Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1967-03-11 / 61. szám

Szombat, 1967. március II. 3 SOMOGYI NÉPLAP Épül az új vizmütelep Segítséget kérnek a kútfúrók »Mi is így köszönünk: Jó szerencsét!«- Mindig fölemelő, ha az ember nagy dolgokra vállal­kozik: az ismeretlen meghó­dítása izgalmas feladat. Az a réteg, ahonnan ezt a ha­muszürke homokot küldi 'fel­színre a fúrófej, eddig tit­kokat őrzött, és kincset ta­kart. Mert az ivóvíz kincs. A fúrófej most háromszáznégy méteren áll: a kairotage vizs­gálat szerint ez már vízadó réteg. Még vagy tíz-tizenöt métert halad lefelé, aztán is­mét a felszínre hozzák. A fúrófej nyomán haladó cső azonban végképp a földben marad, hogy rajta keresztül a felszínre törjön a víz. Időnként keményen megdol­goztatja a föld az embere­ket is meg a gépeket is: nem adja olcsón kincsét. De az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat kaposvári üzemve­zetőségének dolgozói birokra kelnek a kővel is; s a fúró­fej áttöri ezt a páncélréte­get, mert szükség van a víz­re. Nagy szükség! Az útépítők kftettek magukért Lassan elkészül a harma­dik kút is. Aa első már rég­óta küldd felszínre kristály­tiszta forrásvizét. Tizenöt azonban még hátravan. Ha mindenütt eléri a kívánt mélységet a fúrófej, megkez­dődik a kitermelés: ez a sántosi terület naponta öt­ezer köbméter vizet küld Kaposvárnak. Csaknem Im- s zonkétmillió forintjába ke­rül ez a népgazdaságnak. De megéri, hiszen nyomasztó gondot enyhít A Kapos mentén már dol­gozik a sötét testű fúróto­rony, Minden ßercre szükség van, hiszen viszonylagosan, elmaradtak az ütemtől. Pe­dig az idő sürgetően halad: az év végére erről a terület­ről vízinek kell érkeznie Ka­posvárra. Ez azonban nemcsak a kút­fúróktól függ. Rajtuk kívül még három vállalat építi a berendezése­ket. Az OVF Dunántúli Víz­műépítő Vállalata mellett fon­tos feladat vár a Dél-dunán­túli Áramszolgáltató Válla­latra meg a Somogy megyei Útépítő Vállalatra is. Az útépítők munkájára egyéb­ként azt mondja Jankó Fe­renc, az építkezések koordi­nálója, hogy le a kalappal. Nem vártak biztatásra, lát­ták, hogy nagy szükség van munkájukra, hiszen nélkülük megbénulnának a fúrótor­nyok is. Dudás Lajos igazga­tó röviden így összegezi az útépítők véleményét: »Azt akarjuk, hogy ne legyen ki­fogás a munkánkra. Ne hi­vatkozhasson arra senki, hogy miattunk nem tudtak fúrni. Gond azért van, s ez az oka annak, hogy a kútfúrók viszonylag elmaradtak. Je­lenleg csak egy torony dol­gozik a Kaposvölgyében, de hamarosan jönne a többi is. Ha jöhetne... Csak Csepel adhat A fúrást egyelőre a cső- hiány akadályozza. Az a fúróberendezés, amely ott dolgozik, ahol éppen vé­get ér a város, a hónap vé­gére befejezi a munkát. A következő kúthoz már nincs megfelelő cső. Enétküi pedig fölösleges munka lenne ne- kiáflni, hiszen úgyis beom­lik a homok. A fúrás pedig nem olcsó dolog: a tizen­nyolc kút összesen hatmillió­kétszázezer forintba kerül. Ehhez összesen 2250 méter cső kellene. Ha ez megvolna, öt be­rendezést hozha tnának a Ka- posvölgiyébe. Ez létfontossá­gú. Hiszen a kútfúrók egy sor munkát mondtak le azért, hogy itt dolgozzanak. Váradi István üzemvezető most azt mondja: ha nem kapja még idejében ezt a csőmennyiséget, kénytelen lesz más munkahelyre vinni a berendezéseket, mert a gé­pek nem állhatnak. Ha viszont elmennek a sántosi telepről, a gépeket ad­dig nem hozhatják vissza, amíg másutt nem fejezik be a munkát. Ez sok kiesést je­lent. Segíteni csak csővel lehet. Csövet pedig csak a Csepeli Csőgyár adhat. A folyamatos munkáért min­dent megtesznek a kútfúrók. Közös akarattal Vízügyi szakemberekkel járjuk a Kaposvölgyét Moz­galmas a táj. A dombvonu- lat ölén üde zöld pihenteti a szemet. Ez alatt a zöld ré­teg alatt húzódik a kincset érő víz. A szakember így fogalmaz: »A Raposvölgye és a he^wanulat meghatároz egy hidrogeológiai réteget. Mi innen fogjuk kivenni a vizet.« Észrevétlenül is azt hang­súlyozza, hogy fogjuk. A kutak körülbelül négy­kilométeres körzetben he­lyezkednek majd el. Vigyáz­tak arra, hogy egyik- a má­siktól ne szívja el a vizet. A kútpárok nem ugyanabból a rétegből termelnek majd. De együtt, közös erővel old­ják meg a város vízellátását. Mind a tizennyolc kút dol­gozik majd. Ahhoz, hogy ezek a kutak együtt ontsák a vizet, most az embereknek kell összefogniuk. Hiszen még nincsenek meg, csak a helyüket jelölték ki. Nagy munka kezdődött. Ehhez foghatót nem mosta­nában végeztek Kaposváron. Egy év alatt végrehajtani ezt a feladatot csak közös akarattal lehet! A kivitelezőknek és az anyagellátóknak kell össze­fogniuk. Úgy, ahogyan az útépítők és a kútfúrók összie- iogtak. Kereza Imre Kiesett 2400 munkanap Van mit tenni a balesetek megelőzéséért az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál! A múlt évi sta­tisztika korántsem ad derűlá­tásra okot. Három napon túl gyógyuló üzemi baleset száz­negyven esetben történt . Emi­att 2400 munkanap esett ki a termelésből. Súlyosbítja a helyzetet, hogy tavaly két halálos kime­netelű baleset is volt a válla­latnál. E tényen az sem vál­toztat, hogy ezek a balesetek nem a vállalat műszaki in­tézkedéseinek hiányából adód­tak. A legtöbb baleset helyte­len anyagmozgatás, szállítás és esés következménye. A tények a feladatokat is meghatározzák. Fölismerte ezt a vállalat munkásvédelmi csoportja is. A múlt eszten­dőben valamennyi műszaki állományban lévő dolgozó biz­tonságtechnikai vizsgát tett. A szakszervezeti bizottság kü­lön feladatként jelölte meg, hogy a műhelybizottságok és a bizalmiak — különösen a vidéki munkásszállásokon és munkahelyeken — segítsenek a műszakiaknak az elő­írások megtartatásában. Hiszen ezen a szomorú helyzeten csak közös ösz- szefogással lehet változtat­ni. Senkinek sem lehet kö­zömbös, hány ember sérül meg, esik ki a termelésből. Legtöbbet ebben a munkában maguk a dolgozók segíthetnek, hiszen róluk saját testi épsé­gükről van szó! A magyar egészségügy helyzetéről és feladatairól nyilatkozik dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter A Központi Sajtószolgálat munkatársa arra kérte dr. Szabó Zoltán egészségügyi mi­nisztert: nyilatkozzék a ma­gyar egészségügy fejlődéséről s az idei, valamint a követ­kező évek feladatairól. — Hogyan emelkedett az egészségügyi ellá­tás sínvonala 1966-ban? Hallhatnánk-e a múlt évi fejlődésről néhány jellemző adatot miniszter elvtárstől? — Magam is úgy gondolom, hogy a tavalyi fejlődést legtö­mörebben néhány számmal illusztrálhatnánk. Mielőtt egészségügyi fejlesztési ter­vünk néhány fontos mutató­jának alakulását ismertetném, szeretnék utalni arra a rend­kívüli jelentőségű változásra, amely a termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosítási jogkörének kiterjesztésével történt meg. A gyógyintézeti ágyak szá­ma tavaly mintegy másfél ezerrel emelkedett. A jelentő­sebb fejlesztések közül meg­említem az edelényi tüdőbe­teg-gyógyintézetet (300 ágy), az Állami Korányi Tüdőbeteg Gyógyintézet új sebészeti osz­tályát (178 ágy), a vásárosna- ményi kórház bővítését (127 ágy), a makói új 90 ágyas pa­vilont, a móri gyermekosz­tály 60, a veszprémi szülészet a bölcsődék befogadóképessé­ge; ez azt jelenti, hogy jelen­leg mintegy 40 000 apróságot gondoznak bölcsődékben. Néhány — egyéb jellegű — új létesítményünket is meg­említem. Elkészült a nyíregy­házi csecsemőotthon; így a csecsemőotthoni férőhelyek száma országosan kereken 1250-re emelkedett. Az egész­ségügyi gyermekotthonokban — részben a szombathelyi és az egri otthonok elkészülté­vel, részben pedig a meglévők bővítésével — mintegy 530- cal több gyermeket tudunk el­helyezni. Csaknem 750-nel emelkedett a szociális ottho­nok befogadóképessége is. Az múlt évben készült el a nagy- szénási 200 ágyas otthon. Még mindig a számok nyel­vén hadd mondjam el, hogy az élve születések 1000 lakos­ra számított aránya az 1965. évi 13,1-ről 13,6-ra emelkedett, vagyis kis mértékű javulás tapasztalható. Ugyanezt el­mondhatjuk az általános ha-* lálozási viszonyok alakulásá­ról; 1965-ben 1000 lakosra 10,7, míg 1966-ban 10 halálo­zás jutott. A fő halálok közül mintegy 10 százalékkal csök­kent a szív-, 8 százalékkal az agymegbetegedés miatt elhal­tak száma. Ugyancsak körül­belül 10 százalékkal javult (csökkent) a tbc-halandóség, valy a természetes szaporulat mintegy 50 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. — Az egészségügyi el­látás idei fejlesztésére — ahogyan ezt az ország­gyűlés legutóbbi ülé szakán megtudhattuk — 230 millió forint jutott. Miként hasz­nálja fel az egészségügyi tárca ezt az összeget? — Legtöbbet természetesen az intézményhálózat fejleszté­sére irányoztunk elő: 208 mil­lió forintot. A kórházi hálózat 1600 ággyal bővült; megkezdi működését — többek között — a salgótarjáni kórház új rész-, lege, a 412 ágyas hatvani kór­ház, az orosházi kórház. 1 A fekvőbeteg-intézetek befoga­dóképessége így az idén eléri majd — és remélhetőleg meg is haladja — a 80 000 kórházi ágyat. A járóbeteg-ellátásban az alapellátás fejlesztése tovább­ra is fő célkitűzésünk. Az általános orvosi körzetek szá­ma 80-nal emelkedik az idén. Tovább folytatjuk a városi gyermekgyógyászati körzetek hálózatának kiépítését 60 új körzet létesítésével. Nagyobb összeget irányoztunk elő a fogorvosi (rendelők fölszerelé­sére Az országgyűlés tanácskozá­sa kapcsán a lakosság már ér­tesült arról, hogy a bölcső­dei hálózat eredetileg terve­zett 1200-as fejlesztését 1600- ra emelték. E téren további tervszerű feljesztésre lesz majd szükség, hiszen országo­san most is 13 ezren várakoz­nak . bölcsődei elhelyezésre. Végül hadd említsem meg a legfiatalabbak mellett a leg­idősebbeket is: a szociális otthonok hálózata az idén a korábbinál 600-zal több gon­dozásra, ápolásra szoruló idős embert tud befogadni. Azt reméljük, hogy a szociális napközi otthonok sikeres konstrukcióját is tovább fej­leszthetjük, és a tanácsok, a különböző társadalmi szer­vek, a lakosság támogatásá­val újabb ilyen otthonókat tudunk létesíteni. Szóljak gondjainkról is. A már említett 230 millió fo­rintból sajnos csupán 22 mil­lió marad úgynevezett minő­ségi fejlesztésre, az egészség- ügyi ellátás szintjének eme­lésére. Ebből 10 milliót a korszerűbb gyógyszerelésre, 7 milliót a szociális segélyek emelésére és 5 milliót a kór- házhigiéne fejlesztésére fordí­tunk. O — Mondhatna-e mi­niszter elvtárs valamit az egészségügynek a har­madik ötéves terv idősza­kában várható fejlődéséről, az ezzel kapcsolatos prob­lémákról? — Csak utalni szeretnék ar­ra, hogy a harmadik ötéves tervben rendelkezésünkre álló felújítási keretet elsősorban ■az egyetemek, a megyei kór­házak, az országos intézetek korszerűsítésére kívánjuk for­dítani. Ott használjuk fel te­hát mindenekelőtt, ahol a be­tegellátás követelményei a legmagasabbak, a feladatok országos jellegűek, s ahol ko­moly tudományos munka, ok­tatás, továbbképzés folyik. Több mint félmiÜiárd forintot költünk 1970-ig a gép- és mű- szerállomány korszerű sí tésére, fejlesztésére. A rendelkezé­sünkre álló anyagi lehetősé­gek takarékos és gazdaságos felhasználását, egészségügyi intézményeink korszerűsítését egyaránt szolgálják típuspavi- lon-ópítósi terveink. Fokozott erőfeszítéseket te­szünk a következő években szív-, az érrendszeri, a moz­gásszervi megbetegedések kor­szerű megelőzésére, illetve el­látására. Ugyancsak eredmé­nyesebbé kívánjuk tenni a terhesek, különösképpen a ve­szélyeztetett terhes anyák gon­dozásét, a koraszülés-megelő- zést, a koraszülött-gondozást, hogy mindennek révén tovább csökkenjen a csecsemőhalálo­zás. Az egészségügyi dolgozók többsége hivatástudattal, nagy lelkiismeretességgel látja el munkáját. Az új gazdasági mechanizmus bevezetését meg­előző idei esztendő az egész­ségügy számára is a felkészü­lés éve. A gazdaságirányítás új rendje adta lehetőségekkel szeretnénk majd minél ered­ményesebben élni — a szo­cialista egészségügy, a lakos­ság még magasabb színvona­lú, még kulturáltabb esész- ségügyi ellátása érdé! ’ in — mondotta befejezésül dr. ;za- bó Zoltán egészségügyi mi­niszter. U. L. 45 ággyal történt bővítését, továbbá a volt pécsi klinikai épületek felhasználásával lé­tesített megyei kórház — első ütemben kialakított — 130 ágyas részlegét. Az egészségügyi ellátás fon­tos mutatója a napi szakorvo­si óraszám alakulása, az egy esztendő alatt 1260 órával emelkedett. (Ebből mintegy* 900 óra az újonnan végzett fogorvosok elhelyezését, illet­ve a fogászati ellátás bővíté­sét szolgálta.) Az általános orvosi körzetek száma 61-gyel, a gyermekorvosi körzeteké 36-al emelkedett, és az utób­biak S2áma ezzel elérte a 430-at Csaknem 1400-zal nőtt viszont valamivel többen hal­tak meg daganatos megbete­gedések következtében. A halálozási arány ilyenfaj­ta kedvező alakulásában fon­tos szerepe volt annak, hogy a múlt év különösebb, széle­sebb rétegeket érintő járvá­nyos betegségek nélkül, zaj­lott le. Némileg javult 1966-ban a csecsemőhalandóság: az 1000 álve szülöttre jutó, 1 éven aluli meghaltak száma 1905- ben 39, 1966-ban 38 volt A születésgyakorisági arányszám némi javulása és az általános halálozási arányok pozitív alakulása következtében ta­FRISS ZÖLDHAGYMA A TABIAKNAK kapolyi Űj Élet Tsz kertészetében megkezdték a zöld- gyma csomózását és értékesítését. Eddig több száz cso- > zöldhagymát szállítottak a tabi zöldség- és gyümölcs- ltba. Ebben az évben kísérleteztek először primőr zöld­mrtviő frul Mélyfúrású kutak kompresszorozását,z*2£ vállalja a Somogy megyei Víz* és Csatornamű Vállalat Kaposvár (4574)

Next

/
Oldalképek
Tartalom