Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1967-03-22 / 70. szám

Szerda, 1967. március 22, 3 SOMOGYI NÉPLAP TÍZ EVES A KISZ 2 történelmünk sorsdöntő eseményei mindig tavaszra estek. Van ebben valami szimbolikus, hiszen a tavasz a természet újjászületésének, megszépülé- sének évszaka, s három alkalommal is ta­vasszal várta a magyar nép a nemzet új­jászületését. Nemhiába. A harmadik ta­vasz, 1945 áprilisa meghozta a szabadságot, amiért minden időben népünk legjobbjai harcoltak. Három nagy tavsz örököseként, forradal­mi hagyományainak birtokában a tíz év­vel ezelőtti tavaszon bontott zászlót a KISZ. Akik akkor az Erkel Színház falai között fogadalmat tettek az e zászló által szim­bolizált ügyre, tudták, hogy mit akarnak. A magyar történelem leg jobb jaino,k példá­ját követve meghirdették a jelszót: Hűség a néphez, hűség a párthoz! Büszkén tekinthetnek végig országunk if­júkommunistái a tízéves útra. sok tettel bi­zonyították be, hogy méltó örökösei a for­radalmi hagyományoknak. Helytállnak az élet minden területén, a tanulásban, a munkában. Fémjelezhetné-e más jobban a megtett utat, mint ha felsoroljuk: Hanság; nyári építőtáborok; szocialista brigádolc; vietnami műszakok; termelési versenyek; védnökségvállalások; öntudatos, magát büszkén ifjúkommunistának valló fiatal ér­telmiségiek, szakemberek. Tettekkel vívták ki KISZ-fiatalak az egész társadalom elis­merését. Ezt a IX. pártkongresszus is hangsúlyozta. Világos célt és biztató táv­latot tűzött az ifjúság elé ts, amikor hatá­rozataival az eddigi út töretlen folytatása mellett döntött. Nemcsak bízik a fiatalok­ban a párt, hanem számít is munkájukra. Nagyszerű célok lelkesíthetik a jövőben is a fiatalokat az élet minden frontján. A tagokra és a vezetőkre egyaránt sok mun­ka vár. Ha továbbra is a megkezdett úton haladnak, büszkén állhatnak a soron levő KlSZ-kongresszus elé. Megkezdődtek a megyebizottsági választások Az építők szakszervezetének küldöttértekezlete Tegnap tartotta meg kül­döttértekezletét az Építő-, Pa- és Építőanyag-ipari Dol­gozók Szakszervezetének me­gyebizottsága a Fegyveres a munkásvédelmi őrök tevé­kenységének javításával. Var­ga György kérte, hogy az új megyebizottság sokkal több dolgozót vonjon be a szak­Erők Klubjában. Részt vett szervezeti munkába. Elenged- az értekezleten Szalonati La- hetetlen föltétele a jobb jós, az építők szakszervezeté- munkának, hogy javuljon a nek országos titkára, Szigeti bizalmiak tájékoztatása. A Jól teleltek a sabonák A kora tavasziak magvainak csaknem a fele föWben van — Néhány helyen vetik a cukorrépát A korai kitavaszodás, az idejében való gondos felké­szülés lehetővé tette termelő­szövetkezeteinknek. hogy hoz­zá lássanak a tavaszi mun­kákhoz. Nagy szükség volt arra, hogy a legelső tavaszias na­pokat kihasználva megkezd­jék az őszi gabonák fejtrágyá- sását, mivel az ősszel a ve­tésterületnek mintegy húsz százalékán hiányosan keltek ki a magvak. Bár később ezek a táblák is megerősöd­tek, s gabonáink jól áttelel­tek, a további fejlődés bizto­sítása érdekében fontos volt ezt a munkát mielőbb elvé­gezni. A százharmincezer hőidből mindössze harminc­ezer hold fejtrágyázása van hátra. Előreláthatólag ezzel is hamarosan végeznek szövet­kezeteink, hiszen az ehhez szükséges nitrogénműtrágya rendelkezésre áll. Az első ne­gyedévre tervezett nitrogént csaknem mind leszállították már a gazdaságok. A tavasszal «■* figyelembe véve az ősztől elmaradt szán­tást Is — mintegy nyolcvan- ezer holdon kell szántást, ta­laj-előkészítést végezni trak­torosainknak. Korán hozzá­kezdve a munkához, harminc­ezer holdon végezték el fel­adatukat, biztosítva a kora tavaszi növények mielőbbi elvetéseit A talaj-előkészítés, szántás nyomában március elején megindultak a vetögé- pek, s az 54 000 hold korai és középkorai vetnivalóból 25 000 holdon túl vannak a felada­ton. Néhány helyen szépen Eöldell a borsó, a mák, de már földben van a tavaszi árpa, a zab, a vöröshere, a lucerna, a len egy része is. Az utóbbi napokban a kapos­vári és a íonyódi járás né­hány községében megkezdték a cukorrépa vetését is. Göllé- ben például száz holdon ke­rült földbe a répa magja. Elurgonyatermelő szővetkeze- zeteinkben minden előkészü­let megtörtént az előcsírázta- tott gumók ültetéséhez, sőt két termelőszövetkezetben — Balatonendréden és Nagykor­pádon — hozzákezdtek az ül­tetéséhez. Ezzel párhuzamo­san folyamatosan szállítják a fémzárolt vetőgumót; a me­gye szövetkezeteihez összesen nyolcszáz vagon hemesített vetőburgonya kerül, ez ele­gendő a tervszerű felújítás végrehajtásához. A tapasztalatok kedvezőek. Megyénk termelőszövetkezetei nagy gonddal és tervszerűség­gel végzik egyre sokasodó ta­vaszi munkáikat. Jó néhány helyen hozzáfogtak már a Hungazin permetezéséhez, és felkészültek a hatvanezer hold gabona dikonirtozására is. A szervezett, céltudatos igyekezet megmutatkozik a minőségen is; szerte a me­gyében tanúsítják ezt a jól előkészített magágyak és a vetés után példásan elvég­éit utómunkák, 5000 forint céljutalom fTudósítónktól.) A 13. sz. AKÖV vállalatve­zetősége és szakszervezeti bi­zottsága közösen összeállítóivá az 1967. évi újítási feladatter­vet. Ennek fő célkitűzése, hogy az újítók olyan gondot oldjanak meg, amivel jelentő­sen emelik a termelést, az ön­költséget pedig csökkentik. Feladatul tűzték ki a rakodók gépesítését a tégla, a bánya és rönkfa szállításakor. Az az újító, alá erre a megfelelő technikai megoldást kidolgoz­za, az újítási díjon felül 5000 forint céljutalmat kap. 3000 forint eszmei díjat és kétezer forint céljutalmat kap az az újító, aki a jelenlegi kontiner emelőberendezés súlyánál 30 százalékkal könnyebbet készít. Ezt a kisgépet a Csepel tíjousú gépjárműveknél kívánják ‘ al­kalmazni. 4000 forint eszmei díjat és háromezer forint cél- jutalmat adnak annak az újí­tónak, aki a cukorrépát szállí­tó teherautókon megoldja azt, hogy a billenős gépkocsin jobb, illetve bal oldalra bille­nőskor az oldalfalak alulról nyíljanak. A személyszállításhoz olyan javaslatokat kémek, amelyek kényelmi, esztétikai szempon­tokat is figyelembe véve az utasok jogos sérelmét szünte­tik meg. Az az újító, aki ezek­re a feladatokra megvalósítha­tó javaslatot tesz, 1000 forint cél jutalmat kap. István, a megyei pártbizott ság titkára, Szőke Pál, az SZMT vezető titkára. Varga György, a megyebi­zottság titkára számolt be az előző küldöttértekezlet óta végzett munkáról. A beszá­moló behatóan foglalkozott a szakszervezet előtt álló "fel­adatokkal. Leszögezte, hogy támogatni kell a vállalatve­zetők és a szakszervezeti bi­zottságok kezdeményezését, hogy közösen dolgozzák ki a munkaverseny főbb célkitűzé­seit. A jövőben sokkal na­gyobb gondot kell fordítani az újítómozgalomra. a terme­lési tanácskozások előkészíté­sére, a dolgozók javaslatai­nak megvalósítására. Feltét­lenül szükség van az üze­mek és a munkahelyek kö­zötti tapasztalatcserékre, szak­mai bemutatókra. Napirendre kell tűzni a munkaerő-vándor­lás elemzését Sokkal többet törődjön a szakszervezet a vi­déki munkásszállások, étke­zőhelyiségek, felvonulási épü- i letek kulturáltabbá tételével, megyebizottság titkára vége­zetül az új mechanizmusról beszélt; hangsúlyozta, mi­lyen jelentősége lesz az el­lenőrzésnek, a szakmai és a politikai továbbképzésinek. Ugyanezekről a kérdésekről szóltak gazdag tapasztalatuk alapján a küldöttek. Forró András, Tibold József, Tóth I^ajos, Nagy Lajos, Pandúr Ferenc, Fehér József, Hor­váth János, Negyedes László, Kriston Károly az új me­chanizmusról, a szakszerve­zeti munka új módszereiről, a dolgozók munkakörülmé­nyeiről, a munkásvédelemről, a szervezettségről, a dolgo­zóikkal való bánásmódról be­széltek, sürgették a tisztség- viselők oktatását Szalontai Lajos, az építők szakszervezetének országos titkára meghatározta, milyen feladatok állnak a megyebi­zottság előtt Javítani kell a nevelőtevékenységen, a mun kásszáű lásokon folyó nevelő- munkán (itt él az építőmun­kások felel). Nem lehet be­lenyugodni, hogy kevés bri­gád nyeri el a szocialista cí­met, A szervezettség So­mogybán az országos átlag alatt van. Hangsúlyozta az emberekről való gondoskodás középpontba állításának fon­tosságát. Ezután az új me­chanizmussal foglalkozott. Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára a me­gye iparának fejlődését vá­zolta fel a küldöttek előtt. Felhívta figyelmüket, hogy az építő- és az építőanyag­ipartól függ, megvalósulnak-e a megyében a fejlesztési el­képzelések. Az építők szak­szervezete foglalkozzon az­zal, hogyan lehet meggyorsí­tani a beruházások kivitele­zését. Szőke Pál, az SZMT veze­tő titkára szerint most már él kellene érni, hogy az épí­tőmunkások visszaszerezzék becsületüket. A szakszervezet a minőséget állítsa a kö­zéppontba, s érje el, hogy erre ösztönözzön a bér és a prémium ja. Most már meg­van az a mag, amelyre épí­teni lehet, az a fontos, hogy emberséges bánásmóddal ide­kössék az új munkásokat is. A küldöttek ezután megvá- 'asztották a tizenöt tagú me­gyebizottságot, a háromtagú számvizsgáló bizottságot s a megyei és az országos kül­dötteket. Az építők szakszer­vezete elnökének Horváth Istvánt, titkárának dr. Fonal Jánost, a számvizsgáló bi­zottság elnökének Kilinkó Imrét választották meg. L. G. Mindegy, hogy melyik borítékban?! A tény megdöbbentő. A Víz- és Csatornaművek indokolat­lanul megtakarított kétszáz- ötvenezer forint bért a múlt esztendőben. Semmivel sem magyarázható ez, hiszen a vál­lalat túlteljesítette a tervét, s csaknem egymilliós eredményt ért el a mérleg tanúsága sze­rint, Ha egymás mellé tesszük az adatokat, rögtön kiütközik: károsodtak a dolgozok, hogy nem fizették ki nékik ezt az összeget. Noha többször fi­gyelmeztették a vízműveket, mégsem intézkedtek. A So­mogy megyei Útépítő Vállalat, a Dél-balatoni Vízművek és a Somogy megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat azonnal ren­dezte tavalyi bérgazdálkodá­sát, amikar felügyeleti szerve figyelmeztette A megyei pártértékezlet anyagából idézem a követke­zőket: »Helytelenítjük, hogy több üzemben évek óta in­dokolatlanul bért takarítanak meg. Az illetékes szakszerve­zeti szervek kísérjék jobban figyelemmel a bérgazdálkodást, és intézkedjenek a hibáit meg­szüntetésére.« A Víz- és Csatornaművek- nél elmulasztották a bérgaz­dálkodás figyelemmel kíséré­sét, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya pedig nem ellenőrizte idejé­ben az utasítás végrehajtását. Sok emberrel beszeltem eb­ben az ügyben, sok véleményt szembesítettem. Ellentmondó és kitérő válaszok szövevényé­ből emelem ki az itt következő feleleteket. Arra kerestem vá­laszt a vállalatnál, hogyan fordulhatott elő az indokolat­lan megtakarítás. — Miért probléma ez? Nem kapták meg bérben ezt az összeget a dolgozók, most meg­kapják nyereségrészesedésben. Fersze én is szívesebben vet­tem volna, ha munkabérben fizetjük ki. Szerintem mind­egy. melyik borítékban kapják a pénzt — mondja Vétek Jó­zsef igazgató. — Ezt az összeget sohasem kezeltük úgy, mint felosztha- tót — jegyzi meg Nánási Imre főkönyvelő. — A bérbizottságtól nem kaptam olyan jelzést, hogy bért takarítottunk meg, ezért nem foglalkoztam vele. Egy hete szereztem tudomást a megtakarításról —< válaszolt Haslinger Lőrinc szb-titkár. — Sem a megyei tanács épí­tési, közlekedési és vízügyi osz­tályától, sem a HVDSZ me- gyebizattságától nem kaptunk írásos utasítást, ezért nem nyúlt a pénzhez a vállalat ve­zetősége — ezzel érvelt Kiss József párttitkár. S mi a véleménye Perecsi Ferencnek, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya vezetőjének? — A vállalat vezetői későn ismerték föl a lehetőséget, s a figyelmeztetés ellenére sem használták fel a szóban forgó összeget A bérszínvonal a tervezettet sem érj el, kétszá­zalékos az átlagbér-megtakarí­tás. Az osztály felelősségre vonja ezért Vetők József igazgatót. A vállalat ügyrend­je szerint ugyanis övé a dön­tési jog a munkaügyi kérdé­sekben. Ember sí cs Sándor csoport­vezető egy múlt év januárjá­ban kiküldött gazdálkodási utasítást tesz elém. Volt tehát írásos utasítás, csak éppen ra­gaszkodni kellett volna az eb­ben lefektetettekhez. — A vállalatnak be kellett volna építenie a bérszabály­zatba, hogy kik és milyen föl­tétellel részesülhetnek a meg­takarított bérből. Manninger Imrétől, a me­gyei tanács revizorától azt kérdeztem meg, valóban mindegy-e, melyik borítókban kapják meg a vízművek dol­gozói a pénzt — Nem mindegy. így egy borítékot kapnak, ha falhas z nálják a kétszázötvenezer fo­rintot, akkor kettőt. S hozzá­teszem, még így is lett volna a vállalatnak jutalmazási alapja. Dolgos Gyula, a HVDSZ megyebizottságának titkára így vélekedik az ügyről: — Villámcsapósként ért ben­nünket ez az indokolatlan megtakarítás. Nem értünk egyet vele. hiszen felhívtuk a vállalat és a szakszervezeti bi­zottság figyelmét, hogy osz- szák ki a megtakarított bért a fizikai munkásoknak. Nem fogadható el az szb-titkár vé­leménye, hiszen nem a bérbi­zottság irányítja az szb-t, ha­nem fordítva. A felelősséget szeretnék elhárítani azzal, hogy nem loptak írásos uta­sítást. Még az ősszel tárgyal­tam Vétek elvtárssal, s úgy tájékoztatott, hogy intézked­nek a felosztásról. Ezek szerint nem tették meg. w Minden vállalatnak tanulsá­gos a Víz- és Csatornaművek mulasztása, mivel indokolatlan megtakarítás máshol is volt. A huzavona, a felelősség el­hárítása nem járható út, helytelen szemléletre enged következtetni. A munkások szemszögéből nézve a bérgaz­dálkodást, biztosan más képet kaptak volna a vállalat veze­tői. S akkor nem egy, ha­nem két borítékban adtak volna nekik pénzt! Lajos Géza A Pedagógusok Szakszervezetének választási küldöttgyűlése Tegnap délelőtt a Szak- szervezetek Somogy megyei Tanácsának székházában ren­dezték meg a Pedagógusok Szakszervezete Somogy me­gyei bizottságának választási Küldöttgyűlését. A pedagógusok munkáját az élmúlt időszakban az is­kolareform-törvény három alapelve részletesen megha­tározta: Az iskola és a gya­korlati élet szorosabbá téte­le; a korszerű természettudo­mányos, általános és szakmai műveltség színvonalának eme­lése; a szocialista világnézet és erkölcs kialakítása. A pedagógusok fejlődéséről az írásos beszámoló megálla­pítja, hogy aktív közreműkö­désükkel született meg az is­kolareform, s a megnőtt kö­vetelményeknek nagyrészt meg is feleltek. A jelentés részletesen foglalkozik az is­kolák belső életének alaku­lásával, az iskolák vezetésé­nek helyzetével, a pedagógu­sok kulturális életével, mun­kakörülményeik alakulásával, valamint a szakszervezet szo­ciális tevékenységével is., Melegh József tanítöltópző intézeti tanárnak, a megyebi­zottság elnökének megnyitója után Rózsa András, a megve- bizottság titkára az írásos anyaghoz szóbeli kiegészítőt mondott. A járási küldöttér­tekezletek tapasztalatai közül kiemelte a IX. kongresszus hatásának jelentőségét, és megállapította, hogv fokozó­dott a szakszervezeti tagság nolitikai, társadalmi tevé­kenysége. A faluban már nincsenek egvedül a pedagó­gusok, de ezzel nem csök­kent szerepük, sőt növeke­dett A vitában a szakszervezeti küldötteken kívül felszólalt Molnár Gyula, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának munkatársa, aki az új típusú iskolarendszer kialakításának fontosságáról szólott Dr. Voksán János, a Pedagógusok Szakszervezete országos központjának osz­tályvezetője a közelgő orszá­gos küldöttgyűlés céljáról, feladatáról tájékoztatta a részvevőket Ezután Kocsis László, az MSZMP Somogy megyei Bi­zottságának osztályvezetője kért szót — A szakszervezet szerepe jelentős ma is — állapította meg —, pártunk politikájának megvalósításá­ban tevékenyen vesz részt Az elmúlt négy év eredmé­nyeiért a megyei párt-vb kö­szönetét mond a pedagógu­soknak. Céljaink megvalósítá­sában önökre is támaszko­dunk, közösen kell megvaló­sítanunk terveinket — mon- iotta Kocsis elvtárs. A vita után a megyebizotfc- ság megválasztására került sor. A küldöttek egyhangúlag választották meg Melegh Jó­zsefet a megyebizottság el­nökének, a megyebizottság titkárának pedig Rózsa And­rást Melegh József ezután ki­tüntetéseket adott át a szak- szervezeti munkában kivá­lóan dolgozóknak. Hevesi Je­nöné és Szíjártó László a Szakszervezeti Munkáért ezüstjelvényt kapta a Szak- ' ■’^,""=zetek Országos Taná­csától. H. B. A kerámia nemcsak dísze a lakásnak, hanem a legszebb ajándék is, Husvétra ajándékozzon KERÁMIÁT, PORCELÁNT! Kerekse föl a szövetkezeti üveg-porcelán szaküzletet! (4710)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom