Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-08 / 33. szám

Tito GoW B U rí‘»Oesten AZ MSZMP MEG VEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LA 'IjakátiL legenda Szirmai Albert késői ope­rettjét, a Tabáni Legendát mutatta be pénteken a Csi- ky Gergely Színház. Az idős szerző ezt a darabját már Amerikában írta Kristóf Ká­roly szövegkönyvére. Szirmai muzsikája kelle­mes, dallamgazdag muzsika. Itt-ott felcsillan most is a tízes—húszas évek egyik leg- ünnepeltebb, egyik legnépsze­rűbb pesti operettszerzőjének hajdani lendülete, vitalitása. Azonban a Tabáni legenda zenéje a Mágnás Miska, a Mézeskalács és más nagysi-. kerű operett ötletességét, be­hízelgő színeit és dallamossá­gát nem éri eL Följegyezték, hogy Szir­mainak ritkán volt szerencsé­je a librettistákkal. S abban, hogy legismertebb dalait ma is hallhatjuk, egy kicsit ez a »szerencse«, azaz Ernőd Ta­más, Gábor Andor, Bakonyi Gábor dalszövegei, szöveg­könyvei is részesek. Kristóf Károly (a korábban bemuta­tott Aranyvirág új librettójá­nak szerzője) ezúttal viszont nem rendelkezett egy teljes háromfelvonásos darabhoz i elegendő cselekményanyag- szam gal. szor­Operettalakokat persze nem vizsgálhatunk drámaelemzö igényekkel. Azonban az il­lúzióvilág embereinél sem el­sősorban a színészen vagy a rendezőn múlik az, hogy él­nek, mozognak-e vagy tal- miak, papírizűek az alakok. A Tabáni legendában a törté­net fő hőse, Gitár Panni — bármennyire kedves és ro­konszenves is — elnagyolt és színpadi helyzetéhez ké­pest nem eléggé romantikus figura. Így lepereg az első, a második és a harmadik fel­vonás is, de a cím ígérte le­genda sehogyan sem akar ki­bontakozni körülötte. Meg­jelenése után — amikor al- éneklik a francia forradalom tiltott dalát — felvillan ugyan valami remény. Egy elej tett félmondatából ugyanis mellékesen megtudjuk, hogy híreket szállít a magyar ja­kobinusoknak. Ez a lehetőség sajnos kihasználatlan marad a továbbiakban. A dalokkal, táncokkal váltakozó torténe- tecske belevész a serfőzők és a városi magisztrátus érdek­telen huzakodásába. Mindig jön egy újabb jelenet, mindig történik valami. De egy ki­csit úgv tűnik, mindez csak azért, hogy a zeneszerző be tudjon illeszteni oda egy ket­tőst vagy egy dalbetétet. Sze­rencsére a muzsika gvakran megszólal. S ha nem is kár­pótol a korábbi hosszú ner­cekért. ez legalább — több­nyire — élvezetes. Képváltozás nincs, az egész darab egyetlen helyszínen, egy serfőző cég udvarában játszódik, amelynek díszlete — a szöveghez hasonlóan — ugyancsak adósunk marad a taháni hangulattal. Hátul az égbolt hatalmas redői pedig maradék illúziónkat is szer- tefoszlatják. A darab korlátái éreztetik hatásukat Sándor János ren­dezésében és a szereolők já­tékában egyaránt. Érzésünk szerint mindent elkövettek, amit lehetett, de valamit csak valamiből lehet produ­kálni. Így elsősorban néhány olyan részlete maradt meg bennünk, amely zeneileg szép és tartalmas. Például Martha Edit (Gitár Panni) belépője, egy-két dala és kettőse part­nerével, Révész Istvánnal, A primadonna alakítása zsenei értékei mellett azért is em­lítésre érdemes, mivel vér­szegény feladatát is tehetség­gel, érzelgősség nélkül ol­dotta meg. Sajnos a darab többi figurája is egysíkú Éhezzük, hogy Egervári Klá­ri, valamint a szubrett táncoskomikus pár, Oláh Mag ás és Kiss László néhány énekszámon, villanásnyi hely­zetkomikumon túl nem sokat tudott vele kezdeni. Komlós István főleg mozgásával, gesztusaival kelt olykor de­rültséget. (Például amikor •>kipörgetik«.) De van egy jobb sorsra, több színre és egyéni humorú előadókész­ségre érdemes kupléja is (Sodorom...), amely teljesen elsikkad nála. S régi igaz­ság: csökken a kacagta tás ereje, ha a komikus el-e!so- molyodik, amikor az a fel­adata, hogy morcos legyen. Somogyi Géza rövid időre eredeti figurát hoz a szín­padra a hajósgazda szerepé­ben. Helyenként egy-egy »mini« táncbetét ad még né­mi frisseséget a három fel­vonásnak. A korhű ruhákat Bata ibo­lya tervezte. A zenekar Tár­nái György vezénylésével kellemes muzsikában része­síti a közönséget, eltekintve a rézfúvók (főleg a harsona) gyakori túltengésétől. Wallinger Endre Emlékezés Szabó Lórin ere Ismerőseim körében — Ka­posváron, Igáiban meg szerte Somogybán — szívesen látott vendég vodt Szabó Lőrinc. Én is gyakorta látogattam egyik kaposvári közös ismerősünket, de különös véletlen folytán sohasem olyankor, amikor a Utoljára az 5-ös busz Széna téri megállójánál találkoztam vele. Aztán már csak halála hírét hallottam. Valahányszor a Római-he­gyen vagy a földvári Bala- ton-parton sétáltam, mind­annyiszor valami szorongás­költő is ott tartózkodott. így féle vett rajtam erőt, míg azután Budapesten, a IX. ke­rület Széli Kálmán tér 6. alatt találkoztunk elő­1946, szeptember 7-én a kerület ifjúsága számára itt rendeztünk egy irodalmi es­tet Fodor József, Illyés Gyu­la, Tamási Áron_ Tersánszky Józsi Jenő részvételével. Ek­kor láttam életemben elő­ször Szabó Lőrincet és hal­lottam első ízben az ő sze­mélyes felolvasásában a »Tü­csökzene« c. költemény né­hány strófáját. Ebben az időszakban meg­tartott estjeinknek állandó szereplői voltak Szabó Lő­rinc, Sőtér István. Da'los Sándor, Dékány András, B»r- czeli A. Károly, Jankovich Ferenc, Pilinszky János. Sza­bó Magda, Gyárfás Miklós, Kormos István, Darázs End­re, Mándy Iván, Nemes Nagy Ágnes és sokan mások. Egy estének én voltam a rendezője, és ekkor már a költő jó ismerősei közé szá­mított és maradtam halá­láig. Ezekben az esztendők­ben — kerek tíz esztendőn keresztül — a Széna téri ta­karékpénztárban dolgoztam. A költő mindennapos vendé- se volt a takarékpénztárnak. Egy-egy látogatása alkalmá­val szívesen elbeszélgetett velem Kaposvárról, a megyé­ről, Balatonföldvárről, és las­san barátság fejlődött ki kö­zöttünk. Szívesen beszélgetett ve­lem főként a gondjairól. egyszer aztán emléktábla ke­rült az én elgondolásom nyo­mán annak a földvári villá­nak a falára, ahol Szabó Lő­rinc olyan szívesen Időzött. Azóta szomorúan, de nem lehangoltan járom az ismerős tájakat: a budai Volkmann utcát, a földvári villa kert­jét vagy a tihanyi, füredi partokat... Borsi Darázs József Tito Gobbi, a világhírű olasz baritonista Budapestre ér­kezett. Képünkön: Rádióriport készül Tito Oobbival. Napirenden az iskoíatelevízió Az Intervízió képviselői ked­den tanácskozásra jöttek össze Budapesten. A kétnapos kon­ferencián az iskolatel©vízióval, illetve a tv-adások oktató mű­soraival kapcsolatos tapaszta­latokat vitatják metg. Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK, a Szovjetunió és Magyarország küldöttein kívül részt vesz a megbeszélésen a Finn Televí­zió képviselője is. PALÁNTAÜLTETÉS Kiültetik a melegágyakba a saláta» és karalábépalántákat az öreglaki Kertészeti Tsz kertészetében. Ha az idő en­gedi, hamarosan a paprika- és paradicsompalántákat is kiültetik. KÖNYVEK FALUN (Tudósítónktól.) A falusi könyvterjesztés 1965-ben több mint öt és fél millió forint értékű könyvet adott a községek olvasóinak a kezébe. A múlt évre még nagyobb célokat tűztek ma­guk elé a vidéki könyvter­jesztők. Tavaly 6 851 000 fo­rint értékű könyvet vásárol­tak a somogyi falvak olva­sói. A megye hét vidéki könyvesboltjának 527 bizomá­nyosa összefogott a könyvba­rát mozgalom keretében a Hazafias Népfront és a nő­tanács aktivistáival, a KISZ- szervezetekkel és áz úttörő­csapatokkal. A múlt év nagy konyvter- jesztési akciói: a mezőgazda- sági könyvhónap, a költészet napja, az ünnepi könyvhét, az őszi megyei könyvhetek programján a rendezvények százainak látogatottsága azt bizonyítja, hogy a somogyi parasztok, a falusi olvasók szeretik, vásárolják a köny­veket. A somogyi könyvterjesztés célja a Harmadik ötéves terv ben az, hogy 60 százalékkal növelje a falusi könyvel­adást. Az első évben min­denesetre nagy lépést tettek e cél felé Kutatásaim kiderítették: FERENC' Shakespeare Rómeó és Júlia című dámájában igaz esemé­nyeket írt meg, de a történet végénél már nem ragaszko­dott a valósághoz. Ha nem érezném tiszteletlenségnek a neves szerzővel szemben, azt is állítanám hogy a kong- ^tthonukbZ lyebb ellenállás útját választ- ja, kitért az igazság elől. Capuleték valóban ellenez- ék, hogy Júlia lányuk Mon- ague Rómeóval házasságra fut, . épjen. Az is igaz, Rómeó és Júlia A lagzi után a fiatalok el- mételjék meg a híres erkély- múltak új otthonukba. jelenetet, de Rómeó inkább A lakás kicsit szűkös volt, aludni akart. Ezen összezör- mindössze húsz szobából és dűltek kissé, de végre Rómeó néhány hóid háztáji parkból engedett és kiment az esőbe. szerelmesek kis 4 következő alkalommal lia küldte el férjét a mamá­hoz. Ettől kezdve egymást kül­dözgették, de azért a mindent elsöprő szerelem időnként új­ra egymás karjába hajtotta őket. Veronában már újra szó­beszéd tárgya lett Rómeó és Júlia esete. A jólértesültek — a dajka egy barátnőjének ré-, vén — tudni vélték, hogy Ró­meó megismerkedett valami Julietta nevű nőszeméllyel, aki annyira tisztelte a hires ■XTvT- ^isemrnek- veUkt- ^ bői kellemetlenség származott, fett az öreg Capulet, aki a le minden ellenállás ellenére kastelyocskat hozományul ad- z fiatalok titokban frigyre tu. léptek. Az is tény: a szerel- " ............. m esek öngyilkosságot kísérel. voltak. Szobáról szobára szé­fek meg, de az már nem felel rették egymást, és amikor a meg a valóságnak, hogy meg- húsz szoba elfogyott, elölről haltak. Lőrinc barát ugyanis kezdték. Júlia fiatal kora el- TceIIő időben orvosért szaladt, lenére izzott ebben a minden is a gyors beavatkozás meg- akadályt legyőző hatalmas mentette a fidtalok életét. szerelemben. Rómeó gyengéd Először mindketten nagyon és tüzes, és úgy érezte, hogy kikaptak. A Capulet, Monta- a mennyországba jutott. dett, hisz még a múltkori náthát is alig heverte ki. Eb­ből már csúnya veszekedés 7 ue papák felháborodottan néltatlankodtak, mert ez a ':ét kölyök ilyen szégyent ho­zott tisztes fejükre. Aztán, hogy a kisvárosi pletykák to­vábbi gyürűzését elkerüljék, megállapodtak: elismerik gyermekeik titokban kötött 'ázasságát. Csupán ahhoz ra­gaszkodtak, hogy egy heted­hétországra szóló lagzit ií ’sapjanak, hadd lássák ezek a rteronaiak, hogy ők meg tudják adni a módját. — Azt akarom, hogy min­dig úgy szeress, mint az ele­jén — pihegte egyszer a 16. szobában Júlia. — Ügy lesz — ígérte Ró­meó a IS.-ben. Egy fél év telt el, amikor Júliának kezdett feltűnni, hogy Rómeó már nem áll az erkélye alá, és mintha sze­relmének heve is alábbha­apjónak igaza vált, — Akkor szaladj az apád­hoz — kiabálta Rómeó, aki­nek már régen gyanús volt, hogy anyósa tüzeli ellene Jú­liát. Júlia egy pendelyben szaladt ki a házból, és hama­rosan Capulet mama terje­delmes keblén zokogta el bá­natát. De hiába, a szerelem mindennél nagyobb erő, és Júlia két hét múltán vissza­tért. Üjra nagyon szerették egymást, mintegy tíz szobán át, amidőn Rómeó szóvá tet­te, hogy minden mellvértje be rozsdásodott, és egy szem szldol sincs g házban. Bezzeg szegény anyám gyott volna. Egy esős éjszo- mindig kifényesítette a vérte­ken Júlia azt kérte, hogy is- met — mondta, és ezúttal Jú­le az erkély alatti ostromot, és a csatát mindjárt a meg­adásnál kezdte. A dolog persze Júliának is a fülébe jutott. Először szőr nyen bánkódott, majd szó morúságát megosztotta egy nyalka keresztesvitézzel. . Persze, akkoriban a válás nem volt olyan könnyű, kü­lönben is az emberek meg­szólták volna őket. Ezért együtt éltek továbbra is. de Rómeó eljárt a kis Juliettá- hoz, míg Júliát a keresztes vitéz részesítette vigasztalás­ban ... Még sok mindent tűdnél mesélni róluk, de nem teszem Mert rájöttem, Shakespeare nah igaza volt. ö ezért szé- pítétte meg az. igazságot, mert az akkori emberek még na­gyon ragaszkodtak ez illúziók­hoz. Ezért Shakespeare Vil­mos inkább őket »ölte meg« és nem a szerelmet... Lélekgyógyásznál — Hát, kedves Ottó — mondja a lélékgy ógyász páciensének —, önben va­lóban két egyéniség él. Csak ez a baj, hogy egyik sem ér égy fabatkát sem. — Azt . ij em, uram, hogy megle .fiam a leg­megfelelőbb gyógyszert be­tegségére — mondja a lé­lekgyógyász, s átnyújt be­tegének —, egy pisztolyt. , *• í; * — Mikor érezte először, hogy kutya? — kérdezd az orvos a beteget. — Akkor, amikor meg­szűrt íam tetű lenni — vá­laszolja. * * •» A rendelőbe belép egy ember macskával a fején. — Miben lehetek szolgá­latára? — kérdezi az orvos. — Szabadítson meg ettől az embertől — feleli a macska. A gyógyult beteg el­hagyja a szanatóriumot. Az orvos megkérdezd tőle, mihez kezd ezután. — Mint diplomás orvos rendelőt nyithatok. Mint diplomás mérnök beülhe­tek egy tervezőirodába, mint diplomás ügyvéd, magángyakorlatot kezdhe­tek, és ha minden kötél szakad, megélhetek mint expressz-kávéfőzőnő. (Amerikai lapokból.) — Soha nem hordok hálóinget — kellett volna a szerep szerint mondania egy filmben Janet Leigh amerikai filmszínésznőnek. A fehémeműgyárak veze­tői azonban olyan mérvű tiltakozást rendeztek, hogy a mondatot törölni kellett,. Idegen lorga 1 m i attrakció Elcsendesedett a skót Glen­rothes város szupermodern vécéje, amelyet három hónap­pal ezelőtt mint különleges attrakciót nyitottak meg.' Az új városi we ugyanis nemcsak a higiéné legkorsze­rűbb követelményeinek felelt meg, hanem hangszalagon kel­lemes melódiák csendültek fel. Most azonban elhallgattak a hangszórók, mert a zeneszer­zők jogvédő Irodája anyagi ellenszolgáltatást kért a város­tól a zeneművek előadásáért. S ehhez aztán már igazán skótok. Stílus virágok (II.) Johann Georg August Gallettí (1730—1828) a szórakozott professzor prototípusa volt. Mondá­sai másfél évszázad múl­tán is megőrizték frisse- ségüket. Lássunk közülük néhányat: — A kolibri a növény­világ legkisebb madara. — Éneklésnél ki kell nyitni a szájat. — Egyiptom kiváló ter­mékei közé tartozik ég­hajlata. Som gy Néplap Az MSZMP Some- megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő i WIRTB LAJOS. Szerkesztőség; Kaposvár, Latinka Sándor u Z Telefoni il—510. U—5X1 Riadja a somogj megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. Z. Telefon ll—516 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őriünk njeg nem adui*k vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvi postahivataloknál és postáskézbcsítőknél. Előfizetési díi egy hónapsa 12 Ft Index: 2506?. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipart Vállalat kaposvári, üzem épén. Kaposvár, Latinka Sándor aüs* &

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom