Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-11 / 36. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1967. február IL Burchett a vietnami rendezésre! Észak és Dél önállóan intézné ügyeit — Távozniuk kell az amerikaiaknak Válasz az ENSZ-főtitkár jegyzékére Támogatjuk Dél-Rhodesia népét Wilfred Burchett haladó ausztráliai újságíró az AP amerikai hírügynökség fölké­résére cikket írt arról, hogy véleménye szerint milyen kérdésekről hajlandók tár­gyalni a VDK és a DNFF vezetői, melyek lehetnének a vietnami kérdés rendezésének főbb pontjai. Burchett bevezetőben han­goztatja, hogy alkalma nyílt közvetlen beszélgetéseket folytatna az észak-vietnami vezetőkkel, továbbá Nguyen Huu Thóval, a DNFF' elnöké- vel. Az utóbbit tavaly au­gusztusban dél-vietnami dzsungel-főhadiszállásán ke­reste föl az ausztráliai új­ságíró. E megbeszéléseken ki­rajzolódtak — írja Burchett — a tárgyalásos rendezés kör­vonalai. —déli kapcsolatok lebonyolí­tására olyan testületet hoz­hatnának létre, amelyet a két parlament jelölne ki. A VDK és a DNFF vezetői semmiféle engedményre nem hajlandók a nemzeti függet­lenség kérdésében, ezért a cé­lért — mint azt maga Ho Sí Minh elnök jelentette ki egy csoport tagjai előtt, akik kö­zött ott volt Burchett is — készek a végsőkig harcolni. Eszak-Vietnamtól az Egyesült Államok nem várhat semmiféle »ellen­szolgáltatást« annak fejé­ben, hogy kivonja csapa­tait Délről. Egy észak-vietnami vezető — írja végül Burchett — az ezzel kapcsolatos kérdésre gú­nyosan így válaszolt: »Vajon mit akarnak tőlünk az ameri­kaiak? Talán azt, hogy hív­junk be Észak-Vieínamba 100 000 kínait, 40 000 észak-ko­reait és néhány ezer kubait, és aztán javasoljuk kivonulásu kát ellenszolgáltatásként?« , (MTI) Az ENSZ Biztonsági Taná­csa — mint Ismeretes — 1966. december 16-án határozatot fogadott el Dél-Rhodesiáról. Válaszul az ENSZ főtitká­rának ezzel kapcsolatos jegy­zékére, a Magyar Népköztár­saság állandó ENSZ-képviselő- je New Yorkban jegyzéket adott át. Emlékeztetett arra hogy a magyar kormány tá­mogatja Dél-Rhodesia népének a szabadságharchoz és a füg­getlenséghez való jogát, snem tart kapcsolatokat a fajgyű­lölőkkel. Magyarország csak korlátozott kapcsolatokat tar­tott fenn a dél-rhodesiai ha­tóságokkal, a Nemzetközi Táv­közlési Unió és a Meteoroló­giai Világszervezet révén. A korábbi ENSZ-határozatokra tekintettel azonban ezeket a kapcsolatokat is megszakítot­tuk már jóval a Biztonsági Tanács fenti határozata előtt. A Magyar Népköztársaság kormánya úgy véli — álla­pítja meg a jegyzék —, hegy a Biztonsági Tanács legújabb határozata, bár önmagában korántsem elegendő a dél- ■hodesiai lakosság többség: jogos törekvéseinek kielégííé- sáré, jelentős lépés, mert bi­zonyos mérvű gazdaság' szankciókat ír elő, amelyek kötelező érvényűek. A Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya ugyanakkor csatlakozik az afrikai országoknak ama ál­láspontjához, amely szerint e határozat elfogadása nem csökkentheti a terület igazga­tását ellátó Nagy-Britannia fe­lelősségét a Dél-Rhodesiában kialakult helyzetért. (MTI) Az USA megsérti a tűzszünete! A vezérgondolat az — szö­gezi le Burchett —, hogy Vietnam független or­szág kell hogy legyen, amely mentes minden külföldi jelenléttől. Az újraegyesítés viszont hosz- .szú távlatra szóló terv, ame­lyet csak a távoli jövőben le­het megvalósítani, esetleg csak tíz-húsz év múlva. Burchett írásban hangoztat­ja, hogy ez tulajdonképpen ki­olvasható a VDK négypontos tervéből. Az amerikaiak hosz- szú időn keresztül azt hitték, a VDK a négy pont elfogadá­sát a tárgyalások előfeltételé­nek tekinti, holott — mint legutóbb Nguyen Duy Trinh észak-vietnami külügyminisz­ternek Ejirchett kérdéseire adott válaszaiból is kitűnt — ezek nem tekinthetők előfelté­telnek a tárgyalásokhoz. Lehetségessé válnának a megbeszélések, ha az Egyesült Államok meg­szüntetné Észak-Vietnam bombázását. Nguyen Huu Tho, a DNFF elnöke elmondotta Burchett- nek, hogy véleménye szerint lehetséges lenne egy széles nemzeti egységkormány létre­hozása Dél-Vietnamban. Eb­ben természetesen nem vehet­nének részt olyan személyi­ségek, mint Ky és Thieu tá­bornokok, akik nem képvisel­nek senkit és semmit, azonban helyet kaphatnának mások, akik a saigoni kormányokban részt vettek, föltéve, hogy egy­értelműen elkötelezik magukat az önálló, független és semle­ges Dél-vietnam mellett. A front vezetői — írja Bur­chett — beleértve a marxista forradalmárokat is, hangoztat­ják, hogy noha földreformot hajta­nának végre, nem akar­ják kollektivizáim! a föl­deket vagy szocializálni az ipart és kereskedel­met. Leszögezték, hogy tiszteletben tartják a meglevő külföldi ér­dekeltségeket, és elfogadnának külföldi beruházásokat az or­szág újjáépítésének elomozdí ■ tására, ha ez nem sértené a nemzeti szuverenitást. Burchett ismerteti azt az elképzelést, amelyet Nguyen Van Tien, a DNFF központi bizottságának tagja, a DNFF hanoi képviseletének vezetője ismertetett arról, hogyan ala­kulna Észak- és Dél-Vietnsm kapcsolata az újraegyesítésig. Észak szocialista marad és a szocialista tábor tagja, Dél pedig semle­ges lesz. Észak és Dél önállóan intézné bel- és külügyeit. (A DNFF— nek már körülbelül egytucat- nyl diplomáciai képviselete működik külföldön.) Az észak Pénteken harmadik napjá­ba lépett Vietnamban a hold- újévi fegyverszünet, a hír- ügynökségi jelentések azon­ban arról számolnak be, hogv az amerikaiak mind délen, mind pedig északon megszegik a tűzszünetet. (Saját bevallá­suk szerint is 132 incidens zavarta meg a tűzszünetet.) Hanoiból érkező jelentés szerint csütörtökön számos amerikai kémrepülőgép hatolt be a VDK légitekébe. Az ame­rikai légierő Tay Ninh tarto­mányban légitámadást intézett a holdújévet ünneplő falusiak ellen, és az amerikai csapatok fegyveres összetűzést provo­káltak ki négy helyen is. Az amerikai parancsnokság közölte azt is, hogy csütörtö­kön az amerikai haditengeré­szet egyik repülőgépe navigá­ciós hiba következtében a Kí­nához tartozó Hainan sziget fölé repült. LIN PIAO BEISMERTE A pártban sokan ellenzik Mao politikáját Franco fél A Kínai KP Politikai Bi­zottságának kibővített ülésén Lin Piao. a központi bizott­ság elnökhelyettese, honvé­delmi miniszter időszerű po­litikai kérdésekről szólva;, ki­jelentette: jelenleg az a leg­fontosabb, hogy ne engedjék meg a politikai fordulatot, a régihez való visszatérést. »A proletariátus, a politikai ha­talom birtokában, azonnal mégdönthet egymillió,- tízmil­lió, sőt százmillió gazdagot is és mindent megszerezhet«. A pártban levő helyzettel összefüggésben a szónok alá­húzta: »Pártunkba behatoltak a burzsoá osztály képviselői, behatoltak a párt vezető szer­veibe. A pártba befurakodott kígyók és teknősbékák (a legerősebb kínai szitkozódás. —• A szerk. megj.) csoportja — mondta Lin Piao — ka­landokra készül, és csak az alkalomra vár, hogy akcióba lépjen, és megsemmisítsen bennünket. Mi azonban el- fojtuk ezt a kísérletet. Mao Ce-tung műveivel ösz- szefüggésben Lin Piao a kö­vetkezőket mondta: a várt­ban sokan vannak, akik el­lenzik Mao elnök műveinek tanulmányozását. Ezek párt- ellenes elemek. Lin Piao véleménye sze­rint a szocializmus korában a társadalmi tulajdon körül­ményei között az anyagi ér­dekeltségre támaszkodni rend­kívül veszélyes. Mi mások vagyunk, mint a revizionis­ták, és szükségtelen. hogy hozzájuk hasonlóan, az anya­gi érdekeltséggel foglalkoz­zunk. Kínában, amelynek veze­tői következetesen kommunis­táknak tartiák magukat, elvan szovjetellenes ‘ gyűlötet kelt lábra. amiivet még ngvrtlen ul+nar>eakcjós imre- rialista országban sem ta­pasztalhattunk, amikor a ieg- maessabbra csapott a. hideg­háború hub ám a — írja pén­teki számában a Rudé Prá- vo. A lap rámutat, hoay a módszerekből, amelyekkel ezt a hisztériát szítják és ter­jesztik, levonható a követ­keztetés: Maóék meg akarják szakítani a diplomáciai vi­szonyt a Szovjetunióval. A sztrájkok és tüntetések folytatódnak Spanyolország­ban. A franeóista kormány újabb munkatüntetéstől tart. Madridban ezért erős rendőr kordont vontak a főváros é 3z ipari külvárosok közé. A sztrájkok különösen a madri ii körzetben és Baszkföldön jelentősek. A 14 000 munkást foglalkoztató Standard Elect­ric igazgatósága közölte, hogy megtorlásul a sztrájkok miatt, háromnapos munkáskizárást határozott el. A gyár két özö­nében a dolgozók két napja ■endszeresen megjelennek jgyan munkahelyükön, de nem dolgoznak. Erős rendőr- osztagokat vezényeltek ki a gyár környékére. A város köz­pontja felé vezető utakon és a főváros stratégiai pontjainál s erős őrség van, rendőri au- ék állnak készenlétben min­denfelé. A madridi Atocha pályaud­varon 2300 vasutas sztrájkol, ís nincs kizárva, hogy a spa- íyol vasutak 100 000 alkalma- ottja követi példájukat. Fjlbaóban i8 rendkívül fe­zült a helyzet a tüntetőkre teadott lövések óta. (MTI) II. Hasszán Johnsonnál Johnson elnök csütörtökön a Fehér Házban fogadta II. Hasszán marokkód királyt. II. Hasszán válaszában utalt arra, hogy a két or­szág közti kapcsolatok mesz- száre nyúlnak vissza, majd meghívta Johnson elnököt, látogasson el Marokkóba. (MTI) JÓL AKARJA MAGÁT EREZNI? K éréssé föl FEBRUÁR 12-ÉN AZ IPAR KISVENDÉGLŐNKBEN legtartanöó iparos woraverseipkc! különleges magyaros ételek. SOMOGY MEGYEI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT (38591) SZUPER WALTHER tízezer magyar barátja A SZÁSZ- SVÁJC . neve­zetességeit be­mutató útika­lauzokat, ide­genforgalmi prospektusokat, megvallom, kissé fogyaté­kosnak tar­tom. Az ezer­kezű termé­szet formálta Homokkő­hegység rej­telmes szépsé­geiről éppen- úsy fogalmat alkothat segít­ségükkel a vi­lágot látni in­duló magyar, mint a kör­nyék legbecse­sebb kulturá­lis és történel­mi emléke'rő:l. Ha rajtam múlnia, mégis megtoldanám valamivel a színes pros­pektusok fel­sorolását. A Basteiről — a uristaparadicsom központjá­ról — szóló részt talán ez- el: és itt dolgozik Walther Hartmann, a Német Demok­ratikus Köztársaság utazási irodájának idegenvezetője, aki tízezer magyart mondhat személyes jó barátjának. Amikor a Szász-Svájc föl­fedezésére vállalkozó vagy már megismert szépségének "afoiává vált IBUSZ-turista Bad-Srhandauban átszáll az NDK Utazási Iroda autóbu­szára, várakozó mosollyal ■'.nliffatja a kamaszos vidám­ságé német idegenvezető első ’üdvözlő Szavait, amelyek ért üdülőcsoport néhány óra múltán csakugyan azt ta­pasztalja, hogy Walther Hart­mann szó szerint olyan sze- etettel és közvetlen?«’-' gondoskodik valamennyiünk­ről, amely csak kedves, jó barátoknak jár. ITT VAN MINDJÁRT AZ ÉTKEZÉS GONDJA. Ma­gyar ember bárhova megy a ilágba, közérzetének egyik fő meghatározója: a koszt. Tény, hogy közelebbi és tá­volabbi országokban járó honfitársainknak sokszor kín- ’óan hiányzik a megszokott íz, az ismerős szín. Hányszor ’saknem kivétel nélkül így előfordult már, hogy pazar kezdődnek: »Kedves maavar . étterem még pazarabb vacso- barátaim!« S a megtenetes' rajának elfogyasztása után asztaltól a küllőmet járó ma­gyar, csupán azért, mert nem az általa megszokott fűsze­rekkel ízesítették az egyéb­ként kitűnő falatokat. Nos, Walther Hartmann jól isme­ri ezt a nemzeti gyöngénket. Évek óta jóformán csak ma- , gyár turistacsoportokat vezet. Eközben nemcsak nyelvünket sajátította el vasszorgalom­mal, hanem gasztronómiai tu­dományunkba is belekóstolt, és ízlésünket is alaposan ki­fürkészte. Ezek után termé­szetesen már »csak« szív és szervezés kérdése, hogv cso­portunk akár az Elbán úszó sétahajón, akár a virágváros­nak nevezett Sebnichben, akár a Bastei Berg Hotelben ebédelt vagy vacsorázott, elé­gedetten tapasztalhatta, hogv az ételek mennyisége és mi­nősége éppen olyan ismerős, mint az íze. ÉS A ZÁSZLÓK? Nem hi­szem, hogy van magyar, akinek a szíve nem dobog ki­csit sebessebben, ha a kül­országban meglátja a nem­zet színeit. Hát Walther ba­rátunk gyakran okozott ilyen fajta szívdobogást, amelyet — valljuk meg őszintén — leg­többen nagyobb örömmel el­viselnek. mint a festői szik- te völgyek felderítése okozta páradtságot. Mehetünk Drez­da fényes éttermibe vagy er­dők mélyén meghúzódó kis ’•endéglő hangulatos falai közé, utazhattunk kompon, hajón vagy autóbuszon, a oi- ros-fehér-zöld zászló Hart­mann barátunk gondoskodása folvtán soha nem hiányozha­tott. AKI MAR JÁRT KÜLFÖL­DÖN, jól tudja, hogy kilenc zap — . ame'.vben az oda- & visszautazás is benne van — milyen rövid idő. Mégis ter­mészetes, emberi dolog, hogy a turista ennyi idő alatt is mindent látni sze-etne. am csak hozzáférhető, nem is szólva a . szerény zsebpénz, el- vásá.rlásáról. Mindez ugvan folytatódik, amikor a célhoz szinte éhesen állt fel az tökéletesen még senkinek De Gaulle pártvezér! szerepben De Gaulle elnök csütörtök esti televízió- és rádióbeszédé­ben, amint azt várni lehetett, nyíltan beleavatkozott a most nduló választási kampányba, is az V. Köztársaság jelölt­jeinek támogatására szólította :el a szavazókat. A szokásos módon állította eléjük a ker­test: vagy továbbra is az ő íveiből álló parlamenti több­iéget küldenek a nemzetgyű­lésbe, vagy visszatér a zűrza­var és a bizonytalanság. De Daulle tábornok ezúttal az el­löki pártatlanság látszatának megőrzésére sem törekedett. Már nincs szó a látszat meg­érzéséről, a berendezést kell megmenteni« — állapította meg az Humanité vezércikke. A beszéd hangneme, a kérdés olyan felállítása, hogy a kö­vetkező választáson az V. Köztársaság a tét, a francia kormánytöbbség - vezetőinek nyugtalanságát tükrözi jelölt­jei esélyeinek romlásai miatt Ezt pedig nem kis részben a baloldal egységes taktikájáról létrejött egyezmény idézte elő. Ezzel magyarázható az elnök beszédében elhangzott éles tá­madás az ellenzéki pártok, különösein a kommunisták el­ten, akiket visszatérve a régi Kommunistaellenes propsgan- daérvekhez, a Szovjetuniónak való alárendeltséggel és a totális diktatúra megvalósítá­sára való törekvéssel vádolt. Waldeck Rochet, az FTCP főtitkára az AFP-nek adott nyilatkozatában éles szavakkal ítélte el az elnök közvetlen beavatkozását a választási küzdelembe. Ez a beavatkozás a választási hadjáratba csak még inkább aláhúzza annak szükségességét, hogy az összes -lemokraták egyesüljenek a személyi hatalom és a reakció jelöltjeinek a megbuktatására. (MTI) sem sikerült — amire csak az utolsó napon jön rá az ember —, de aki volt olyan szerencsés, hogy Walther Hartmann kalauzolásával ba­rangolhatta be Szász-Svájc nevezetes helyeit, az tapasz­talhatta, hogy az idő meny­nyire relatív dolog. A mi kedves barátunk ennek a kö­vetkező magyarázatát adta: tökéletesen tisztában van az­zal, hogy szolid anyagi kö­rülmények között élő ember­nek nem nyílik túl gyakran tehetősége külföldi kirándu­lásokra. Amikor nem minden erőfeszítés nélkül ez mégis sikerül neki, reméli és el­várja, hogy ami emberileg lehetséges, megkapja. Ta­nasztal átokban, látnivalók­ban, élményekben. Ezekből Hartmann barátunk olykor egyetlen órába is rengeteget összesűrített. Hogy miféle »csodámé ds zerrel« ? Precíz szervezéssel, fáradhatatlan buzgalommal, szakmájának alapos ismeretévei, nagy-nagy szívvel, szeretettel és fantá­ziával. Szinte minden oil- ianatban az volt az érzésünk, hogy ez az ember egyszerűen képtelen a szimpla köteles­ség teljesítésre. Személy sze­rint is számon tartotta va­lamennyiünk kedvét, kíván­ságát. Ezért nem találtam semmi túlzást az üdülő emlékköny­veiben levő ilyen bejegyzé­sekben: »-Ördögien ügyes, an­gyali törelmű és jóságé-«. »A legkedvesebb német idegen- vezető.« »Szuper-Walther«. Ss így tovább. ILYEN EMBER WALTHER HARTMANN, és valahogyan ilyen módon tett szert öt év ,latt megközelít'jen nz- azer magyar állampolgár sze­mélyes barátságára. Aki csak egyszer is összetalálkozott ve­le ezen a — ahogyan ő mond­ja —- vadromantikus és an- tifantasztikus tájon, az nem­csak a Lyuk-malom három évszázados legendáját, a Svéd-barlang titkait, a Va- ’embe különös történetét és Erős Ágost, csí’-vtev's-ü ő”Zi meg emlékezetében, hanem szívébe zárja azt is. akinek a segítsége nélkül ez az «gesz minden bizonnyal hal­ványabb lenne. Gyertyános Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom