Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-15 / 39. szám

»*wda, I96T február 15. 3 SOMOGY! NBTLAT A MUNKAPADIG BONTSAK LE A FELADATOT Interjú a HVDSZ megyei bizottságának titkárával VAN ELÉG ÉRV ÉS TENNIVALÓ Most van a termelési ta­nácskozások ideje. Néhány vállalatnál (Vas- és Fémipari, Kefoanyag-kikészítő) már meg is tartották az első negyed­évi munkaértekezletet. Dolgos Gyulával, a HVDSZ megyei bizottságának titkárá­val e tanácskozásokról be­szélgettünk. Mi a céljuk a termelési tanácskozásoknak az első negyedévben? — kérdeztük. — Az első negyedévi ter­melési tanácskozásokon kell értékelniük a vállalat veze­tőinek a dolgozók előtt a múlt évi munkát, ismertetni az idei feladatokat, megbeszélni a tennivalókat. Tehát jelen­tősebbek ezek. mint a máso­dik, a harmadik és a negye­dik negyedévi munkaértekez­letek. — Milyennek kell lennie ma a termelési tanácskozás­nak? — Véleményem szerint na­gyon egyszerűnek, érthetőnek, lényegre tőrének. Korábban a vállalatok vezetőinek túl­nyomó többsége a termelési tanácskozáson ismertette a mérlegnek szinte valamennyi adatát Ennek az volt a kö­vetkezménye, hogy a dolgo­zók bizonyos idő múlva nem figyeltek a beszámolóra, ugyanis a mérleg valamennyi adatát nem tudják megje­gyezni. Hadd tegyem ehhez hozzá, hogy eure nincs is szükség. Nem ag a cél, hogy mtndenldi Ismerjen minden számot Ama be0 törekedni, hogy mindenki a saját felada­tát ismerje meg a beszámoló­ból. Az a vállalatvezető cse­lekszik helyesen, aki néhány, a vállalat egész munkáját jellemző mutató közlése után aas üzemrészek feladatát is­merteti, A munkást elsősor­ban az érdekli, hogy saját üzemrészétől mit várnak a vállalat vezetői. Ha ezt köz­ük vele, már könnyen le le­A művelődésügyi miniszter az 1962—-63-as tanévben ki­adott utasításában eltörölte az általános iskola első osztályos tanulóinak félévi osztályzását. Ugyanás a tanulóknak az öt ér­demjegy kategóriájába való túlságosan korai besorolása — az iskolába lépő gyerekek fej­lettségi szintjének különböző­sége miatt — indokolatlan lenne. Viszont az első osztály­ban folyó aktaitó-nevelő mun­ka színvonalának emeléséről kiadott módszertana levél elő­írja, hogy a feleleteket mindig kell értékelni, ezzel tudatosí­tani a tanulókban az elért eredményeket és a kijavítandó hibáikat. A négy korosztály elég ta­pasztalatot adihatot/t már e ren­delkezés végrehajtásának ér­tékeléséhez. A pedagógusok egyértelműen helyeslik a mű­velődésügyi miniszter rendel­kezését, az első félévben ezzel sikerült elkerülni az eddigi osztályzás okozta ambidóvesz- tóst. Ellátogattunk Kaposvár egyik iskolájába, s az első osz­tályosokat tanító pedagógusok­kal azokról a tapasztalatokról beszélgettünk, amelyeket az uj módszer bevezetése óta gyűj­töttek. — Osztályzat nélkül ho­gyan értékelik az első lél- évben az elsősöket? — Jutalommal, szép szóval, dicsérettel vagv a hibák fölfe­désével. A gyerekekben rövid idő alatt kifejleszthető a kriti­kád érzék. Arra törekszünk, hogy különbséget tudjanak tenni a jó és a rossz, illetve ezek árnyalatai között. Az ér­tékelésbe a tanulókat is be­vonjuk, elmondják egymásról őszintén a bírálatot. S a juta­lom? Hol egy kis csillagocska, máskor egy befőltesüveg-cím- ke — ez utóbbi még hasznos is, mert később fel tudják használni tanulmányaikhoz — Wa6y bármi, amit j utalómként hét munkapadig bontani a tervet. Az utóbbit természe­tesen már nem a tanácskozá­son, hanem az üzemrészben kell elvégezni. Tehát ne ter­heljék agyon az embereket. Ha adathalmazzal kifáraszt­ják őket, akkor nem a lé­nyegre figyelnek, nem a problémák megofldásán törik a fejüket — Hogyan foglalkozzanak a vezetők a munkások javas­lataival? — Ha az üzemrészek dol­gozóinak elmondják, mi a tennivalójuk, akkor sokan fognak hozzászólni a besáz- molóhoz, sok javaslat hang­zik ed. Ezeket nagyon komo­lyan kell venni, s lehetőleg még az értekezleten adjanak választ a vállalat vezetői. Azokra, amelyeket alaposab­ban kell tanulmányozni, ké­sőbb válaszoljanak. Persze a válasz nem minden. Fontos hogy a jó javaslatokat mi­előbb megvalósítsák. A kö­vetkező termelési tanácsko­záson számoljanak be a mun­kásoknak arról, hogy taná­csaikat hogyan hasznosítot­ták. — Mit tanácsol a munká­soknak? — Azt hogy a termelési értekezleteken bátran mond­ják el véleményüket, javas­lataikat. Az értekezlet után az üzemrészek kal’ektívái bontsák le munkapadig a feladatot Pontosan határoz­zák meg, hogy a termelési tanácskozásokon ismertetett terv végrehajtásáért kinek mit kell tennie. Elsősorban saját üzemrészeik problémái­val törődjenek, azokat igye­kezzenek minél előbb meg­oldani. Azon gondolkodjanak, hogyan tudnák a gépeket job­ban kihasználni, hogyan le­hetne takarékoskodni az lehet adni. A gyerekek nagyon örülnek ezeknek. — A jutalommal való ér­tékelés hogyan készíti elő a félév utáni osztályozást? —• Szeptemberben és még több hónapon át a gyerekek nem tudják azt nyújtani, ami bennük van, mert az még ke­vésbé kialakult. Eleinte bizony gyengén dolgoznak, jegyek­ben ezt értékelni, kifejezni nem is szerencsés. De később észrevehetően megindulnak. És nem is egyszerre mindenki. Közben mi már azért ma­gunkban osztályozunk, de szi­gorúan csak magunknak. De­cember, január felé már elér­kezünk ahhoz, hogy a gyere­kek — és a szülők is — kí­vánják a jegyeket. Ettől fogva már buzdító hatású az osz­tályzás. — Mit Jelent a pedagó­gusnak az új módszer be­vezetése? — Elsősorban a gyerekeket meg kell tanítani tanulni. Rá kell szoktatni őket a rendsze­rességre, a munkára. Mivel .eszközünk finomult, azaz nem osztályozunk az első félévben, sokkal módszeresebben, tapin­tatosabban, érzékenyebben kell az órákat vezetni. Egyé­nenként kell hangot találnunk hozzájuk. — Mit jelent ugyanez a szülőknek? — Az iskolában igyekszünk mindent megtanítani a gye­rekekkel, de az otthonra is há­rul feladat. Minden otthoni foglalkozás csak megerősíti — ehhez a szülői értekezleteken adunk tanácsokat — a tanul­takat. A szülők ellenőrizzék, hogy elkészült-e a lecke, este elpakolta-e a gyerek a táská­ját. És amennyire az idő enge­di: minél többet legyenek a gyerekekkel az anyák, az apák. Horányi Barna energiával. Munkájukban el­sősorban a minőség javítását és az önköltség csökkentését tartsák szem előtt, hogy üze­mük termékei a piacon elkel­jenek. Abból nem lesz ka­tasztrófa, ha öt garnitúra bú­torral vagy száz babakocsival kevesebbet gyártanak, ellen­ben a minőség romlásából mér sok baj származhat. Azt javaslom még a munkások­nak, hogy reális, elérhető cé­lokat tűzzenek ki a vállalá­sok elkészítésekor, ugyanis az úgynevezett szürke hét­köznapi tettekkel is nagy­mértékben elő lehet mozdíta­ni a termelékenység emelésé., a minőség javítását, a költ­ségek csökkentését A feladat munkapadig való lebontásá­ban tevékenyen vegyen részt a művezető is, hisz neki ép­pen olyan érdeke, hogy az üzem megfeleljen a várako­zásnak, mint a munkásoknak — Mit jelent az ösztönzőbb bérezési rendszer? — Az ember igyekszik Jól beosztani munkaidejét Tudja, ha dolgozik, megvan az ered­mény. Az idő ebben az esetben tényleg pénzt jelent ezért mindenki úgy gazdálkodik az idejével, mint a pénzével. Ügyel arra is — mivel cso­portban dolgozunk —, hogy miatta ne csússzon el a határ­idő. Mi van a borítékban? A bérezés ösztönzőbbé tétele sokat vitatott kérdés nemcsak a Pécsi Tervező Vállalat sió­foki irodájánál, hanem minde­nütt. A bérezésnek az a rend­szere, amelyről így vélekedik I Giay hászlóné műszaki rajzo­ló, már több mint fél éve van érvényben. — Minden szempontból ked­vező az új bérezési rendszer? — Irodai szinten igen. Ez nem jelenti azt, hogy esetleg egy-egy ember nem kerülhet pillanatnyilag hátrányba. De csak pillanatnyilag. Amikor az új bérezési rendszert bevezet­ték, szerkesztői munkát végez­tem. Nem volt megfelelő gya­korlatom, s emiatt alig keres­tem meg korábbi fizetésemet. De beleszokik az ember, s ké­sőbb már jó. — Mennyi volt a fizetése? — Ezerötszáz forint. Kevés olyan hosszú falu van a megyében, mint Csoku- nyavisonta: hét kilométert kel: ballagnia annak, aki a község egyik végéből a másikba akar eljutni. Lakóinak száma 2892, s ebből csaknem kétezren já­rulnak március 19-én az ur­nák elé, hogy szavazzanak. Hegedűs Ferenccel, a közös községi és tsz-pártszervezet titkárával arról beszélgettem a napokban, mit tettek azért, hogy a szavazás jogával min­den csokonyavisontai állam­polgár éljen majd. Eredményes ciklus után — Szerencsések vagyunk ... Eredményes ciklus után áll­hatunk a község lakói elé, s kérhetjük őket: segítsék siker­re vinni a márciusi választá­sokat, utána pedig — úgy, mint az utóbbi években — se­gítsék elő a tanács munkáját. Amit négy évvel ezelőtt meg­ígértünk, valóra is váltottuk, van tehát mivel érvelni a vá­lasztók között — Most mennyit tud keres­ni? — A negyedik negyedévi át­lagom 1750 forint volt — Az új bérezési rendszer tehát az elvégzett munka mennyiségén alapszik. Nem megy ez a minőség rovására? — Figyelembe veszik a mi­nőséget is. Az utalványozott bérekre úgynevezett minőségi szorzót adunk. Ez érdekeltté teszi az embereket abban, hogy csak jó munkát adjanak ki a kezükből. Mindehhez még ide kívánko­zik egy adat: az iroda dolgozói féléves átlagban korábbi bé­rük 132 százalékát keresték meg. A munkahely kényelmesebb A nagyobb kereset mögött több munka is van. Az új bé­rezés lényege: a tervezők ja­vaslatára az iroda vezetője dönti el, hogy egy-egy terv el­készítéséért mennyit kapnak a dolgozók. Amikor elvégzik a munkát, utalványon kapják meg a pénzt. Ezt minden ne­gyedév végén számolják el. Közben pedig — előlegként — minden hónapban megkapják korábbi fizetésüket. A fizetés és az utalványok összegének különbségét a negyedév vé­gén adj áll oda. Ha a dolgozó önhibáján kí­Sokat mérgelődtek a falu la­kói, amikor a hosszú főutcán sötétben kellett bandukolniuk. Rossz volt a közvilágítás, mosl azonban korszerű higanygőz- lámpák varázsolnak városi fényt az utcára. Fájó g n n k számított az is, hogy csupán egyetlen orvosuk és egy rende­lőjük volt. Ma már két orvosa és rendelője van Csokonyavi- sontának. Az utóbbi két évben sokat fejlődött a nagyon sok embert vonzó gyógyfürdő: vil­lamosították, s tizenhat hétvé­gi házikót építettek. Két peda­góguscsalád pedig új házba költözhetett. — Soha, egyetlen ciklus alatt nem fejlődött ennyit közsé­günk. Bátran állhatunk tehát az emberek elé — mondja a párttitkár. Bevonni az egész falut A választásra való felkészü­lést már decemberben elkezd­ték. A tanács, a Hazafias Nép­front meg a pártszervezet ve­zetői — majd a kommunisták vül nem végez annyi értékű munkát, mint amennyi pénzt fizetésként kapott, akkor a vál­lalat garantálja a bér kifizeté­sét Ha a dolgozó hibájából kevesebb a teljesítmény, ak­kor a hiányzó összeget átviszi a következő negyedévre. — Igazságosabb bérelosztás lett az eredménye ennék a rendszernek — mondja Kopári Dénes, az iroda vezetője. — A fizetés a teljesítményt tükrözi. Ugyanazok az emberek na­gyobb teljesítményt nyújtot­tak. Igaz, anyagiasabb lett a szemlélet is. Jó ez mindaddig, amíg az iroda céljaival össz­hangba hozható. Káros lenne, ha öncélúvá válna. Ennek az utóbbinak azonban egyelőre még nincs jelentősége. — Ez nem ment a külön­munkák rovására? — Csökkent a maszekmun- ka, hiszen ha itt dolgoznak az emberek, éppen úgy megkap­ják a pénzüket, mintha estéi­ket áldoznák fel. De itt jobb körülmények között végzik a munkát. Ingyen kapják a fű­tést, a százas villanvégőket, a telefont, a munkaeszközöket. Jobban járnak, ha eve'ükét és tudásukat itt kamatoztatják. A szorgalmat megbecsülik Sokat beszéltünk arról, hogy a tervezőmunika alkotó­munka, némelyek azért tartot­ták azt, hogy nem lehet telje­sítménybérezést bevezetni. Minderre ezzel válaszol Hege­dűs Sándor villamossági ter­vező: — Igaz, hogy alkotómunka, de rutin kérdése is. Rendkí­vüli feladatokat nem ró az emberre. Ha fe1 készülten fog neki, s tudja, mit cs;nál, ak­kor megtalálja számítását. — Ügy alakítottuk ki a bé­reket, a határidőket pedig úgy szabjuk mes, h~—- egy köze­pes fölkészültségű ember i megkeresi a kenyerét. Ha va­laki ennél többre képes, hát többet keres — mondja az iro­davezető. — Ha képtelen ez* megcsinálni, akkor tanulni kezd. — Tehát ilyen értelemben is ösztönzi az embereket? — Természetesen. Hisze: mindenkinek érdeke, hogy megszerezze azokat az ismere­teket, amelyek munkájának elvégzéséhez feltétlenül szük­ségesek — folytatta a vil'a- mossági tervező. — Természe­tesen nagyon fontos a munká­val, való folyamatos' ellátás. A teljesítményb?rezés előtt nem izgatott bennünket, ha véletle­nül munkahiány volt. Most az irodavezetőt is hajtja az a tu­dat, hogy ha nem ad munkát fizetni akkor is kell. Nyereség pedig csak ott várható, ahol e kifizetett bér mögött munka is van. így a bér az elvégzett mun- ’ a értékét jelenti. A tudást, i szorgalmat becsüli meg. Kercza Imre taggyűlésen — közösen hatá­rozták meg feladataikat. A különböző választása bi­zottságokba 150 embert — tsz­cs ktsz-tagokat, pedagóguso­kat stb. — javasoltak. Hogy mennyire fontosnak, megtisz­telőnek tartják megbízatásu­kat, azt jelzi, hogy az esküté­telre is valamennyien ponto­san megjelentek. — Nagyszerű a hangulat ".kárcsak a kongresszust meg­előző időszakban volt. Minden embert érdekel, mi lesz a falu sorsa, hogyan fejlődik, s az is, hogy ki kerülhet szóba mint tanácstagjelölt. Naponta szólít­ják meg a kommunistákat, a párton kívüli vezetőket, és kérdezik: — Vajon bennünket ki képvisel majd a tanácsban? — mondja Hegedűs elvtárs. Megnőtt a tanács tekintélye Mindez azt is mutatja, hogy megnőtt a tanács tekintélye, s csak azok kaphatnak benne újból — vagy újonnan — he­lyet, akik eddig becsületesen ellátták feladatukat, magatar­tásukkal alkalmasnak látsza­nak erre a közéleti tisztségre. Sok emberrel beszélgettek a jelölő bizottságok tagjai. Az általános vélemény az, hogy a tanácstagok többsége becsület­tel végezte munkáját. Kása Imre vb-tag, tsz-kovács négy év alatt csak egyetlen alka­lommal hiányzott a tanács rendezvényeiről. De a többiek is: Gyalus Istvánná, Szűcs Sán­dor, Büki Pál, Fögler Ferenc, Koósz Lajos, Németh Lajosné a község lakóinak megelége­désére végeztéik tanácstag munkájukat. Együtt a közös célért Az idén megyei tanácstagot is választanak majd Csokonya- visantán. Tőle várnak segítsé­get azoknak a feladatoknak megvalósításához, amelyek az új ciklusban várnak a tanács­ra. Mert nemcsak érv, hanem tennivaló is van elegendő. A legfontosabb egy új művelődé­si ház építése. Nincs a falu­ban olyan alkalmas terem, ahol színházi előadásokat, fa­lugyűléseket tarthatnának, ezért nem szerepelhet náluk a pécsi vagy a kaposvári szín­ház. Évi községfejlesztési alap­juk 400—500 000 forint. Ezt összerakják, és 1969-re — en­nek felhasználásával, a fesz szo­ciális-kulturális alapjának hozzájárulásával, OTP-hitellel és társadalmi munkával —föL építik a művelődési házat. Ez a cél találkozik a falu lakói­nak vágyával. De a többi el­képzelés is mind olyan — tör­pe vízmüvet szeretnének épí­teni, a gázt átvezetni Babócsá- ról, vagy ha ez nem megy, gázcseretelepet létesíteni stb. —, amit a tanács csak a falu minden lakosával együttmű­ködve tud majd megvalósí­tani. Szalal László 7/100-as, 8/100-as síkkötőgéppel rendelkező dolgozókat I BEDOL­GOZÓNAK felveszünk. Cím: Somogy megyei Tanácsi Textilipari Vállalat, Kaposvár, Május 1. utca 29. (38618) SZARVASOK ÉS VADDISZNÓK Dr. Béres József főáállatorvos ellenőrzi a MAVAD ka­posvári telepére érkezett elejtett vadakat. Ezután labo­ratóriumi vizsgálaton döntik el, hogy húsuk aikalmas-e fogyasztásra. Az első félév után Beszélgetés első osztályosokat tanító pedagógusokkal Sz. N. Ösztönzőbb bérezés - nagyobb teljesítmény, jobb munka

Next

/
Oldalképek
Tartalom