Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-17 / 41. szám

Pfetrik» 1967. február IT, 3 SOMOGYI NÉPLAP GÉPEK AZ ÖREG-HEGY ALATT (II.) Üzem a semmiből — Nyolc évvel ezelőtt, ami­kor Idejöttem, az utcák két ol­dalán árkok futottak. Minde­nütt folyt a sár, elhanyagolt volt az egész község. Ha kel­lett egy hivatalsegéd vagy egy alkalmazott a napközi konyhá­jára, tíz-tizenkét embert pro- tezsáltak. S ez a kevés munka­hely nehezebb volt, mint a sá­ros utcák — Juhász Károly is­kolaigazgató mondatait később a községi tanácson adatokkal támasztják alá. Munkaerőtöbblet Néhány évvel ezelőtt még állandóan kétszázötven—há­romszáz olyan embert tartot­tak nyilván, akinek azonnal kellett volna munka. Kellett volna, de nem tudtak adni. Ezek közül sokan útnak in­dultak. Azt mondják, nogy még most is kétszázötven tabi lakos járja állandóan az or­szágot. Másutt kerestek ma­guknak munkahelyet. — A férfiak nagy részének már tudtunk munkát adni — mondja Hegyi Árpád, a közsé­gi tanács elnöke —, a nők ál­landó foglalkoztatásával azon­ban még sok a gondunk. Az utóbbi fél évben 289 nő jelent­kezett Száztizenhetet elhe­lyeztünk. Igaz, többségüknek időszaki munkája van, a föld­művesszövetkezet babváloga­tójában dolgoznak. A fél-fiák­nál már jobban állunk: fél év alatt negyvenkilencen jelent­keztek munkára, s negyven­ötöt elhelyeztünk. Az elhelyezkedési lehetősé­gek növekedésében az új üze­meknek van nagy szerepűit A tenni akarás és a leleményes­ség csodálatos dolgokra képes. Tabán a semmiből teremtet­tek üzemeket A Méhészeti Eszközöket Gyártó Üzem szemlélteti ezit legjobban. Egyébként ez a járási szék­hely legfiatalabb üzeme. Ha azt mondom, hogy 1957-ben alapították, akkor csak félig mondtam Igazat. Azt, hogy tu­lajdonképpen mikor lett üzem. ma már nehéz eldönteni. Három leleményes ember Akik tudják. létrehozták, azok sem Három ember össze­dugta a fejét. A három embert Gaudecz Istvánnak, Hatos Ká- rolynak és Jakus Imrének hív­ják. Arra kértek iparenge­délyt, hogy a kaptárakat kija­víthassák. Amolyan toldozc- foldozó műhelynek képzelték el maguk is. Aztán az Országos Méhészeti Központ egy napon megrenHá­lást adott nekik. Precíz mun­kát kért, s hetvennyolcezer fo­rintot fizetett. Tizenöt hónap alatt ez a kicsi üzem ötven­hatezer forint jövedelmet ho­zott. Igaz, akkorra már heten dolgoztak. Az üzem tulajdo­nosa pepdig a földművesszö­vetkezet lett. A munkakörülményekről elég, ha annyit mondok, hogy a szakszervezet az egész üze­met le akarta állítani. Ilyen helyzetben vette át az Orszá­gos Méhészeti Központ. Az -m berek dolgozni kezdtek. Nemcsak kaptárt készítettek, hanem üzemet is építettek. — Amit itt lát, azt a mi épí­tőbrigádunk csinálta. Egy séta alatt pedig nehéz összefogni mindazt, amit az ember ebben az üzemben lát. Korszerű szociális helyiséget építettek a hajdani üzemből. S most azon gondolkodnak, hogyan tudják majd megolda­ni a szalagszerű termelést. A készáru vasvázas szín alatt vár az elszállításra, a kőművesek a szárítóüzemen dolgoznak. Egyszóval: modem üzemmé alakult a néhány embert fog­lalkoztató műhely: hetvenhá- rom embernek ad munkát. Ez a létszám csupán mára vonat­kozik, hiszen ahogy fejlődik, egyre több emberre lesz szük­sége. Ha a fejlődést nézzük, nem szabad figyelmen kívül hagy­ni azt sem, hogy ők építették íöl az ország egyetlen nagy­üzemi vándorméhészetét. Le­het, hogy a fogalmazás egy kicsit furcsa, pedig csak ez a szó illik rá: fölépítették. Igaz. hogy a három alapító tagnak csaknem minden vagyona rá­ment. Egyiikük a szőlőjét adta el, másikuk a gépeit, harma- dikuk pedig kölcsönt vett föl Ezen vásárolták meg az őre-' Ikarus—30-as buszt. Előtte bú- torszáiUító gépkocsi volt. Most kantárak sorakoznak benne te­le méhekkel. Ez a kocsi a ta­vasszal útnak indul, s mindig oda megy, ahol legtöbb a vi­rág — Mi úgy számoljuk, hogy egy év alatt meghozza az árát. De ha két vagy három év alatt hozza meg, akkor is meg­érte. Kísérlet lesz ez az év, de a munka nem szakad meg. Az Országos Méhészeti Központ két buszpótkocsit adott a üzemnek, hogy alakítsák át Ezek a pótkocsik különbé: i már semmire sem lennének jók. Így pedig új életet kezde­nek, s talán hozzájárulnak a méhészet föilendítéséhez is. A szorgalom töretlen volt. Az eredménynek sem szabad elmaradnia. (Folytatjuk.) Kercza Imre Százezer kerestek az Bizakodással tekint az új mechanizmus elé a ICefeanyag-kikészítő Vállalat Ügy tartja a közmondás, hogy gyümölcséről ismerni meg a fát. Ezt az üzemet is csak tetted alapján lehet he­lyesen megítélni. Következe­tes, minden nehézséget elhárí­tó munkába kezdték tavaly a Kefeanyag-kikészítő Vállalat fiatal vezetői az üzem fejlesz­tése végett. Tavaly májusban azt mondta nékem a közgaz­dász igazgató: »összeültünk, s megbeszéltük, hogy mit le­gyünk az előttünk cllő másfél évben. Aid előbb kapcsol, előnyben lesz az új mechaniz­musban.^ ök idejében kap­csoltak, s energiájuk nagy ré­szét a jövő megalapozására fordították a múlt év második felében. A kapun belül pedig az önköltség csökkentését te­kintették legfontosabb fel­adatuknak. — Sokszor magunk is érez­tük, hogy többet kellene fog- ! atkoznunk a munkások gond­jaival, problémáival — mond­ta mostani beszélgetésünkkor Kelemen Ferenc igazgató. — Aztán mégis a fejlesztés kötöt­te le az időnket. Márka a minőség A kaposvári üzemben kiké­szített tömőanyagból gyártják a hazai kefegyárak a háztar­Kaptárak gépkocsin Egyelőre ugyanis sokkal több kaptárt kérnek, mint amennyit gyártani tudnak. A tervek között az is szerepel, hogy jövőre itt készítik majd az összes méhészeti eszközö­ket, melyekre az országban szükség van. A. fejlődést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ebben az évben a ter­vük már 3 335 000 forint. Ha­talmas lépés ez az 56 000 fo­rintos termeléshez képest Választásokra készül a KISZ Június 8-án megyei küldöttértekezlet A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség 1967. június 29-e és július 1-e között ren­dezd meg VII. kongresszusát. A kongresszust szerte az or­szágban olapszervezeti vezető­ség- és küldöttválasztó tag­gyűlések, csúcsvezetőség-vá­lasztó küldöttgyűlések, vala­mint üzend, városi, járási és megyei küldöttértekezletek előzik meg, ahol a fiatalok, az ifjúsági vezetők beszámolnak a VI. kongresszus óta végzett munkáról, megválasztják ve­zetőségi, bizottsági, végrehajtó bizottsági tagjaikat és küldöt­teiket a kongresszusra. A KISZ megyei végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy a megyei küldöttértekezletet június 8-án rendezi meg Ka­posváron. A választások és a küldöttértekezletek előkészüle­teit márciusiban rendezik meg. A választásokat a 10-nél na­gyobb taglétszámú alapszerve­zetekben titkosan tartják. A megyei KISZ-vb határozata ér­telmében a járási, a városi és az üzemi bizottságokba 27—37, a végrehajtó bizottságokba 7—9 főt választhatnak a fiata­lok. A megyei bizottság 41, a végrehajtó bizottság pedig 11 tagból áll majd. A megyei küldöttértekezleten a járási, városi és üzemi bizottságok 184 küldöttet delegálnak. Gazdag programja van a Vöröskereszt nagyatádi szervezeteinek Épül a fűrészüzem új ebédlője fTuöösí tónktól.) A mült esztendőben is sok si­keres akciót bonyolított le a Vö­röskereszt nagyatádi járási tit­kársága a járás falvaiban^ Az 1967. évre ismét gazdag progra­mot állítottak össze. Februárban és márciusban szak­mai továbbképzéseket tartanak. Az idén már két községben volt véradás, amelyen 13 literrel több vért adtak a tervezettnél. Ezen­kívül még kilenc községben ren­deznek térítésmentes véradó na­pot. A véradás előtt a Vöröske­reszt a művelődési otthonokkal közösen ismeretterjesztő filmeket vetít a községekben, utána be­szélgetést rendeznek a véradás fontosságáról. A véradásban részt vevőknek baráti esteket tartanak Felsőbogátpusztán, Mikében, bá­bodon, Görgetegen és Kuntelepen. Az Idén tizenegy községben ren­deznek az alapszervezetek anyák iskolája tanfolyamot. Műsoros őregek napját rendeznek Eábodon, Belegen, Háromfán, Bolháson, Se- gesűen, Görgetegen és Nagykor­pádon. A múlt évben a vöröske­resztes aktívák munkája nyomán egyre több házra került már fel a Tiszta udvar, rendes ház tábla. az idén ezt a mozgalmat össze- Kapcsolják a Virágos faluért-moz- galommal. Kiemelten kezelik a mezőgazdasági felelősök tovább­képzését és munkáját. Az idei év volt az első, amikor a tsz-eh ötnapos továbbképzésre elküld­ték egészségügyi felelőseiket. Ezek mint a vöröskeresztes szer­vezetek aktivistái sokat tehetnek a mezőgazdasági dolgozók egész­ségének védelméért. A nagyatádi járási vöröskereszt 1967. évi tervének megvalósítását mintegy kétezer aktivista segíti elő. Háromezer forint tej pénz naponta A csorna-szabadi Felszaba­dulás Termelőszövetkezet — amely tavaly a két közös gaz­daság egyesülésével jött létre — kiaknázta az állattenyész­tés fejlesztésének lehetőségeit. A legnagyobb figyelmet aKa- posvtagye hagyományosan is­mert ágazatának, a szarvas­marha-tenyésztésnek szentel­ték. Igyekeztek megszerezni mindazokat a kedvezménye­két, amelyeket az állam erre a célra ad. A csornai rét és a legelő víz- levezetéséhez például 47 000 forintot kaptak. A vülany- pásztoros legeltetés megszer­vezéséhez 90 000 forinttal já­rult hozzá, az állam. Az itatá­sos borjúnevelő megépítés! költségeiben 15 000 fonni £ kedvezmény. Leellett 1966- ban 69 vemhes üszőjük, s4000 forintjával 276 000 forint támo­gatás járt ezért a közösnek. Nagyon fontos ebben az ága- gaztban, hogy legyen elegendő utánpótlás, mert hosszú a föl- nevelési idő. A szövetkezetnek van ismét 35 vemhes üszője. A tehenek jó fejősek, s most a tsz annyi tejet adhat el, hogy naponta 3000 forintot kap érte. A fejlett tenyészet a koráb­ban pénzt hozó hizlalásnak is szilárd alapja. Tavaly 117 500 forinttal többet kaptak hízott marhákért, mint amennyi a korábbi alacsonyabb áron szá­molva járt volna. Az idei ter­vükben még több szarvasmar­ha hizlalásait irányozzák «tő. Régi gondja volt a Dél-magy rországi Fűrészek barcsi te­lepének, hogy kicsi, zsúfolt az ebédlő, csak több részlet­ben ebédelhetnek meg az üze n dolgozói. A telepen már magasodnak az új eb<SIlő és '-'myha falai. Készül a majd­nem háromillió forint költség el megtervezett szociális épü­let. A gyár munkásai, szociali te brigádjai kezük munyálá­val járultak hozzá az alapoz hoz. Csakn-m tt*en*tezer fo­rint értékű társadalmi munkát végeztek a pinceépítésnéL tásotkban és az iparban hasz­nált keféket. Ezenkívül pedig holland és nyugatnémet cé­geknek szálh. tömőanyagot a vállalat. Fontos helyet foíjlal e a tanácsi iparvállalatok között, hiszen ez tőkésexportot jelent. S hogy mi a már ája az in­nen útnak indított kefeanyag­nak? A minőség. Ezért ren­delt tavaly már esy dél-ame­rikai cég is Kaposvártól, ezért tartja eddig megszerzett piacát a vállalat. Pedig nem könnyű tartani a világszínvonalat, hi­szen jól gépesített jugoszláv, bolgár, lengyel gyáraikkal kell versenyezni. S a még meglevő kötöttségek miatt nagyon ne­héz beszerezni importgépeket. Igaz, hogy az első lépéseket már ebben az irányban is megtették: öt nyugBitnómet gé­pet vásároltak tavaly a Buda­pesti Nemzetközi Vásáron, s megváltoztatták az anyag­előkészítés technológiáját. Ezenkívül gépesítették a mun­kaigényes sertekötözést, a 3 móretreszedő gép felgyorsítá­sával majdnem megkétszerez­ték a termelékenységet. Egyes műveleteket technológiai sor­rendibe raktak, hogy csökken­jen az anyagmozgatás, jobban kihasználhassák a munkaidőt. Csaknem egymillió forint ér­tékű anyagot és háromszáz­ötvenezer forint bért takarí­tottak meg a szocialista bri­gádok. S hogy mennyit exportált az üzem? Tizenhatmillió forint értékű tömőanyagot, másfél millióval többet, mint tervaz­ték. Az eddig már bevált part­visanyagon kívül új terméke volt a vállalatnak a rövid fénykefeanyag. Százezer dol­lárt kerestek az országnak a nagyobb exporttal. S hogy mindjárt hozzátegyük, nagyon gazdaságos munkával, hiszen a tervezettnél több lett a nye­reségük másfél millióval. Minden dolgozó a borítékban is érzi majd a jó munka gyü­mölcsét, hiszen 18—20 napi bérnek megfelelő nyereségré­szesedést osztanak. Lekerült a hulladék a padlásról Már tavalyelőtt feldolgozta a hulladék egy részét az üzem. 1966-ban fokozta ezt a tevé­kenységét. Nagyon fontos köz- gazdasági szempontból is a hulladék feldolgozása, mivel a marhafarok és a lósörény nyu­gati import. A cipőkefeanya- got a partvis vágásakor kihul­ló szőrből állítatták elő. Eddig belföldön értékesítették a ke- feipari célra alkalmatlan hul­ladékot, tavaly már ezt is kül­földre szállították. Mindez há- rommiliós bevételhez juttatta a vállalatot. Mennyi munka testesült meg a vagonokba rakott fénykeíe- anyagbam! Lehozták a padlás­ról a hulladék szőrt, s átvizs­gálták, mennyi benne a hasz­nálható. A közgazdasági szem lélet meggyökeresedéséröl ta­núskodik az a tapasztalat, hogy a művezetők visszaad Iá- a munkásnőknek az anyagot, ha hosszabb hulladék szőrt ta­láltak benne. — Minél kevesebb dollárt dobjunk ki az ablakon! —ma­gyarázták naponta, S a gép is segített. A tmk-sok tavaly előtt elkészítették a hulladók- felszedő gépet. Az újítást ta­valy használták ki igazán, mi vei kézzel nagyon nehéz ki­válogatni a kefeipari célra még alkalmas szőrszálakat. Munkások az exportért Éppen fé'évkor jelentkezet az ARTEX, hogy tudna még 'zerezni piacot, ha vállalnák a terven felüli exportot. Akkor kezdték meg a termelési ta­nár kozákokat, az üzem veze i tőd beszámoltak a kínálkozó lehetőségről. A részlegek, a műhelyek és a brigádom, a IX. kongresszus tiszteletére vállal­ták, hogy egymillió forint ér­tékű tömőanyaggal többet ké­szítenek ki. Fé-miiltóvai túl­teljesítették ígéretüket a lá­nyok és az asszonyok. A mun­kaverseny gyümölcse volt a határidők megtartása, a taka­rékosabb gazdálkodás. Ha pél­dául későeb érkezett meg az importanyag, akkor a ver­senyben részt vevő tizenöt brigád lelkesen, nagy odaadás­sal rávert. — Mindig számítani lehe­tett a brigádokra — mondja elismerően Tóth Imréné párt­titkár. Az is ösztönözite a kollektí­vákat, hogy tízezer forint ju­talmat tűztek ki a legjobbak­nak. A kiváló és a szocialista cím elnyeréséért is hajtottak a brigádok. A ki készítőben dol­gozó Május 1.-brigád tíz asz- szonya me ás is volt egyben, s rögtön csöngetett, , ha nem tar­totta exportra alkalmasnak a feldolgozott anyagot. Még azt is megmondták, melyik műve­letnél hibáztak a dolgozók. Az előkészítősök Barátság- és Harcos-brigádja szántén ön­kéntes őre voät a jó minőség­nek. — Régi szakemberek, tud­ják, mit hogyan lehet. Ezért adunk észrevéte’eikre, javas­lataikra — mondta az igazga­tó. Új profil a serte és a műszál Sportnyelven szólva most fordul be a vállalat a célegye­nesbe. A tavalyi előkészületek, tárgyalások, intézkedések, be­ruházás most kamatoznak majd a vállalat hasznára. S mégis nagyon nehéz év előtt áll az üzem. Hogy miért? A második félévben megkezdő­dik az új csarnokban a mű­szál üzemszerű gyártása olasz és nyugatnémet gépeken. A műszál sok tekintetben pótol­ja a természetes szálat, elő­állítási költsége pedig jóval olcsóbb. A napokban döntött a Könnyűipari Minisztérium ar­ról, hogy június 30-val letele­pítik a fővárosból a vágóhida- kon felhalmozódó sörte be­gyűjtését. Ez megteremti az üzemnek a hazai alapanyagot — A sörtével és a műszállal bizakodással tekinthetünk az új mechanizmus elé — mond­ja az igazgató. S körülbelül százhuszonöt nőnek ad kenyeret az üzem, enyhítve a város foglalkozta­tottsági gondján. Június 30-ig azonban meg kell építeni az út üzemet be kell szerezni a szükséges gépeket, berendezé­seket. Dunaújváros megértette a fejlesztés jelentőségét, az el­ső vasvázas szín már megérke­zett Kaposvárra. Elkészítettük a beruházá. si programot, gyors megvaló­sításához nagyon nagy segítsé­get nyújthat a tanács és a So­mogy megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat — jegyezte meg az igazgató. Deák István párttifkárhe- lyettes elmondta, hogy máv bontakozdk a munkaverseny a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére. Tizenötezer forint jutalmat tűztek ki a legjob- oaknak. A verseny elsősorban a takarékosságot, a minőség ja­vítását, az export teljesítés segíti elő. Az új dolgozók ne­velését is célul tűzték ki. Új szellem honosod ott mt ebben az üzemben. A meg' ért nagyon sokat tesznek fiatal vezetők. Az i-re cs» s úgy tehetik föl a pontot, 1 megértésre, támogatásra tálé I nak a tervek megvalósításá­ban! Lajos Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom