Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-04 / 30. szám

Lottó Laikus kérdezi Sala­mont: — Szerinted melyek a legnépszerűbb szerencse­játékok? — A lottó és a házas­ság. — Hogy érted ezt? — Ügy, hogy minden második lottózó férfi nős, és minden nős férfi lot­tózik. — Ez nem igaz, mert én például nem lottózom. — Igen, mert te csak férj vagy. — Nem értem. — Kérdezd meg a szomszédodat: — Jó, megkérdezem. Egyébként melyiken nyersz többet? — A lottón veszitek ke­vesebbet. — Hogyhogy? — Megmagyarázom. Míg a lottót havonta 4x3,30-ért úszom meg, addig a há­zasságban a teljes fizeté­semet veszítem el. — Akkor ezután én is lottózom. — Csak vigyázz, ne­hogy a szomszéd töltse ki a szelvényedet! — Miért? — Mert a feleséged a te címedre kapja meg a nyereményt. Pataky István Furcsa Egy Moszkvicsot vittek kisebb javításra a szer­vizbe. — Hát, kérem... két hét múlva készen lesz — mondta az illetékes. — De hiszen alig van rajta munka ... — Azt csak mi tudhat­juk. A gépkocsi-tulajdont® nem várhatott addig, el­vitte a Vas Műszaki Ktsz- hez. Még aznap kijavítot­ták a hibát. — Mondja kérem, hogy lehet ez — kérdezte a tu­laj a vezetőtől? Ott két hétre ígérték csak ... — Ja, kérem, mi ebből élünk... Azok meg ott fizetést kapnak ... Amikor a tábornok botfülü A nyugat-európai at­lanti haderők főparancs­nokának, Lemnitzer ame­rikai tábornoknak a na­pokban szokatlan »zenei kellemetlensége« támadt. Egy párizsi fogadáson, De Gaulle elnök érkezésekor, a zenekar hirtelen rázen­dített Beethoven egyik szerzeményére. Lemnitzer tábornok nyomban vi- gyázzba vágta magát, A kíséretében lévő többi tá­bornok ugyancsak. A helyzet kissé mulatságos volt. Lemnitzer tábornok, aki köztudottan botfülű, később azt mondta: ö tud­ta, hogy nem a Marseille- sé-t játsszák, de minden­esetre biztosítani akarta magát. Ami biztos — az biztos. A franciáknál so­hasem tudni, mit akarnak — különösen ha ameri­kaiakról van szó. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanáé* lapja. Pő8íprkps7tfi: WTRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Látinka Sándor u. 8. Telelőn: U—510. 11—511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 8. Telelőn 11—516 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk pieg t» nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Pqsta. Elő­fizethető a helvi postahivataloknál és postáskézbesitőknél. " lőfizetési dii egy hOnapga 12 Ft. Index: 85067. kes.ufi a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka Sándor utca ft A dohányipar két újdonsá­gának, az MD-nek és a 100-as- nak a megjelenésével egyidő­sen megszüntették a Budavár, a Budapest és a Lánchíd ci­garetta gyártását. Az idén már nem gyártják a Sport-ot sem — ez még addig kapha­tó, amíg a készlet el nem fogy. Me vet változtat a Totó, amely­ből kiderült, hogy az osztrák dohányipar védett márkaneve. A változatlan minőségű és árú cigarettát Lottóra keresz­telik át. A tervek szerint a Mátra tetszetősebb, kék-fehér színű dobozba kerül. A doboz tetejét perforálják, s így föl- tépésekor nem az egész fedél nyílik ki. Visszavonulóban a fertőző májgyulladás Az Országos Közegészség- ügyi Intézetben hosszabb ide­je tanulmányozzák a fertőző májgyulladásos megbétegedé- sek alakulását. A megbetegedés gyakorisá­gában lényeges különbségek mutatkoztak az ország egyes területei között. A járványok 'egerősebben a négy megyei iogú várost és a, Dunántúlt Érintették. Budapesten és a keleti országrészben kisebb volt a megbetegedettek szá­zalékaránya. Áz is kimutat­ható, hogy a betegség a váro­sokból a falvak irányában, országosan pedig nyugatról kelet felé halad. Ez a ma­gyarázata annak, hogy ’z eddigi tapasztalt legnagyobb íárványhullám négy évig tar­tott, 1955 és 1959 között zaj- ’ott le. Országos átlagban 19i6 és '964 között mintegy 25 száza­lékkal csökkent a megbete­gedések száma, dé azóta is örvendetesen folytatódott ez a csökkenés. (MTI) Totó helyett Lottó Húszmilliárd cigarettát gyárt az idén a dohányipar — Több cigarettafajtát nem gyártanak többé egy 3,5 milliárd Munkást és 3 milliárd Fecskét gyártanak. Az igények változásával a negyedik helyre lépett előre a Symphonia, amelyből 2,5 mil­liárd készül, míg Tervből vár­hatóm! elegendő lesz kétrhil- kárd is. A dohányipar az idén meg­kezdi a régi, több. évtizedes cigarettagyártó gépek cseréjét. Az új gépsorokba már beépí­tik az »automata meóst~, azt a berendezést, amely a nem megfelelő minőségű cigarettát nem engedi tovább. A dohányzás ártalmairól szóló ismertetők, figyelmezte­tők ellenére a múlt évben ug­rásszerűen növekedett a Ci­garettafogyasztás. Az idei évre a dohányipar -öbb mint 20 milliárd ciga­retta gyártását tervezi, de felkészült arra is, hogy — ha még több fogy — még többet készítsen. A gyártási tervben változatlanul a Kossuth fog­lalja el az első helyet: 8,4 milliárd készül belőle. Mint­Mozart és a gyerekek TABÁNI LEGENDA Szirmai Albert Kristóf Káro'y szövegkönyvére komponált operettjét tegnap este mutatja be a kaposvári Csíki Ger­gely Színház. A háromfelvon sós darabot Sándor János rendezte. Képünkön a két főszereplő: Mártha Edit és Révész István a darab egyik jelenetében. A zenetörténet sok emléket őriz a gyermek Mozartról, so­kat a zeneköltö s a gyerekek kapcsolatáról. A históriák lap­jainak izgalmas zizegtetése után most láthattam először ezt az igazi találkozást, 1967- ben, valóságélménytől átfütöt- ten. S hogy átfűtötten — ezt sem véletlenül mondom így, hisz összehúzódó, didergő ap­róságokat figyelhettem volna meg a fűtetlen teremben, ha nem oly bensőséges, nem oly gyermekien izgalmas ez a ta­lálkozás ... De az volt. Ha a színpadon hangoló muzsikusok láthatták volna a beözönlő gyereksereg rájuk csodálkozó szemét, hang­verseny közben az egymásra surranó, kérdő, csodáló, ku­tató és felfedező tekintetet, a bizonytalanul összeverődő te­nyereket, amelyek nem le­hettek magabiztosak még, ak­kor élhették volna csak át a maguk nyújtotta élmény igazi hatását. Ezekben a napokban min­den járási székhelyen »meg­fordult« Mozart, s a legújabb hódolókhoz, a leghálásábbak- hoz szólt. Nagyatádon láttam őket. Beszéltem is velük hang­verseny előtt és után: nem mondták, hogy kényszeredet­ten jöttek, azt sem, hogy hiába, hogy jobban is el tud­ták volna tölteni a másfél órát. De azt mondták sokan, • hogy nem hallottak még ilyet, hogy a rádió, a televízió, a le­mezek után voltaképpen nem is tudták elképzelni, hogy mi­lyen az igazi, az élő zene. Háromszázan ültek a szék­sorokban, gimnazisták is, ál­talános iskolások is. Nem tu­dom, hányán láttak most elő­ször igazi szimfonikus zene­kart, hányán kutatták a hang­szereket, találgatták, hogy az mi lehet, s hányán tudtak csak annyit mondani é$ nem többet: szép volt... De azt éreztem: meglepte őket ez az ifjúsági hangverseny, a kar­mester, az operaénekes ott a színpadon, az összhatás, a hangulat, a művészet tisztult levegője. Nem nyikorogtak a székek, és nem volt beszélge­tés, nem ásított és nem unat­kozott senki sem. És ez már elég. A figyelem, a rácsodál- kozás, Mozart muzsikájának szinte öntudatlan élvezete ... igen, ez az első, a legnagyobb lépés. Mozart hódított a . tiszti klub nagytermében. A klassziciz­mus mesterei címmel rendez­te ezt a hangversenyt a Fil­harmónia, s a Belügyminisz­térium kitűnő szimfonikus ze­nekara végigjárta a megyét. Károlyi Stefánia és Nagy Sán­dor operaénekes, Vavrinecz Béla karnagy s a zeneköltő életébe bepillantást engedő Balassa Imre állt a gyerekek elé segíteni a felfedezést, él­vezni örömét. A Szöktetés és a Figaro nyitánya, áriái; a Haffner szimfónia két tétele, a Don Juan-duett és a Re­giszter-ária. a motettárészlet nem adhat engedményt. Ügy mondtam az előbb: Mozart ta­lálkozott a gyerekekkel, s ez a hangverseny értékjelzóje egyben, az együttes művészi teljesítményének dicsérete. A kritika is csak azt mondhat­ja, amit a gyerekek a hang­verseny után: szép volt... Figyeltem a tapsokat. Mér­sékeltnek, - bizonytalannak, ta- pogatózónak nevezzem? Érde­kes volt inkább, megületö- dött minden mű után. S a Figaró-nyitány után, amikor már elbúcsúzott a karmester, s a zenészek is fölálltak a he­lyükről, akkor csattant először és hosszan tártóan a vastaps, akkor döbbent meg az ifjú közönség: »Vége van? Nem lesz tovább?« Valami olyat láttak, hallot­tak ezen a délutánon, ami szép, ami érték, amit hallgat­ni, érteni érdemes. A hárqin- százból húsz lesz, ötven vagy kétszáz, aki tovább melengeti majd az élményt? Nem tu­dom. De a hosszú évekig le­zárt burok mintha kezdene fölsZßkadozni. S ezt érezni ,már aj első látvány, az első valóságélmény után. . Jávori Béla Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA Jól vizsgázott a cérnázóüzsm A Pamutfan ó-ipari Válla­lat Kaposvári Gyárában egy hónappal ezelőtt cémázóüzem kezdte meg működését. A szövödék számára cérnázzák a fonodában készült fonal egy részét. Szilvásy Zoltán, a gyár fő- technológusa tájékoztatott bennünket az induláskor az üzemről. Most arra kértük, mondja el véleményét az egyhónapos üzem eddigi mű­ködéséről. — A cérnázóüzem műkö­désével elégedettek vagyunk, most már százszázalékos tel­jesítményt nyújt Ez annak köszönhető, hogy a szakmun­kásnők megismerték a Buda­pestről hozott cérnázó-, or­sózógépeket, s begyakorolták a munkát. — A cérna minőségéved elé­gedettek a szövödék? — Eddig még nerji volt mi­nőségi kifogás. — Mit várnak az üzem dolgozóitól az év hátralevő részében? Az ezer orsóra jutó sodrat- kilométert tíz százalékkal kell az év végéig növelni, vagyis december 3I-ig 350— 380 tonna árut kell termelni. Ehhez fegyelmezett, jó mun­kára van szükség. Ha az üzem negyven munkásnője továbbra is olyan lelkiisme­retesen végzi munkáját, ahogy a múlt hónapban tet­te, akkor minden bizonnyal sikerült végrehajtani a fel­adatot. Százötven gázkályha az építkezéseken 40 000 liter kálciumkloridos vizet készített az anyagtelep (Tudósitónktól.) A tél ellenére nagy a sür­gés-forgás a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat Berzsenyi utcai központi épí­tőanyag-telepén. A 260 em­bert foglalkoztató munka­helyről jelenleg is kocsiszám viszik az anyagokat az épít­kezésekre. A telepen az idei 40 000 liter kálciumkloridos vizet készítettek. Énnek se­gítségével még mínusz 10 fo­kos hőmérsékleten is lehet fa­lazni, vakolni. Az idén 150 gázkályhát küldtek az építkezésekre, százzal többet, mint tavaly. A lakatosrészleg az idén több mint tízmillió forint ér­tékű szerkezetet gyárt. Innen küldik az ablakok, ajtók nagy részét a Nagyatádi Kon­zervgyár építkezésére. Gondot fordítanak a hulla­dékanyag gazdaságos felhasz­nálására is: hulladékból ké­szítettek a csőállványokhoz járópallót. Az északnyugati városrész építkezésén jól be­vált ez az anyag. Az idén bővítik ezt az üzemrészt. A jobb anyagtáro­lás, a társadalmi tulajdon fo­kozott védelme céljából épí­tettek egy 260 négyzetméter alapterületű modulbarakot. Ebben aa évben U—28-as von­tatókat, dömpereket, hatton­nás Tátra darukat, kotrókat és dózereket kap az anyag­telep. Még egy érdekes adat: a múlt évben a telep a szak­ipari részlegeken kívül 55 millió forint értékű anvagot továbbitott a munkahelyekre. Az egyik kazán megérkezett Átadják-e a módosított határidő előtt a Korona Szállót ? Néhány hete azt hallottuk, hogy a Koronát a módosított határidő előtt átadják rendel­tetésének. Zeleznik Sándortól, az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatójá­ból magkérdeztük, igaz-e ez. — Az építőmesteri munkát gyorsan el tudjuk végezni — mondta az igazgató. — Ez le­hetővé teszi a Korona Szálló határidő előtti átadását Saj­nos, hiányoznak az épületek ütését .biztosító kazánok. Ad­dig nem jelenthetjük készre a Koronát, amíg ezeket a he­lyükre nem tettük. A napokban kazánt láttunk a Korona előtt. Schádli Ferenc. művezetőtől megérdeklődtük, honnan érkezett. — A kazán egyike a várva várt kazánoknak — mondta a művezető. — A szállítók közöl­ték velünk, hogy néhány nap múlva hozzák a másikat is. Ha ígéretüket megtartják, akkor a Koronát augusztus 1-e helyett július 15-én átadjuk. Ha a ter­vezettnél korábban átvenné az üzemeltető az épületet, a fűtő­berendezést még a hideg idő beállta előtt ki lehetne próbál­ni, s az esetleges hibákat is kijavíthatnánk. Az építők azt mondták, ha netán a másik kazán nem érj kezne meg kellő időben, né­hány hónap múlva akkor is lesz átadás a Koronánál. Az irodaépület ugyanis már el­készült. Jelenleg azért nem le­het használni, mert nem kész a hőközpont. Május 1-én (ek­korra már remléhetőleg fűtés nélkül is lehet az irodákban dolgozni) azonban birtokba vehetik a vendéglátóipari vál­lalat dolgozói.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom