Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1967-03-07 / 56. szám
Kedd, 1967. március 7. s SOMOGYI NÉPLAP HARMADSZOR JELÖLTÉK AKÁRHOGY NÉZZÜK IS, nyolc év nagy idő, különösen, ha szívós, lelkiismeretes munka van mögötte. Özvegy Penczinger Józsefné, az Észak-somogyi Állami Erdő- gazdaság központi pénztárosa munkahelyén is, társadalmi tisztségeiben is úgy tevékenykedett, hogy joggal tekintheti eredményesnek az utóbbi nyolc évet. Tanult: hogy munkáját minél jobban , elláthassa, három éve képesített könyvelő lett Korábban megyei tanácstagi megbízása mellett beválasztották, a községi. tanácsba, is. Ezenkívül sokat dolgozott népi ellenőrként. Jelenleg a vállalat központi párta lapszervezetének titkára, és tagja a járási pártbizottságnak. Balatonendréd, Za- márdi és Balatonföldvár egy hónappal ezelőtt harmadszor jelölte megyei tanácstagnak. VÁLASZTÓI JÓL ISMERIK. tudják, hogy becsülettel képviselte őket az elmúlt nyolc év alatt a megye legnagyobb tanácskozó testületében. Azonkívül, hogy hivatali munkáját rendesen elvégezte, mindig volt ideje arra is, hogy meghallgassa a hozzáfordu lókat. — A fogadónap olyan, mint az orvosi rendelés: az emberek különféle bajaik orvoslása végett jönnek, és nincs mindig mód arra. hogy nyomban kielégítő választ kapjanak. Jobbnak tartom, ha külön keresnek föl. Különben hogyan is várná meg valaki a legközelebbi fogadónapot, ha elintéznivalója sürgős, nem tűr halasztást? — mondja Penczingemé. Legszívesebben a balaton- endrédí művelődési otthon építésére emlékezik viasza. Amikor a tsz megalakult, nem volt akkora terem a faluban, ahova egybehívhatták volna a tagságot A megyei tanácstag javaslatára százezer forinttal nekivágtak, és a község összefogásával, ha nehezen is, de megépítették az új művelődési otthont. A balatonendrédiek jól ki is használják ezt az épületet. Ilyenkor érzi az ember, hogy érdemes volt agitálni, segíteni, hogy nem veszett kárba a fáradsága. ■— Mit mutat a nyolc év mérlege? — EGYRE KEVESEBB EGYÉNT SÉRELEMMEL, panasszal fordulnak hozzám. Az első négy évben munkámnak még több mint kétharmadát ez kötötte le. Mostanában ilyen problémákkal jönnek: szervezzük meg a belvizek elvezetését, létesítsünk gázcseretelepet stb Ezek mind egy-egy nagyobb közösség érdekeit szolgálják. Penczinger Józsefné olyan tekintélyre tett szert választókörzetében, hogy nemegyszer családi ügyek elintézéséhez is kérik segítségét. A sokrétű feladatok megoldására szívesen vállakozik. — Azt is lehet mondani, hogy beletanultam. A megyei tanács ülésein kívül, ha tehetem, a községi tanácsülésekre is elmegyek. Tudni szeretném mindig, melyik faluban mi a legfontosabb tennivaló. A termelőszövetkezetekben örvendetesen sokat javult az ügyintézés — állapítja meg Penczingerné. — Erre lehet következtetni abból, hogy a korábbi évekhez képest szinte elenyésző kevesen fordulnak hozzánk tanácsért ügyük elintézéséhez. Egyre kevesebb sértődött, elégedetlen ember keres föl. Igaz, ez részben a legújabb intézkedéseknek tudható be. MUNKAHELYÉN, az erdőgazdaság központjában mindig akad egy-egy üres szoba, ahol beszélgethet azokkal a választóival, akik ügyes-bajos dolgaikkal fölkeresik. Ha munkája engedi, ide húzódik félre, hogy alaposan tanulmányozhassa a megyei tanácsülések napirendi fontjait. Napokat áldoz a már megtárgyalt témák elemzésére is. özvegy Penczinger József- ' né örömmel vette tudomásul, hogy választókerületében továbbra is ragaszkodnak hozzá. A bizalmat az elmúlt nyolc évhez hasonlóan a közért vállalt áldozatos munkával szeretné meghálálni. Nagy József ' Csak Szenna felől fújjon a szél. Rend van a kaposszerdahe- lyi téglagyárban. Ez nem lepett meg, ugyanis a Somogy— Zala megyei Tégla- és Cserép- ipari Vállalat vezetői arról tájékoztattak, hogy a gyár vezetője, Takács Irén mindent megtesz aíz üzemért. Az irodában találtuk. Nagyon egyszerű, közvetlen. — 1949-ben kerültem ide — mondta. — Engem küldtek ki, hogy államosítsam a gyárat. Az igazat megvallva, sírva jöttem ide. Én sem az államosításhoz, sem a téglagyáirtáshoz nem értettem semmit. Aztán hamar felszáradtak a könnyeim, összeszedtem magam. és elhatároztam; igyekszem ennek a fontos megbízatásnak a lehető legjobban eleget. tenni. Aztán az üzem vezetője lettem. Tanultam a téglakészítést. Az emberek mellém álltak, segítettek. Tizenhét év alatt a szívemhez nőtt a gyár. — Akkor volt, vagy mos: van nehezebb dolga? — Akkor talán nsihezebb volt, hiszen nem ismertem a téglagyártást. De ma sem könnyű. Alihoz, hogy az éves tervet valóra váltsuk, s hogy gazdaságosan dolgozzunk, minden erőnkre szükség van. Ma tízszer annyi tégla készül itt, mint a felszabadulás előtt. Ebben a gyárban egyébként különösen nehéz a megnövekedőit feladatokat végrehajtani, mert kicsi a hely. Ez akadály" a szárításnak. Ha a szárítás nem megfelelő — minden téglás tudja —, döcög az égetés. — Múlt évi tervüket ennek ellenére valóra váltatták. — Igen, sőt túl is teljesítettük — mondta. — A tervezett hárommillió helyett 3 048 000 ■téglát készítettünk. Hasznos elképzelések Berzencén összedolgozik a Búzakalász és a Jobb Elet Tsz A falu két termelőszövetkezetének helyzetét tárgyalta meg a közelmúltban a bárzenééi községi pártalapszervezetek csúcsvezetősége. A tanácskozáson arról esett a legtöbb szó, hogyan lehetne jobban, okosabban együttműködni. A szövetkezetek kommunistái több, könnyen hasznosítható javaslatot tettek az együttműködésre. A javaslatokat tettek követték. A Jobb Élet Termelőszövetkezet nagyobb gépparkkal és jobb műhellyel rendelkezik, mint a Búzakalász Tsz. A két szövetkezet megállapodást kötött, hogy ezentúl a Jobb Élet gépműhelyében javítják, illetve újitják fel a munka- és erőgépeket. A Búzakalász Tsz-nek mindössze hat erőgépe van, ezért fölösleges lett volna fejleszteni műhelyét. A megállapodás megkötése után két szakembere átment a Jobb Éet Tsz gépműhelyébe. A Búzakalász viszont azt vállalta, hogy ezentúl elvégzi az összes bognármunkákat is. Megfelelő műhelyük & jó szakembergárdájuk lehetővé teszi ezt Az Országos Terményraktározási Vállalat a közeljövőben adja át bárzenééi raktárát a Búzakaláisz Tsz- nek. Ezt a raktárépületet is közösen használja majd a két szövetkezet. A csúcsvezetőség tanácskozásán hangzott el az a javaslat, hogy jó lenne közös fűztelepet létesíteni. így a tsz-ta- gok egy részét télen is tudnák foglalkoztatni. i barcsi futsz szakcsoportjai felkészültek az idei termelésre (Tudósítónktól.) A barcsi fensz körzetében is felkészültek a tavaszra a házi kertek és gyümölcsösök tulajdonosai. Növényvédelmi társulás működik Rinyaújlak, Drá- vaszentes és Somogytamóca községben. Az fensz jól megszervezte a tavaszi növényvédelmet, s együttműködik a helyi tanácsokkal azért, hogy miné több egészséges gyümölcs teremjen. Az fensz vezetői ebben az évben 20—30 mázsa szamócatermést várnak az egy évvel ezelőtt alakult társulástól. Körülbelül ugyanannyi termésre van kilátás a szakcsoport málnásában la A múlt évben megalakult a gombatermelő és a csuhéfonó társulás, ennek eredményei kezdetlegesek voltak. Az idén remélhetőleg sokkal több hasznot hoznak a szövetkezetnek és természetesen saját maguknak is. A nyúltenyésztós a barcsi körzetben is egyre terjed. Tavaly csak 16 mázsát adtak el, most viszont már 40 mázsára szerződtek a szakcsoport tag- !■». Említésre méltó az is, hogy a nemrég Csökön yavison tán megalakult két baromfitenyésztő társulás 100 000 db tojás átadását vállalta erre az évre. A szövetkezet két méhész szakcsoportja pedig 124 mázsa méz átadására szerződött. A szakcsoportokba és társulásokba tömörült tagokon kívül másakkal is szerződött a barcsi fensz. A járási székhely zöldségellátásának segítésére például 13 holdon termeltet zöldségféléket. Ugyancsak szerződtek 70 mázsa bab szállítására, és folyik a selyemgubó szerződéskötése is. (5588) LÁNC, LÁNC, ESZTERLÁNC Az Eszterlánc gyermekszínpad bemutatójáról Csak üdvözölni lehet azt a kezdeményezést, amelyből megszületett Kaposváron az Eszteflánc gyermekszínpad. A vállalkozás annál is figyelemreméltóbb, mert a gyermek- irodalomban és tolmácsolásában még mindig hiányosságok vannak. Ügy látszik, mintha elveszett volna a kapocs a szerzők és a gyermekek között. És ez elsősorban a színpadi művelt hiányában mutatkozik meg. Versek valahogy még csak vannak. Hogy gyermeätszinpad született Kaposváron, az egy lehetőség a meglevő és előadásra is alkalmas művek bemutatására, és talán egy lépcsőfok az újabb darabok sürgetése felé. Csöndes izgalommal készült az Eszterlánc gyermakszínpad az első, még csak inkább háza bemutatkozásra. Barátok, ismerősök segítettek a vállalkozás eredményessé tételében. Az előadás nézői talán nem is sejtik, mennyi fáradság, munka rejlik a színpadon, persze már nem is nagyon vehető észre abban a formában, mert teljesen átalakult játékká. De eddig hosszú út vezetett Az apró és nagyobbacska gyerekek megejtő érzékkel mozogtak a színpadán, természetes volt megjelenésűk, játékuk. Ez annak is tulajdonítható, hogy a produkció éretten került színpadra. Az Eszterlánc gyermekszínpad irodalmi színpad jelleggel szerkesztett Okos Domonkos című műsorában egyik legrangosabb költőnk, Zelk Zoltán gyermekversei kaptak helyet és két mesejáték. A válogatás érdekesen vetette össze a gyermeki világ valós és mesebeid tájait, s mindennek szép keretet adott a többi ismert, népszerű gyermekjáték, egyebek között a Lánc, lánc, eszterlánc. Itt említem meg, hogy a műsor egésze több dales zenebetétet igényel, ezzel még hangulatosabbá válhat az előadás. Újvári Jenőné, az együttes vezetője gondos rendezői, pedagógiai munkát végzett Létszák kezének simítása a gyermekek mozgásán, instrukciója, nevelőmunkája a beszédtechnikán, -kultúrán — szépen beszélnek a szereplők —, s játék- harmóniát is tudott teremteni a színpadon. Elsősorban az ő tevékenységét emeljük ki a sikeres produkció értékelésekor. Szépek voltak a jelmezek is, melyeket Göncz Józsefné tervezett Még Honty Márta díszletei részesei az eredménynek Reméljük, nem késik sokáig a gyermekszínpad második, aztán a többi előadása, örömmel várjuk az újabb bemutatkozást Nem tartozik szorosan a gvermekszinpsd bemutatójához, mégis megemlítjük az előcsarnokban rendezett kiállítást. Szép gyermekjátékokat készítettek az óvónők. Hangulatukban, tartalmukban ezek a játékok is a gyermekekhez szóltak. S bizonyára élményt is adtak. Korányi Barna A tavasz küszöbén Mikében Készülődnek a tavaszra a mikéi Rákóczi Termelőszövetkezetben is. Az irodai beszélgetések témája most már nem a zárszámadás, hanem a mezei tennivalóik sokasága. Frank Gyula elnök, Pitz Géza párt- titkár és Tóth Zoltán főagro- nómus a kinti munkákról tájékoztatott bennünket. A műtrágyázást még a fagyos földeken' kezditek februárban, s most is három gép végzi ezt a munkát A 75 hold zab vetésével a múlt héten végeztek, a többd tavaszi alá hét traktor készítette a talajt. Ebbe a szántásba csáliagfürtöt vetnek. A 300 hold burgonyából 160 holdat előhajtatott gumókkal akarnak beültetni, s 100 holdra elegendő gumó előhajtatása máris folyik. Még további 60 holdra való gumót hajtatnak. Amíg a kertészetben a melegágyakat készítik, a legelőn javában vágják a tüskét, tisztítják a gyepterületet. Még az ősszel és a télen kiszórták a műtrágyát, 150 holdon állami támogatással nagy adagé műtrágyával javítják a füho- zamot A gazdák a kijáró jószágállomány arányában vesznek részt a legelőtisztításban, kétnapi munkájukért nem kapnak térítést, csak az azon tűi teljesített legelőiisztítáeért írnak jóvá nékik munkaegységet Az erdőn még favágókkal találkozni, s szállítják is mindjárt a szerfának valót a szövetkezet építkezéseihez, hogy az ácsok kifaraghassák. Három, összesen 30 hold dohány termését befogadó pajtájuk, egy itatásos borjúnevelőjük épül szövetkezeti kivitelezésében, ahhoz hordják a fát. S a tavasz küszöbén máris itt van az első probléma: a hitelből készülő pajtákhoz nem tudnak nádtetőt szerezni. A hitelfolyósítás alapjául szolgáló költségvetésben nádtető szerepel, nádat viszont nem kap a szövetkezet. Vajon hogyan oldják meg ezt a problémát? Ez a beruházásokat illetően semmiképpen sem mondható biztató kezdetnek. Meghűlés, influenza ellen védje egészségét! Fogyasszon C-vitaminos 00 00 Árusítják: élelmiszer és gyógynövény szaküzletek — Milyen módszerrel dolgoztak? — Nagy, hellyel rendelkező gyárakban hosszú ban.,ettaso- rck vannak. A bankettek elejéről a kemencébe vitt tégla helyére azonnal visznek újabbat. Mire a sor végére érnek, az elején már kiszárad a tégla. Mint említettem, mi helyhiány miatt így nem száríthatunk. A kis területen úgy kell elhelyeznünk a téglát, hogy a lehető legrövidebb idő alatt alkalmassá váljon égetésre. A bankettákat úgy rakjuk, hogy mindig legyen elszállításra alkalmas téglánk. Arra ügyelünk, hogy a Szenna felől jövő szél jól érje őket. Ez szárít legjobban. Sokszor fel is sóhajtunk, csak Szenna felől fújjon a szél. Aztán igyekszünk az időjárásnak megfelelően termelni. Ha kedvező az idő, megugrunk. Arra ügyelünk, hogy az elemi kár minél kisebb legyen. Persze szakmai fortélyokkal mindent nem lehet elintézni. Fontos, hogy a munkások jókedvűen dolgozzanak, megtalálják számításukat. Erre mindig nagyon ügyeltem. Sokat tartózkodtam közöttük, tájékoztattam őket mindenről. Délben meg szoktam mondani, menynyit termeltek délelőtt. Mindig tudták, mennyit kell még dolgozni ahhoz, hogy a napi tervet teljesítsék. Szokták is mondani ilyenkor, no, hajtsunk rá gyerekek, akkor meglesz délután a háromezer tégla meg a napi hatvan forint kereset. S végül, de nem utolsósorban az élső félévben igyekeztünk a tervezettnél jóval több téglát készítem. Szerintem ez szükséges ahhoz, hogy a feladat végrehajtását biztosra vettessük. A második félévben ugyanis már egy kissé elfáradnak a gépek és az emberek. Emiatt több a kiesés, mint az első félévben. Ha az év első felében a munka nagy részét elvégezzük, a kiesés már nem hozhat zavarba bennünket Ügyeltünk arra is, hogy gazdaságosan dolgozzunk. A vállalat különféle mutatók közlésével hozzásegített bennünket a tisztán látáshoz. Véleményem szerint azonban e mutatókból néhányat elhagyhatnának. Helyettük jó lenne, ha az ezer téglára jutó önköltséget közölnék. Kimentünk a nagy teremhez hasonló, magas partial körülvett gyárba. — Az idén is a tavalyi szempontok alapján dolgoznak? — Igen. Ebben az évben 3 100 000 téglát kéül gyártanunk, tehát többet, mint tavaly. Most még inkább szükség van a gyors szárításra, a termelés idejében való megkezdésére, a jó idő kihasználására, az emberek tájékoztatására. Mihelyt lehet, begyújtjuk a kemencét. Megtettük a szükséges előkészületeket. A gépek készen állnak az indulásra. Elvégeztük a kemence karbantartását is. A föld egy részét már kitermeltük. Ezzel meggyorsítjuk a munkát. Mihelyt a fagy megszűnik, elegyengetjük a talajt, átrakjuk a bankettát, hogy a nyers, tégla szép, formás legyen. — Ez a kis gyár nagyon szép téglát készít — szólt közbe a vállalat gépészeti csoportjának egyik dolgozója. Azt is megállapította, hogy a téli nagyjavítást a munkásvédelmi előírásnak megfelelően végezték el. Továbbá, hogy a földet lépcsőzetesen bányiisz- szák ki. Ezzel megelőzik az omlást. Takács Irén minden kis zugot megmutatott, s közben egyre arról beszélt, hogyan akarják a feladatot végrehajtani. Az iroda mellett levő kis lakás előtt így szólt: — Ha szükség lesz rá, még ide is rakunk téglát A lakó kisgyerekének valamivel kevesebb lesz a játszótere, de hát a szülők is megértik, hogy minden talpalatnyi helyre szükség van. Elnéztem, amint a napfényben lelkesen beszélt Szenvedélyességét, munkaszeretetét csak becsülni lehet — gondoltam. Talán áldozatkészségéért tiszteli, s hallgat rá az a harminc ember is, akinek a nagy munkában karmestere. Szegedi Nándor
