Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-05 / 31. szám
FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL SomogyiKéplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA POLITIKUSABB MŰSORPOLITIKÁT! ÉVENTE MINTEGY 160 FILMET MUTATNAK BE Magyarországon. Ezeknek csaknem mindegyike eljut Somogy megyébe is, ha nem előbb, utóbb. A megyeszék- i helyen azonban más a helyzet. Bemutató mozijában átlag 90 új filmet tudnak vetíteni, s ha az újrajátszó mozi filmbemutatóit is ide számítjuk, akkor is marad még jó néhány, amely elmarad, nem látható Kaposváron. Kevés az ilyen film, nem is pazarolnánk a dologra a helyet, ha csupán kevésbé jelentős filmekről lenne szó. A kihagyottak közt azonban akad több olyan is, amelyet nagy kár, hogy nem láthattunk. Ilyen Déldául a Z. Czibuls- ky főszereplésével sikeresen fogadott Ártatlan varázslók című lengyel és Az elnök című kétrészes szovjet film. Különösen az utóbbi elmaradásáért bosszankodhatunk. Megtekintésének hiányában csak a megjelent lapvéiemé- nyekre, kritikákra támaszkodhatok. Ezek viszont egybehangzóan a szovjet filmművészet kimagasló alkotásaként értékelik Az elnököt, egy sorban az Élők és holtak, a Tiszta égbolt, a Ballada a katonáról címűekkel. Az elnök egy kifosztott és lelkileg is megnyomorított szovjet falu küzdelmét és magára találását ábrázolja a második világháború utáni években. Főhőse, Trubnyikov talán a ml Húsz óránk Elnök Jóskájának a rokona, aki nem »steril« pozitív hősként, de töretlen hittel harcól a háborútól és személyi kultusztól megkínzott falubeliek boldogulásáért. (A címszereplő Uljanov nagyszerű alakításáért nemrégen kapta meg a Lenin-díjat.) »Egy kolhozelnökkel és problémáival azonosulunk a pesti moziban a film nézése közben, holott közöttünk igen kevés a kolhozelnök, és látszólag a problémáink is másak. De csak látszólag, mert csupán formájukban különböznek a problémák, tartalmukban nem« — írta a Nép- szabadság kritikusa. s itt óhatatlanul eszébe jut az embernek a gondolat ellentétpárja. Az, hogy nálunk viszont nem kevés a tsz-el- nök, de ettől függetlenül is jó lett volna láthatnunk ezt a filmet. Már csak azért is, mert szeretjük a jót, a szépet, a művészi értékűt. EZZEL SZEMBEN SOMOGYBÁN ezt a filmet három községben (Zamárdiban, Balatonbogláron és Zákányban) adták, s — a filmalkotást megillető propaganda hiányában — mindössze 336- an tekintették meg. Pedig — pusztán a látogatottságot alapul véve — nyilvánvaló, hogy a Film Színház Muzsika aggodalma igazolódott: »Nagy kár volna, ha ezt a filmet a címe, nyíltan vállalt elvi tartalma miatt hasonló sors érné, mint a múltkoriban (a Mastroianni remek alakításában) látott Elvtársak című kitűnő olasz filmet.« Ezt a filmet a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat a várható gyengébb bevétel miatt levette a műsorról (s a megyeszékhelyen be sem mutatta) a film értékeinek megfelelő népszerűsítése, méltó propagandája helyett. Ez műsorpolitikai hiba. de nem jóvátehetetlen. Jó lenne visszahozni Somogyba és Kaposvárra Az elnök című szovjet filmet. S az is helyes lenne, ha ilyen esetben a vállalat felfrissítené propagandamódszereit, és politikusabb műsor politikát valósítana meg. Ahogy ezt-z ifjúsági •filmbemutatók és sorozatok esetében sikerült is jól megoldaniuk a KISZ-szel közösen. Ankétok, előadások, viták lennének szükségesek hasonló filmeknél és külön filmbemutatók is (például a Balaton-parti tanfolyamokon és a politikai iskolákon). Kár, hogy ezeket sokszor 300—400 forintos költségek, a pénzügyi bürokrácia vagy a tehetetlenség; némely szervezők politikai rövidlátása is megakadályozza. MEGYÉNK SAJÁTOS VISZONYAI, helyzete és érdekei nagyobb figyelmet követelnek a műsorpolitikában. Még akkor is, ha esetiég bizonyos filmek népszerűsítése az átlagosnál több fáradságot, ‘energiát igényel. Walllnger Endre Sikeres volt a komplex ismeretté rj esztés Miöltönyén (Tudósítónktól.) A böhönyei közönség másodízben hallgatta meg a marcali járási komplex ismeretterjesztő brigád előadását. Már az első ilyen rendezvény is — A természet ábrá- :olása az irodalomban és a zenében címmel — érdeklő- lést keltett. A napokban elhangzott jjabb előadást Paál László ás Szaniszló Imre tartotta meg A hazaszeretet az .rodálomban és a zenében rímmel. A diavetítéssel, zenei és irodalmi szemelvényekkel bemutatott hazai tájak hatásos bevezetést adtak a témának. Az irodalmi és zenei művek elemzésével és szemléltetésével folytatódott az előadás. A hallgatóság a többi között Tinódi Lantos Sebestyén his- tóriás énekeiből, Liszt, Erkel és Kodály művedből hallott részleteket. ^ÖRÖS CSILLAG BÜDÖSUÍZ Szélespásznú magyar film % ht m-m» § í 1 7™^ % 'V; A TV FILMBEMUTATÓJA LAVINA Egy elhanyagolt kőbányában zajlik a történet, arait az összeomlás szélére sodort a hozzá nem értő rablógazdálkodás. A telepre új főmérnök kerül, s az nyomban hozzálát, hogy az elhanyagolt üzemből modern, megfelelő gépi berendezésekkel ellátott, nagy termelékenységű bányát alakítson ki. A munka során azonban rádöbben arra, hogy a kőnél is keményebb anyaggal kell megbirkóznia: az emberekkel... A filmet kedden este sugározza a televízió. A főbb szerepeket Avar István, Molnár Tibor, Farkas Antal, Görbe János, Sze gedi Erika játsszák. Milliós hasznú szélhámoság a témája Bán Frigyes új filmjének. Pálfalvi Nándor Csoda Lomboson című regénye alapján Markos Miklós készítette el a forgatókönyvet. Szombati Félix és barátja, ifj. Gölöncsér Lajos Lomboson príma üzletet szimatol meg. A kút, amelynek ivóvizet kellett volna szolgáltatnia, csak félig készült el, amikor feltört belőle a büdösvíz. A tsz-elnök és a tanácselnök megdöbbenve állnak meg az égig szökő melegvíz-forrás előtt. Nem tudnak mit kezdeni vele. Bezzeg Szombati rögtön felfedezi a »csodában« rejlő üzletet ... A filmet ma játsszák utoljára a Vörös Csillag Filmszínházban. Diesel-mozdonyok a Balaton déli partfán Gyorsabban haladhatnak a személy- és tehervonatok Húsz űj, középteljesítményű Diesel-mozdonyt vásárol 1967-ben a MÁV a Ganz— MÁVAG-tól, s újabb vonalakon váltja fel a Diesel-mozdony a gőzmozdonyt. A tervek szerint folyamatosan Diesel-vontatást rendszeresítenek valamennyi Budapest—Nagykanizsa között közlekedő gyors- és személyvonatnál, s ezzel a Balaton déli partján teljesen kiküszöbölik a gőz- mozdonyvontatást, amit egyébként már régóta szorgalmaznak a nyaralók. Az idén újabb huszonhét M—62-es szovjet Dieselmozdonnyal bővül a MÁV vonóparkja, s ezekkel teljesen diesel esitik a Budapest —Dombóvár és a Budapest— Nagykanizsa közötti teherforgalmat. Ezzel jelentősen csökken a szállítás költsége, és gyorsabban haladhatnak a vonatok. Mint arról dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter a parlament legutóbbi ülésszakán beszélt, 1968-ban megkezdődik a Budapest—Gyékényes közötti útvonal dieselesítése is. A harmadik ötéves terv végén a rendelkezésre álló vasúti vonóerőnek csaknem 80 szájaiéira villamos, illetve Diesel- vontatású lesz. A lakosság egészségéért (Tudósítónktól.) A földművesszövetkezeti boltok fejlesztése lehetővé Találkozás Illyés Gyulával ŐSBEMUTATÓRA KÉSZÜL A SOMOGYJÁDI IRODALMI SZÍNPAD Amikor felszálltam a budapesti gyorsra, s elvesztettem talpam alól az ismert somogyi földet, bevallom, megmerevített a gondolat, hogy az egyik legnagyobb magyar költőhöz megyek beszámolóra, megbeszélésre. Vajon meg tudok-e felelni? Vajon méltók lehetünk-e arra az érdeklődésre, arra a figyelemre, amelyben Illyés Gyula részesített bennünket? Mert Illyés Gyula teljesítette a kérésünket: a mi kis irodalmi színpadunk számára írt irodalmi oratóriuma klasszikusan példázza a költő emberi nagyságát, s azt, hogy a falu, a parasztság kulturális életének hű segítője. Alig három héttel kérésünk után már olvashattuk Az éden elvesztése című oratórium gépírásos példányát: «■Ügy állj elő, hogy nem az, amit te írnál: az lesz a mű, mit néped lelke diktál« ... De vajon meg tudunk-e felelni a bizalomnak? Lesz-e elég erőnk hozzá? Nem mértük-e túl magunkat? ... Az aktatáskámban ott lapult a magnetofontekercs, amely a próbák anyagát rögzítette. S ott lapult egy papír is, rajta a problémáink, elgondolásaink jegyzeteivel. * * * Amikor - kinyílt a budai hegyoldalon a kertes ház ajtaja, s mosolygósán befelé tessékelt a házigazda, Illyés Gyula, bizony forró fejjel, összekuszálódott gondolatokkal fogtam hozzá mindannak az elmondásához, amit előtte olyan világosan, tisztán átgondoltam. Szerencsére a házigazda jó emberismerö, és helyre terelte a gondolataimat. S bár arra törekedtem, hogy lehetőleg minél kevesebb időt vegyek el tőle, mégis több mint két óra hosszat tartott a beszélgetés. Meglepett, mennyire ismeri a somogyi embereket, és mennyi minden érdekelte. A legtöbb szó persze Az éden elvesztéséről folyt. És milyen egyszerűen, udvariasan mondta meg azt, amit hibásnak, javítandónak talált! Örök élményem ez a beszélgetés és természetesen az is, hogy láthattam munkahelyét, lakását, környezetét. Múltjának, származásának, osztályához tartozásának sok-sok bizonyítéka, tárgya áll itt az előszobában: pipák, fokosok, botok: cifrák, népi faragásúak és háncsos kéregben görcsös- köáők. Vajon milyen emlékeket idézhetnek? A falak mellett — még a folyosókon is — könyvek. A nagy íróasztal hátán frissen fölnyitott francia újság. Idegen nyelven kiadott «Gyula Illyés«-hönyvek... fis « könyvek fölött és között Ba bits Mihály nagy, komoly szemei tekintenek az íróasztal felé.,. Mikor telefonhoz hívták az írót, tüzetesebben is megnézhettem a falakon függő képeket. Egy kis keretben Petőfi Sándor aláírása; egy 1640-es térkép; a másik olda Ion az író feleségének nagyszerű portréja. Megragadott hogy dolgozószobájában is mennyi a paraszti múlt emléke: a használati tárgyak és még a bútorok is ilyenek itt. Hazafelé nemcsak a kapót; instrukciók, a látott és tapasztalt élmények töltöttek el, hanem az is, hogy szerencsénk lesz Illyés Gyulát két alkalommal is köszönteni. Megígérte: nemcsak a bemutatónkra, hanem egy próbánkra is eljön. * « « A bemutató napján, február 19-én, vasárnap délután szeretnénk találkozni mindazokkal akik szeretik a költészetet, s akik a költészet nevelő hatását, emberformáló erejét hittel alkalmazzák A költészet jelenéről, jövőjéről, szerepéről szeretnénk beszélgetni, vitatkozni. A találkozón — és biztosított róla, hogy a beszélgetésben, a vitában is — részt vesz Illyé: Gyula is. Stornier Imre tette az élei mezes—egészségügyi helyzet javítását a csurgói járásban. A legkisebb községek üzleteiben is van már hűtőszekrény vagy hűtőpult így biztosítható, hogy főleg nyáron hidegre kerüljenek a gyorsan romlandó áruk. Korszerű, jól fölszerelt higiénikus konyha szolgálja Csurgón az iskolai élelmezést, s a járási székhely új piaca is az előírásoknak megfelelően készült. Azonban továbbra is sok a panasz a kenyérszállításra; gyakran a legalapvetőbb közegészség- ügyi szabályokat sem tartják meg Némely községben rossz az ivóvízellátás. Kevés a jó vizű kút a járásban, különösen Porrogon, Porrogszentki- rályon és Pogányszentpéteren nehéz a helyzet. Az Ivóvízellátás megjavítására több község épít törpe vízmüvet a harmadik ötéves tervben. Az utóbbi néhány évben szembetűnő a javulás mun- ka^egészségügyí téren is. A nagyobb üzemeknél — mint például a Faipari Vállalatnál és a ktsz-nél — úi káros anyagokat elszívó berendezést állították munkába. A nagyobb üzemekben mindenütt korszerű fürdőt, mosdót és öltözőhelyiséget biztosítottak a dolgozóknak. Egyedül á zákány; téglagyárnál bánnak mostohán a dolgozók hasonló igényeinek kielégítésével. Az iskola-egészségügy további javítását több községben a tanteremhiány, a zsúfoltság gátolja. Sok helyen nehezíti a testedzést, mert nincs megfelelő tornaterem, sms'ojeo* Jupiter és az orvosok Valamikor reges-régen a legősibb időkben az ember egyetlen egy darabból állt. Nem volt füle, szeme, nyaka, törzse, karja, mája, veséje — mint mondottuk; egyetlen egy darab volt. S ekkor Jupiter elé járatlak az orvosok, és keserű panaszra nyüt ajkuk; »Öh jaj, jaj nekünk világ teremtője, nem tudunk pénzt keresni! Egyetlen egy darab testen kell osztoznunk. Túl nagy a verseny.« S a nagy Jupiter megkönyörült a a panaszkodókon. Megváltoztatta az emberi testet, fület, orrot, torkot adott neki, hogy legyen munkájuk a fül, orr- és gégeorvosoknak, szívet és gyomrot, hogy foglalkoztassa a belgyógyászokat, kezet és lábat az ortopéd orvosoknak, fogazatot, hogy ne unatkozzanak a fogorvosok, és bőrrel vonta be az emberi testet, hogy a bőrgyógyászoknak is mukaterületük nyíljék. S lám valamennyiüket elégedettség töltötte el, és hálásan térdre borultak. Csak egy nyeszlett, fekete szakállú emberke álldogált továbbra is zavartan a menny kapujában. — Hát te meg mit akarsz? — kérdezte Jupiter. — Uram, te bölcsen gondoskodtál minden orvosról, de számomra semmi sem maradt, Mi legyen az enyém? — A tied — vedd a lelket!« — S mi az a lélek? — Nos a lélek — a lélek az, ami a többiek munkájából még megmarad. Hálásan távozott a nyeszlett szakállas emberke: ő lett a nszihoanalitikus. Anton Knh Mennyit ér a lemondása? Ag egyik államférfi így szól a másikhoz: — ötezer font sterlinget ajánlottak fel, ha benyújtom lemondásomat. Mit tanácsol. — Kérjen többet — válaszolja a másik. Azt hiszem, megkapja. Stílusvirágok Johann Georg August Galletti (1750—1828) a szórakozott professzor prototípusa volt. Mondásai másfél évszázad múltán is megőrizték frisseségü- ket. Lássunk közülük néhányat: * * * — Igen, igen, több példa van rá, hogy beteg emberek meghaltak. * * * — Kihúzta kardját, és agyonlőtte támadóját. * * * — Mi a csodálatos a Pitagorasz-elméletben. Az, hogy Pitagorasz találta ki. Som-gyi Néplap Az MSZMP Somogy megye! Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTB LAJOS Szerkesztőség; Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon; 11—510. 11—511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 11—516 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivalaloknáJ és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapba 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy mcg>ei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Nándor utca 6
