy dolgokra vállalkozik: az ismeretlen meghódítása izgalmas feladat. Az a réteg, ahonnan ezt a hamuszürke homokot küldi 'felszínre a fúrófej, eddig titkokat őrzött, és kincset takart. Mert az ivóvíz kincs. A fúrófej most háromszáznégy méteren áll: a kairotage vizsgálat szerint ez már vízadó réteg. Még vagy tíz-tizenöt métert halad lefelé, aztán ismét a felszínre hozzák. A fúrófej nyomán haladó cső azonban végképp a földben marad, hogy rajta keresztül a felszínre törjön a víz. Időnként keményen megdolgoztatja a föld az embereket is meg a gépeket is: nem adja olcsón kincsét. De az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat kaposvári üzemvezetőségének dolgozói birokra kelnek a kővel is; s a fúrófej áttöri ezt a páncélréteget, mert szükség van a vízre. Nagy szükség! Az útépítők kftettek magukért Lassan elkészül a harmadik kút is. Aa első már régóta küldd felszínre kristálytiszta forrásvizét. Tizenöt azonban még hátravan. Ha mindenütt eléri a kívánt mélységet a fúrófej, megkezdődik a kitermelés: ez a sántosi terület naponta ötezer köbméter vizet küld Kaposvárnak. Csaknem Im- s zonkétmillió forintjába kerül ez a népgazdaságnak. De megéri, hiszen nyomasztó gondot enyhít A Kapos mentén már dolgozik a sötét testű fúrótorony, Minden ßercre szükség van, hiszen viszonylagosan, elmaradtak az ütemtől. Pedig az idő sürgetően halad: az év végére erről a területről vízinek kell érkeznie Kaposvárra. Ez azonban nemcsak a kútfúróktól függ. Rajtuk kívül még három vállalat építi a berendezéseket. Az OVF Dunántúli Vízműépítő Vállalata mellett fontos feladat vár a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalatra meg a Somogy megyei Útépítő Vállalatra is. Az útépítők munkájára egyébként azt mondja Jankó Ferenc, az építkezések koordinálója, hogy le a kalappal. Nem vártak biztatásra, látták, hogy nagy szükség van munkájukra, hiszen nélkülük megbénulnának a fúrótornyok is. Dudás Lajos igazgató röviden így összegezi az útépítők véleményét: »Azt akarjuk, hogy ne legyen kifogás a munkánkra. Ne hivatkozhasson arra senki, hogy miattunk nem tudtak fúrni. Gond azért van, s ez az oka annak, hogy a kútfúrók viszonylag elmaradtak. Jelenleg csak egy torony dolgozik a Kaposvölgyében, de hamarosan jönne a többi is. Ha jöhetne... Csak Csepel adhat A fúrást egyelőre a cső- hiány akadályozza. Az a fúróberendezés, amely ott dolgozik, ahol éppen véget ér a város, a hónap végére befejezi a munkát. A következő kúthoz már nincs megfelelő cső. Enétküi pedig fölösleges munka lenne ne- kiáflni, hiszen úgyis beomlik a homok. A fúrás pedig nem olcsó dolog: a tizennyolc kút összesen hatmilliókétszázezer forintba kerül. Ehhez összesen 2250 méter cső kellene. Ha ez megvolna, öt berendezést hozha tnának a Ka- posvölgiyébe. Ez létfontosságú. Hiszen a kútfúrók egy sor munkát mondtak le azért, hogy itt dolgozzanak. Váradi István üzemvezető most azt mondja: ha nem kapja még idejében ezt a csőmennyiséget, kénytelen lesz más munkahelyre vinni a berendezéseket, mert a gépek nem állhatnak. Ha viszont elmennek a sántosi telepről, a gépeket addig nem hozhatják vissza, amíg másutt nem fejezik be a munkát. Ez sok kiesést jelent. Segíteni csak csővel lehet. Csövet pedig csak a Csepeli Csőgyár adhat. A folyamatos munkáért mindent megtesznek a kútfúrók. Közös akarattal Vízügyi szakemberekkel járjuk a Kaposvölgyét Mozgalmas a táj. A dombvonu- lat ölén üde zöld pihenteti a szemet. Ez alatt a zöld réteg alatt húzódik a kincset érő víz. A szakember így fogalmaz: »A Raposvölgye és a he^wanulat meghatároz egy hidrogeológiai réteget. Mi innen fogjuk kivenni a vizet.« Észrevétlenül is azt hangsúlyozza, hogy fogjuk. A kutak körülbelül négykilométeres körzetben helyezkednek majd el. Vigyáztak arra, hogy egyik- a másiktól ne szívja el a vizet. A kútpárok nem ugyanabból a rétegből termelnek majd. De együtt, közös erővel oldják meg a város vízellátását. Mind a tizennyolc kút dolgozik majd. Ahhoz, hogy ezek a kutak együtt ontsák a vizet, most az embereknek kell összefogniuk. Hiszen még nincsenek meg, csak a helyüket jelölték ki. Nagy munka kezdődött. Ehhez foghatót nem mostanában végeztek Kaposváron. Egy év alatt végrehajtani ezt a feladatot csak közös akarattal lehet! A kivitelezőknek és az anyagellátóknak kell összefogniuk. Úgy, ahogyan az útépítők és a kútfúrók összie- iogtak. Kereza Imre Kiesett 2400 munkanap Van mit tenni a balesetek megelőzéséért az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál! A múlt évi statisztika korántsem ad derűlátásra okot. Három napon túl gyógyuló üzemi baleset száznegyven esetben történt . Emiatt 2400 munkanap esett ki a termelésből. Súlyosbítja a helyzetet, hogy tavaly két halálos kimenetelű baleset is volt a vállalatnál. E tényen az sem változtat, hogy ezek a balesetek nem a vállalat műszaki intézkedéseinek hiányából adódtak. A legtöbb baleset helytelen anyagmozgatás, szállítás és esés következménye. A tények a feladatokat is meghatározzák. Fölismerte ezt a vállalat munkásvédelmi csoportja is. A múlt esztendőben valamennyi műszaki állományban lévő dolgozó biztonságtechnikai vizsgát tett. A szakszervezeti bizottság külön feladatként jelölte meg, hogy a műhelybizottságok és a bizalmiak — különösen a vidéki munkásszállásokon és munkahelyeken — segítsenek a műszakiaknak az előírások megtartatásában. Hiszen ezen a szomorú helyzeten csak közös ösz- szefogással lehet változtatni. Senkinek sem lehet közömbös, hány ember sérül meg, esik ki a termelésből. Legtöbbet ebben a munkában maguk a dolgozók segíthetnek, hiszen róluk saját testi épségükről van szó! A magyar egészségügy helyzetéről és feladatairól nyilatkozik dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter A Központi Sajtószolgálat munkatársa arra kérte dr. Szabó Zoltán egészségügyi minisztert: nyilatkozzék a magyar egészségügy fejlődéséről s az idei, valamint a következő évek feladatairól. — Hogyan emelkedett az egészségügyi ellátás sínvonala 1966-ban? Hallhatnánk-e a múlt évi fejlődésről néhány jellemző adatot miniszter elvtárstől? — Magam is úgy gondolom, hogy a tavalyi fejlődést legtömörebben néhány számmal illusztrálhatnánk. Mielőtt egészségügyi fejlesztési tervünk néhány fontos mutatójának alakulását ismertetném, szeretnék utalni arra a rendkívüli jelentőségű változásra, amely a termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosítási jogkörének kiterjesztésével történt meg. A gyógyintézeti ágyak száma tavaly mintegy másfél ezerrel emelkedett. A jelentősebb fejlesztések közül megemlítem az edelényi tüdőbeteg-gyógyintézetet (300 ágy), az Állami Korányi Tüdőbeteg Gyógyintézet új sebészeti osztályát (178 ágy), a vásárosna- ményi kórház bővítését (127 ágy), a makói új 90 ágyas pavilont, a móri gyermekosztály 60, a veszprémi szülészet a bölcsődék befogadóképessége; ez azt jelenti, hogy jelenleg mintegy 40 000 apróságot gondoznak bölcsődékben. Néhány — egyéb jellegű — új létesítményünket is megemlítem. Elkészült a nyíregyházi csecsemőotthon; így a csecsemőotthoni férőhelyek száma országosan kereken 1250-re emelkedett. Az egészségügyi gyermekotthonokban — részben a szombathelyi és az egri otthonok elkészültével, részben pedig a meglévők bővítésével — mintegy 530- cal több gyermeket tudunk elhelyezni. Csaknem 750-nel emelkedett a szociális otthonok befogadóképessége is. Az múlt évben készült el a nagy- szénási 200 ágyas otthon. Még mindig a számok nyelvén hadd mondjam el, hogy az élve születések 1000 lakosra számított aránya az 1965. évi 13,1-ről 13,6-ra emelkedett, vagyis kis mértékű javulás tapasztalható. Ugyanezt elmondhatjuk az általános ha-* lálozási viszonyok alakulásáról; 1965-ben 1000 lakosra 10,7, míg 1966-ban 10 halálozás jutott. A fő halálok közül mintegy 10 százalékkal csökkent a szív-, 8 százalékkal az agymegbetegedés miatt elhaltak száma. Ugyancsak körülbelül 10 százalékkal javult (csökkent) a tbc-halandóség, valy a természetes szaporulat mintegy 50 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. — Az egészségügyi ellátás idei fejlesztésére — ahogyan ezt az országgyűlés legutóbbi ülé szakán megtudhattuk — 230 millió forint jutott. Miként használja fel az egészségügyi tárca ezt az összeget? — Legtöbbet természetesen az intézményhálózat fejlesztésére irányoztunk elő: 208 millió forintot. A kórházi hálózat 1600 ággyal bővült; megkezdi működését — többek között — a salgótarjáni kórház új rész-, lege, a 412 ágyas hatvani kórház, az orosházi kórház. 1 A fekvőbeteg-intézetek befogadóképessége így az idén eléri majd — és remélhetőleg meg is haladja — a 80 000 kórházi ágyat. A járóbeteg-ellátásban az alapellátás fejlesztése továbbra is fő célkitűzésünk. Az általános orvosi körzetek száma 80-nal emelkedik az idén. Tovább folytatjuk a városi gyermekgyógyászati körzetek hálózatának kiépítését 60 új körzet létesítésével. Nagyobb összeget irányoztunk elő a fogorvosi (rendelők fölszerelésére Az országgyűlés tanácskozása kapcsán a lakosság már értesült arról, hogy a bölcsődei hálózat eredetileg tervezett 1200-as fejlesztését 1600- ra emelték. E téren további tervszerű feljesztésre lesz majd szükség, hiszen országosan most is 13 ezren várakoznak . bölcsődei elhelyezésre. Végül hadd említsem meg a legfiatalabbak mellett a legidősebbeket is: a szociális otthonok hálózata az idén a korábbinál 600-zal több gondozásra, ápolásra szoruló idős embert tud befogadni. Azt reméljük, hogy a szociális napközi otthonok sikeres konstrukcióját is tovább fejleszthetjük, és a tanácsok, a különböző társadalmi szervek, a lakosság támogatásával újabb ilyen otthonókat tudunk létesíteni. Szóljak gondjainkról is. A már említett 230 millió forintból sajnos csupán 22 millió marad úgynevezett minőségi fejlesztésre, az egészség- ügyi ellátás szintjének emelésére. Ebből 10 milliót a korszerűbb gyógyszerelésre, 7 milliót a szociális segélyek emelésére és 5 milliót a kór- házhigiéne fejlesztésére fordítunk. O — Mondhatna-e miniszter elvtárs valamit az egészségügynek a harmadik ötéves terv időszakában várható fejlődéséről, az ezzel kapcsolatos problémákról? — Csak utalni szeretnék arra, hogy a harmadik ötéves tervben rendelkezésünkre álló felújítási keretet elsősorban ■az egyetemek, a megyei kórházak, az országos intézetek korszerűsítésére kívánjuk fordítani. Ott használjuk fel tehát mindenekelőtt, ahol a betegellátás követelményei a legmagasabbak, a feladatok országos jellegűek, s ahol komoly tudományos munka, oktatás, továbbképzés folyik. Több mint félmiÜiárd forintot költünk 1970-ig a gép- és mű- szerállomány korszerű sí tésére, fejlesztésére. A rendelkezésünkre álló anyagi lehetőségek takarékos és gazdaságos felhasználását, egészségügyi intézményeink korszerűsítését egyaránt szolgálják típuspavi- lon-ópítósi terveink. Fokozott erőfeszítéseket teszünk a következő években szív-, az érrendszeri, a mozgásszervi megbetegedések korszerű megelőzésére, illetve ellátására. Ugyancsak eredményesebbé kívánjuk tenni a terhesek, különösképpen a veszélyeztetett terhes anyák gondozásét, a koraszülés-megelő- zést, a koraszülött-gondozást, hogy mindennek révén tovább csökkenjen a csecsemőhalálozás. Az egészségügyi dolgozók többsége hivatástudattal, nagy lelkiismeretességgel látja el munkáját. Az új gazdasági mechanizmus bevezetését megelőző idei esztendő az egészségügy számára is a felkészülés éve. A gazdaságirányítás új rendje adta lehetőségekkel szeretnénk majd minél eredményesebben élni — a szocialista egészségügy, a lakosság még magasabb színvonalú, még kulturáltabb esész- ségügyi ellátása érdé! ’ in — mondotta befejezésül dr. ;za- bó Zoltán egészségügyi miniszter. U. L. 45 ággyal történt bővítését, továbbá a volt pécsi klinikai épületek felhasználásával létesített megyei kórház — első ütemben kialakított — 130 ágyas részlegét. Az egészségügyi ellátás fontos mutatója a napi szakorvosi óraszám alakulása, az egy esztendő alatt 1260 órával emelkedett. (Ebből mintegy* 900 óra az újonnan végzett fogorvosok elhelyezését, illetve a fogászati ellátás bővítését szolgálta.) Az általános orvosi körzetek száma 61-gyel, a gyermekorvosi körzeteké 36-al emelkedett, és az utóbbiak S2áma ezzel elérte a 430-at Csaknem 1400-zal nőtt viszont valamivel többen haltak meg daganatos megbetegedések következtében. A halálozási arány ilyenfajta kedvező alakulásában fontos szerepe volt annak, hogy a múlt év különösebb, szélesebb rétegeket érintő járványos betegségek nélkül, zajlott le. Némileg javult 1966-ban a csecsemőhalandóság: az 1000 álve szülöttre jutó, 1 éven aluli meghaltak száma 1905- ben 39, 1966-ban 38 volt A születésgyakorisági arányszám némi javulása és az általános halálozási arányok pozitív alakulása következtében taFRISS ZÖLDHAGYMA A TABIAKNAK kapolyi Űj Élet Tsz kertészetében megkezdték a zöld- gyma csomózását és értékesítését. Eddig több száz cso- > zöldhagymát szállítottak a tabi zöldség- és gyümölcs- ltba. Ebben az évben kísérleteztek először primőr zöldmrtviő frul Mélyfúrású kutak kompresszorozását,z*2£ vállalja a Somogy megyei Víz* és Csatornamű Vállalat Kaposvár (4574)
