Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1967-03-26 / 74. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1967. március 24, Vállalatvezetők tapasztalatcseréje ELŐTÉRBEN: a minőség a műszaki fejlesztés az új mechanizmusra való felkészülés Igazgatók, főmérnökök fő­könyvelők, párt- és szakszer­vezeti titkárok tanácskoztak csütörtökön délelőtt a megyei tanács kistermében. Sokan szóltak róla, én is ezt emel­ném ki elöljáróban, hogy inás légkörben ültek össze a me­gyei tanácsi építési, közleke­dési és vízügyi osztályának fel­ügyelete alá tartozó vállalatok vezetői, mint tavaly ilyenkor. S ennek a forrása, hogy az utóbbi időszak legeredménye­sebb gazdasági évét zárták a vállalatok, kettő kivételével teljesítették feladatukat, egy levételével pedig elérték, il­letve túlszárnyalták az előírt eredményt. A tavalyi miunkáról szóló és az idei feladatokat megha­tározó írásos beszámoló elis­merően ismertette az építő- és kommunális vállalatok fejlő­dését. Nagyon fontos szerepet játszatnak a megye életében ezek a vállalatok, hiszen a tervek készítésétől a magas­éi mélyém'tő tevékenységig, a megye vízellátásától az ingat­lanok kezeléséig és közvetíté­séig, a parkosítástól a ké­ményseprésig széles Skálán mozog a termelő- és a szolgál­tató tevékenység Az eredmé­nyek ellenére mind a beszá­molóban, mind a tanácskozá­son a munka további javítása állt a középpontban. Hogy mi az idei legfőbb teendő? Ezt két pontban határozta meg az osztály: a tavalyi eredmények megszilárdítása és az új mechanizmusra való felkészü­lés. Ez teszi szükségessé, hogy minden vállalatnál behatóan foglalkozzanak a következők­kel? megfelelő szakemberek kerüljenek a kulcspozíciókba, javuljon a vezetés módszere, a közgazdasági elemzés, a belső ellenőrzés és a műszaki fej­lesztés; ki kell dolgozni az in­formációs rendszert, az új szervezeti fölépítést Ezzel függ össze a beosztottak ön­állóságának a növelése, s az új jogaik megállapítása. Az összbéralappal való gazdálko­dás módot ad az ösztönző bé­rezési forma alkalmazására. S még egy fontos követelmény, hogy mindenhol többet törőd­jenek a dolgozók gondjaival és problémáival. Embersics Sándor, az építé­si, közlekedési és vízügyi osz­tály csoportvezetője az új mechanizmusra való felkészü­lésről beszélt szóbeli kiegészí­tésében. Hangsúlyozta, hogy mindegyik vállalatnak azt a feladatot kell jól és gazdasá­gosan megoldania, amelynek ellátására létrehozták. Mivel a fő célt mindenhol ismerik, már most neki lehet kezdeni egy sor intézkedés megtételének. Most még van, ahol félnek az újtól, pedig vállalni kell a kockázatot s a vele járó fele­munkája áz új szellemnek megfelelően sokat változott, csak akkor szólnak be e a vállalatok műn kajába, ha szükséges, s a megye érdeke úgy kívánja. Hasznos véleménycsere kéz dődött el a kiegészítés után. Böröcz Ferenc, Inke Sándor, Németh Gyula, Dudás Lajos, Vétek József, Bálint István­ná, Fazekas István, Mór ing Ede, Hankai Ferenc és Kő­szegi Ferenc hozzászólásai tükrözték a gazdálkodásban bekövetkezett változást, a vállalatoknál tapasztalható bizakodást. Tervek, kísérletek, bátor kezdeményezések. Min­den vezető tájékoztatója utalt erre. S ez az alkotó légkör volt a tanácskozáson a legpo­zitívabb. Néhányan mondták ki, ám minden mondatból ez érződött; még többet kívánnak tenni a megye fejlődése és jobb ellátása végett az idén. Csupán néhány hozzászólást emelnék ki az elhangzottak­ból, hiszen két újság is kevés volna, ha mindenről be akar­nék számolni. A Tervező Iro­da főmérnökének szavaival kezdeném. Azért tartottam a legfontosabbnak az ő tájékoz­tatóját, mert sok függ tőlük a fejlesztés meggyorsításában. Móring Ede elismerte, hogy jogosan kifogásolták sok eset­ben a tervek minőségét. A jobbítás szándékával .hívták életre a házi tervtanácsot. Ez azonban csak akkor dolgozhat eredményesen, ha komolyan veszik a beruházók és a kivi­telezők, s részt vesznek az ülésein. Ezen a fórumon egyeztethetnék például a ter­vezők elképzeléseit a valóság­gal, nehogy később derüljön ki: a megálmodott szerkezete­ket stb.. nem lehet beszerezni. Inike Sándornak, a Tanácsi Építőipari Vállalat igazgató­jának felszólalására utalnék ezután. Pontosan kidolgozott programot ismertetett a ta­nácskozás részvevőivel. A fi­gyelem a csend mutatta s a sűrűn jegyzetelő ceruza: van mit felhasználni ezekből a tervekből. Elbben az évben százharmincötmillió forint ér­tékű épület kivitelezését vál­lalták. S mint Inke Sándor hangsúlyozta, legfontosabb fel­adatuknak tartják, hogy ezt teljesítsék, mégpedig más módon, mint tavaly. A tervtel­jesítéssel összhangban lesz a minőség javulása is. Ezt szolgálja az ellenőrzés és az irányítás szigorítása, a 'minő­ségi felár bevezetése. A pré­mium föltételévé tették a ha­táridők megtartását. A múlt év mérlege alapján gazdasági intézkedéseket hoznak. A közgazdász beállítása, a köny­velés gépesítése, az iparitanu- ló-oktatás javítása, az osztá­J sabbá tétele, a műszaki fej­lesztés mind ugyanebben az irányban hat. Nagy gondot fordít a vállalat a dolgozókkal való törődésre, hogy egyre te­vesebben kívánkozzanak el tőlük, kialakuljon egy elitgár­da, amely büszke rá, hogy a keze munkája nyomán szép házak emelkednek szerte a megyében. Ez teremtené meg azt a talajt, amelyen kivirul­na a műszaki fejlesztés támo­gatása, az újítőkedv és még nagybn sok minden. Sugár Imre, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese a munka legfőbb mércéjének jelölte meg, hogy elégedettek-e a dolgozók és a vezetők a vál­lalatnál. A mostani bizakodá­son ezt lehet lemérni. Tavaly szinte minden vállalatnál volt fejlődés. Mint Sugár elvtárs hangsúlyozta, ezen az úton kell haladniuk tovább a vál­lalatoknak, mert ez beleillik a megye fejlődési tendenciájá­ba. Az új mechanizmusról szólva a megfelelő eszközök, módszerek felhasználására, az önállóság növelésére, a ha­tározottabb és hatékonyabb vezetésre hívta föl a figyel­met. Perecsi Ferenc osztályveze­tő a vezetők szemléletének po­zitív és negatív vonásaival foglalkozott zárszavában. Az osztály anyagi és erkölcsi szempontból megbecsüli a ve­zetőket, a köz érdekében azon­ban szóvá teszi a hibákat. Ugyanezt a határozottságot ké­rik a vállalatoktól is. Egyre kevesebb utasítást adnak, s a feladatokat odalent kell meg­oldani. Természetes, hogy a felelősséget is ugyanott kell vállalni. Ebben az évben a fő szempont: olyan vezetési stílus és módszer alakuljon ki, hogy ez elősegítse a vál­lalatok továbbfejlődését, a feladatok megoldását. Magyar termékek Lipcsében A világpiaci mércét mutatta meg a legutóbbi lipcsei vásár. A nemzetközi seregszemlén részt vettek a magyar ipar termékei is. A látogató a pa­vilonokban " gyakran találko­zott a Made in Hungary fel­irattal. Bartus Gyula, a Nagyatádi Fonalgyár vezető­je is részt vett a vásáron. — Főleg a konfekció- és a kötszövőipar vonult fel. A nyugatnémetek egész varroda­szalonokat mutattak be. Olyan ruhákat készítettek itt, ami­lyenek a munkásokon voltak a kiállításon. A pamutfonő- ipar kiállítása kevesebb lát­nivalót adott. Főleg gépeket mutattak be. Olyan kereszt­csévélő gépeket láttam, ame­lyek automatikusan elvégzik a fonodái cséve feltűzését, és összekötik az elszakadt szála­kat. Ha nem találja meg a szálvéget, kicseréli az orsót. Az automata gépsorok Jelle­mezték a Szovjetunió önálló pavilonját is. Mindennel talál­kozott itt a látogató. A ma­gyar termékeket, gépeket, az eddigiektől eltérően odaállí­tottuk a külföldiek mellé. Es így is sikert arattak, éppen úgy, mint a műszálas anyag­ból készült fehérneműk. Elég ha azt mondom: mindig volt látogatója a magyar ruháknak. XX. SZAZAD Reprodukciós kiállítás a Megyei Könyvtárban A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat legújabb re­produkciós kiállítása a XX. századi magyar festészet leg­fontosabb törekvéseit mu­tatja be. Végigvezeti a nézőt a mo­dem magyar festészet kibon­takozásától napjaink meg­újhodásáig. A nagybányai művésztelep megalakulása je­lenti az első lépést a XX. századi modern magyar fes­tészetben. A Franciaországból indiuló impresszionizmus ha­zánkban is felfedezi a szín­világot A szabadban festést később a szerkezeti — konstruktív — képalkotás váltja föl. Ekkor jelennek meg művészetünkben a munkásmozgalmi témák is. A két világháború közti időszakban a hivatalos, kon­zervatív művészetszem I ele ttel szemben falun és a főváros­ban is igaz művészeink ál­lást foglalnak az igaz pikto­ra mellett A felszabadulás után szo­cialista képzőművészet szüle­tik hazáinkban. Ez az új mű­vészet. felhasználja a legjobb hagyományokat, és megte­remti az új világ új monda- i ndvalóját. Nagy területet ölel fel a kiállítás. Bemutatja Benczúr Gyula történelmi festészetéit, Mednyánszkynak az első vi­lágháborúról szóló megrázó vallomásait, Glatz Oszkár, Thorma János, Iványi Grün- wald Béla piktúráját. Több képpel szerepel a poszt!nv- presszionizmus nagy festője, városunk neves képzőművé­sze, Rippl-Rónai József. Különös szín huszadik szár zadi festészetünkben Csont- váry Kosztka Tivadar. Álmo­dozó lelki víziói megdöbben­tőek, akárcsak Gulácsi Lajos látomásai. Derkovits proletárművésze­te megrázó dokumentuma a kornak. A közelmúlt festőit Vaszary, Aba Novak Vilmos, Szőnyi, Csók István képvise­lik. Élő művészeink közül Czóbel Béla, Bemáth Aurél és. Domanovszky Endre sze­repel a reprodukciós kiállí­táson. Jelentős feladatra vállalko­zott a Megyei Könyvtár, amikor tervbe vette a ma­gyar képzőművészet repro­dukciós bemutatását. A képzőművészeti ismeretter- íesztés egyik jelentős állo­mása ez. h. B. Xavaszi híradás Újvár fair ár ól Burgonyacsíráztatás az istállóban — Felkészülés a dohánytermelésre — Munkában a f ogatok és a traktorok L. G. Ahogy javul az idő és szik­kad a talaj Űj várfalva hatá­rában, úgy indulnak meg és folytatódnak a tavasz külön­féle munkái. Jelenleg sok te­kintetben még csak a kez­désnél tartanak, de már lát­szik idei tevékenységük né­hány első eredménye. Mielőtt a mezőn dologhoz Láthattak volna, a téli idő­szak adott más tennivalót a tsz-tagoknak. Az asszonyok dohányt simítottak, kukoricát morzsoltak, sőt az új istálló cserepe zésében is közremű­ködtek. Ennek az épületnek a befejezését több gazdasági érdek is sürgette. Nemsokára növendékjószágot kötnek majd bele, egyelőre pedig burgo­nyacsírázta tásra használják. Háromezer ládában hajt a ve­tőgumó. Ennek mielőbbi ki­ültetését tekintik majd az igazi tavaszkezdésnek. A kalászosok pétisózása is az asszonyok keze munkáját dicséri. Ezt a fontos termés­fokozó műveletet — amint a felső brigádban elmondták — premizálják a szövetkezetben. A föltételek között a vezető­ség kikötötte, hogy egyenletes elosztásban kerüljön a mű­trágya a vetésre, mert csaló így lesz egyforma a növeke­dés az egész táblán. Az eddigi előkészületekhez tartozik a dohánymag elvetése is. Tavaly 23 holdon termel­ték ezt az ipari növényt, most lősséget is. Az osztály irányító lyok munkájának színvonala­Az ÉM Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépésre fölvesz ács. tetőfedő. asztalos szakmunkásokat. segédmunkásokat. kubikosokat Bérezés teljesítmény alapján. Szállást, étkezést biztosítunk; Napi háromszori étkezést 9,20 Ft ellenében. A jogosul­taknak az építőiparra meghatározott fölemelt külön­élés! pótlékot fizetünk, és 24 munkanap ledolgozása után hazautazási költséget térítünk. Ha a jelentkezőnek egy évnél nem -ésebbi tüdővizsgálati lelete van, hozza magával. Jele”' és: Székesfehérvár, Ady Endre utca 13.k munkaügyi osztály. (4517) Harmincöt évig a szakmában NYUGDÍJBA MENT a Pa- j mazottam sincs olyan lelkiis tyolat Vállalat legrégibb dől- meretes, mint maga! gozója. Kulcsár Jolán foltke zelő még a Rózsa-cégnél kezd te 1931-ben. Amikor államo­sították a céget, átkerült a Patyolathoz. tiarmincöt évig mosta, tisz­tította a kaposváriak ruháit. S most, * hogy meglátogattam, szintén mosgs közben tálal­tam Edit húgáéknál. Az apró termetű, szemüveges nyugdi­jáé ott állt a gép mellett, s olyan precizitással, mintha az üzemben volna, adagolta a szennyest. Sokáig beszélget­tünk, ő azonban egy percre sem ült le, mindig tett-vett. Hol az Ultra posztás dobozt nyitotta ki, hol a gépet In­dította vagy állította le. A munkáról, a szakmában töltött harmincöt évről be­szélt nekem Kulcsár Jolán, aki a vállalatnál példát muta­tott a fiataloknak szakma­it munkaszeretetéből. — Mindenes voltam én a Patyolatnál. Ahol meg kellett fogni a munka vastagabb vé­gét, mindig ott volt a Jolán — mosolyogva néz rám, va­jon mit szólok ehhez. Bólin­tok, hogy tudom. Elmondta az igazgató. — Nekem lelki­ismereti kérdés volt a mun­ka. örömmel töltött el min­dig. SOKAT StRT, amikor a Rózsa-céghez került. Har­mincegy előtt a nyomdában dolgozott mint berakónő. Jöt­tek a nehéz gazdasági évek, természetes, hogy az újakat küldték el. A piszkos és vi­zes munkahely nem hasonlí­tott a nyomdára. Nehezen szokta meg a festőben, de az­tán megszerette ezt a mun­kát. Az öreg Rózsa egyszer azt mondta neki: — Tudja, kérem, agy alkal­Ezt a lelkiismeretességet magával vitte a Patyolathoz is. — Mondja, le lehetett mér­ni az életszínvonal javulását, a múlt és a jelen közötti kü­lönbséget a beadott ruhákon? Kis mosoly jelzi, hogy de még mennyire. — Akkor a szegénynép leg­futórózsát szerezni. Meg feke­tét, állítólag olyan is van. Ki­megyek a városi kertészetbe pálmáért. Majd eldolgozgatok a kertben, attól nem félek, hogy nem lesz munkám. Szakszervezeti bizalmi voltam az üzemben, most a nőtanács munkájába kapcsolódom be. KULCSÁR JOLÁNNAK, so- hasem voltak elérhetetlen vá­gyai. Most elhatározta, hogy följebb festetni valót adott be i centrifugát, porszívót vesz a a céghez. A tisztítani való ruha zöme a tisztviselőktől, a hivatalnokoktól, a tanároktól került ki. Most már általános a mosatás és a vegytisztítás. — Sok fiatalt nevelt a Pa­tyolatnál a szakmára? — Bárcsak annyi százforin­tosom volna most, ahánynak átadtam a tapasztalatomat. Az utóbbi időben azonban már nem szerettem velük foglal­kozni, mert nagyon szemtele­nek voltak. Tudja, a Patyo­latnál nincs mese, ott meg kell dolgozni a pénzért. Csak az megy oda, aki rá van utalva. Most már akad olyan, aki válogat, s azt mondja, én ezt nem csinálom meg. En ilyet sohasem mondtam, m ai­dig a két kezem munkája után éltem, a nyomdai éveket is beszámítva összesen negy­ven évet dörgöltem le. Higgye el, sok férfi nem dolgozik ki ennyi 'évet. — Mit kapott munkatársai­tól a búcsúzáskor? — Egy szép aljnak valót, aztán blúzt, hálóinget, háló- kabátot. Sok szép holmit. Iga­zán nagyon kedvesek voltak hozzám. — S milyen az élete, amióta nem jár be az üzembe? — Meg kell szokni. Elfog­lalom magamat, nehoqy el­hízzak. Kardigánt kötök a húgaim kislányainak. Olyan cifra elejüt. Van eay kis vi­rágoskertem. Szeretnék Ságra nyugdíjából félretett forintok­ból. Ahhoz a nemzedékhez tar­tozik, amely megélte a Térti és az új munkássorsot is Szinte minden mondatában utalt rá, milyen különbség van a kettő között. Üdült Hévízen, Hajdúszoboszlón, Miskolc-Ta­polcán, járt Lengyelországban, Csehszlovákiában. — Nehéz volt ez a negyven év? — Hát elmúlott. Volt benne szép is, csúnya is. — Mi volt a szép? — A fiatalság. Szégyenlősen lesüti a sze­nét, s hogy elterelje a figyel­memet, a kezét töröli a köté­nyében. w Lajos Géza néhány holddal növelni szán­dékoznak területét. Jó földet választottak neki, mert tud­ják, hogy gazdag terméssel csak így fizet. A nagylapi táblán ültetik majd el a pa­lánta zömét. Lesz majd mit elültetni. Erről Péterfai Ist­ván csapatvezető, a dohány- termesztés helyi szakértője segítőtársaival együtt idejé­ben gondoskodott: elvetették a magot a melegágyba. Lóki József, Bebes Ferenc, Bódis György és mások szívesen •részt vettek ebben a munká­ban. Vetőburgonyát tavaly el­adásra is termeltek. A kita­vaszodáskor felbontott priz­mák sorra elfogynak. Most is válogatják és merik zsákokba a gumókat, s a vontatók fo­lyamatosan hordják a. v. út­ra. A nadalosi részről többek között hétszáz mázsa rózsa fajtát szállítanak el. Munkában vannak a foga­tok és a traktorok is. A trá­gyahordás és a szántás üte­mével elégedett a vezetőség — mondta Gelencsér József, a Noszlopy Gáspár Tsz elnök­helyettese. Űj szer a peronoszpóra ellen Űj korszakot nyit a szőlők peronoszpóra elleni védelmé- oen a Veszprémi Nehézvegy­ipari Kutató Intézet poralak- bam készülő növényvédő sze- ce. A korábban használt po­cok finom szemcséit az esők /agy szelek rendszerint el­hordták, s emiatt a termelők idegenkedtek a használatuk­tól. Az új szei- fölöslegessé te­szi a hegyvidéki szőlők vé­lelmét rendkívül megnehezí­tő vízszállítást. A gombás fer­tőzések ellen használható vé­dőszer nem tartalmaz rézve- gyületet, s ez a talajgazdál­kodás szempontjából nagyon hasznos. Értesítjük a fogyasztóközönséget, hogy a cserekenyér akciót kizárólag az 5/1954. sz. BKM. M. Éleim. M„ SZÖVOSZ ig. és a 23/1958. Éleim. M. A. H. sz. rendelkezésnek megfelelően bonyolítjuk le. A rendelkezés szerint 1 kg vámőrlésű kenyérlisztért 1,35 kg kenyeret adunk és kenyérkilogrammonként 1,40 Ft sütési díjat számo­lunk fel. Üzemeink a boltokban vásárolt finomlisztet nem fo­gadják el, ezért kenyeret cserébe nem adnak. (62307) Somogy megyei Sütőipari V.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom