Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-25 / 48. szám

MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Minőség, takarékosság, műszaki színvonal Jubileumi a lakatosiixemXieii A közelmúltban értékelték a kongresszusi munkaver­senyt a barcsi lakatosüzem­ben. Tizennyolc brigád tett felajánlást A vállalások ré­vén több mint kilencvenhat­ezer forint értékű anyagot takarítottak meg a munká­sok. Kijelöltek egy helyet a csarnokban, s ott tárolták a hulladék lemezeket, csöveket Ha az egyik műveletnél fö­löslegessé vált egy hetven- centiméteres cső, s a másik brigádnak éppen egy neov- vencentisre volt szüksége, el­kérték a hulladékot s ezt használták fel. Ugyanilyen gonddal használták fel a ki­sebb lemezdarabokat is. A föntebb említett összeg ezek­ből a forintokból kerekedett ki. Hat brigád küzdött tavaly a szocialista címért. Németh József lakatos, Wolf István lakatos brigádja másodszor, Pálmai ' László forgácsod, Komlós János és Kővári Fe­renc lakatosok brigádja elő­ször nyerte el a szocialista címet. Négyezer-háromszáz forintot kaptak jutalmul a vállalattól. Az ő példájuk nyomán kapcsolódik be egvre több brigád a mozgalomba. Ebben az évben már tizenkét brigád tűzte célul, hogy el­nyeri a szocialista címet. Matécz János műhelybi­zottsági titkár dossziét tett elém, amikor a jubileumi munkaversenyról érdeklőd­tem. — Üj vonása a munkaver­senynek, hogy az anyagosz­tály, a termelési, a műszaki osztály munkatársai szocia­lista címért küzdő brieádot alakítottak, s az egész üzem munkáját elősegítő feüaján- ’ ásókat tettek. Füle István párttitkár meg­jegyzi: — Tavaly bizony többször megjegyezték a munkások: Mi versenyzőnk, de mit tesz­nek azok, akik a föltételeket biztosítják? Ezért helyeslem ezt a kezdeményezést. A műszaki osztály vállalta, hogy fölméri, melyik gyárt­mányhoz milyen szerszámok­ra és készülékekre van szük­ség a jobb minőségű és gaz­daságosabb előállítás szem­pontjából. A termelési osz­tály a dokumentációk késve érkezése esetén segít a mű­szaki osztálynak munkaidő után, hogy kellő időben vé­gezhessenek a gyártás-előké­szítéssel. Az anyagosztály Kulturális vetélkedőre, új feladatokra készül a Balaton Táincegyiittei (Tudósítónktól.) 1963 óta él a siófoki Bala­ton Táncegyüttes. Nagy út áll mögöttük: 274 előadáson léptek föl közönség előtt. A múlt évben is gazdag programjuk volt Negyven- kétszer szerepeltek külföldi vendégek előtt. Mintegy ti­zenháromezren vitték el szer­te a világba a siófoki népi táncosok hírét A kempin­gekben előadott műsoraikat százával nézték végig eseten­ként Az együttes ott volt a balatonföldvári folklórnapo- kan, a balatonlellei kulturá­lis találkozón, az esztergomi országos táncfesztiválon, és jutalomképpen jugoszláviai úton vehetett részt Ebben az évben ismét nagy feladatok megoldására készül fel az együttes. Folynak a próbák — haladó és kezdő csoporttal — hetente kétszer. Eddig már 29 számot tanul­tak be. Ezek közül a Szat­mári táncok, a Perőcsényi verbunk, az Üveges tánc, a Sarkantyús tánc, a Cigány- táncok, a Karádi kanász- tánc, Rábai Háromugrósa és az Este a faluban című tánc­játék a legkedvesebbek. A Somogy megvei Idegenforgal­mi Hivatal fölkérésére a Ba­laton Táncegyüttes ez év nyarán 24 műsort ad külföl­di vendégeknek, ezenkívül tíz előadáson mutatja be tudá­sát különböző fesztiválokon, rendezvényeken. Rendkívül jeelntős az a belső nevelőmunka, amelyet az együttes öttagú vezetősé­gének irányításával végeznek. Sikerült a csoportnak klub- helyiséget kapnia, és ennek birtokában beneveztek az if- iúsági klubok országos ver­senyébe. A foglalkozásokról alig hiányzik valaki. Ez ért­hető is, hisz érdekes előadá­sokat hallgathatnak meg, például a magyar nyelv és a népdal eredetéről. Legutóbb Együd Árpád tanár a ma­gyar népművészetről beszélt az együttes tagiainak. A to­vábbi előadásokon Siófok történetét, a Balaton kiala­kulását hallhatják a kubes- teken, de együtt járnak a csoport tagjai moziba és mú­zeumba is. A kulturális vetélkedőn is­mét bizonyítani akar a Bala- fon Táncegyüttes. A negy­vennégy siófoki fiút és l“án—* a néptánc szeretet*» tariia össze és az, hoffv elismerést, megbecsülést szerezzenek a magvar folklórnak. idejében beszerzi az anyago­kat a gyártmányokhoz. Ha valami hiányzik, akkor áthi­daló megoldást keres. — A minőség javítása, a műszaki színvonal emelése szempontjából nagyon értéke­sek ezek a felajánlások — mondta Pethes Róbert meg­hízott telepvezető. Előkerül a papír és a ce- -uza. Négy brigád összesen kilencezer forint értékű anyag megtakarítását vállalta. A festők száz kiló festéket ta­karítanak meg. Ez olyan hat­ezer forintot jelent. A jubi­leumi munkaversenyben részt vevő brigádok kétszáz és hétszáz műszakóra közötti megtakarítást ajánlottak föl. Dömsödí Imre lakatosbrigádja például hétszázat ajánlott fel. Ez azt jelenti, hogv tizenhét nappal a határidő előtt telje­sítik tervüket. Fiatal üzemről van szó, nagyon fontos az újítómozga- lom fölisndítése. Ezért vette be minden brigád az újítást a vállalásába. Az új mechanizmusra való felkészülésnek köszönhető, hogy az idei felajánlások még a tavalyiaknál is tartalma­sabbak. A munkások szeret­nék méltóképpen megünne­pelni a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. év- ’’ordulóiát. ezért fordítottak nagy gondot a szocialista munkaversenyre. Lajos Géza Kiállításokat, de program és terv szerint »Kiállítást rendezünk a fel­nőtt és úttörő-szakkörök man­kóiból a körzeti bemutatók helyén« — olvasható a kultu­rális vetélkedő nagyatádi já­rási operatív bizottságának munkatervében. Mint megér- deklodtük, ilyen a járási szék­helyen és Lábodon lesz, So- mogyszobon és Kutason he­lyiség hiányában nem való­sítható meg. Nagyatádon a járás fejlődé­sét mutatják be 1945-től 19p6-ig egy nagyobb szabású kiállításán mintegy 300 fotó, grafikon és egyéb dokumen­tum segítségével és a legfris­sebb adatokkal március 12-én. Ezenkívül a fotoszakkör mint­egy 25 zsűrizett képből válo­gatott gyűjteményes kiállítást készül vándoroltatni a járás­ban. Szívesen fogadnák itt a községek a Műcsarnok Válla­lat vándorkiállításának anya­gát is, amely a korábbi évek­ben csaknem húszezer látoga­tót vonzott a járásban. Miért jelentősek ezek a ter­vek, illetve elképzelések? A kulturális vetélkedő más­ain rendszerének kiírásakor, ab. két éve a megyei műve­lődésügyi osztály felhívta a ügyeimet a különböző kiállí­tások, tárlatok fontosságára, ilyen rendezvényekről azon­ban egyre ritkábban hallhat­tunk. Legalábbis a vetélkedő időszakában. A bemutatók 1967. évi programja már ar­ról tanúskodik, hogy vala­mennyi járásban tervezte. ;épző- vagy népművészed, il etve fotókiállítást, főleg a járási székhelyeken. De köz­ségeinkben is sok helyütt ha­sonló rendezvényekre (Babó- csán például helytörténeti, Nágocson népművészeti kiállí­tásra) készülődnek. S ez — akár meghatározott, izlésfor- máló törekvés vezeti a kiál­lítókat, akár egy-egy szakkör munkáját szemléltetik —, mindenképpen örvendetes. Vagyis észrevehető, hogy az tóén nagyobb figyelmet szen­telünk ennek a feladatnak. Ehhez azonban volna két ja­vaslatunk, észrevételünk. Jó lenne még tovább lép­nünk a képzőművészeti látás­iul urát és a művészeti iz- lésnevelést szolgáló nevelő­munkánkban. Kiállítani nyil­ván csak ott lehet, ahol van mit és hol. Ezért hely« lenne a vetélkedő előkészítésekor számba venni, megtervezni és tóhasználni ezeket a lehetősé­geket községeinkben is (ahol a föltételek adottak), tehát nemcsak a körzeti bemutatók dőszakában és helyein. Ezenkívül: nagy kár az, hogy néhány igen jelentős ko- ábbi helyi kezdeményezé- ;ünk, például a kadarkúti pénztörténeti népművészeti ki- íllitás nem talált követésre. ■Jó lenne ezeket is felújítani, fölfrissíteni és minél több községben bemutatni. W. E. A nagybajomi véradók példája POSTÁNKBÓL Rakják, ahová tudják? Levelet kaptunk Czár Jenő íharosberényi olvasónktól. Azt panaszolja, hogy az utóbbi időben igen nagy a zsúfolt­ság a helyi italboltban, de ez nem a forgalom megnöve­kedésének az eredménye, ha­nem annak, hogy a bolt belső termét kénytelenek voltak raktárrá átalakítani, mivel a régi raktár összeomlással fe­nyeget. Ezért a vendégek a kis pult előtti térségben szo­roskodnak, akár tetszik, akár nem. A bolt vezetője szólt Ugyan a földművesszövetkeze- zet vendéglátó főosztályveze­tőjének, hogy tarthatatlan ez a helyzet, hiszen a korábban Fzombat-vasámaoonként elért forgalom a zsúfoltság miatt a felére csökkent, de a válasz csupán annyi volt, hogy rak­ják az árut, ahova tudják. A régi raktár egyik fala már kidőlt, a többi is ha­sonló sorsra jut rövidesen, s akkor velük együtt vész kár­ba az aránylag még jó, hasz­nálható tetőszerkezet is. Va­jon a földművesszövetkezet­nek nem érdeke, hogy meg­akadályozza a nagyobb anyar- gi kárt, s ezzel egyidejűleg elősegítse a kulturáltabb ven­déglátást? Mert addig, amíg nincs raktár, s az italbolt belső helyiségét használják erre a célra, aligha számít­hatnak az iharosberéc-T ital­bolt forgalmának növekedé­sére, — Korszerű autószerviz-ál­lomást létesít Balatonboglá­ron, a benzintöltő állomás kö­zelében a helybeli műszaki ktsz. A fonyódi járás állami gépjárműveivel s a mintegy 100, magántulajdonban levő személygépkocsival a jövőben nem kell Keszthelyre, Siófok­ra vagy Kaposvárra járni szervizügyben. — Eisemaim Mihály Egy csók és más semmi című ze­nés komédiáját mutatja be március 3-án a Csdky Ger­gely Színház. A darabot Fé­lix László rendezte; főbb sze­gerdők: Pálfy Aliz, Rézsa Tibor, Komlós István, Oláh Magda, Révész István és Sza­bó Ibolya. Minden évben újabb szá­zak, ezrek csatlakoznak a véradómozgalomhoz, jóllehet helyenként és vidékenként az elzárkózás, a cél iránti ér­zéketlenség sem ismeretlen. Nagyon sok függ azonban a társadalmi megmozdulás szer­vezésétől. Hogy ez mennyire így van, azt a nagybajomi példa jól igazolja. Két éve a lakosság szamához képest gyengén si­került a véradás. Viszonylag kevesen csatlakoztak a vér­adók táborához. Megtörtént már ez a megye más na­gyobb községeiben, járási székhelyein is, pb Kadarkú- lon, Segesden, Siófokon, Csurgón. A fonyódi járás 5— 600 lelkes falvaiban viszont nem ritka, hogy a lakosság 10—20 százaléka — a hat­száz lelkes Gvusvon 20.1 szá­zalék! — is bekapcsolódott a mozgalomba. Hogy ezúttal mégis Nagybajom példájá* említiük, ezt példás szervez5 munkájuk miatt tesszük. En- «ek eredménye az, hogv az idei véradó napon a lakosság 6,5 százaléka — k^tszáznegy- vennyolcan — 73,5 liter vért adott. A véradásra a község külső településeiről is bejöt­tek, elsősorban és túlnyomó- részt lányok, asszonyok. A Vöröskereszt járási tit­kárától mcgérdeklődtük: Mi a titka annak, hogy a vér­adók száma csaknem megkét­szereződött ebben a község­ben. Tóth László szerint a fo­lyamatos szervező munka eredményezte a sikert. Az, hogy az egészségügyi dolgo­zóit, a körzeti orvos, az ápo­lónő és a védőnő, a társadal­mi aktívahálózat tagjai nem elégedtek meg egyetlen is­meretterjesztő előadással és filmvetítéssel, hanem hosz- szabib időn át beszélgettek 'rendelésen, tanácsadáson) az emberekkel a véradás nemes •»óljairól, szükségességéről és társadalmi hasznáról. A Vö­röskereszt-szervezet helyi ak- 1 ivistái pedig otthonukban keresték föl azokat, akikre 'zámítani lehetett. így az­után százával! gyűltek, gyara­podtak a kartonok feilécükön olvan dolgozó emberek nevé­vel, akik nem zárkóznak el a társadalom kérése elől. FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL SZABAD IFJÚSÁG GyeRSHHOCSI Szélesvásznú svéd film Forgácsok Ma niar nincsenek poli­hisztorok. Ma az a tudós, aki minél, kevesebbről mi­nél többet tud. Az orvosok ideálja: a minél több képzett egész­séges és a minél kevesebb képzelt beteg. * * * Vannak esetek, amikor nem mehetünk él odáig, ameddig lehetne, hanem csak ameddig szabad. * * * Sok házastárs olyan, mint a rakéta: van hordo­zó és leváló része. * * * Olvastam: »-Ha India nem eszi meg a teheneit, a tehenek eszik meg In­diát.« * » * A rosszat nem lehet az­által megszüntetni, hogy tovább rontjuk. Radetzky Jenő Vigyáz az egészségére Az egyik 130 esztendős hegyilakó a napokban ab­bahagyta a dohányzást. — Nyomban rászántam magam erre a lépésre — mondotta —, mihelyt megtudtam, hogy a niko­tin ártalmas az egész­ségre ... Hem érdemes a betörök lelkiismeretéhez apellálni Egy francia kisvárosban élő kereskedő üzletét több ízben feltörték. A betörők elleni védekezésképpen magnetofont állított üzle­tébe. A készüléket estén­ként megindította. Ha va­laki kinyitotta az ajtót, a magnetofonból felhangzott a figyelmeztetés: »Ne lopd meg embertársadat. A rossz cselekedet nem vezet jóra!« A műszaki berendezés jól működött, de a hívat­lan vendégre mégsem volt kellő hatással: legközeleb­bi »vendégszereplésénél« a betörő magával vitte a magnetofont is. Még viccnek is rossz Az Atlanti-óceán fölött leállt egy sugárhajtású gép négy hajtóműve. Ek­kor megszólalt a hangszó­rón a stewardess udvarias hangja: »Néhány másodperc múlva kényszerleszállást hajtunk végre a vízen, ké­rem, erősítsék meg övei­ket. Leszállás után ve­gyék igénybe a vészkijá­ratokat. És egyúttal sze­retettel elbúcsúzunk úszni néni tudó utasainktól re­mélve, hogy eddig kelle­mesen utaztak.« Az indok Kérdés a barátnőhöz: — Mjért szakítottál a vőlegényeddel? Hiszen azt mondtad, hogy van benne valami, ami nagyon tet­szik neked. — Igen, de az már le­kopott róla. Britt Larssen könnyelmű fiatal lány. Gyakran változ­tatja munkahelyét, még gyalc rabban az udvarlóit. Csak a szórakozás érdekli, elég sza­bad erkölcsű, futó kalandjai érzelmileg nem érintik. Csak lányanyaséga d'bbenti rá helytelen életére. Az apát nem választja férjéül rossz tulajdonságai mirtt. A szíve alatt megmozduló kis élet fe­lelősségérzettel tölti el. Elég erőt érez magában ahhoz hogy ezt a fee össéget egy..- dtil vállalja. És ekko" köszön be Britt életébe a szerelem. A filmet vasárnapig j'tsz- szák a Szabad Ifjúság Film­színházban, Som^pyi Nép'ap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztői WIRTB LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u 2. Telefon* 11—510. 11—511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 11—51ő Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő- ázethető a helvi postahivataloknál és postáskézbesitőknél. lőfizetési díj egy hónapba 12 FL Index: 25U67. Készült a Spmogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca &

Next

/
Oldalképek
Tartalom