Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1967-03-08 / 57. szám

] NŐNAPI CSOKOR AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A Sok műsorszám közt kevés a színvonalas JEGYZETEK A BÖHÖNYEI KÖRZETI VETÉLKEDŐRŐL A KORÁBBI ÉVEK MŰ­SORÖZÖNÉT szerencsésen kezdtük már elhagyogiatniu A kulturális vetélkedő böhönyei körzeti bemutatója ellenpélda. Két helyi KISZ-es műkedvelő együttes és egy tánczenekar kivételével ez a bemutató az úttörők vetélkedője volt Vagyis elmaradtaik, nem vol­tak felnőttegyüttesek. Ez a két körülmény határozta meg a vasárnap délutáni böhönyei körzeti bemutatót Négy iskola úttörőcsapata különböző művészeti ágiakban mérte össze tudását, felkészü­lését ezen. a találkozón. Nagy őrömmel hallgattuk a találkozó legértékföebb műsor­számát, a vésed úttörők Há­rom tavaszt ünnepiünk című irodalmi összeállítását Elmé­lyült rendezéssel, különböző 'irodalmi szánpadi eszközökkel bemutatott hatásos, szép pro­dukció volt ez; a gyerekek érezték, értették, és ezért át tudták adni a gondolatot: a Forradalmi ifjúsági napok gondolatát. Csiszolt, kifejező előadásuk mellett külön dicsé­retet érdemel a kis előadók felelősségteljes komolysága, közösségi érzése. Némi prózai rövidítéssel műsoruk erősebb mezőnyben is heüytálihait. Hasonló témát dolgozott fel a nemesdédiek Történelmi lecke című játéka. Sok len­dülettel, egy kicsit harsányan és egy kicsit sokat is markol­va, itt-ott meghökkentő átme­netekkel és direkt képszerű- segged. De sok, nagyon ked­ves gyerméktánccal is. A rnantanpusztai úttörők Sza­márvásár című jelenetében az előadás kedves, természetes bája feledtette a szövegtudás hiányosságait A dél-dunántúli nyelvjárás tisztasága, ízes szépsége: a »né kertejjen«, »mennyen létániázni«, a -hégyibód vágok« szókapcsola­tok zamata utánozhatatlan: ez így szép és így értékes az ere­deti beszédben. (Milyen kár, hogy ezt elvétve és mindin­kább csak k!’r‘ó'-"mk' ~ >zn hallhat ti!) A két kórusnál . a szólamok együttbangzása nem volt tiszta. Leinteni és újra, tisztán elkezdeni a darabot nem szégyen, a legnagyobb kórusokkal is előfordulhat. Egy hét alatt 59 viharkár 832 000 forint vihar- és üvegkárt térített meg a múlt esztendőben megyénkben az Állami Biztosító, ebből mint­egy 250 000 forintot a ter­melőszövetkezetek kaptak. A múlt napok viharkárai után több bejelentés érkezett az Állami Biztosító fiókjai­hoz. Az ÁB azokat a vihartól származó tetőkárokat és egyéb rongálásokat téríti meg a háztartási és ópüleibiztpsí- tással, illetve a háztáji biz­tosítással rendelkező ügyfe­leinek, amelyeket leg'alább 54 km-es óránkénti sebessé­gű szél okozott A kártérítés a lakóépületben és a vele egy telken épült melléképü­letben keletkezett károkra és a szabályosan fölszerelt te­tő tv-antennákra vonatkozik. Nem téríti meg a kárt, ha az épület elavult, rongáló­dott állapotának következmé­nye. A 200 forinton aluli rongálódásért nem fizetnek, viszont ha a kar meghaladja ezt az összeget, teljes kárté­rítést kapnak a károsultak. A február végi viharok Somogy megyét sem kerül­ték ki. Eddig 59 vihar- és üvegkárt jelentettek be fő­ként a tabi járásból; Népi játék születik Népi játék a televízió tér­hódítása idején? Nem fölös­leges erőlködés ennek föl- élesztése a modern formák közepette? Hadd válaszoljanak erre a gadányiak, akik ezzel a kér­déssel mit sem törődve es­téről estére összegyűlnek alig fél éve felavatott művelődési otthonukban, és nagy lelke­sedéssel készülnek a vasár­napi »ősbemutatóra«, a kör­zeti kulturális szemle mesz- tcgnvői műsorára. Hogyan született a népi játék ötlete? A falu fiatal tanítónője, Kelemen Piroska helyi ha­gyományok után kutatva bukkant rá a -kokasverés« már-már elfelejtett sajátos helyi szokására. Ez a mulat­ságos, játékos vetélkedő tu­lajdonképpen a farsang bú­csúztatása, hamvazószerdái megnyújtása. A régi, barbár eredetű szokás szellemes, harsány fricska a böjti ájta- toskodás formaságainak: A féktelen jókedvvel átmula­tott húshsevókeddi éjszaka után a tréfákat tovább hal­mozva kakast - Topnak a fia­talok. a főtérre viszik, félig elássák, és bekötött szemmel — vetélkedőszerűen —- agyon­verik. A szertartást persze dallal, muzsikával, tánccal kísérik, vaskos tréfákkal fű­szerezik. amiből nem marad­na!: ki az idősebbek sem A születendő népi ’:'ök szerzői maguk a falu lakói: Bódis János, Kiss József, Keller József, Varga József és a többiek, akik siheder korukban még részesei, sőt szervezői voltak e játékos mulattá"! V Szívesen vál­lalkoztál fölelevenítésére. Most már nemcsak a maguk, hanem a nagyközönség szó- sekoztatására is. A színpadra irt népszokás próbái nem hasonlítanak egyetlen más próbához sem. Itt a szöveg — és az ének, a tánc is — estéről estére alakul, változik, csiszolódik. Cjabb és újabb ötletek, for­dulatok színesítik; régi da­lok, rigmusok,. tréfák kerül­nek elő. Szívesen, láthatóan nagy kedvvel játszanak. Hogyne, hiszen saját életük egy mindig kedves élményét élik át újra, sőt fejlesztik tovább, színpadi keretet ad­va a hajdani utcai mulatság­nak. P. U Hamisan végi génekelve azon­ban élvezhetetlen a kórusmű. A TOVÁBBIAKBAN a mű­sor mintegy kétharmad ré­széiben a böhönyei úttörőcsa­pat mutatta be 19 műsorszá­mát verseik, jelenetek, zene- számok, kórusmű vek formá­jában. Teljesen indokolatlan és kezdetben érthetetlen voíit e mű sorszámok özöne. (Vé­letlenül tudtuk mag: a félbe­maradt előző esti (!) helyi be­mutató visszamaradt műsor­számait is ezúttal, a körzeti szemlén pótolták. Jobb elites ve, mán* soha ~~ jelszóval...) A gyerekek fáradtak, indisz­ponáltak voltaik, műsexrszáma- ik pedig kidolgozatlanok, éret­lenek, és többségük őrsi vagy raj foglalkozásra, tehát nem színpadra, nem közönség elé való. Egy kissé úgy tűnt, hogy a körzet községei egy-két ki­választott műsorszámot — de fölkészülten — hoztak szín­padra, a házigazdák viszont válogatás nélkül mindent, ami tarsolyukban volt. A tizenki­lenc közül talán egy-két zon­goraszám — a lárapaiáat le­számítva —, a Vietnami tör­ténet című próza és a Floren- tin Pluiuer balladája című vers előadása emelkedett az elvárható és szükséges színvo­nalra. Műsorválasztásuk is több szempontból fogyatékos volt, de főképpen a tavaszi forradalmi ünnepek gondola­tát hiányoltuk a böhönyei út­törők műsorában. Befejezésül a böhönyei KlSZ-fiataloik irodalmi szín­padának Hazám, hazám című műsorát hallottuk. Hálás té­ma, jó válogatás, fegyelmezett előadás jellemezte az együttes első bemutatkozáséit a zsenge előadókészség megannyi jelé­vel együtt. Oldottabb légkörű, merészebb feladatokkal is biz­tató sikerekre számíthat ez a kezdő irodalmi színpad. Ter­mészetesen szíve joga, milyen csoportokat működtet egy mű­velődési otthon, de ha a népi táncra áldozott energiát is az előbbi munkáiban kama­toztatnák, messzebbre jutná­nak. A tánczenekarra vonatkozó­an: más az, ha talp alá éne­kel vagy muzsikál a zenekar, és más, ha pódiumról játszik. Itt ilyen különbség nem volt, pedig ezt mag kellene követel­ni minden körzeti vetélkedőn. MÉG ANNYIT: adjuk meg a zavartalan előadás lehetősé­gét a függöny előtt is minden versmondónak. A bútorhúzo- gatástól a bábeli zűrzavarig terjedő skála legkisebb moz­zanata is — vasárnap tapasz­talhattuk —, tönkreteheti még a legalaposabban kidolgozott előadást is. WaJJinger Endre Egy csók... és más semmi Eisemann Mihály nevét a mai fiatalok és középkorúak a Bástyasétány 77. című ope­rettből ismerik. A már nem egészen fiatalok viszont em­lékeznek a neves könnyűze­nei szerző fénykorára, a harmincas évekre, amikor szinte sorozatban araitta leg­nagyobb sikereit. Operett és zenés vígjáték dalbetétei slá­gerek voltak — egyfke-mési- ka ma is az — itthon, kül­földön egyaránt Ebben az időszakban írta többek közt az Egy csók és más semmi című zenés komédiáját is Halász Imre szöyegére. Az Egy csók és más semmi szériadarab. Nem több és nem kevesebb azok közül, amelyek a színpad jól is­mert polgári-kispolgárt figu­ráival, a szirupos dalocskák­kal, negédes flörtökkel és enyhén pironkodó, szemérmes pikantériájukkal betöltötték, kielégítették a pesti polgár Ízlésvilágát. Angol vaicer, félhomály, egy ötlet, egy szituáció, egy adag pesti hu­mor — és a közönség tombol örömében. Pontosan ilyen az, amiből tizenkettő van egy tucatban. De hát úgy lát­szik, ez kell. Csirkepaprikás, Duna-parti randevú vagy Egy csók és más semmi: a pesti polgár, ha ezt megte­kinti, eleresztheti magát, és két-három órán át kikapcso­lódik, jól szórakozik. Ez volt és fölmelegítve, újra előad­va is -ea van«. Nincs az a dramaturg vagy rendező, aki az effajta komédiát portala- nítani képes. Félix László meg sem kí­sérelte a lehetetlent. Rende­zését a humor, a helyzetko­mikum és az egykori »nagy« slágerek bázásíeladataira összpontosította. A cselek­mény sokszor vontatott, las­san mászik előre. Igazi bo­hózata helyzeteken csak a második felvonás végétől és a harmadik felvonásban de­rülhetünk igazán. Egy-két hangulatos sláger, sok érzel­mes nagy jelenet, néhány si­keres táncbetét és eredeti öt­let (például a körömreszeflő kettős): ennyi és nem több, és voltaiképpen giccs a ja­vából az Égy csók és más semmi című zenés komédia. Szereplői között ketten ala­kítottak átlagon felül. Kom- lós István a minden hájjal megkent ügyvéd és Szabó Ibi a. dühös nő szerepében. Általában nekik köszönhető az, ahol jót nevethetünk. Anni szerepét Pálfy Aliz, Sándort Rózsa Tibor játszot­ta, a Ms zenekart Rónai Nándor vezényelte. TV. E. iskolai KRESZ-oktatás a csurgói járásban 1700 kisdiák közlekedni tanul — Vetélkedő a tanfolyam végén Az egyre szaporodó gyer­mekbalesetek arra késztették a megyei rendőr- f ókap itány­ULT ES JELEN PÄ®i§! Fotó: Cservenka. ság közlekedési osztályát, hogy az általános iskolák fel­ső tagozataiban megkezdje a KRESZ oktatását. Eddig Ka­posvár és a fonyódi járás is­koláiban ismerkedtek meg a fiatalok a fontosabb közleke­dési szabályokkal. Ennek ha­tása máris érződik: az utób­bi időben a városban és a fonyódi járásban kevesebb gyermek bal esc t történt, min t korábban. A napokban a csurgói járás általános iskoláiban kezdték meg a közlekedési, szabályok oktatását. Inkén, a házi vizs­gán arról adtak számot a tanulók, hogy eredményesen sajátították el és a gyakor­latban is., megfelelően alkal­mazzák a közlekedési szabá­lyokat, Az oktatás ma fejeződik be, ezzel azonban nem zá­rul le a csurgói járásban sem' 4 KRESZ-oktatáS. Isko­lánként két tanuló vetélke­dőn vesz majd részt, hogy eldöntsék: melyik iskolában tanulták meg legjobban a KRESZ-t. A vetélkedőre március 15-én a csurgói Cso­konai Művelődési Ház szín­háztermében kerül sor. A nyertesek értékes ajándéko­kat iapnnk. Az angol leányok ma m*r ne..* x-irAyjiról, ha­nem gc.zdag amerikai vő­legényekről álmodoznod*. Palema, londoni leány is ame'.iloai katonána: adta a szívét és kezét. Összehá­zasodtak. Leszerelése után az ifjú férj visszautazott Amerikába, az asszonyka csak pár héttel később követte. Amikor a nagy tengerjáró hajó partot ért., Palema már messziről megpillantotta férjét. Ha­talmas kosár virággal a kezében állt a parton. Az elsőnek futott le a hajó­ról, és boldogan borult férje nyakába: — Ö, Jimmy, milyen kedves tőled, hogy ennyi virággal vársz — rebegte. — Ne butáskodj, Pale- ma — mondáit rá a férje. — Inkább vedd le a ka­bátod, és segíts árulni! * * * Yves Montand, a híres francia énekes lakásából kilépve odament egy veszteglő gépkocsihoz. A kocsiban szenvedélyesien csókolózott egy fiatal pár. Egy darabig nézte őket, aztán halkan bekopogott. A lobbanékony ■ fiatalem­ber dühösen förmedt rá: —• Mit akar, a rendőr­ségtől jön? — Nem. De... — Mit cfc?! A hölgy talán a felesége? — Nem — de a kocsi az enyém! — felelte za­vartan Montand. * * * Rio de Janeiróban egy csinos senorita három kikosarazott kérője fú­vószenekart alakított. Amikor a lány nemrég férjhez ment, a fiatal pár lakása melletti helyi­séget kibérelték, és most minden este késő éjsza­káig indulókat gyakorol­nak. * * » Egy angol importcég igazgatósága, amely ga­bonaféléket és szójaba­bot rendelt Kínából ■— mint a párizsi Le Mon­de közli —, a pekingi élelmiszerexport-szerve­zettől a következő válasz­levelet kapta: — Uraim! Idézzük Mao Ce-fung elnököt: -Ha az amerikai monopolkapita­listák továbbra is ra­gaszkodnak agresszív és háborús politikájukhoz, eljön a nap, amikor a világ népei felakasztják őket. Ez a sors vár az Egyesült Államok cinko­saira is«. Köszönettel vettük le­velüket, és sajnálattal közöljük: pillanatnyilag nem rendelkezünk szója­babbal. Fogadják őszinte nagyrabecsülésünket. • * • Megbüntették a 2S éves francia biztosítási ügynö­köt, Gilbert Chovnette-t, mert jogosítvány nélkül vezetett gépkocsit. A Le Monde szerint a kü­lönös ebben az, hogy Choutte mindkét keze nyomorék, és ezért nem kapott soha gépkocsiveze­tői jogosítványt. Ennek ellenére több mint 70 000 kilométert vezetett enge­dély nélkül, a legkisebb balesete sem volt, és a legcsekélyebb szabályta­lanságot sem követte el. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogv megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LA .103. Szerkesztőség :■ Kaposvár, Latinka Sándor u 2 Telefon? 11—510. ll—Sli Kiadja a Soinog' megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon U—51S Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvi postahivataloknál és postáskézbesitöknél. Előfizetési díj egy hónapra 17 Index: ?50G7. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. ksrvriKTi'áí-. T .atin ka RÁnríírr Ä

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom