Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1967-03-02 / 52. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKJ A ft A > 50 DlifB SomogyiMéplap KÁLLAI GYULA: A szocialista Magyarország teljes fölépítése — fejlődésünk megmásíthatatlan útja lett Választási nagygyűlés Debrecenben Kádár János, Biszku Béla és Erdélyi Károly elutazott Moszkvából A Szovjetunió Kommunis- valamennyi nemzetközi pro’o■k k * A Magyar Szocialista Munkáspárt Debreceni Bizottsága, a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei és debreceni városi bizottsága a Hajdú-Bihar megyei és a debreceni városi tanáccsal együtt szerdán választási nagygyűlést rendezett. A nagygyűlésre Debrecenbe érkezett Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. A Himnusz hangjai után Ónosi László nyitotta meg a választási nagygyűlést, majd Kállai Gyula emelkedett szólásra. k k k — Nekünk, - akik a párt és a kormány vezetésében tevékenykedünk, némiképpen más a helyzetünk, mint a helyi jelölteké: feladataink, amelyekkel foglalkoznunk kell, felölelik az egész ország életének és fejlesztésének gond jait-bajait, sőt a nemzetközi élet nagy kérdéseit is — kezdte beszédét a miniszterelnök, majd így ' folytatta: — Ügy vélem, önök egyetértenek velem, ha azt mondom: ha a párt Politikai Bizottságában, a kormányban végzett munkánkkal sikerül hozzájárulnunk ahhoz, hogy országunk tovább haladjon a fejlődés útján, s a nemzetközi kérdésekben folytatott tevékenységünk a béke további erősödését szolgálja, akkor ezzel egyben választó- kerületünk lakóinak érdekeit is képviseljük. Ha a választáskor ismételten megtisztelnek bizalmukkal, ígérhetem: a jövőben is azon leszek, hogy várakozójem az új törvényhozásban mind a választókerület, mini! pedig szeretett városunk és lakosságának érdekeit, minden erőmmel szolgáljam egész népünk további előrehaladását és boldogságát, országunk további fölemelkedését és békéjét, a szocializmus /teljes fölépítését hazánkban. Ez az a politika, amelynek továbbfolytatásához és megvalósításához március 19-én minden választópolgártól újabb négyéves időszakra szóló felhatalsuknak megfelelően képvisel- mazást kérünk. Népünk egységesen, bizalommal követi pártunkat 1945 óta több választási csatában vettünk r^szt. önök közül is jó néháinyan emlékeznek azokra a választásokra, amikor a különböző pártok egymással veisengő szónokai hirdették programjukat. Akkor minden egyes választás a szemben álló osztályok és pártjaik közötti politikai ütközet volt, amelyben a harc azért folyt, hogy a földbirtokosoké és a tőkéseké, vágy a munkásoké, a népé legyen-e a hatalom. Erre a kérdésre végérvényesen választ adott a történelem: Magyarországon a nép harca, a választások eredményeként a hatalom a munkásosztályé, amely azt a parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a kispolgársággal, tehát minden dolgozó osztállyal és réteggel együttműködve gyakorolja. Ez életünk olyan ténye, amelyet senki sem változtathat meg! A szocialista Magyarország teljes fölépítése — fejlődésünk megmásíthatatlan útja lett! Büszkék vagyunk arra. \oytj a föld 13 más országának népeivel fgyűlt a szocializmus építői vagyunk! A választás ma is politikai harc, e harc tartalma és célja az, hogy népünk még nagyabb tömegeit mozgósítsuk a szocializmus teljes fölépítésének a meggyorsítására, együtt keressük és valósítsuk meg gyorsabb előrehaladásunk újabb lehetőségeit, együtt küzdjünk a maradiság, a meg- szokottság, a szocializmustól idegen jelenségek ellen, hazánk erőinek gyarapításáért, népünk gazdagabb, kulturáltabb életének megteremtéséért. A jelölő gyűléseken részt vett hárommillió állampolgár egyöntetű állásfoglalása igazolja, hogy népünk az erősödő, szélesedő szocialista nemzeti egység jegyében teljes bizalommal és egységesen követi pártunkat, magáénak vallja a gyakorlatban helyesnek bizonyult politikáját. A népfrontmozgalomról szólva a szónok hangsúlyoz ta: — Rég elmúlt már az az idő, ' amikor a Népfrontnak bizonyos körök a kívülálló kritikus, a második párt vagy az ellenzéki erők gyülekezetének szerepét szánták. A Hazafias Népfront az egész népnek a szocialista építőmunka feladatai megoldására tömörítet ereje, a párt alapvető célkitűzéseivel egyetértő és vele együttműködő tömegek nagy mozgalma, amelynek jelöltjei népköztársaságunk további erősítésének, a szocializmus teljes fölépítésének, a béke védelmének politikai programjával lépnek föl. Meggyőződésünk, hogy a megválasztásra kerülő 349 országgyűlési képviselő és 85 000 tanácstag ennek érdekében tevékenykedik majd legfőbb törvényhozó illetve helyi államhatalmi testületeinkben! Az elmúlt húsz év nagy eredményei Kállai Gyula ezután az elmúlt húsz év eredményeivel foglalkozott: — Húsz év alatt teljesen megváltozott a magyar falu képe. A népet kiszipolyozó, elmaradt, alacsony termelékenységű nagybirtokok helyén ma már a szövetkezeti gazdák birtokai vannak. Érdemes elgondolkozni a következő számokon: a szántóterület csaknem 1 millió holddal kisebb, a lakosság pedig 1 millióval nagyobb, mint ameny- nyi 193S-ban volt, mégis az egy főre 'jutó élelmiszer-fogyasztás a legfontosabb cikkekből a felszabadulás előttihez képest a többszörösére nőtt; emellett mezőgazdasági exportunk is mintegy 50 százalékkal nagyobb a háború előttinél. Minden eddiginél nagyobbak a lehetőségek a kultúra, a műveltség elsajátítására. A legutóbbi tanévben a középiskolákban mintegy 410 000. az egyetemeken és főiskolákon 94 000 diák tanult, ez csaknem kilencszerese a háború előttinek. A gazdasági és kulturális épitőmunkában elért eredmények alapján tovább javultak népünk életkörülményei. Az emelkedő életszínvonal megmutatkozik abban is, hogy a takarékbetétek összege meghaladta a 23 milliárd forintot, egymilliónál több előfizetője van a televíziónak, s tavaly csaknem egymillió magyar járt külföldön. Csaknem egész népünk jogosult a társadalombiztosítási szolgáltatásokra. A nyugellátást — amely régen csak kiváltságos rétegek sajátja volt — a dolgozó társadalom egészére kiterjesztettük. Egymillió-kétszázezer nyugdíjasunk van. Amikor nyugati látogatók érdeklődésére megmondom ez* a számot, csodálkozva kérdezik, hogs' miből tudjuk ezt fedezni. A válasz egyszerű: Nálunk szocializmus van, amit a nép megtermel, az a népé! Harmadik ötéves tervünk meggyorsítja fejlődésünket ta Pártja Központi Bizottságának meghívására február 25-e és március 1-e között baráti látogatást tett Moszkvában Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Erdélyi Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter-helyettes. Moszkvai tartózkodása során Kádár János, Biszku Béla és Erdélyi Károly elvtárs eszmecserét folytatott heo- nyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával, Alekszej Ko- sziginnal, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével. Jurij And - ropovval, az SZKP KB titkárával és Andrej Gromikó- val, az SZKP KB tagjával, a Szovjetunió külügyminiszterével. A szívélyesség és testvéri barátság légkörében folytatott megbeszéléseken a két pártképviselői eszmecserét folytattak a kommunizmus és a szocializmus országaikban folyó építésének kérdéséről, továbbá a bukaresti nyilatkozatnak és a Varsói Szerződés külügyminiszterei tanácskozásának szellemében megtárgyalták az európai biztonság kérdéseit. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetői megelégedéssel állapították meg. hogy eredményeléma, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseinek megítélésében. A felek kifejezték azt az elhatározásukat, hogy továbbfejlesztik a pártjaik és népeik javát szolgáló sokoldalú testvéri kapcsolataikat és együttműködésüket. Támogatják az amerikai imperialista agresszió ellen küzdő vietnami nép igazságos harcát. Szolidaritásukról biztosítják a szabadságukért és f üggetlenségükért harcoló népeket. Folytatják küzdelmüket a világ, Európa békéjéért és biztonságáért. Feladatuknak tekintik a szocialista országok egységének erősítését, a kommunisták és valamennyi dolgozó internacionalista szolidaritásának elmélyítését a béke, a demokrácia, a nemzeti felszabadítás és a szocializmus javára. Szerdán délben vonaton hazaindult Moszkvából Kádár János, Biszku Béla és Erdélyi Károly elvtárs. A szovjet főváros Kijevi pályaudvarán a magyar vezetők búcsúztatására megjelentek: Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Andrej Grc- miko külügyminiszter és Fjodor Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, az SZKP Központi Bizottságának tagjai. A pályaudvari búcsúztatásnál jelen volt Szipka József, sen fejlődik a magyar és a , az MSZMP Központi Bízottszovjet nép megbonthatatlan barátsága és sokoldalú testvéri együttműködése. Egybehangzóan aláhúzták, how teljes egység van közöttük ságának tagja, Magyarország moszkvai nagykövete, valamint a moszkvai magvar nagykövetség számos munkatársa. (MTI) Újabb választási nagygyűlések a megyében Folytatódott a választási nagygyűlések sorozata megyénkben is. A szuloki művelődési házban a barcsi járás országgyűlési képviselőjelöltje, Gombaszögi Jenő mondott beszédet a mintegy 130 főnyi hallgatóság előtt. A többi között a szocialista mezőgazdasággal és a parasztság helyzetével, jövőjével foglalkozott. A pusztaszemesi művelődési otthonban Valter Imre országgyűlési képviselőjelölt találkozott választóival, a Kaposvári Villamossági 'Ivarban pedig a város egyik országgyűlési képviselőjelöltje, Horváth Sándorné mondott beszédet a dolgozók előtt. Helyes és szükséges visszatekinteni a múltra, az eredményekre, mert ez erőt ad, mégis nekünk elsősorban a jelen kérdéseivel és a jövő feladataival kell foglalkoznunk. Van programunk a következő évek tennivalóira, fejlődésünk meggyorsítására. Ennek alapja a népgazdaság harmadik ötéves terve, a gazdasági mechanizmus reformja és társadalmi-politikai viszonyaink további tökéletesítése. Ezt a programot pártunk IX. kongresszusa jóváhagyta, majd a Hazafias Népfront Országos Tanácsa megtárgyalta, . és választási felhívásában az egész népnek elfogadásra ajánlotta. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a választások napján egész népünk szavazatával kifejezésre juttatja, hogy ezt a programot sajátjának tekinti. Feladataink között az első helyen továbbra - is a gazdasági kérdések állanak. Népgazdaságunk fejlődésének alapja a jövőben is az ipar. Korábban mi magunk is sokszor emlegettük, hogy ipar- fejlesztési céljainknak gátat szab az energiahiány. Nos, energiaszükségletünk kielégítését hosszú távlatra biztosítottuk. Harmadik ötéves tervünk utolsó évébe" a Szovjetunió segítségével megkezdjük atomerőművünk fölépítését is. t A következő években további nagy előrehaladást akarunk elérni azokban az Iparágakban ame! vektor Magyarországnak ió lehMősé- aei vannak. Hadd említsek néhány példát. Hazánkban számottevő természeti kincs a bauxit. A Szovjetunióval kötött egyezményünk értelmében a Magyarországról odaszállított timföldből előállított alumíniumot teljes mennyiségben visszakapjuk, s iparunk, népgazdaságunk javára igen előnyösen hasznosíthatjuk. Minden bizonnyal hallottak, olvastak már az úgynevezett autóbuszprogramról. Mit jelent ez? Sokoldalú nemzetközi kooperáció segítségével fokozatos fejlődés után, 1970-től évente már 70C9 autóbusz készül hazánkban. Ehhez elég megjegyezni any- nyit, hogy a legnagyobb európai gyárak termelése sem haladja meg az évi 4000-et. • Továbbra is az átlagosnál gyorsabban fejlődik a vegyipar. Szükség van erre, mert szocialista mezőgazdaságunk még több műtrágyát és növény-védőszert kíván. Világszerte elismert gyógyszeriparunkat továbbra is erőteljesen bővítjük. Fejlődik és korszerűsödik a hagyományos magyar élelmiszeripar. Az ipari termelés fejlesztésében nemcsak a mennyiségi növekedés, hanem elsősorban a minőségi követelmények teljesítése a döntő tényező. Minden termelőszövetkezetnek virágzó, jól termelő, jól jövedelmező nagyüzemmé kell fejlődnie Pártunk legutóbbi kongresszusáról szólva itt a megyében is több helyen — hol tréfásan, hol talán komolyan is — azt mondogatják, hogy az tulajdonképpen »parasztkongresszus« volt. A kongresszus természetesen népgazdaságunk, bel- és külpolitikánk, . társadalmi életünk minden lényeges kérdését megvitatta, és bár nem volt “parasztkongresszus«, helyes és szükséges volt, hogy sokat foglalkozott a mezőgazdaság kérdéseivel, a paraszti élettel. A mezőgazdasági termelés növelése nélkül elképzelhetetlen népgazdaságunk fő ágazatainak arányos fejlődése. Minden termelőszövetkezetnek virágzó, jól termelő, jól jövedelmező nagyüzemmé kell fejlődnitl Kormányunk mát eddig is sok tízezer gépet, több százezer tonna műtrágyát, ezer és ezer új épületet, sok nagyüzemi istállót biztosított ehhez. De a termelőszövetkezetek megerősítésében is a legfontosabb az ember, az, hogy minden szövetkezetnek a közös gazdasághoz ragaszkodó, szakképzett, lelkes, munkabíró tagsága és vezetősége legyen! Ezt a célt szolgálta a kormánynak a kongresszus döntése nyomán bevezetett több intézkedése. A termelőszövetkezetekben végzett munka megfelelő díjazása mellett a társadalom- mét, és együttműködve az álból kiöregedő termelőszövetkezeti gazdákról. Egyes felvásárlási árakat a múlt év elején fölemeltünk, nemrégiben pedig töröltük a termelőszövetkezeteknek azokat a hiteleit, amelyek a szocialista átszervezés, a szövetkezetek megalakulása kapcsán keletkeztek. Mindez lehetővé teszi, hogy a szövetkeztek még jobban gazdálkodjanak. A termelőszövetkezeti tanácsok szerepéről A termelőszövetkezetek gazdálkodásának fejlődése, szervezetük megszilárdítása, tagságuk öntudatának növekedése megteremtette a lehetőségét annak is, hogy a demokratizmus magasabb fokára lépjenek. A tavasszal összeül, az országos termelőszövetkezeti kongresszus, hogy megtárgyalja a termelőszövetkezetek további fejlődéséhez szükséges tennivalókat, és javaslatokat dolgozzon ki az országgyűlés és a kormány számára. A kongresszus megválasztja az Országos. Termelőszövetkezeti Tanácsot is. E2 a tanács, valamint a megyénként megválasztandó megyei termelőszövetkezeti tanácsok látják majd el a termelőszövetkezetek és tagságuk érdekvédelbiztosítási juttatások kitér iesztése és a családi pótlék «melése után bevezetjük az ú i termelőszövetkezeti nyugdíjrendszert. Ez messzemenően gondoskodik a munkálami és társadalmi szervekkel, biztosítják a termelőszövetke- ’éti tagok tényleges beleszólását á mezőgazdaság felada(Folytatás a 2. oldalon)
