Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-08 / 33. szám

Szerda, 1967. február &. 3 SOMOGYI NÉPLAP Dolgozzunk továbbra is a kölcsönös bizalom jegyében ZÁRSZÁMADÁS B A L A T O NENDRÉDEN Megtartották a zárezárhadó közgyűlést a balatonendrédi Zöldmező Termelőszövetke­zetben. Kékesi Jenő tsz-elnök és Balázs Gyula, az ellenőrző bizottság elnöke számolt be e múlt év legfontosabb ter­melési és gazdálkodási ta­pasztalatairól. Balatonendréd ma példa. Szövetkezete megjárta a gyen gék nehéz útját, aztán a kö­zepesek szintjére küzdötte fel magát, most pedig már erős. nek számit. Erős, mert tagjai megkapták a szövetkezésbe vetett hitüket, s erős, mert évről évre jobb életet ad ne­kik. Az eredményeknek az az egyik forrása, hogy az öt év­vel ezelőtt választott új ve­zetés megszerezte és meg is őrizte a bizalmat. A tagság munkájával szavazott a jó vezetésre, és közös erőfeszíté­sük megérlelte gyümölcsét. Néhány adat a beszámoló­ból: csupán egy év alatt 556 000 forinttal nőtt a tisz­ta vagyon; összes részesedés­re 1962-ben 2 millió forint érték jutott, most pedig — a földjáradékkal együtt — több mint 6,3 millió. A munka­egység 43 forintot ér, egy- egy dolgozó tag átlagosan 20 700 forint részesedést ka­pott tavalyi munkája ellené­ben. Ebben a szövetkezetben évekkel ezelőtt az volt a fő gond, hogy nem akadt ele­gendő vállalkozó, aki a közös munkákat elvégezné. Most legalább akkora gondot okoz a vezetésnek az, hogy folya­matosan foglalkoztassa a tag­ság nagy részét. Tavaly öt­vennyolc fiatal dolgozott a közösben, annak idején a ne­héz években csupán hárman maradtak itthon. Mindezért nyugodtan állít­hatjuk, hogy a balatonendré- di Zöldmező Tsz mostani zár­számadása egy folyamatosan erősödő, ígéretesen fejlődő, mindjobban gyarapodó embe­ri közösségnek józanul mér­téktartó és örömteli számve­tése. Ezt a szemléletet tük­rözték a beszámolók, ez a szellem hatotta át a közgyű­lést Felszólalt a közgyűlésen Németh Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára Bevezetőben a me­gyei pártbizottság nevében köszöntötte az endréddeket, majd ezeket mondotta: — Végighallgattuk a veze­tőség és az ellenőrző bizott­ság beszámolóját; ezek szer­vesen kiegészítik egymást, a kettőt tekinthetjük együttvé­ve egésznek. Jónak tartom, hogy a vezetőség számadása is rámutatott bizonyos fogya­tékosságokra, szólt a terme­lés további tartalékairól, és felhívta, buzdította a tagsá­got; az eredmények elismeré­se mellett tegyék szóvá a hi­bákat. is. Az ellenőrző bizott­ság ebben a szellemben állí­totta össze beszámolóját, s néhány alapvető termelési, gazdálkodási teendő még jobb elvégzésére hívta föl a veze­tés figyelmét. — Balatonendréden va­gyunk — folytatta —, abban a községben, ahol nem vol­tak könnyűek a szövetkezés első évei. Nehezen indult el a tagság a közös gazdálkodás útján, s akkori vezetőik nem tudták úgy feltalálni magu­kat, mint sok más szövetke­zetben. Nagy öröm a mi szá­munkra is, hogy az utóbbi években az endrédiek is ma­gukra találtak. Rátermett, a közösség érdekeiért elisme­résre méltóan fáradozó veze­tőket választottak; tapasztal­hatjuk, hogy nagyon tetszik a tagságnak, ahogv szövetke­zetük vezetői harmonikus egységben, velük jó egyet­értésben dolgoznak. A szö­vetkezet vezetői megszerez­ték, élvezik a tagság bizal­mát. Jó vezetők, mert érte. nek az emberek nyelvén, megértik gondjailcat. Aki er­re nem képes, az — mégha bármilyen nagy tudású is — eleve sikertelenségre van kárhoztatva; aki félvállról beszél dolgozó társaival, az nem számíthat bizalmukra. A jövő útja is az, hogy össze­fogva dolgozzon a vezetés és a tagság; az eredmények nagyrészt attól függnek, hegy a vezetőség milyen termelési és gazdálkodási programot tud adni a hozzáértő szövet­kezeti gazdák tapasztalataira, javaslataira építve, és eldön­ti e program sorsát az, hogy a tagság hogyan dolgozik megvalósításáért. Arra ké­rem az endrédieket, hogy e tapasztalataik hasznosításával, közös érdekeik figyelembevé­telével folytassák munkájukat a jövőben is. Minden szövet­kezetben arra van szükség, bogy jó összhangban, tudá­suk legjavát adják mindnyá­jan azért, hogy még följebb emelkedjen a mi egykor ki­semmizett parasztságunk, Vágytak dolgozó paraszt­jaink mindenkor az emberi szóra, s a kölcsönös bizalom jegyében, az emberséges bá­násmódot érezve, a jó szó hatására a legnehezebb kö­rülmények között is helytáll­tak, megtették kötelességü­ket — örömmel tapasztaljuk ezen a közgyűlésen, hogy múlt évi munkájuk gyümöl­csével meg vannak elégedsz az endrédiek. Biztató a jövő­re nézve, hogy tudják: még több lehetőség rejlik szövet­kezetükben. Eredményes mun­kájukkal ezt a napot, a zár­számadás napját ünneppé avatták. Elmondhatom, hogy a megye termelőszövetkeze­teinek döntő többsége tavaly jól dolgozott, eredményesen gazdálkodott Mégsem min­denütt olyan örömünnep a zárszámadás, mint itt Csök­kent ugyan mintegy negy­vennel a gyenge szövetkeze­tek száma, a mérleghiány is kevesebb az előző évinél, mégis mintegy hatvan szö­vetkezet most is gyenge. Ezek tagjai nagy gondokkal küsz­ködnek, s nehéz az életük. Megértjük nehéz helyzetüket, osztozunk gondjaikban, s jól­lehet elsősorban az ő felada­tuk szövetkezetük megerősí­tése, mi minden lehetséges egitséget megadunk ahhoz, hogy rendbe hozzák a veze­tést jobban kiaknázzák ter­melési lehetőségeiket, és en­nek eredményeként javuljon életük. — A termelőszövetkezeti mozgalom most további fel­lendülésének igen fontos sza­kaszában van. Nagy jelentő­ségű agrárpolitikai intézkedé­sek követik egymást, Jiogy előmozdítsák a fejlődést Ezek pártunk kilencedik kongresszusa határozatain alapulnak, a kongresszusi ha­tározatokból fakadnak. Itt van például a hitelrendezés. A szövetkezetek megszaba­dultak azoktól a terhektől, amelvek zavarták gazdálko­dásukat Fontos, hogy a köz­vélemény megértse, hogy olyan közgazdasági, _agrárpo- litikai intézkedésekről van szó, amely közvetlenül nem növeli a tagság jövedelmét. De hozzájárul ahhoz, hogy a szövetkezetek fokozatosan megteremtsék önálló gaz­dálkodásukat, elhasználódott termelőeszközeik pótlásának anyagi feltételeit, növeljék a termelést és ennek eredmé­nyeként a tagság jövedelmét. A kongresszus után már nyil­vánosságra került egy törté­nelmi jelentőségű vívmány: a szövetkezeti parasztok új nyugdíjrendszere. A paraszt- ember mindig csak sóvárog­va gondolhatott arra, hogy egyszer talán majd nyugdíjas lesz. Most már megvan a nyugdíjrendelet, s ezt a rendszert a jövőben termé­szetesen tovább lehet fejlesz­teni. De már ebben a for­májában is nagyon sok gon­dot megold. Biztonságot ad a jövőre vonatkozóan a szö­vetkezetek öregjeinek és fia­taljainak egyaránt. A jövede­lem növekedése, a fizetés rendszeressége és az új nyug­díjrendelet hatására már so­kan tértek vissza a szövet­kezetekbe. Hallottuk a be­számolóból, hogy itt is so­kan bedolgozóként vannak nyilvántartva. Javasoltuk már korábban is nekik, hogy lép­jenek be, most a tanulság kedvéért megemlítem: a maj­dani nyugdíjazás szempontjá­ból azok jártak jól, akik ezt megtették. Mód lesz arra, hogy az eddigi bedolgozók visszamenőleg néhány nyug­díjévét megváltsanak; akik viszont most térnek vissza, vagy most kezdenek munká­hoz á szövetkezetben, azok mások példáján okulva akkor cselekszenek helyesen, ha mindjárt kérik tagfölvételü­ket. Az új belépők így bizto­síthatják, hogy élvezhetik majd a tagsági viszonyból eredő előnyöket. Elsősorban a szülőkhöz fordulok, * ké­rem őket. bátran küldjék 'gyermeküket a termelős-övct- kezetbe, biztos jövőt építhet­nek itt maguknak, A továbbiakban Németh elvtárs méltatta a majd meg­alakuló termelőszövetkezeti szövetségek jelentőségét. Rá­mutatott. ezek létrehozása is azt fejezi ki, hogy a párt és a kormány fokozottabban megbecsüli a termelőszövet­kezeteket és lehetővé teszi, hogy javaslataik, elgondolá­saik jobban érvényesüljenek a jövőben, és megfelelő ér­dekvédelmük is megteremtő­dik — mondotta befejezésül. A szövetkezeti parasztok tudatának változásáról, öntu­datuk erősödéséről beszélt fel­szólalásában dr. Gosztonyi János, az MSZMP Központi Bizottságánál« tagja, a Nép- szabadság főszerkesztője. Em­lékeztetett a tsz-szervezés időszakára, az egyéni paraszt­nak a belépést megelőző vagy azzal járó lelki vívódására. Nem volt egyszerű a válasz­tás. Hányán meg hányán föl­tették akkoriban a nyugta­lanító kérdést: mi lesz ve­lünk? — Ez a zárszámadás, amelyen nem csupán a ter­melésről van szó, hanem az emberek állásfoglalásáról, hi.- ,éről és bizalmáról is, ösz- szasségében azt tükrözi: jó, helyes úton járnak az end- rédi szövetkezeti gazdák. Eredményeik bizonyítják, hogy érdemes volt a párt szavát meghallgatni, s a kö­zös gazdálkodás még ered­ményesebb lesz a jövőben, a kilencedik kongresszus intéz­kedéseinek nyomán. Több már a szövetkezeti tapaszta­latuk, nagyabb lehetőségek nyílnak meg, s mindezeket szorgalmukkal eredményeseb­ben hasznosíthatják. Kívánom az endrédiekmék. hogy még derűsebb éveket érjenek meg, s érezzék magukat szövetke­zetükben még jobban otthon, és benne még inkább talái- iák meg számításukat, bol­dogulásukat. K. J. Kitárult egy szív A Barcsi Já­rási Pártbizott­ságon és a munkásőrségen is javasolták: — Keresse meg Harasztia József munkás- őrt. Tizedik éve látja el ezt a szolgálatot, és helytállásáról csak jót mond­hatunk. A Vöös Csil­lag Tsz elnöke, Losonczi Mi­hály ezt még megtoldotta: — Kevés ihren jó munkása~ van a szövetkezetnek. Harasztia Jó­zsefre a legne­hezebb időben is lehet számí­tani, s amit el­végez, azt csak dicsérni lehet. A melléje tanulónak adott fia­talokat is nagy gonddal ne­veli. Mindenütt dicsérték, elismer­ték. Elképzeltem, milyen lehet. A kovácsok erőteljes, hirtelen haragú emberek, akik félelme­tesek, ha megbántják őket. Egy kováes ismerősömről szobrot mintáztak: kalapácsot emelő, ércbe öntött izmos alakja ma is ott áll a Landler Jenő Jár­műjavító előtt. Nos, Ilyennek képzeltem őt la... Kezének szorítása akár a vas. Izmos karjai, mellkasa sejteti, hogy a nehéz fizikai munkát nagyon régen kezd­hette. — Régen? Tizenkét éves ko­romban adtak szüleim ura­dalmi kovácstanulónak Zsitfa- pusztára. Négy évig tanultam a szakmát, s nagyon megsze­rettem a mesterségem. Megtudom tőle, hogy szülei gazdasági cselédek voltak, s TAVASZVÁRÁS HÁROMFÁN Jól akarja magát érezni? Keresse fel február 9-én a Liget Kisvendéglőben megtartandó MAGYAROS VACSORAYERSENYÜNKET Különleges magyaros ételféleségek! SOMOGY MEGYEI VENDÉGLÁTÓ VÄLLALAT (38586) Befejezéséhez közeledik a gépjavítás a háromfal Üj Barázda Tsz gépműhelyében. Ed­dig 12 MTZ-t, 3 HE—28-ast, három K—25-öst javítottak ki. Már csak három erogcp kijavítása van vissza. A mu nkagépek — a műtrágyaszórók, ekék, tárcsák, velőgépek — már bevetésre készen állnak. Megalakulnak a szavazatszedi bizottságok A választások zavartalan le­bonyolítására, a szavazásnál a torlódás elkerülésére az ország lakott területeit szavazókéról«- re osztották. A szavazókörók számát és területi beosztását a városi, illetve a kerületi, to­vábbá a községi tanácsok vég­rehajtó bizottságai úgy állapí­tották meg, hogy egy-egy saa- vazókörre nagyjából 600—700 választó jusson. Minden szavazokörben egy- egy szavazatszedő bizotteá; működű« majd, »mely elnök­ből, titkárból és három tagból álL A szavazatszedő bizottsá­gok tagjaira vonatkozó szemé­lyi javaslatokat a Hazafias Népfront helyi bizottságai március elsejéig terjesztik a községi, a városi, illetve a ke­rületi választási elnökség elé. A szavazateaedő bizottságok tagjai az illetékes tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke előtt esküt tesznek. Ezek a testületek a működé­sük tartama alatt hatóságok­nak, tagjaik pedig hivatalos személyeknek minősülnek, ennek megfelelően büntetőjogi védelemben részesülnék. Ugyanúgy védi a törvény a vá­lasztópolgárokat is. A Büntető Törvénykönyv 143. paragrafu sa értelmében ugyanis hárotn évig terjedő szabadságvesztés­sel büntethető az a személy, aki az állam bármely polgá­rát választójogának gyakorlá­sában akadályozza, továbbá aki cselekményével elősegíti hogy olyan személy vegyen részt a szavazásban, akinek választójoga nincs. ők sokat éheztek, nélkülöztek. Aztán a háborúra terelődik a szó. Kétszer sebesült meg, lég­nyomás érte, hadifogságban is volt. A háború következmé­nyeit nemcsak az elszenvedett évek teszik neki örökké emlé­kezetessé, hanem az is, hogy megsérült a füle, és egyik szemével is gyengébben lát. Tizenegyedig éve kovács a termelőszövetkezetben. Előtte hét évig gépállomáson dolgo­zott. Hogy milyen munkát vég­zett a szövetkezetben, azt fé­nyesen jelzi, hogy tavaly több mint 50 000 forintot keresett. De ez volt a jellemző munkájára minden évben, sokszor, főlég nyáron napi 14—16 órát is dol­gozott. Az elsők között volt a szövetkezetben, akit kiváló jel­vénnyel tüntettek ki. Nézem a lakását. Hat évvel ezelőtt építette: háromszobás, elöszobás, konyhás, fürdőszo­bás, modern épület. A konyhá­ban gáztűzhely, hűtőszekrény. A szobában rádió, televízió, a falon festmények, a kombinált szekrényben könyvek: Jókai-, Mikszáth-sorozat meg a Kul­túra világa. A sarokban pedig egy pianínó. — A könyveket leginkább a feleségem forgatja, most érett­ségizik. Ó is a szövetkezetben dolgozik. Meg a gyerekek ol­vasnak sokat: Sárika 14 éves, egészségügyi szakiskolába akar menni de zenét is tanul, ő is meg a 9 éves Péter is jól tanul, aminek nagyon örülök... 1957-ben, amikor a barcsi já­rásban megalakult a munkás­őrség, elsőnek jelentkezett. Most 48 éves, szeretne még sokáig munkásőr lenni, s tovább dol­gozni a szövetkezetben is. — Kommunista vagyok 1950 óta, s azért lettem az ellen­forradalom után mindjárt munkásőr. Ezt a kis családi otthont verejtékes munkával alapoztuk meg feleségemmel meg az ő szüleivel, akik ugyancsak a tsz-ben dolgoz­nak. Amit megteremtettem, meg is akarom védeni. És azt szeretném, ha minden em­ber így élhetne. Szavainak hitelét tettei bi- ronyítják. A szövetkezetben meg a munkásőrségtől kapott Kiváló jelvény is ezt tanúsít­ja. Megkérdeztem: Tudja-e, hogy némelyek »balosnak-, lértödékenynek tartják. — Nem vagyok balos, de féltem ezt a rendszert, s ha azt látom, hogy hibák, for­dulnak elő, kifakadok. Tudom, hogy kissé hirtelen vagyok, ajnos, az idegeim nem a leg­jobbak. örültem, hogy megismertem Harasztia Józsefet. Ügy érez­tem, kitárta előttem a szí­vét Sokan vannak hozzá ha­sonló emberek, akiknek jó szándékú szavait, tanácsait, ha az egy kissé erőteljesebben hangzanak, féleértik, félrema­gyarázzák, Előfordulhat nála is hogy bizonyos dolgokat rosszul ítél meg. Ilyenkor kel­lene elvtársi, baráti hangon és iem visszariasztó ítélettel megmagyarázni tévedését. De meg kellene szívlelni azt is, miben igaza van. Harasztia József ezt megér- lemli és joggal el is várhat­ja­i Szalui Lásrié

Next

/
Oldalképek
Tartalom