Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1967-03-19 / 68. szám

Vasárnap, 1987. március 19. 3 SOMOGYI NGPLAT EMLÉKSOROK A NAPLÓBAN Qtéqq éo teil teuete Mi jellemzi ezt a brigádot? Válasz helyett egy vászon- borítású, hímzett, bordó fede­lű naplót tesz elém F. Hor­váth Józsefné brigádvezető. Űjságkivágások, fényképek idézik egy összekovácsolod ott kollektíva hétköznapjait és ünnepeit Mindehhez már csak adato­kat kell mondani. Azt, hogy a Kaposvári Ruhagyár Egyetér­tés szocialista brigádja 1962- ben alakult, akkor, amikor a VIII. kongresszusra készült az ország. Azóta háromszor nyer­te el a szocialista címet Ez a rövid történet. Az adatok mögött emberi küzdelmek, nehéz és vidám napok húzódnak meg. Heten kezdték a munkát, most ti- zenketten dolgoznak együtt. S — ez is jellemző rájuk — a brigád minden tagja kiváló, dolgozó. A gyárban ez az egyetlen brigád, ahova csak jönnek az emberek, de el nem mennek. Legalábbis eddig még senki sem hagyta el a kollektívát Miért? A brigádvezető zavarba jön • kérdés hallatán: — Mit mondjak erre? ... Volt néhány álmatlan éjsza­kánk, amikor ügy éreztük, hogy valami nem jól van, de soha nem mentünk segítséget kérni. A brigád gondjairól nem tudott az igazgató. Min­dig egymás között intéztük el, hiszen mi ismertük legjobban a brigád tagjait; tudtuk, mire képesek az emberek, mit le­het tőlük várni. S ha arról volt szó, hogy 'valamit meg kell csinálni, akkor egy em­berként jött mindenki. S még egy vallomás: — Mindannyian asszonyok vagyunk. Munka után bevá­sárlás, főzés, mosás és vasa­lás vár ránk. Éppen ezért na­den olyan gond, amely az asz- szonyok vállát nyomja. Ezekről az asszonygondokról mindennél jobban tanúskodik egy születésnapi fénykép. Deb­recenből levelet kapott tavaly a gyár. Egy édesanya írta: olyan méretű orkándzsekit kért, amilyet sehol sem ka­pott beteg kislányának A brigád megvásárolta az anya­got, megvarrta a dzsekit, és postára adta. A köszönet fényképen jött: egy szál szü­letésnapi gyertya mellett nagyra nyílt szemmel ott a szösz! kislány. Nemcsak a neve Egyetértés ennek a kollektívának így Is élnek, dolgoznak is. Ugyan­ilyen szívesem csinálták ezt, mint a gombválogatást. Ami­kor ebbe belefogtak senki sem hitte, hogy eredménnyel jár. Két hétig válogatták munkidő után a selejtgombo- kat, amikor megalakult a bri­gád. A selejtben több mint négyezer-hatszáz forint érté­kű használható, gombot talál­tak — Az igazgatónk örömé­ben ötszáz forint jutalmat adott. Négy nagy eseményt tarta­nak számon a brigád életé­ben. Az első a zászlóavatás volt Azt hiszem, nem sok brigád dicsekedhet saját zászlóval A második egy moszkvai utazás, a harmadik a debreceni kislány orkán­dzsekije, a negyedik pedig március 16-án történt: Kádár János elvtárs a gyárban járt, s kérésükre beírt a brigád­naplóba — Ennél nagyobb esemény nem volt nálunk Azt hiszem, nem is lesz. Ezzel a bejegyzéssel nem­csak a gyárban, hanem a vá­rosban is híres lett a brigád. vényos, de nagyon szívós munkát koronázza, amelyet már négy esztendeje végez a origád Négy évvel ezelőtt József Attila szavait írták a napló­ba: »Dolgozni csak pontosan, szépen, // ahogy a csillag megy az égen, // úgy érde­mes.« Négy év után azt mondja a brigádvezető, hogy a napi munka ritmusává vál­tak ezek a szavak. És egy ki­csit magatartássá is. Az éle1 mindennap új feladatokat ál­lít a gyár elé. Ezek végrehaj­tása a brigádok munkájától függ. Az eddigi eredmények és sikerek köteleznek is. Hi­szen a holnap jobb munkáját készítik elő. * . • • e munka si­keréhez — Kádár elvtárs ír­ta ezt a brigádnaplóba — kölcsönös bizalomra és közös egymást kiegészítő munkára can szükség a vezető szervek is az elgondolásokat ténylege­sen megvalósító öntudatos dolgozók részéről.« Kercza Imre A készülő új tsz-törvényről A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak múlt év májusi határoza­ta értékelte a termelőszövetke­zetek gazdasági, politikai és társadalmi téren betöltött fon­tos szerepét. Az átszervezés óta eltelt idő igazolta, hogy a szocialista nagyüzemi mező­gazdaság kialakításának meg­felelő útja volt a mező­gazdasági termelőszövetkeze­tek létrehozása. Alapvető vo­násaikban sikerült összeegyez­tetni a tagság és a közösség rdekeit. Ebben a gazdaságszervezetd formában az idők folyamán irthető okokból néhány ellent­mondás keletkezett. Az emlí­tett határozat a termelőszö­vetkezetek társadalmi viszo­nyaiban, szervezeti rendszeré­ben, működési elveiben ezért megfelelő változtatásokat tart szükségesnek. Így pl.: a válla­latszerű gazdálkodás erősíté­sét, a közgazdasági eszközök­kel való irányítást, az üzemi tevékenységi kör kiszélesíté­sét, a háztáji gazdaságok ará­nyos fejlesztését stb. gyón közel áll hozzánk min- Mindez azt a korántsem lát­Az építők híradója házhoz jár A megye minden részében dolgoznak a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat brigádjai. A tsz-istállókat, víztornyokat, lakóházakat, üzemcsarnokokat építő mun­kások tájékoztatása eddig lassú és rendszertelen volt. Ezért határozta el a vállalat vezetősége, hogy üzemi hír­adót ad ki. Most jelent meg a híradó ötödik száma, s el­mondhatjuk az eddigi tapasz­talatok alapján, hogy a kitű­zött cél megvalósulóban van: az újság jó eszköze a központ és a munkások közötti kap­csolat javításának. Minden hó­napban egyszer becsönget a postás az építőmunkásók ott­honába, s házhoz viszi a hír­adót. Amíg a családfő meg­jön a munkából, az asszony és a gyerekek is átböngészik, ugjian mi hír van a vállalat­nál. Apró figyelmesség ez, a munkásoknak mégis nagyon jólesik. A november óta megjelenő újságot a Pécsi Tempó Szövet­kezet állítja elő. A rajzokkal, fényképekkel illusztrált hír­adó jól szerkesztett, tartalmas tájékoztató. Nehéz volna fel­sorolni, miről írtak a híradó önkéntes munkatársai az öt számban, így csak néhány cikket emelnénk ki. Hasznos kezdeményezés, hogy a híradó megismertette a dolgozókat a műszaki-, a termelési osztály munkájával, az idei munka- verseny célkitűzéseivel, a kongresszusi verseny értékelé­sével. A szakszervezeti válasz­tással, a képviselő- és tanács­választással, a nemzetközi nő­nappal is foglalkozott a hír­adó. Állandóan napirenden tartja a balesetvédelem, az anyagi ösztönzés, az újítómoz­galom, a szállítás, a tervtelje­sítés kérdéseit Beszámolt az idei műszaki célkitűzésekről, a 67. évi újítási feladatterv­ről, a műszaki konferenciáról a KISZ-szervezet munkájáról, a pártoktatás helyzetéről, az ipar5 tanuló-képzésről. Jogi ta­nácsokat, felvilágosításokat ad a híradó; közölte például a nemrégen megválasztott szak- szervezeti tisztségviselők név­sorát, hogy az építőmunkások tudják, kihez kell fordulniuk. A jubileumi munkaverseny kezdeményezője, Karádi Ősz kár építésvezető arról írt a februári számban, mit tesz ő a jó minőségű és gazdaságos kivitelezésért. A szórakoztatásra Is gondol az üzemi híradó szerkesztő- bizottsága: februárban öthó­napos rejtvénypályázatot in­dított, az első díj egy szak- szervezeti beutald. S hogy tanácsot Is adjunk az üzemi híradó szerkesztői­nek: A vezetőkön kívül több munkást kellene megszólaltat­ni. Mi az ő véleményük a munka megszervezéséről, a szállításról, az anyagellátás­ról, a szociális helyzetről? ELKÉSZÜLT A MŰ tföjr'VÜ IMI *«**»■"" - ’ : ..... Herczeg Klára, Olcsay István és Farkas Aladár szob­rászművészek vállalták a megtisztelő feladatot: megrrun- tázzák a magyar történelem három kimagasló alakj Inak portréját. Nagy lelkesedéssel, művészi ihletettséggeü al­kották meg Kun Béla, Landler Jenő és Szamuelly Tibor domborművét. A budapesti Kun Béla téren avatják fel az emlékművet. A hatalmas reliefeket autódarukkal emelik talpazatukra. A szoborcsoport leleplezésének méltó napja március 21.; a Tanácsköztársaság 48. évfor­dulója. A gazdasági mechanizmus reformja megköveteli, hogy a jogalkotás is kövesse azokat a gazdaságpolitikai döntéseket amelyeket a termelés fejlesz­tésére szükséges tenni Ezt megkívánja az a körülmény is, bogy az első átfogó jogi ren­dezés időszakában a kialakuló viszonyok kezdetlegesek vol­tak, ami azt jelenti, hogy a jo­gi szabályozás is ennek azál- r pótnak felelt meg. Az 1959. évi 7. se. törvény­erejű rendelet — a jelenlegi termelőszövetkezeti törvény — *z átalakulás jogszabálya, te­hát a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezését volt hivatva elsősorban szolgálni. Ez a jel­leg leginkább megnyilvánult a tagsági viszony, a háztáji gazdaság, a földjáradék, a be­tegségi szolgáltatások, a jö- . edelemrészesedés szabályozá­sa stb. terén. Az átszervezés befejezése után új helyzet te­remtődött. Megváltoztak a termelési viszonyok, kialakul­tak a nagyüzemi gazdálkodás keretei. A termelőszövetkezeti élet körülményei a törvényere­jű rendelet kereteit kinőtték, s az új viszonyok és az ér­vényes szövetkezeti törvény számos rendelkezése között el­lentmondás keletkezett. Ma már viszonylag megszi­lárdult gazdasági alappal ren­delkezünk, s az új jogi szabá­lyozás célja az lehet, hogy en­nek továbbfejlesztését szolgál­ja. A termelőszövetkezetek gazdálkodásával, működésével és szervezetével összefüggően gazdag tapasztalatokat szerez­tünk, ezeket a jogi rendelke­zésnél is hasznosítani kell. Az új jogszabály megalkotá­sát kívánja az a körülmény is, hogy a tsz-ek állami irányítá­sának rendszere ugyancsak hatékonyabbá válik. A szocia­lista állam — funkcióinál fog va — természetesen nem mondhat le a társadalmi, gaz­dasági viszonyok átalakításá­nak köznontosított irányításá­ról, melyet a tervszerűségnek megfelelően elsősorban gaz­daságpolitikai eszközökkel kell megvalósítani (ár-, hitel­es adópolitika, gyenge tsz-ek állami támogatása stb.) Az ál­lami irányításban természete­sen nem elhanyagolható jelen­leg sem a hatósági feladatok ellátása. Főleg a mezőgazda­sági szakigazgatás területén (növényvédelem, állategész­ségügy, földigazgatás stb.) és a termelőszövetkezeti önigazga­tás (közgyűlés, vezetőség) tör- ényes működésének előmoz­dításában és érvényesítésében van erre szükség (pl. a jogel­lenes határozatok megsemmi­sítése). Az átfogó rendezést az is zükségessé teszi, hogy a tsz- oknek ebben a fejlődési sza­kaszban szükségük van saját érdekvédelmi és önigazgatási szervezetre. Ez a szervezet kedvezően hathat a termelő- szövetkezetek tevékenységére az üzemen kívüli gazdasági, összehangoló és szervezési jel­legű feladatok elvégzésével. A termelőszövetkezeteknek ugyanis szorosabb kapcsolatba kell kerülniük egymással az értékesítési tevékenységben, a jogi képviselet ellátása, a kö­zös vállalkozás terén, a közös beruházások megvalósításában stb. Gazdaságirányítási rend­szerünk elemzése során nyil­vánvalóvá vált, hogy a terme­lőszövetkezeti formában olyan kiaknázatlan lehetőségek rej­lenek, amelyek az eddiginél lóval nagyobb gazdasági ered­mények elérését teszik lehe- . övé, ha nagyabb önálló- 'qgal működhetnek a termelőszö- 'etkezetek mind gazdasági, mind pedig szervezeti téren a lövőben. A készülő termelőszövet­kezeti törvény sok új vonást fog tartalmazni. Észért mind a szövetkezeti parasztság, mind a jogalkalmazók bizalommal és nagy várakozással tekinte­nek megjelenése elé. Életbe lépésével a szövetkezetek eredményesebb gazdálkodásá­nak egyik fontos föltétele te­remtődik meg. Dr. Foglyos László megyei vezető tsz-jogtanácsos Próbafonás japán polinőzikus műszállal Kilenc Textima előfonó gép érkezett a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárába Kilenc előfonó gépet szállí­tott a Német Demokratikus Köztársaság a textilmüveknek. Hármat már üzembe helyez­tek, a negyedik hétfőn kezdi meg a termelést. Az utolsó gé­pet május 1-ig indítják el. A most érkezett gépekkel együtl izenhétre nőtt a Textima elő­fonók száma. Ebben az évben még további tizenegy előfonó gép érkezik az NDK-ból Ka­posvárra. Veres Zoltán üzemvezető el­mondta, hogy ezeknek a gé­peknek több előnyük van. Ki­sebb helyet foglalnak el, na­gyobb a termelékenységük. Mivel nagyabb csévére dolgoz­nak (a régi lefutási ideje hu szonhárom óra volt, a Texti­ma előfonó csévéje pedig negyvennyolc óra), csökken a fonónők megterhelése, mert sokkal kevesebbszer cserélnek csévél S ami szintén nem mellékes, kevesebb előfonó gépre van szükség. A régi tí­pusú gép három-négy gyűrűs- fonó gépet szolgált ki. A Tex- ,ima ötöt-hatot ellát félkész termékkel. Mivel az NDK-tól vásárolt előfonók kevesebb helyet fog­lalnak el, mód nyílik rá, hogy a felszabaduló helyen további húsz szovjet gyűrűsfonógépet szereljenek föL Ez tízszázaié sós termelésnövekedést tesz lehetővé. A szovjet gyűrűs­gépeket magyar orsóval és PK 211-eo nyújtóművel látják el. Az utóbbi előnye, hogy egy méter előfonalat huszonöt-har­minc méteresre vékonyít A PK 211-es nyújtóművek fölsze­relése tette például lehetővé a textilművekben, hogy alkal­mazzák a Texti mákat ame­lyek vastagabb előfonalat ké­szítenek. • Még egy érdekes információt :aptunk a textilművektől. Schäjfer János, az előfonó I. osztályvezetője a kísérleti pró­bafonásokról számolt be. A tervek szerint a Pamutfonó- ipari Vállalat Kaposvári Gyá­rában állítják elő a polinó- zikus műszálat a szövödéknek A pénteken megkezdett nagy üzemi próbafonás előfutára a i harmadik vagy a negyedik ne­gyedévben megkezdődő gyár tásnak. A korábbi kísérletek­nél belga és szovjet polinózi- kus műszálat dolgoztak fel, most pedig egy japán Hypolan nevű polinőzikus műszállal kí­sérleteznek egy-egy gépen a fonó I-ben és a fonó ii-ben. \z utóbbi üzemrészben tiszta műszálból fonják a fonalat, a fonó I-ben pedig keverve, mégpedig a következő arány­ban: fele Hypolan, fele pa­mut, 67 százalék Hypolan, 33 százalék pamut. A szövödék !génye határozza majd meg, hogy melyiket gyártja a ka­posvári üzem a jövőben. Schäffer János tájékoztatása szerint nagyon sokat kell állí­tani a gépeken, mert a polinó- zikus szál nyúlása sokkal na­gyobb, mint a pamuté, s szá­molni kell a sztatikus feltöl- tődóssel is. Ezek a kísérletek elősegítik, hogy a kaposvári gyár műszállal lássa el az nrszág különféle tájain levő szövödéket. a A csurgói fmsz átvette a zákánvi műkőüzemet A Dráva veszélyezteti a termelést Zákát.\ iun közvetlenül a Dráva mellett műkőüzem mű­ködik. Ez a balatonmáriai földművesszö­vetkezet tulaj­dona volt Az üzemet nemrég átvette a csur­gói földműves­szövetkezet Az fmsz jól ki akarja hasz­nálni a kapa­citást Az idén mozaiklaipot, betonoszlopot, kútgyűrűt, ké­mény aj tót, kútkávát gyárt Sajnos, a Dráva veszé­lyezteti a ter­melést A múlt évben elöntöt­te az üzemet. Ha a folyó megduzzad, az idén sem tud­ják megmenteni víztől az ipari létesítményt. A tavaly elsö­pört gát helyén szabadon zú­dulhat rá az ár. A földművesszövetkezetnek az a terve, hogy megóvja s műkőüzemet a kellemetlen '.egektől. A védekezésre vo natkozóan kétféle elképzelés van. Vannak, akik azt mond­ják, gáttal kellene elejét ven­ni az elöntésnek, mások sze­rint legcélszerűbb lenne az Kovács István kútgyűrűsiblont miiköüzpini en. javít üzemet áthelyezni az árterü­lettől néhány száz méterre lé­tó magaslatra. Az utóbbi lát­szik legésszerűbbnek. Ebben ;z esetben a kő szállítása lénzbe kerülne, ám ez még mindig , nem kíván annyi myági áldozatot, mint a gát­építés. Az fmsz vezetői azt szeretnék, ha az illetékesek nielöbb eldöntenék, mi legyen a teleppel, ugyanis csak ez­után tudnak hozzálátni fej­lesztéséhez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom