Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-28 / 50. szám

Vissza a jogos tulajdonosnak! Még a múlt esztendő elején foglalkoztunk Gyarmati Ferenc (Balatonlelle, Kossuth L. u. 38.) panaszával. 1951-ben egy napra kölcsönadta a lakásával szemben lévő élelmiszerbolt vezetőjének régi üzlethelyisé­gét, amelyre akkor nem volt szüksége. Az eltelt tizenhat év alatt az üzletvezető, majd az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat ezt formális, illetve szabályos; szerződésnek tekin­tette. Gyarmatiék bérleti díjat is kaptak. Gyarmatiék tavaly levél­ben felmondták a soha meg nem kötött szerző­dést, és arra kérték a vállalatot, hogy az üzlethelyi­séget adják vissza. Közölték, hogy a helyiségre azért van szükségük, mert az épületet lakásnak kívánják átalakítani. Szükségtelen mindazt leír­ni, amit a vállalat elkövetett, hogy kibújjon Gyarmatiék jo­gos kérésének teljesítése alól. A vállalat igazgatója előbb azt közölte a leilei bolt vezetőjé­vel, hogy mivel a kérdéses helyiségre sem szerződésük nincs, sem pedig kiutalásuk, az* 1966. március 31-ig ürítse ki, és adja át a tulajdonos­nak. Néhány nap múlva azon­ban visszavonták ezt az utasí­tást arra hivatkozva, • hogy a raktárnak használt helyiségre szükségük van, és Gyarmati Ferenc csak akkor kaphatja vissza tulajdonát, ha egy Iia- sonlő nagyságú, megfelelő rak­tárt szerez a vállalatnak. S hogy jogaikat törvényesítsék, arra kérték a Fonyódd Járási Tanácsot, utalja ki nekik a raktárt Ezt a tanács meg is tettei?!), de föllebbezéa után • megyei tanács igazgatási osztálya — nagyon helyesen — megsemmisítette ezt a határo­zatot, és a járási tanácsot új eljárásra utasította. A tanács felszólítására az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója 1966. jú­nius 24-én azt válaszolta, hogy eláll a kiutalástól, s ezért új eljárásra nincs szükség. Nyilván abból a meggondo­lásból tették ezt, hogy eddig is használták a helyiséget ki­utalás, szerződés nélkül, to­vábbra is így járnak el, old­ja meg a tulajdonos a baját, ahogyan tudja. Gyarmati Ferencék jogaik érvényesítése végett a bíró­sághoz fordultak. A Lengyel­tóti Járásbíróság dr. Kamu Lajos-tanácsa a napokban dön­tött az ügyben, s kötelezte az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatot, hogy a helyiséget 15 nap alatt ürtísék ki, adják vissz® Gyarmatiéknak, és fi­zessék meg a 400 forint per­költséget. A bíróságon azt hangoztatta a vállalat képviselője, hoey ha a helyiséget elveszik tőlük nem vállalhatnak felelősség t Balatonlelle közellátásáért. El­fogadhatatlan ez a magyaráz­kodás! Sokkal hihetőbb, hogy a vállalat csupán kényelmi okok miatt nem hajlandó Gyarmatiék kérését teljesíteni. Balatonlellén ezen az üzleten kívül több állami és szövetke­zeti élelmiszerbolt is van, .-őt nyáron működik egy ABC- áruház is. Különben is van áz üzletnek belső raktára, ahol az élelmiszert tartják. Nem vi­tatjuk, hogy1 kell ennek az üz­letnek egy göngyölegraktár is, de ez a probléma megoldható. Hiszen Gyarmatiék már ko­rábban is felajánlották, hogy udvarukban "adnak helyet gön- gyölegraktámak, ha arra a vállalat igiényt tart. Tizenhat évvel ezelőtt ön­zetlenül és szívesen sietett az állami kereskedelem segítsé­gére Gyarmati Ferenc. Ezért a szívességért megkapta a -fi­zetséget-; évek óta hasztalanul szeretné visszakapni jogos tu­lajdonát. A bíróság elmarasztalta az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatot, egyben jogérvényű­nek fogadta el a vállalat több­szöri lemondását, s ezért Gyar­mati Ferenoéknek adott iga­zat. De ez az ítélet még nem jog­erős. Tizenöt nap áll a válla­lat rendelkezésére, hogy fel­lebbezzen. Véleményünk sze­rint azonban föllebezésnek — nincs helye. Gyarmati Feren- céknek joguk van ahhoz; hogy tizenhat év után mielőbb sza­badon rendelkezhessenek jo­gos tulajdonukkal! . Szalai László Üzérkedő és sikkasztó a bíróság előtt Furcsa bűnlistája van Hazai Imre Lajos meszteg- nyői volt tsz-elnöknek. 1957- ben üzérkedésért 6 hónapi felfüggesztett szabadságvesz­tésre és 800 forint pénzbün­tetésre ítélte a Marcali Já­rásbíróság. 1963-ban szintén eljárás indult ellene üzérke­dés; magánokirat-hamisítás, társadalmi tulajdont károsító sikkasztás és hűtlen kezelés miatt, de érthetetlen okból ezt az eljárást annak idején megszüntették vele szemben. Valószínűleg ez adott lovat Hazai alá, hiszen az üzérke­dést ezután is -nagyüzemi- módon folytatta. Amikor a tefnielőszövetkezet bort vá­sárolt, elhatározta, hogy sa­ját céljára — vagyis további éladásra — 6 is vesz belőle. 1966. augusztus 7-én 600 li­ter vörös bort vett meg Ga- rabancon. Ebből előzetes meg­beszélés alapián a tsz köny­velőjének 200 litert átadott, a többit pedig a szövetkezet raktárosának segítségével 12— 15 forintért továbbadta. E- mellett a fuvaroztatók által neki átadott díjakat nem fi­zette be a szövetkezetnek, ha­nem saját céljára fordította. 1965 szeptemberében Hazai a szövetkezetnek 4 köbméter fenyőrönköt rendelt. Ebből 2 köbmétert átadott a könyve­lőnek. ugyanakkor 990 fo­rinttal kevesebbet fizettetett be vele a szövetkezet pénztá­rába. A Marcali Járásbíróság mindezek ismeretében üzér­kedés és társadalmi tulajdont károsító sikkasztás miatt bű­nösnek találta Hazai Imre Lajost, és 9 hónapi szabad­ságvesztésre ítélte. Kötelezték 3000 forint elkobzás alá eső egyenérték megfizetésére is. Az ítélet nem jogerős. Trafik nélkül Sokat fejlődött az utób­bi években Tab üzletháló­zata. Kevés járási székhely büszkélkedhet hasonló, kor­szerű üzletekkel. Az élel­miszer ABC-áruház, a ru­házati—műszaki áruház, a zoidségüzlet és a virágbolt meg az eszpresszó mind a legutóbbi években létesült. Nincs viszont a szövetke­zetnek trafikja, ahol a do­hányárun kívül képeslapo­kat, bélyeget, újságot, ci­garettatárcát, öngyújtót stb. árusíthatnának. Lehet kapni cigarettát a vendéglőben, a presszóban és az élelmiszeráruházban is. Egy doboz cigarettáért azonban nem mindenki­megy be szívesen a szórás kozóheljjekre, mert azt gondolja, ott mást is kell fogyasztani. Az élelmiszer­áruházban pedig gyakran hosszú ideig kell sorbaáll- ni, amíg a szívnivalóhoz hozzájuthat a dohányos. Nem tudna ezen a föld­mű vessző vetkezet változtat­ni? Az átváltozás -öröme régi, mint maga az ember. Ruha­váltás, maszk és hozza illő játék, s Pankából a világ legszebb virága nyílik ki: margaréta. Fercsi nyalka kis huszár, Laci sziu indián, Ka­tika meg mesebeli Piroska. Játékos kedv kis bombái rob­bannak a karneválon. A Tóth Lajos Általános Iskola V/B osztályos tanulói vidám far­sangi ünnepélyt rendeztek szombaton délután tanáraik és szüleik örömére, de nem utolsósorban a maguk ked­véért. Ugyanekkor az iskola VI/C osztályos tanulói születésna­pot is ünnepeltek — féléven­ként műsorral köszöntik egy­mást. Szombaton 21 kis gyer­tya égett a kicsiny tortákban a huszonegy gyerek előtt. A bensőséges, családias ün­nepély után ők is átöltöztek farsangi jelmezeikbe, s a karnevál hercegnője, hercege intésére megkezdődött az ő osztályukban is a bál. Ha az est nem lepi meg őket, talán még most is szólna a zene, ropnák a táncot, de el is fá­radtak a kis farsangolók, s a meseszóra illő volt hazatérni. A BIZALMATLAN SÁG VENDÉGEI VOLTUNK — Jöjjenek wait (I), ne törődjenek a sárral, földes a lakásunk, ennek mindegy ... Azt hittük barátommal, ak­kor teszünk jól, ha megmu­tatjuk, hogy tudjuk ám mi a rendet, illemet; sáros lábbal nem megyünk be a lakásba. - Miért, miért se, az előbb még az udvaron tevő-vevő né­nikének nem tetszett ez. Nagy terveink voltak, és fűtött is bennünket az izga­lom, mert ebben a házban sok mindent megtudhatunk. Le is ríhatott ez rólunk, mert a né­niké máris erős fallal vette körül magát. Elmondtuk, mi járatban vagyunk, kik va— gyünk, s hallottuk, hogy egy zelni is lehetetlen, ránk ma­Géphocsiindítás hálózatról Az 1. sz. AKÖV budapesti telepén mutatta be a Villa­mos Berendezés és Készülék Művek 2. sz. Anőd Áramirá­nyító Gyára az általa kifej­lesztett hálózati indítókocsit, amely autók és traktorok in­dítására alkalmas. Működésé­nek lényege, hogy a háromfá­zisú 380 voltos, ún. ipari há­lózat áramát 12 vagy 24 vol­tosra csökkenti (ilyen feszült­séggel működnek az elektro­mos indítómotorok), az áram­erősséget pedig a kívánt 700— 1000 amperre növeli. Ponto­sabban; az indítókocsi rövid ideig maximálisan 1000 am­pert adhat le, míg a tartós in­dításhoz 700 ampert biztosit. A kocsi irányára 35 000 Ft. Ed­dig 50 darabot készítettek be­lőle. Sorozatgyártását ebben az évben folytatják. Az indítókocsihoz tartozik (kb. 500 Ft-ba kerül) az a gyorscsatlakozó konnektoral­jazat és vezetéke, amely a gépkocsi alvázára szerelhető; ehhez vezetik ki az elektromos indítómotor pólusait. De ak indítást enélkül közvetlenül is végezhetik. ■különös« társaság létezik eb­ben a faluban, s »vendéglátó­ink« is tagjai ennek. A falubeli gyerekek a szomszéd község gimnáziumá­ba járnak, ahol egy lelkes tör­ténelemtanár az iskola mú­zeumához állandóan új lelete­ket gyűjt. Nemrégiben egy céhládát vittek be hozzá a gyerekek, benne a céh összes iratai. Itt találtam rá, s vé­gigböngészve érdekes témát láttam benne. Annál is inkább, mert ennek a céhnek van egy különös története. Valamikor a mesterembe­rek, takácsok, suszterok, úgy az 1800-as évek táján vásárol­tak egy halottaskocsit, ezt az­tán bérbe adták a temetések­hez (lovat a halott hozz’tar­tozójának kellett szereznie), a községben nem is volt még egy. A céh a történelem során ipartastület is lett, majd meg­szűnt, de a halottaskocsi még mindig megvan, s a körülötte csoportosuló mesteremberek fenn tartják a »gyászkocsi- céh«-t. A legutolsó tag három­négy éve lépett be. A délutáni órákban már alig verődik be a fény a kis földes konyhába, de azért így is jel láthattam, h >gy a néni­ké ferdén néz ránk. Férjében lassan megindult a szó, mond­ta is egy ideig, amíg az asz- szony félbe nem szakította. — Arra kíváncsiak, hogy mit' keresünk belőle. Tudja meg — ezt nekem címezte —, hogy semmit. Szabadkoztam, de hiába, mondtam azt is, hogy nem kérdezem meg azt, mennyi jön össze abból a kocsiból. Én magára a társaságra vol­tam kiváncsi. Erre az elkép­radt különös foltra. — Húsvét másnapján ren­deztünk minden évDen mulat­ságot — kezdte újra a bácsi­ka — Eld dig gyűjtöttük a pénzt, s a bálra abból vettünk bort. Az asszonyok pedig sü­töttek. És ha a kocsi elromlott, a javításra is tellett belőle. — Mikor volt utoljára ilyen mulatság? — Fiatalasszony voltam én még akkor, amikor abban a bálban táncoltam — szólalt meg a nénike. Ezzel le is tette a rézpénzt. így szólt az urához: — Van ennek valami hátulja, látom én. Menj csak át a veteránhoz, az majd kiszedi, hogy mit is akarnak. Búceűutunk volna már, elég volt a kellemetlenségből, 'gy újabb magyarázkodás úgy­se segíthet már rajtunk. De a megfutamodás a biztos gyanú alapja lehet. A bácsika szösz- mötölve indult, de az asszony szúrós tekintetére meggyorsí­totta lépteit. A kínos perceket újabb ma­gyarázkodással próbáltuk el­simítani. Viccelődéssel, egész­ség iránti érdeklődéssel, de hiába. Legföljebb egy dacos pillantást kaptunk válaszul. Lihegve jött vissza a bácsi­ka, egvedül. — Nincs otthon — alig tud­ta kinyögni öreg tüdejéből. — Nem tudják, hogy hová ment Erre mi sem számítottunk. Nem volt mit mást tenni, el­búcsúztunk, s üres tarisznyán­kat nagyon restelltük. Szót­lanul ültünk egymás mellett egészen hazáig. Én azon tű­nődtem, mikor állhatott meg az az óra az ablak mellett a falon ebben a házban. Horányi Barna — Űt a benzinkűthoz. A Somogy megyei Útépítő Vál­lalat megkezdte a kaposvári vásártéren felállítandó ben­zinkúthoz vezető út építését. — Másfél napi társadalmi munkát ajánlottak fel a vá­ros vízellátására az Agyag- iparosok Háziipari és a Népi iparművészeti Termelőszövet­kezet dolgozói. — A lengyeltóti színjátszók Bárány Tamás A fiam nem a lányom című darabjával készülnek a kulturális be­mutatóra. A Gyöngyök a hor­dalékban című irodalmi ösz- szeállítást tanulják a látrá- nyi irodalmi színpad tagjai. Műsorukat a kulturális vetél­kedőn mutatják be. Somogyi Néplap ! GYERMEKFARSANG AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Megint akadály A rendkívül csinos El­vira hozzá sem nyúlt az aktacsomóhoz, amit Gor­donkái, a szigorú osztály- vezető sürgős jelzéssel adott ki számára. — Nos, kislány — lép be a főnök —, a nyáron a hőség miatt nem tudott dolgozni, a télen a köz­ponti fűtésre volt pana­sza, de most, remélem, nincs semmi akadály? — Már hogyne volna, Gordonkái kartárs — mo­solyog bájosan Elvira —, hiszen közeledik a ta­vasz. Az orvosnál Zabulyafalviné beállít az orvoshoz. — Kedves doktor úr — mondja —, az uram egész éjszaka beszél álmában. — Jelentéktelen a pa­nasz, asszonyom. Meg­vizsgálom a kedves fér­jét, és felírok xxilo.mit, ami elmulasztja a bajt. — Doktor úr, drága — fogja könyörgőre az asz- szony —, nem tudna in­kább olyasmit fölírni, amitől érthetőbben be­szél?! Anyai tanács — Édesanyám, őszintén mondd meg, érdemes férj­hez menni? — A házasság kérdésé­ben fordulj lányom, apádhoz, ö jobb házassá­got kötött, mint én! Ismeri Egy fiatalember kavar­gót ja a presszóban dél­utáni feketéjét, amikor nagy lelkendezve odalép hozzá egyik ismerőse. — De jó, hogy talál­koztunk — mondja szé­les mosollyal. — Hiszen te vagy az én legjobb barátom! — Az lehet — válaszol­ja a másik —, de pilla­natnyilag nem tudok ne­ked kölcsönadni. Ellenkezőleg A jómódú, családi ház­zal, autóval, balatoni vil­lával rendelkező hetvenes úr izgatottan faggatja is­merősét: — Mit gondol, hozzám jön az a bűbájos, húsz­éves kislány? Esetleg, ha húsz évet letagadnék, azt mondanám, hogy ötven körüli vagyok, ez növelné az esélyemet? — Ellenkezőleg — állítja határozottan az ismerős. — Inkább mondjon nyolcvanötöt. A maga gazdagsága mellett ez jobban imponál. A lemondás ára Egy államférfi igy szól a rpásikhoz: — ötezer font sterlinget ajánlottak fel, ha be­nyújtom lemondásomat. Mit tanácsol? — Kérjen többet — vá­laszolja a másik. — Azt hiszem, megkapja. Somogyi Néplap Az MSZMP SomoHv megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WTJITH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telelőn: 11—510. U—511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 11—516 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesftöknél. Előfizetési díj egy hónapba 12 Ft. Index: 23067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca

Next

/
Oldalképek
Tartalom