Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1967-03-03 / 53. szám

12. SZ. választókerület (Barcsi JAräs) Gombaszögi Jenő 9. SZ. választókerület (Marcali járás) 11. SZ. választókerület (hagyatádi járás) Illés Dezső Böhm József A marcali já- rásban je­lölték ország­gyűlési képvi­selőnek. Illés Dezsőt, az MSZMP So­mogy megyei Bizottságának titkárát. Ko­rábban itt dol­gozott a járási pártbizottság első titkára- kérrt Fiaialon el­jegyezte magát a kommunista mozgalommal. Szülőfalujában, Mnlvánvhan lé­pett a kommu­nisták soraiba 1945-ben, s a felszabadult falu politikai eleiének for­málásában te­vékeny részt vállalt. Még húszéves sem veit, amikor párttitkár lett. A mezei mun­kától csakhamar elszólította a párt, hogy politikád iskolán szerzett ismereteivel gazdagod­va hatékonyabban dolgozhas­son majd. A valójában gyeretoember- kérrt megkezdett pártmunkás- tevékenységet azóta is folytat­ja. Előbb oktató, aztán vezető a kaposvári pártiskoláin, utána rövid ideig megyei tanácsi osztályvezetőként teljesít párt­lésen mondotta: — Kommunis­ta vagyok, életem összefért a párttal, a nép szolgálatával; azokat a célokat követem, amelyeket legutóbb az MSZMP kilencedik kongres­szusa meghatározott. Ezzel a politikával azonosítom magiam, és ha megválasztanak, képvi­selőként is ennek megvalósí­tásán dolgozom. A zok közül indult el, akik évszáza­dokon át vállu­kon viselték az ország terheit. Akik a múlt­ban mindig csak adtak, de sohasem kap­tak. Onnét, ahoi a szorga­lom, a kitartás és a becsület ötvözte ember­ré azt, alá ér­demes volt rá. Mindig kö­tötte ez a múlt. Es kötelezte. Gyermekként és meglett em­beriként is szü­leit tartotta példaképéinek. Életrajzának néhány adata: Görgetegen született 1925. május 9-én. Szülei a fel- szabadulás előtt öt hold földön gazdálkodtak. Négyen voltak testvérek. 1944-ben vé­gezte el a Szekszárdi Mező­gazdasági Szakiskolát. 1947 nyarán érettségizett a Csurgói Mezőgazdasági Középiskolá­ban; 1948-ban lett tagja az ifjúsági szervezetnék, 1950­ben pedig a pártnak. Korán eljegyezte magái a közösségi munkával. A felsza­badulás utáni első tavaszom az volt a feladata, hogy papírra vesse szülőfalujában az új tör­ténelem igazságtételének té­nyeit. írta az újdonsült gaz­dák nevét, és nézte a cövek- verőket Boldognak látta azo­kat az embereket, akik között felnőtt. Iskolai tanulmányainak be­fejezése után volt földműves- szövetkezeti felvásárló és gép­megbízatást, majd az MDP já­vásd első titkára lett Marcali- 10. SZ. választókerület (Csurgói járás) ban. 1953 decembere volt ak- ■' 1 Varga Károly zerfcilenc­venkilersc óta tagja a parla­mentnek. S most újra je­lölték, kifejez­ve ezzel az iránta érzett házaimat, a megelégedést, hiszen immár tizennyolc éve a nép ügyét képviseli az országgyűlés­ben. ffimányban született 1925- ben szegénypa- rasztü osalád- ból. Tanító sze­retett volna lenni, erre ké­szült gyermek­korában, de nem vették föl egyetlen képző­be jeles bizo­nyítványa elle­nére sem. Az úri rend így fogadta őt, s ez kor. Itteni tevékenységéről hadd szóljon ár. Viczián Antal kórházi gazgató: — Sokan vagyunk H* olya­nok, akik régről jól ismerjük ot. Ha visszaemlékezünk azok­ra az évekre, nem téveszthet­jük szem elől, hogy politikai­lag igen nehéz időszak volt az. Az értelmiségről szólva el kell mondanom, hogy egy ré­szét bizalmatlanság vette kö­rül, ezért sokan nem találták meg helyüket a közéletben. Il­lés elvtárs abban segített tk- kor nagyon sokat, hogy eljött hozzánk hivatalunkba, munka­helyünkre, és sokunkat fölke­resett a családi környezetben is. Ezek a közvetlen eszmecse­rék, ezek az elvtársi, baráti, emberi kapcsolatok igen gyü- ' mölcsözöícnek bizonyultak kö­zös gondjaink megoldása szempontjából. Ö maga úgy emlékszik erre az időszakra, mint kommu­nista emberré válásának fon­tos éveire. Járta fáradhatat­lanul a falvakat, be-bememf: a családi otthonokba, s figye­lemmel kísérte a parasztok életét, meghal 1 gáttá, amit öre­gek és fiatalok mondtak ne­ki. Az ellenforradalom a párti ő- iskolán érte. Hazajött So­mogyba, és az elsők között kezdte 1956 novemberének ele­jén a párt újjászervezését Ak­átszervezésének előkészítésé­ben és végrehajtásában. 1963 novembere óta a megyei párt­bizottság titkára. Munkája mellett nagy gon­dot fordított tudása gyarapi­mély nyomot hagyott a mén­napszámba kellett járni a környező nagybirtokokra Húszéves volt amikor föl­det osztottak. Útja először a Kisgazda Párthoz vezetett. 1947-ben a párt megyei alei- nöke lett rilisá!ban a Hazafias Népfront megyei titkárává választották. Varga Károly nem párttag, de igaz szívvel híve szocialis­ta rendszerünknek, minden fenntartás nélkül egyetért pártunk politikájával. Ezt munkája, tettei, országgyűlési felszólalásai is bizonyítják. — Mit vár az új országgyű­léstől? — Pezsgő parlamenti életet, elevenebb vitákat. Ezt előse­gíti az egyéni választókerületi rendszer is. Most már közvet­lenül is felelünk választódnk- raak. állomási mezőgazdász. Részt vett a terme 1 őszövetkezetek szervezéséből, az új falusi élet megteremtésében. Örökre meg­jegyezte akkor idős Zsifkó György bolhái párttitkár sza­vait. Ezt mondta az idős kom­munista: »Ügy beszélj, édes fiam, hogy egy vagy két év múlva is áílhasd a szavad. Hogy mindig szembenézhess az emberekkel!-« Bárhova helyett a párt, szív- vel-lélekkel végzi munkáját. Volt osztályvezető a megyei tanácson és a megyei pártbi­zottságon. 1956 februárjában saját kérésére a barcsi Vörös Csillag Tsz-hez kerüL Párttit­kára lesz az akkor már or­szágos hínű szövetkezetnek. Az ellenforradalom után ta­nácsi osztályvezető, majd négy éven át főagroncmus a Lábodi Állami Gazdaságiban. Megis­meri és megszereti a gyakor­lati munkát. Utána a Nagy­atádi Járási Tanács vb-e!nöke_ ként, majd a megyei pártbi­zottság titkáraként dolgozik:. 1963 márciusa óta a Somogy megyei Tanács vb-elnöke. Fáradhatatlan, ha az ügy szolgálatáról van szó. Azt tart­ja, hogy csak egyféle mérce van. A vezetőkre is ugyanazok a törvények vonatkoznak, mint másokra. ölül annak, hogy a vezetők élete és tevé­kenysége a társadalom ellen­őrzése alatt áll. Munkája elismeréséül két ízben kapta meg a Munka Ér­demrend arany fokozata kor- mányid tüntetést. kortól kezdve mind a mai napig a párt megyei bizottsá­gában visel tisztséget. Először a termelési, majd az önálló­sult mezőgazdasági osztályt vezette. Ebben a minőségében tevékenyen részt vett a me­gye mezőgazdasága szocialista denre érzékenyen reagáló fia­talemberben. Ehhez jött még a szegényparaszti élet, mert volt ugyan a családinak egy kevés földje, de a megélhe­tést már nem biztosította, s IVegyven ’ éven át csak a földnek és a családnak élt Kitartó, szorgalmas embernek is­merte a falu. Hét éve lett közösségi em­ber. ö maga így vall erről: — Hét évvel ezelőtt még ál­momban sem mertem volna arra gondolni, hogy ide jutók. Én a családo­mat meg a föl­det tartottam legltöbbre. Csak annak éltem, így élt az apám is meg annak az apja is. A nagyapám öt holdon, apám már tízein. Ügy tették a dolgu­kat, hogy örö­mük legyen benne. A mi csa- tudtak fizetni. Ezzel együtt ládáinkban mindenki megadta szépült, fejlődött a falu. A a munkának kijáró tisztessé-,, termelőszövetkezet megalaku- get Nekem is így kellett él- lása óta százhetven fiatal jött nem. És örömöm telt abban, haza. Tudják, látják, hogy itt- hogy így élhetek. Es akikor... hon is megtalálják számításu- 1959. december 2-án a bol- hat. Az elnök lépést akart hói Határőr Tsz alaíkuló köz- tartani ezzel a fejlődéssel. El- gyűlésón szülőfaluja szövetke- végezte az általános iskola zeti elnökének választották, hetedik, nyolcadik osztályát. Mindenki őt akarta. Az egész utána pedig a tsz-vezetőkép- falu. Ott az alakuló közgyűlés zó szakiskolát. Jelenleg a Mar­forró légkörében mondott kő- xizmus—Leninizsnus Esti szünetet, és tett fogadalmat. Egyetem hallgatója. Három Azt ígérte, hogy szíve szerint, évig volt kettős elnök. A szom- becsületesen fog dolgozni. £s szédos babócsai tenmelőszövet- azt kérte, hogy ugyanezt te- kezet tagjainak kérésére vál- gye mindenki. lalta ed az ottani közös gazda­Azóta hét embarformálő ság vezetését is. esztendő szaladt el. Ezek a Szorgalmáért és kitartó roun- mumkávad, akarással és küzde- kájáért az egész járásban köz­iemmel teli évek formálták tiszteletnek örvend. 1963-ban közösségi emberré. pótképviselőnek választották Minden évben gyarapodott, meg, 1966. január 25-én or- erősödött a közös gazdaság. Az szággyűlési képviselőnek hív­első év végén harminc foriu- tők be. Most is azok jelölték, tót ért egy munkaegység, a akik ismerik. Azért, mert tud- másodikban már negyvenet ják, hogy munkájára mindig Tavaly negyvenhat forintot lehet számítani. Megkezdődtek a tsz-építkezések a marcali járásban Az időjárás kedvezőre for­dulásával munkához láthattak a marcali járásbeli építőipari közös vállalkozás dolgozói. A művezetők öt munkahelyre osztották be őket Legszámottevőbb feladatuk Vésén a 108 férőhelyes tehén- istálló megépítése. A gondos előkészületek lehetővé teszik a folyamatos munkát. Idejé­ben megkapták a tervdoku­mentációt, s a kavics, a tégla és a mész jó része már a helyszínen van. Becslésük sze­rint van ott annyi építőanyag hogy a munkát nem kell ab­bahagyniuk a kőműveseknek mindaddig, amíg a falat fel nem húzták. Januárban meg­kezdték ugyan az alapozást, de a fagy beállta miatt csak február utolsó harmadában folytathatták. Ugyanekkor négy ács is jött: ők a lábazat zsaluzásához fogtak hozzá. Ugyancsak idei kezdéssel építik Marcaliban és Somogy- sámsonbam a borjúnevelőt. A falazás és a töltésre való föld­nek a hordása került már sorra ebben az időszakban. Somogyszentpálon 120 férőhe­lyes kocaszállást emelnek, en­nek alapját betonozták fagy­mentes napokon. Gadányban is hozzáfogtak a hizlalda ala­pozásához. Az önálló közös vállalkozás erre az évre eddig 7,7 millió forintos megrendelést kapott a termelőszövetkezetektől. To­vábbi tsz-létesítményként a zöldövezeti program külön ke­retének erejéig Kéthelyen és Marcaliban gyümölcsválogató színt, ezenkívül Marcaliban még palántamevelőt is építe­nek az idén. tására. Mezőgazdasági mérnö­ki képesítést szerzett a keszt­helyi főiskolán. Eredményes közéleti tevékenységének po­litikai és erkölcsi elismeréséről kitüntetései tanúskodnak. Ki­tüntették A mezőgazdaság ki­váló dolgozója rímmel, meg­kapta a Népköztársasági Ér­demérmet, s kétszer adomá­nyozták neki a Munka Érdem­rendet. Többszörös bizalomnak fog­ja fel jelölését, mint közéleti tevékenységének elismerését. Vallja, azért juthatott el idá­ig, mert a párt indította el útjára, s ahogy a jelölő gyú­Üjabb lendületet az adott pályafutásának, hogy ott volt a DÉFOSZ megalakulásánál, majd 1949-ben a Magyar Füg­getlenségi Népfront bölcsőjé­nél. Fiatal, lelkes embernek is­merték, s a választásokon képviselő lett, a parlament egyik legfiatalabb taigja, az országgyűlés egyik körjegyző­je. Huszonnégy éves volt ek­kor ... Két év múlva a megyei ta­nács munkatársa lett, s itt dol­gozott 1959-ig. Ekkor megala­kult a Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda, s emmefc ve­zetőjévé nevezték Id. 1965 áp­Ez sok munkával jár majd. De Varga Károly hivatali szobá­jának ajtaja eddig is nyitva állt bárki előtt, ha ügyes-ba­jos dolgával fölkereste. Az asztalon felevő levelek, or­szággyűlési jegyzőkönyvek, munkatervek vagy beszédváz­latok ugyancsak ezrt a sokéves közéleti tevékenységet példáz­zák. A csurgói járás képviselő- jelöltje tavaly november 7-én — munkája elismeréséül — megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát. A választók bizalma pedig most ez a je­lölés. Megerősödött a tabi közös vállalkozás (Tudósítónktól.) A Tabi Járási Termelőszö­vetkezetek Építőipari Ónálló Közös Vállalkozásának igazga­tó tanácsa február közepén megtartott zárszámadó ülésén írtékelték a múlt évi munka eredményeit. Bíró István igaz­gató beszámolt arról, hogy az előző évi 5 704 000 forinttal szemben 10 723 500 forint ér­tékű építő-, villanyszerelő és egyéb munkát végeztek a já­rásben, ez pedig 1 376 500 fo­rinttal több a tervezettnél. Évi tervüket 114,6 százalékra teljesítették. A tsz-eknek ta­valy hat 300 férőhelyes ser* tésihizlaldát, három 300 férő­helyes juhhodálvt. 6 gépszínt, 5 szénaszárítót, két 30 férőhe­lyes sertésfiaztatót, egy 114 férőhelyes növendékmarha-is- tállót és két 5 vagonos kuko- ricagórét építettek. A taná­csoknak 91 300 forint értékű községfejlesztési, a tsz-tagok részére pedig 42 000 forintnyi telújítási és tatarozás) mun­kát végeztek. Terven felül több mint 800 000 forintra rú­gott a tsz-eknek. a Vízgazdál­kodási és Talajvédő Társulat­iak végzett munkák értéke. A vállalkozás dolgozóinak száma az előző évi hatvanhab­ról százra emelkedett tavaly. Az egy fizikai dolgozóra jutó termelési ériék a tervezett 104 800 helyett 115 305 forint, az ezer forint munkabérre eső termelési érteik pedig 7007 fo­rint volt. A dolgozók a zár­számadás után 35 000 forint prémiumot kaptak. Az igazgató tanács határo­zata szerint tiszta nyereségük­ből a forgóalap növelésére 90 000, az év közi beruházá­sokra 178 000. a tartalékalap­ra 33 000, a szociális-kulturá­lis alapra 45 000, a négy ala­pító tsz nyereségrészesedésére pedig egvenként 42 000 forint»* fordítanak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom