Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-22 / 45. szám

Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BÍZÓTTSAGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 11 ÁLLAMI“ ÉS „SZAKSZERVEZETI“ FORINTOK HA VALAKI MEGVIZS­GÁLJA, összehasonlítja a községi művelődési otthonok és — ugyanitt — a szakszer­vezeti (állami gazdasági) klu­bok pénzügyi keretét, megle­pődik. Községi művelődési otthonaink évente átlag 5000 forint állami támogatást kap­nak. Ennyi áll rendelkezésük­re a népművelésre, az egész község kulturális nevelőmun­kájának irányítására, a mű­velődési terv végrehajtására. Ez az összeg általában a népművelési ügyvezető tiszte­letdíjára elegendő. Fűtésre, világításra rendezvényekből kell ^kigazdálkodni« a ráva- lót Föltéve, ha az épület és tárgyi föltételei megengedik a rendezvényeket. A műked­velő csoportokat jobbára kü­lönböző szervek patronálják. Ezzel szemben a vállalátok és az állami gazdaságok ke­zelésében levő — szépén be­rendezett, jól fölszerelt — klubhelyiségek fenntartásába évente átlag tíz-tizenötezer forintot, olykor még többet biztosít a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és az illeté­kes szakszervezet. FÉLREÉRTÉS NE ESSÉK: nem sokallják azt az össze­get, amely a kultúra helyi, vállalati szekerének megola- jozására hivatott Még ke­vésbé gondolunk most azok­ra a kis pusztai, üzemegységi településekre, ahol a művelő­désnek szinte egyetlen lehe­tősége a gazdaság klubja, tv-készüiéke. Azonban igen visszatetsző az, hogy a szak- szervezeti klubokban — som­más tízezer forintok felhasz­nálásával — jószerével sem­miféle terv — vagy prog­ramszerű tartalmi munka nincs. Kártyázással, tv-né- zésisel, esetleg társasjátékkal, néha alkalmi rendezvénnyel telik az idő. De nem is ezt kifogásoljuk. Más nincs — ez a baj! Lássunk egy példát. A kutasi művelődési ott­hon (egy kis terem és egy öltöző) évente 5500 forint ál­lami támogatást kap; az is­meretterjesztés a tanács épü­letében folyik; a népi együt­test a gazdaság, az irodalmi színpadot az fmsz támogatja. Erre támaszkodhat. Van vi­szont a Kutasi Állami Gaz­daságnak Kutason egy ott­honos, kellemesen berende­zett, tágas klubhelyisége, amit hetente háromszor ki­nyitnak, esetenként és oly­kor gyűlésre, tanácskozásra napközben is. Ennek a klub­nak a község kulturális ter­vében semmi szerepe nincs. Jóllehet a fiatalság szívesen és nagy számban fölkeresi, de klubvezető kellene mel­léjük (és húsz pedagógus közül bizonyára akadna ilyen), mivel a klubfelelős csak fűt, takarít, és gondno­ki teendőket lát el. Klubcélokra 1966-ban az SZMT-től és az igazgatói alapból mintegy 15 000 fo­rintot használtak fel a Ku­tasi Állami Gazdaságban. Az idén összesen 39 000 forintot kapnak az említett források­ból. (Ebben benne van a né­pi együttes egy csehszlová­kiai útjának költsége is.) Ezek az összegek önmagu­kért beszélnek. A község, az emberek és a cél — a párt kulturális irányelveinek ér­vényesítése — egy és ugyan­az. A rendelkezésre álló pénzösszegek különbözőek. S nagyjából hasonló a ■ helyzet másutt is. ÖSSZHANGRA, együttmű­ködésre lenne szükség! Ez a vállalatnak is, a községnek is hasznára válik. Oly módon, hogy az SZMT mér eleve úgy utalja át a klubok fenn­tartására szánt tízezer forin­tokat, hogy azokból az üze­meik egy bizonyos összeget a községi művelődési otthon támogatására fordíthassanak Rendszeresen. Cserébe a mű­velődési otthon programról, tartalmas klubéletről gondos­kodna a parlagon lévő klub- helyiségekben. Igaz, ilyen esetben a ter­melőüzemek, a gazdasági ve­zetők bizonyos fennálló ren­delkezésekre hivatkoznak, amelyek nem teszik lehetővé a községi művelődési otthonok anyagi támogatását Hamis, téves érvek ezek. Az 1003 1960. Korm. számú határozat világosan kimondja; -Az igazgatói alap jóléti ré­széből a vállalat támogatást folyósíthat az illetékes ta­nács részére a vállalat dol­gozóinak kulturális fejlődését szolgáló területi művelődési otthon működésének foko­zottabb elősegítése céljából. < Wallingcr Endre Iskolaigazgatók tanácskozása Tegnap értekezletet tartott í megyei művelődésügyi osz­tály és a Pedagógus-szakszer­vezet a járási szakszervezeti titkárok, a középiskolai, kol­légiumi és diákotthoni igaz­gatók, valamint a járási igaz­gatói munkaközösségek veze­tői részére a márciusi, ápri­lisi nevelőtestületi tanácsko­zások előkészítésére. Virányi István, a megyei pártbizottság munkatársa népgazdaságunk időszerű kér­déseiről, a harmadik ötéves terv főljb célkitűzéseiről, va­lamint a gazdaságirányítás re­formjáról tájékoztatta a rész­vevőket. Majd Ruttkai Ferenc, a megyei pártbizottság mun­katársa a pedagógusok és a tanulók közgazdasági szemlé­letének alakításáról beszélt. Délután a program a kö­zépiskolai, kollégiumi és di­ákotthoni igazgatók munkaér­tekezletével folytatódott. IFJÚ KAM ARAMUZSIKTJSOK Vasárnap délelőtt rendezték meg a Pécsi Zeneművészeti Szakiskola körzetéhez tartozó zeneiskolák növendékeinek ka­marazene-találkozóját. A né­pes vetélkedőn Pécs, Zalaeger­szeg, Zalaszentgrót, Nagykani­zsa, Komló, Mohács, Szek- szárd és Kaposvár zeneiskolái­nak mintegy nyolcvan vonós, fúvós, zongorista és énekes növendéke vett részt. A fiatalok szereplése egyben sorszám is — a fiatal kamara-' dél-duná^túli elődöntője voft a március 31—április 4 közöt­ti debreceni tizedik országos zeneiskolai kamarazene-feszti­válnak. Több műsorszám — például Mihály Kis szvitje Händel Koncert-áriája (Nagykanizsa), Sacchind Trió­szonátájának első tétele (Szek­szárdi és két kaposvári mű­muzsikusok figyelemre méltó előadókészségéről tanúskodott. A kaposvári Liszt Ferenc Ze­neiskola növendékeinek elő­adásában Krimanoszov Csuvas népdal és R. Pjasat Észt nép­dal című két hegedűre írt mű­ve és Telemann a-moll kvar­tettje jutott tovább. Azaz elő­adóik ezekkel a számokkal vehetnek részt a debreceni országos fesztiválon. A találkozó egyik kisegyüttese, a kaposvári zeneiskola fúvósötöse. HOL A SZUPER? Személy- és teherautók so­rakoznak a Május 1. utcai benzinkút előtt — Szuperbenzin nincs — szól hátra a szürke Skoda tu­lajdonosa a mögötte sorakozó személygépkocsik vezetőinek. Megint elfogyott, mint az utóbbi hetekben olyan gyak­ran. A kocsitulajdonosok, akik ismerik a szuperbenzin elő­nyét a másikkal szemben, ilyenkor jogosan morgolód­nak. Nyulász László, a benzin­kút kezelője már előre fél, amikor ürülni kezd a tar­tály. A bosszankodó gépko­csivezetők neki mondják meg pallérozatlan véleményüket A 4200 literes tartály hamar kiürüL Meddig elég ezer liter szuperbenzin? A szállitókocsit akkor in­dítják útnak Pécsre, amikor a tartályban már csak ezer liter szuper van. Ez a meny- nyiség aztán — a forgalom­tól függően — másfél nap vagy esetleg pár óra alatt fogy el. A napi átlag 800—900 liter. Az utóbbi időben egyre gyakrabban fordul elő, hogy mire a négyezer literes kocsi megérkezik Pécsről, már fel vagy egy napja üres a tar­tály. — Az üzemanyaghiány csak az új töltőállomás megépíté­sével szüntethető meg — ezt mondja a benzinkút kezelője és a 3. számú tájegység veze­tője, Lehmann Antalné is. Az új kút csak jövőre épül meg valahol a vásártér terü­letén. Átmeneti megoldást kell találni Mikorra a töltőállomás el­készül, új tartályolcat is ál­lítanak fel Kaposváron a szu­perbenzin tárolására. Addig azonban semmi kilátás nincs az ellátás megjavítására. A Május 1. utcai kút tűz- és baleset-veszélyessége miatt (állandó kocsitorlódás) nem bővíthető. Tartálykocsi lei- állításához még kevésbé já­rul hozzá a rendőrség és a tűzoltóság- Ezzel szemben a gépkocsipark állandóan bővül, és a nyári időszakban várha­tóan sokszorosára nő a me­gyeszékhely átmenő forgal­ma is. Rossz bizonyítványt állítana ki magáról az ÁFOR III. számú tájegységei ha a nyáron csak ilyen ellátást tud biztosítani. Egy kicsit elaludtak A vita évek óta tart a vá­rosi tanács, az építőipari vál­lalatok és az ÁFOR között, hogy melyik vállalat, mikor ás hova építse meg az új töl­tőállomást. A jövőre átadás­ra kerülő kút elkészítésének például az út megépítése az egyik akadályozója. Idejében kellett volna föl­mérni az igényeket, és viták helyett kellő időben kellett volna hozzáfogni az új kút építéséhez. Amíg az ÁFOR más megoldást nem talál, ja­vasolnánk, hogy az illetékes hatóságokkal jelöljenek ki a városban egy olyan területet, ahol tűz- és balesetveszély nélkül tankolhatnak a sze­mélyautók egy bármikor tölt­hető tartálykocsiból. N. J. Ugyancsak ezen a napon délelőtt vitatták meg az also félév tapasztalatait és a to­vább nem tanuló falusi fia­talok nevelő-oktató munkájú •aak időszerű problémáit a továbbképző iskolák igazga­tói. Szikszai László szakfel­ügyelő a szaktárgyi, oktatás kérdéseiről szólt, az igazga tők pedig az új szervezésű kétéves továbbképző iskolák­ban szerzett észrevételeiről számoltak be ezen a tanács­kozáson. Állandó balesetveszély A reggeli órákban Eélavárról Barcsra induló autóbuszon az utasok hering módra zsúfolódnak össze. Dráva^zentesen már 100— 130 ember szorockod k a kocsi­ban, miközben morgolódnak, egy­mást, a kalauzt és az Autóközle­kedési Vállalatot szidják. Amikor még az Aracsról Bábo­ssá érintésével Barcsra induló diák járat megvolt., akkor sem lát­szott megnyugtatónak ezeknek a községeknek a buszközlekedése. Nemrégiben a diákjáratot meg­szüntették, így mindennapossá vált a kocsi túlzsúfoltsága. Elő­fordul, hogy Drávaszenfcesen még a munkába indulók is lemarad­nak, úgy megtelik a busz az elő­ző községekben. Ismerve az AKÖV zutóöuszparkját, azt tanácsolnánk, hogy egy kevésbé zsúfolt járat ro­vására állítsák vissza a régi diák' járztot, orvosolják a Bélavár irá­nyából Barcsra bejáró dolgozók ős tanulók panaszát. Az utasok elmondták, hogy . j. az ellenőrök a kalauzokat már több­ször is figyelmeztették: a zsúfolt kocsi balesetveszélyes. Indokolt a drávaszentesiek kérése azért is, mert a tanulókon és a munkába indulókon kívül gyakran negyven­en, ötvenen maradnak le naponta a reggeli járatról. Kulturális vetélkedő Somogyszobon Vasárnap rendezték meg az első körzeti vetélkedőt a nagy­atádi járásban Somogyszobon. Hat község úttörői és KIS2- fiataljai mutatkoztak be: a ka- szóiak, a felsőbogátiak, a bol- hásiak, az ötvöskónyiak, a se- gesdiek és a vendéglátó so- mogyszöbiaik. Ebben az évben a kulturá­lis vetélkedő a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulója méltó megünneplé­sének szellemében indult el. A csoportvezetők viszonylag népes gárdát vonultattak fel, az úttörők azonban jóval töb­ben voltak, mint a KlSZ-fiata- lok. A műsorválasztást körülha­tároló kiírás nehéz feladat elé állította a pedagógusokat, a csoportvezetőket. A helyes és igényes választásnak meg kel­lene találnia azt a mértéket, azt a hangulatot és előadás­módot, amely felszabadult já­tékra ösztönözhet, úttörőket és KISZ-eseket egyaránt. Igaz. kevés az igazán színvonalas és ilyen korosztályoknak írt mű. Jogos igény tehát: új műveket sürgetnek a pódiumok. A segesdi úttörők Három ta­vaszt ünnepelünk című műso­ra a legfrissebb összeállítás, lehetőségét példázza. Ismert versek, dalok hangzottak el ugyan 1348-ról, 1919-ről és 1945-ről, de a csoportosítás ezeket új egységbe fogta, így mondanivalójuk is új lett. Az ötvöskónyi KISZ-fiatalak iro­dalmi színpada is ilyen igény­nyel készült, és ha kisebb si­kerrel szerepeltek, az a kevés­bé korszerű előadásmódjukból fakadt. Az énekkarok közül a bolhásiak vállalkozása tetszett legjobban, viszonylag nehé műveaet szólaltattak meg, de hangulatosan. H. B A ruhagyár jóléti alapja ran# Mi mindenre jó a porszívó? A dartíordi szimíoni - kus zenekar bemutatta Malcolm Arnold három porszívóra, egy elektro­mos parkefctkefélőre éf> négy puskára . írt ünnepi nyitányát. A nyitány a porszívók és a parkell.ke- félők zúgásával kezdődött, és amikor az ütőhangsze­rekre került sor, meg­szólaltak a puskák. A szerző magyarázata szerint a parkettkeíélő sa­játos ritmusával nagysze­rűen kiegészíti a porszí­vók »énekét«, a puskalö­vések viszont kiemelik a hangsúlyos részeket. En­nek ellenére az előadás megdöbbentő hatást gya­korolt a londoni zenebará­tokra. Rosszul megy a tétovátoknak Egy hamburgi tetováló, akinek üzletfelei túlnyo­mórészt tengerészek, ki­jelentette: — Régebben az ügyfelek női neveltet, Így Dórát, Helgát, Erikát stb. tetováltattak a mellükre. Most .viszont takarékossá­gi okokból gyűjtőfogalma­kat használnák, így pél­dául azt tetováltat ják magukra, hogy »kedve­sem« vagy »drágaságom«. A mindenkori hölgynek szóló tetoválás helyét el­foglalta az egyszeri beru­házás. « * » Egy országban pályáza­tot hirdettek a legokosabb ember címének elnyeréséi­re. Az első díjat 3000 ko­ronában állapították meg. A pályázatra az ország egész lakossága jelentke­zett. Másnap meghirdették a legostobább ember címé­nek elnyeréséért induló pályázatot: itt az első díj 10 000 korona volt. Az első pályázat jelent­kezői azonnal átiratkoztak a második pályázatra, ki­véve három embert. En­nek a háromnak ítéltek fejenként 1000 koronát. * * » Egy megrögzött aggle­gény időtöltésből papíron beszélget a szomszédék gimnazista lányával. A lány már unja ezt a be­szélgetési formát, s azt akarja mondani, hogy fe­jezzék be. Udvariasságból így kezdi: — Megkérhetlek valami­re? Az agglegény felugrik és tiltakozik: — Nem nősülök! Gondolatmorzsák Nem az a jó állás, ahol sok az ülés. Kiderült, hogy a napló- pónak is van munkaideje. Egy fekete folt alá ct művész azt írta: önarckép, és mindenki ráismert. Sokat akar a szarka, de nem bírja el a személyi jövedelme. Olykor a tűzoltó is rossz fát tesz a tűzre. (Magyar Szó) (Tudósítónktól.) V Nagy összeget — 332 000 forintot t- költött jóléti célokra 1966-oan a Kaposvári Ruhagyár. Fonyódon a gyár üdülőjére fordították a leg­többet: nyolcvanezer forintot. Az épület karbantartásán kívül fel­újították a konyiiaberendezést, s űj bútorokat vásároltak a szo­bákba. A fürdővíz elvezetésé több mint 15 0 0 forintba került. A fiatalok tdnezenekart alakítottak a múlt évben. A zenekar hangsze­reinek vásárlásába 10 ooo forintot fordítottak. 36 000 forinttal támo­gatták a gyár sportkörét» a nőnap és a gyermeknap megünneplésére 25 000 forintot adtak ki. Ebben az évben szintén nagy összeget szánnak a fonyódi üdülő "elújítására. Az idén nagyobb ará­nyú bútorcserére kerül sor. A múlt évihez h: s:nló összeget for­dítalak kulturális célokra. Köny­veket vásárolnak több mint - hat­ezer forintért. A tlncc sopor nak új ruhákat vesznek, s jelentős összeggel támogatják a nemrég megalakult síavalóesoportot is. A ■e^nagyobb összeget az orvosi ren­delő korszeiüsítésére tartalékol­ják. A mostani már kicsi, szük­ségessé vált, hogy nagyobbat épít­senek. Somrgyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megye! Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTB LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latmka Sándor u. 2. Telefon: 11—510. 11—511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 11—516 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem érzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivatalokba! és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapba 12 Ft. Index: 25067. Készüli a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latlnka Sándor utca 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom