Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1967-03-04 / 54. szám

T1LAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI ÁRAi 50 FII LÉR Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MÉGyÉ,6T^NÁ0$ LAPJA Megyei fanácseintfkifk értekezlete Q Pcaricamefsffbeni Március 22-e—április 3-a között tartják alakuló ülésüket az új tanácsok Pénteken a Parlamentben értekezletet tartottak a fővá­rosi, megyei, megyei jogú vá­elhangzott javaslatok fel­dolgozásával, és ke;.* r- nek hozzá azoknak az valóra váltják. Már most is sok a. jó szövetkezet ebben a galmunk, amely az elmúlt ti­zennyolc évben megerősödött, róíába sodorná az XXIV. évfolyam 54. szá u. 1967. március 4., szombat r "‘;V/ Együtt dolgozunk választóinkkal Somogyért, az egész országért Losonczi Pál elvtárs beszéde a kaposvári választási nagygyűlésen Pénteken délután válasz­tási nagygyűlést rendezett a kaposvári Csiky Gergely Színházban a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Kaposvári Városi és Kaposvári Járási Bizottsága meg a Hazafias Népfront kaposvári városi és járási bizottsága. A nagy­gyűlésen részt vett Losonczi Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagja, földművelés- ügyi miniszter, a Somogy megyei 3. sz. választókerület országgyűlési képviselőjelölt­je; az elnökségben foglaltak helyet: Németh Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, Böhm József, a megyei tanács vb- elnöke, országgyűlési képvise­lőjelölt, Somogyi József, a városi pártbizottság első tit­kára, Dombóvári László, a járási pártbizottság első tit­kára, Szőke Pál, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának vezető titkára és Bernáth Ferenc, a mosdósi Alkot­mány Tsz elnöke, a megyei párt-végrehajtóbizottság tag­jai; az elnökség tagjai voltaik továbbá Varga Károly, a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának titkára, dr. Guba Sándor, a Kaposvári Mező- gazdasági Technikum igazga­tója, országgyűlési képviselő- jelölteik, s a város és a járás gazdasági, társadalmi életé­nek számos képviselője. A nagygyűlés — amelyen a város ipari üzemeinek, vállalatainak, intézményeinek, párt-, állami és tömegszerve- zeteinek képviselői, valamint a járás községeiből érkezett küldöttségek vettek részt — a Himnusz hangjaival kezdő­dött. Megnyitót Somogyi Jó­zsef elvtárs mondott, majd átadta a szót Losonczi Pál elvtársnak, a nagygyűlés szó­nokának. — Tisztelt választási nagy­gyűlés, kedves elvtársnök, elvtársak! Nemrégiben fejeződtek be országszerte a jelölő gyűlé­sek. Azóta a párt és az ál­lam vezetői, a jelöltek gyű­léseken találkoznak a vá­lasztókkal: számot adnak az eddig végzett munkáról, és ismertetik a további felada­tokat. Ezeket a gyűléseket az ország minden részén olyan nagy érdeklődés kíséri, mint itt, Kaposváron. Losonczi élvtárs ezután a felszabadulás óta elért gaz­dasági és kulturális eredmé­nyekről adott vázlatos átte­kintést. Ezzel összefüggésben beszélt a mezőgazdaság szo­cialista átszervezéséről, a me­zőgazdasági termelés növeke­déséről. — Sokan vitatták határainkon kívül is — mon­dotta — az átszervezés szük­ségességét. Különösen a Sza­bad Európa Rádió gyászma­gyarjai voltak azok, akik úgy vélték, hogy az egyéni pa­rasztság látná el megfelelően az országot élelmiszerrel. Azt is híresztelték, hogy a szö­vetkezetbe lépett parasztok­nak elment a kedve a mun­kától. és műveletlenül hagy­ták földjeik nagy részét. Ez­zel szemben az az igazsí v hogy a mezőgazdasági terme­lés az átszervezés óta növe- kedeti. Ezt nem lehetett vol­na megtenni, ha a parasztság nem fogadja el, nem támo­gatja a párt szövetkezeti po­litikáját. A továbbiakban a naffyvvű- lés szónoka a gazdaságirányí­tási rendszer tervezett re­formjáról beszélt, és kiemel­te, hogy az új mechanizmus bevezetése a gazdasági mun­ka nagyobb hatékonyságát te­szi lehetővé. Hangsúlyozta, hogy ez nemcsak gazdasági, hanem nagyon fontos politi­kai kérdés is, liiszen jobban igazodik majd a szükségle­tekhez a termelés, és az üze­mi önállóság növelése a szo­cialista demokrácia elveinek gyakorlati megvalósítását eredményezi. Ezzel kapcsolat­ban a mezőgazdaság irányí­tásának változásáról külön is megemlékezett. — A szövet­kezeti parasztok már eddig is úgy éltek, ahogyan dol­goztak. Ez az érdekeltség azonban nem volt teljes és kielégítő: a szövetkezetek döntő többsége bevételeiből nem tudta fedezni kiadásait Ebben leginkább az árarányta­lanságok játszottak közre. A múlt év elejétől néhány me­zőgazdasági termelvénynek magasabb az ára. A termelő­szövetkezeti tervezés is kor­szerűsödött Az azóta szer­zett tapasztalatok azt mutat­ják, hogy javultak a szövet­kezetek gazdálkodási lehető­ségei. Ami a termelési szer­kezetet illeti, lényegében azo­nos a korábbival, de nagy • eredmény, hosy az önállóan készített terveknek nagyobb a realitása. Ezek az intézke­dések a tervezett további rendelkezésekkel együtt hoz­zájárulnak ahhoz, hogy a mezőgazdaság mind többet és többet adjon a belső ellátás­ra is és ezen felül exportra is. — Ebben az évben tartjuk a termelőszövetkezetek első kongresszusát. Ezen megvi­tatjuk majd a termelőszövet­kezetek gazdálkodásával, mű­ködésével összefüggő legfon­tosabb kérdéseket. Bízunk abban, hogy a kongresszus elősegíti a demokratizmus erősödését, az önállóság fo­kozását, el akarjuk érni, hogy a szövetkezetek egyen­rangú partnerek legyenek azokkal a vállalatokkal szem­ben, amelyeknek árut ter­melnek; célul tűztük ki. hogy a növénytermesztésen és az állattenyésztésen túl más te­vékenységben is foglalkoztat­hassák tagjaikat megélheté­sük nagyobb biztonsága érde­kében; a munkadíj garantá­lása szintén ezek között a célkitűzések között szerepel. — A termelőszövetkezeti kongresszus pártunk kilence­dik kongresszusának ajánlása szerint állást foglal majd a létrehozandó termelőszövet­kezeti szövetségek működésé­nek irányelveit illetően is. A területi szövetség érdekvédel­mi, érdekképviseleti feladato­kat látna el, megbízás alapján mindazzal foglalkozna, amit a szövetséget létrehozó tsz-ek szükségesnek tartanak. Teen­dői között a tervek szerint fontos helyet foglal majd el a szövetkezetek együttműködé­sének szervezése, jogvédelmé­nek ellátása, s emellett szo­ciális, jóléti feladatokat is ma­gára vállalhat. Bízunk abban, hogy termelőszövetkezeti moz­megszílárdult, eredményesen hasznosítani fogja mindazokat a lehetőségeket, amelyek előt­te most és a jövőben feltárul­nak. A megye helyzetéről szólva elmondotta: — Megragadott engem is a jelszó: Tegyünk többet Somogyért! Jóleső ér­zéssel hallottam, hogy jelölő gyűléseken — például Kadar- kúton — is ebben a szellem­ben beszélt több felszólaló. Ez a mozgalom, amelynek célját az idézett jelmondat fejezi ki, Budapesten is kezdi éreztetni hatását; a somogyiak azt hir­detik, hogy fogjunk össze me­gyénkért. De nézzük csak, szo­rul-e segítségre ez a megye? Lakód városon és falun egy­aránt szorgalmasak. De vál­tozatlanul Somogybán legala­csonyabb a népsűrűség. A be­ruházások tekintetében a me­gyék között az utolsó előtti helyén áll. A népességnek az országos harminc százalékkal szemben itt ötvenkét százaléka foglalkozik mezőgazdasággal. Ezért tovább kell folytatni a megye iparosítását, hiszen az ipar fejlesztése nélkül a me­zőgazdaság sem fejlődhet kel­lően. Az a cél, hogy a meg­levő ipari üzemek rekonstruk­ciója mellett új üzemek is települjenek oda, ahol meg­van a nyersanyag is, és ahol nagyok a foglalkoztatási gon­dok. A megye mostani veze­tőinek határozottságát ismer­ve bizonyosra vehetjük, hogy a kezdeti sikereket további eredmények követik ezen a téren is a jövőben. A Politi­kai Bizottság határozata vilá­gos távlatot adott Somogynak. — A mezőgazdaság fejlesz­tésében ugyancsak jelentős feladatok várnak Somogyira. A termelőszövetkezetek erősíté­sére, további fejlesztésére ha­ladó hagyományai is kötelezik a megyét. 1919-ben, a Ta­nácsköztársaság idején ha­zánkban elsőként itt alakultak termelőszövetkezetek. A pa­rasztok szép, szorgalmas, kö­zös munkájáról Móricz Zsig- mond megkapó írásokban tá­jékoztatta az ország közvéle­ményét. Ami annak idején a mártíroknak nem sikerült, azt fiaik napjainkban sikerrel rosi tanácsok végrehajtó bi­zottságainak elnökei. Részt vett a tanácskozáson Kiss Ká­roly, az Elnöki Tanács titká­ra és Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Eőtitkára. Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese időszerű belpo­litikai kérdésekről tájékoztat­ta a megjelenteket, majd dr. Dallos Ferenc, a Miniszterta­nács Tanácsszervek Osztályá­nak vezetője szólott a válasz­tásokkal kapcsolatos felada­tokról és a gazdasági mecha­nizmus reformjának előkészí­tő munkálatairól. Elmondta, hogy országszer­te jó mederben, rendben ha­ladnak a választások eddigi lőkészüietei. A hátralevő na­pokban arra kell törekednünk — hangsúlyozta —, hogy a jó kezdetet méltó befejezés kö­vesse. Népünk olyan politikai légkörben járuljon már­cius 19-én az urnákhoz, amely lehetővé teszi, hogy a szavazás aktusa is minden szempontból betöltse hivatását. Teremtsék meg a föltétele­ket ahoz is, hogy az ünnepi eseményhez méltó legyen az újjáválasztott tanácsok alaku­ló üléseinek sorozata, amelyet március 22-e és április 3-a kö­zött bonyolítanak le. Foglalkozzanak gondosan a jelölő gyűléseken az lósításához, amelyekre már most futja erejük­ből. A gazdasági mechanizmus reformjának előkészítő mun­kálatairól szólva elmondotta, hogy az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium és á Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya együtt dolgozik azo­kon a javaslatokon, amelyeket a kormány, illetve a gazdasá­gi bizottság elé terjesztenek majd jóváhagyásra. lényegé­ben befejezték a hatósági jog­körök rendezésével és a hatáskörök megosztásával, ezen belül az alsóbb szintű tanácsok hatáskö­rének növelésével kap­csolatos előterjesztés ki­dolgozását, A mezőgazdasági irányítás területén is napirendre tűzték a hatósági jogkörök rendezé­sét — megvizsgálják, milyen eddigi jogszabályokat ’ lehet majd hatályon kívül helyezni —, és készül a tanácsok me­zőgazdasági szakigazgatási szerveinek új ügyrendje is. Fehér Lajos a kormány ne­vében köszönetét mondott a tanácsi vezetőknek, akik el­múlt négyévi fáradozásaikkal körültekintő, gondos munká­jukkal derekasan kivették ré­szüket a városok és falvak fejlesztéséből, gyarapításából. (MTI) i Kormányküldöttség utazott Lipcsébe Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter vezetésé­vel pénteken magyar kor­mányküldöttség utazott a lipcsei vásárra. A küldöttség tagjai: dr. Szalai Béla kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes, és Sebestyén János, az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság elnökhelyette­se. (MTI) megyében. Akad köztük szá­mos olyan is, amiről még itt, Somogybán sem igen beszél­nek, pedig egy-egy ilyen szö­vetkezet méltó és érdemes ar­ra, hogy a megye határain kí­vül is megismerjék tagságát, vezetőit, közös eredményeit Ezek közé sorolom a kiskor­pád! Latinka Termelőszövet­kezetet. Most, a választási elő­készületek idején jártam ott, s örömmel tapasztaltam, hogy a nem a legjobb természeti körülmények ellenére, a szük­ségesnél kevesebb beruházás­sal is nagyon szorgalmasan dolgoznak, és szép eredmé­nyekkel büszkélkedhetnek. — Alig több mint tíz évvel ezelőtt itt Kaposváron a So­mogyi összegezés szervezői a termelőszövetkezetek életre­valóságát vitatták. Óvták a parasztqkat attól, nehogy sző­, V . 1 _____nr, lrn4nC7 t . X választási nagygyűlés részvevőinek egy csoport Ja, Nem sok idő telt el azóta. A kezdetben elültetett csemete egészséges fává fejlődött, s bizonyos, hogy ez a fa, a ter­melőszövetkezeti mozgalom fa­ja a jövőben még tovább fog terebélyesedni a parasztok, az egész nép javára — mondotta Losonczi Pál elvtárs, majd a megye általános fejlesztésének terveiről szólva megállapítot­ta, hogy minden, ami ebben a megyében is történik, az em­bert szolgálja, az ember ér­dekében történik. F| szódét ezekkel a szavakkal fejezte be: — A jelölő gyűléseken a javaslattevők elmondták ró­lam az indoklásban, hogy is­mernek, mert somogyi vagyok, és azt is hozzátették, hogy én is ismerem egy-egy falu, a so­mogyi nép életét, ismerem örö­müket, gondjukat egyaránt. A javaslattevők meg a felszóla­lók hangot adtak annak is, hogy miben várnak és kér­nek tőlem segítséget. Mindezt én bizalmuk megnyilvánulásá­nak tekintem, s érte erről a helyről is köszönetét mondok. Az előlegezett bizalom, és ha március I9-én megválasz­tanak, a megerősített bizalom még nagyobb erőt ad a továb­bi munkához. A program megvan, pártunk kilencedik kongresszusa meghatározta kö­zös feladatainkat. Mi, jelöltek és vezetők a választópolgá­rokkal. a néppel együtt aka­runk dolgozni Somogyért, az egész országért. A nagygyűlés Somogyi Jó­zsef elvtárs zárszava után az Internacionálé hangjaival ért véget. K. J. * * * Nagygyűlésen találkozott megyénk több vezetője és or­szággyűlési képviselőjelöltje is a választópolgárokkal, Lábo- don Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke, Taszáron Síigár Imre, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. Memyén pedig dr. Guba Sándor, a ka­posvári járás egyik képvise­lőjelöltje volt a nagygyűl-é* szónoka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom