Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1967-03-08 / 57. szám
Sserda, 1967. március 8. 3 SOMOGYI NÉPLAP A Hazafias Népfront Somogy megyei tanácstag jelöltjei KAPOSVÁR varos Csere Lászlónk, a Kaposvári Ruhagyár női saábó munkása; Jordanics József, a Kaposvári Gárdonyi Gém Általános Iskola igazgatója; Kelemen Ferenc, a Kaposvári Villamossági Gyár fődiszpécsere; Sugár Imre gépészmérnök, a megyei tanács vb-elnökhelyettese; Zelcznik , Sándor, az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója; Kellner Bernét, a Megyei Könyvtár igazgatója; Kert Jánosné, a Pamutfonó-ipari Vállalat dolgozója; Rostás Károly, a Somogyi Néplap olvasószerkesztője. KAPOSVÁRI JÁRÁS Szíjártó János tsz-elnök, GöUe; Ezcres Béla oki. mezőgazdasági mérnök, Kapos- puia; dr. Andrásofszky Barna, a mosdóéi gyermekgyógyintézet igazgató-főorvosa, Mosdós; Lakatos Zoltán erdőmérnök, erdészeti üzemegységvezető, Szentbalázs; Szabados Dezső. mezőgazdaság mérnök, az Állami Gazdaságok Somogy megyei Igazgatóságának vezetője; dr. Gelencsér István jogász, pártmunkás; Kiss János, a Bárdibükki Állami Gazdaság igazgatója; dr. Szigethy Gyula ref. esperes; Horváth László tsz-elnök. Nagybajom, Neubauer József fmsz igazgatósági elnök, Hetes; flór- vöth Imre, a községi tanács vb-elnöke, Osztó pán; Kőiétől Józsefné tsz-adminisztrá- tor, Kaposfüied; Valter Ferencié tsz-tag, Felsőmoeso- lád; Sárái Lajos tanár, a megyei tanács vb-osztályve- ísetője; dr. Tarján László. a megyei kórház igaagató főorTABI JÁRÁS Tori«« Magdolna általános iskolai tanár, Karád; Lert- gyel László, a megyei tanács vb-osztály vezetője; dr. Körtén Endre, a Beruházási Bank Somogy megyei fiókjának igazgatóhelyettese, Deák János, a gépállomások megyei igazgatója- Paska Ferenc tsz-elnök, Nagyberény. SIÓFOKI JÁRÁS Dr. Lelkes Ödön , körállat- orvos, Adánd; Kádár Miklós, a Balatonújhelyi Állami Gazdaság főagronórmxsa; Szigeti István mezőgazdasági munkás, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának titkára; Barabás Károly MÁV- állomásvezetö, Siófok; özv. Penczinger Józsefné vállalati pénztáros. Zamárdi; dr. Mohär László, a megyei tanács vb-osztály vezető je; Bognár József tsz-elnök. Balaton- őszöd. FONYÖDI JARÄS Dr. Káldosi Rudolf, a SZOT Üdülési Igazgatósáig vezetője; Suri Sándor munkás, azSZMT titkára; Hegedűs Lajos tsz-elnök, Öreglak; dr. Házfalvi Vilmos köráilatarvo®, Lengyeltóti; Nemes János munkás, az MSZMP járási első titkára, Fáró Józsefné tanítónő, szak- felügyelő, Fonyód; Erdélyi Lajos agrármérnök, foállatte- nyésztő, Balatomíenyves; Pápa János, a megyei tanács vb- osztályvezetője. MARCALI JÁRÁS Fáró László tsz-elnök, Két- hely; Laznicsek Imre, a KI- SZÖV elnöke; Szabó Erzsébet Gizella kórházi vezető nővér, Marcali; Műdig István, a megyei tanács vb-oszitályveze tője; dr. Eckert Zoltán állatorvos, Mesztegnyő; Kiss Sándor- né tsz-tag, Nagyszakácsi; Sier József tsz-főkönyvelő, Böhö- nye. CSURGÓI JÁRÁS Szatmári László, tíz általános iskola igazgatója, Iharos- berény; Bertalan Józse/munkás, az MSZMP járási első titkára; Temesí József, , a MÉSZÖV elnökhelyettese; Bogdán Frigyesné, a községi tanács vb előadója, Zákány; Sási János földműves, a megy« tanács vb-elnökhelyeidőse. NAGYATÁDI JÁRÁS Fiié József, az általános iskola igazgatója, Segesd; Papp Lajos állami gazdasági műhelyvezető, Kutas; dr. Kassai János, a megyei tanács vb-tit- kára; Gajdos László munkás, az MSZMP járási első titkára; Paczek Mihályné boltvezető Nagyatád; Böhm József földműves, a megyei tanács vb-elnöke; Sasvári Ferenc, a konzervgyár igazgatója, Nagyatád. BARCSI JARÄS Mészáros Jánosné, a Magyar Vöröskereszt járási titkára, Barcs; Gruber József isz-el- nök, Babócsa; dr. Várkonyi Imre tanár, a megyei tanács vb-elnökhelyettese; Berki József tsz-elnök, Homdkszeart- györgy; Süveges Sándor munkás, az MSZMP járási első titkára; Mezőfi György ísz- üzemegységvezetö, Poitony. FEGYVERES TESTÜLETEK Milovecz József honvéd alezredes; Gombos Gábor honvéd alezredes; dr. Székely Dezső határőr alezredes. így dolgozik a marcali Járásban az építőipari vállalkozás Már majdnem egész évre szereztek munkát; megkötötték a szerződést javarészt a termelőszövetkezetekkel. Csics- ká Géza, a termelőszövetkezetek önálló építőipari közös vállalkozásának igazgatója bizakodóan hozzáteszi: — Várhatóan az idén is hívnak bennünket magánosok, tsz-tagok, és a földművesszövetkezeteit rendelése ugyancsak növekszik, hiszen tavaly megismerték munkánkat. Valóban: megismerték, ismerik őket a marcali járásnak szinte minden falujában. Négy szövetkezet hozta létre az építőipari vállalkozást, s szakemberei tavaly huszonhat községben dolgoztak. Tegyük hozzá, hogy nem egészen százan tizenegy és fél milliós termelési értéket produkáltak. Ezt csinálták 1966- ban. Persze akkor már jól ment a vállalkozás. A múlt évet a kibontakozás esztendejének tartják. Előtte, az alakulás^ az alapozás és a kezdés évében öt és fél milliónál nem jutottak tovább. Gyakorlatias szervezeti forma Érdekelt, össze, és kikiből tevődik milyen szervezeti rendszerben dolgozik a szakembergárda. Elmondták, hogy szakmánként tömörítik és irányítják munkásaikat. Három nagyobb csoportba tartoznak. A böhönyei Deák Lajos irányítja az ácsokat; Paulusz Márton mesztegnyői és Tóth György marcali művezető pedig a kőművesek irányítója. A segédmunkásokat is magukban foglaló csoportok brigádokra tagozódnak. Hogyan lendül munkába ez az együttes? Most például Vésén dolgozik egy részük. Száznyolc férőhelyes tehénisbállót építenek. Az egyik csoportból hat kőművest meg hét segédmunkást irányított oda a művezető. Januárban elkezdték, aztán az enyhe időben folytatták az alapozást. Köziben négy ácsnak is adott már munkáit a lábazat zsaluzása. Ha a szükség úgy kívánja, mindegyik szakma kap erősítést saját brigádjától vagy csoportjától. Arra törekszenek, hogy erejüket lehetőleg ne kelljen szétforgácsolni, egyszerre csak annyi munkába fognak, ahány építkezésen biztosíthatják a folyamatosságot. Kipróbált gyakorlatuk, hogy amelyik csoport vagy Válogatják a fenyőcsemetéket Serény munka folyik a Dél-somogyi Állami Erdőgazdaság középrigóci erdészetének faiskoláiban. Az egyik csemetekertben Andó Imre erdőművelési műszaki vezető felügyeletével több mint húsz lány és asszony dolgozott A Barcsról és Drávatamásiból jött időszaki munkások egyéves magágyi erdei fenyőcsemetéket válogattak: a mintegy háromnegyed millió csemete közül az erősebbeket erdősítésre szállították szét, a gyengébbeket pedig iskolázásra vitték a Rigóc-patak neíletti csemefcekertbe. A középrigóci erdészet ebben a gazdasági évben új telepítésre 115, pótlásra pedig 15 hektárt tervez különié’e csemetékből. Mintegy 66 hektár fenyőt telepítenek, ennek mintegy 80 százaléka tavasa ültetésű lesz. Februárban három hektár fenyőt ültették. Az időjárás kedvez ennek a munkának, de azért jólesik néha megmelegedni. A fürge kezű munkások erre is gondolnak: idejekorán megrakják a tüzet, s ez arra is jó, hogy délben szalonnát süssenek. Az új mechanizmusra készülnek a barcsi lakatosüzemben Hűvös szél fúj a Dráva felől az ÉM Építőgép-javító és Gépgyártó Vállalat 7. sz. Gyárának barcsi telepén. Pethes Róbert megbízott telepvezetővel, Füle István párttitkárral, Matécz János műhalybizott- sági titkárral a meleg irodában beszélgetünk. Minden mondatból, minden bejlenlésből az új mechanizmus szelleme árad. Fiatalos lob- -gas- sal beszél a fölkészülésről a fiatal technikus, aki itt lett párttag. Megfontolt mondatokban tájékoztat a pártszervezet űj módszereiről a titkár. A műhelybizottság titkára a munkások szemszögéből elemzi a kérdést. Helyrerázódott az üzem Az elmúlt két év volt az erőpróba. A fiatal üzem megállta a helyét, s ezzel megalapozta a jövőjét is Barcson. A környező falvakból, más üzemekből toborozták a munkásokat. Most már összgková- csolódott a kollektíva. — Tavaly forrtak ki az eddig hozott intézkedések, mondhatnám, hogy most kristályosodott ki az üzem. Bebizonyítottuk életképességünket, az idén azonban már tovább kell lépnünk — mondta Pethes Róbert. — Tavaly kezdtünk el behatóbban foglalkozni a gazdaságirányítás rendszerének reformjával a telep szempontjából. Felmértük helyzetünket, lehetőségeinket, tartalékainkat. A pártvezetőség, a párttaggyűlés, a szakszervezeti gyűlés, a termelési tanácskozás visszatérő témája volt az új mechanizmus. — Megvizsgáltuk, milyen dolgozóink szakmai képzettsége, általános műveltsége. A pártszervezet javaslatára megszervezték a gazdasági vezetők a hegesztő- és a műszakira j z-tanf ol yarnot — szól közbe a párt titkár. Az új mechanizmus szellemében tökéletesíti a telep S szervezetét is. A pécsi gyárvezetőivel közösen magállapodtak abban;, milyen alkalmazotti és fizikai létszám szükséges a tavalyinál tízmillió forinttal nagyobb terv negvalósításához. — Megerősítjük a műszaki, a termelési és az ,.rvfőosztályt, megszervezzük a disz pécserszoilgálatot A tliszpécse- rt-k gondoskodnak a munka folyamatosságáról, elhárítják az esetleges akadályokat. Ezáltal operatívabb lesz a munkairányítás, nem kell mindenért a művezetőknek szaladgálniuk — magyarázza a megbízott telepvezető. Ebben az üzemben 32 250 forinttal nő az idén az egy főre jutó termelési érték a tavalyihoz képest. Ezért jegyezte meg a párttitkár: — Csak akkor megy a munka, ha kiszolgálják a dolgozókat S éppen az említett kiszolgálás végett határozták el, hogy hatékonyabbá teszik az osztályok munkáját Ha idejében befejezik a gyártmányok műszaki előkészítését, a leggazdaságosabb anyagnormákat állapítják meg, a legkorszerűbb technológiát, gyár- cásmenetet dolgozzák ki, akkor képes lesz az új szellemben termelni az üzem. Gazdaságosság és minőség Pethes Róbert tréfásan úgy fogalmazta meg, hogy erre a két témára írják a slágert az tóén Barcson. A decemberben megtartott műszaki konferencián, a februári termelési tanácskozásom is erről esett a legtöbb szó. Kétszer amn * oementsiló, darupálya készül 1967-ben, mint tavaly, húszmillió forint értékű alkatrész a beton elemgyártó vállalatoknak, SRK-tetőszerkezet a mezőgazdaságnak, vasszerkezetű >szlop a fővárosnak. Most már megtanulták a munkát, megszokták a rendet a fiatal üzem dolgozói. A következő lépés; hagy sokkal jobb minőségű gyártmányokat indíthassanak útnak, a termelés minél gazdaságosabb legyen. Az idei munkaverseny szintén ugyanerre irányul. — Huszonnégy szakmunkást veszünk fel, többségében vas- szerkezeti lakatosokat. Ha jelentkeznek ívhegesztők, nekik .is tudunk munkát adni. A létszám emelésével a minőség javítását szeretnénk, elér- nL Az idei nagyobb feladatoknak csak megfelelő szak- nunkásállománnyal felelhe fűink meg, éppen ezért kívánunk változtatni a szak- és a betanított munkások arányán :iz előbbiek javára. Házi munkásutánpótlás, hogy hét ipari tanulónkat átminősítettük a fizikai állományba — magyaráztá Pethes Róbert Gyorsabban és jobban A műszaki osztály a korszerű gyártásmenet és technológia kidolgozásával segít a munkásokat. Gyorsabban és jobb minőségben készülhetnek így a cementsilók, a darupályák stb. S egyúttal csökken az önköltség is. Matécz János megemlítette, hogy a 120 Mp-os cementsilót húsz százalékkal kevesebb munkaóira alatt készítik eL A magasított lábat most 170 óra alatt csinálják meg a korábbi 370 óra helyett Amióta célgépeket szerkesztettek a darupályák gyártásához, negyven százalékkal csökkent a munkaráfordítás. — Időt, embert, munkabért, energiát takarítunk meg — mondta a párttitkár. Sok kifogás hangzott el a cemen(silók minősége miatt A röntgen kimutatta, hogy csak a védőgázas ívhegesztéssel ' felelhet meg az üzem a varrat minőségi követelményének. Az egyik ívhegesztőt, a villanyszerelők brigádvezetőjét elküldték tapasztalatcserére a Ganz-MÁVAG h£d- gytárába. A pécsi gyár most dolgozza ki a védőgázas ívhe- fesztés bevezetését. A máso- iik félévben biztosan megkezdődik a fejlettebb módszer alkalmazása. — Minden brigádban dől gozik kommunista, az ő révükön valósítjuk meg elképzeléseinket — magyarázta Füle István párttitkár. — A decemberi taggyűlésen minden oárttagoak adtunk megbízatást. Ök felelnek érte, hogy műszak után mindenki elrakja szerszámát, kiválogassák a még használható anyagot, ázelőtt előfordult, hogy a takarító a szemétbe dobta a földön heverő értékes anyago kát Nem ülnek ölbe tett kézzel a barcsiak. Készülnek az új nechamizmusra. Lajos Géza jrigád elkezdett egy építkezést, az ott dolgozik a befejezésig. Kőművesek mondása szerint: aki megcsinálta a jó munkát — a jó keresetet adó falazást —, az csinálja meg a rosszat is, amiben kevesebb a pénz; a kiegyenlítődésnek ez a módja. Első helyen a tsz-munkák A marcali, a böhönyei, a mesztegnyői és a kéthelyi termelőszövetkezet a vállalkozást 1965-ben azért hozta létre, hogy elsősorban saját maguknak, illetve más közös gazdaságoknak dolgozzon. Ha marad rá ideje és ereje, akkor vállal, kozhat községfejlesztési feladatokra, lakásépítésre, vagy elfogadhat földművessaövetfce- zeti megbízást is. Ami a sorrendet illeti, tartja is magát ehhez a vállalkozás. Termelőszövetkezeti közös gazdaságokban tavaly 29 új épületet emeltek, és hetet felújítottak. Termelési értékben ezek bekerülési összege a nagyobb hányad. Mi dicséri kezük munkáját a tsz-majárókban ? Tavalyi legnagyobb vállalkozásként megépítették a somogysárrts or i százas Bövendékmarha-istál- lót; számottevő tétel az ugyancsak sámsoni és a vései sertéshizlalda; tető alá hozta;? űj borjúnevelőt Vésén és Mész- tegnyőn; dohánypajtát készítettek Pusztakovácsiban és Csákányban; a varasaiéi és a szőkedencsi fiaztató, a horvát- kúti lóistálló meg nyolc helyen gépszín és tizenkét szövetkezetben góré építése szerepel a tavaly megvalósított létesítmények jegyzékén. Emellett gazdasági épületek átalakítása, javítása, rendbe hozása is adott munkát nekik Égető gond megoldásából vállaltak részt azzal, hogy megépítettek a járás falvaiban 14 családi házat. Kisebb gazdasági épületekre is kaptak megbízást. Földművesszövetkezeti beruházásból leginkább raktárak létesítésére vállalkoztak. Jövedelmező gazdálkodás Csicskó Géza Igazgató nagy megegéledéssel beszél az építtető termelőszövetkezetek gondosságáról. Tavalyi tapasztalatokról szólva hangsúlyozza, hogy a Somogy megyei Beruházási Iroda is mindent megtett az építkezés zavartalanságának, a beruházási program hiánytalan megvalósításának biztosításáért. Az együttműködést illetően: a marcali feäsz- szel állnak kapcsolatban, mert festőjük és vízvezeték-szerelőjük van ugyan, de a bádogos- munkát meg a villanyszerelést a kisipari szövetkezet végzi al- vállkozásban. Két év gyakorlati tapasztalataival gazdagodva kezdték az idei munkát. Amint az időjárás engedte, késedelem nélkül munkához láttak. A vállalkozás mindenképpen tartani akarja az építkezések megszabott ütemét Határidős feladataink pontos és gondos elvégzésével növeli a szövetkezetek termelési lehetőségeit. Megtalálja számítását ebben a munkában. A múlt évet '01 000 forintos jövedelemmel :árCa. Tartalékolt belőle any- ayit, hogy gyarapíthatja fölszerelését, és munkásai i biztosan számíthatnak erre az egyre erősödő, mindjobban megszilárduló szövetkezeli szervezetre. Kutas József A Kaposvári Textilruházati Ktsz fehémemű-konfékei ós ü em'-be két műszak me irtó'tisa miatt f"l ételre er s szakképzett, h el ••'b eli fehérnemű-varrónőket Jelentkezni lehet Kaposvár, Április 4. utca 1. sz. alatt. (4570)
