Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-28 / 50. szám

Kedd, 1967. február 28. s SOMOGY! KEPI! A F , Legyenek hűek névadójukhoz és a többi mártírhoz“ •• Ünnepi századgyűlést tartott a marcali járás munkásőrsége Szombaton délután tartotta meg ünnepi századgyűlósél a marcali járás Kovács József 1919-es mártír nevét viselő munkásőrszázadia. A díszel­nökségben helyet foglalt Illés Dezső, a megyei pártbizottság titkára, Zsák Ferenc, a mun­kásőrség megyei parancsnoka, Molnár Imre, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának képviselője, Király Ferenc a Marcali Járási Pártbizottság első titkára, valamint a fegy­veres testületek és a tömeg- szervezetek képviselői. Forró tapssal köszöntötték az ünnepség részvevőd a dísz­elnökségben helyet foglaló Kovács László kaposvári mun­kásőrt, a század névadójának, Kovács József mártírnak a fiát. Keresztes József parancsnok üdvözlő szavad után Király Fe­renc, a járási pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszé­det. Elismeréssel szólt a mun­kásőrök áldozatos tevékenysé­géről. Emlékezett a tíz eszten­dő fáradságos, sok áldozatot kívánó feladataira, sikereire — harmincnégyen kaptak kiváló parancsnoki, munkásőri kitün­tetést, elnyerték a megye leg­jobb százada címet —; beszélt a munkásőrség és a többi fegy­veres testület őszinte, baráti kapcsolatáról, együttműködé­séről, majd befejezésül ezeket mondotta: — Büszkék vagyunk arra, hogy a század az elmúlt tíz évben jó munkát végzett a ki­képzésben, a járás fejlesztésé­ben. Példát mutattak munkás- ______ ^ __ ________ ______ ő reink a magánéletben és Jelen voltam tíz évvel ezelőtt letét tolmácsolva a következő­ket mondotta: — Nagy örömet jelent szá­momra, hogy részt vehetek ezen a felemelő ünnepségen. munkahelyükön is — teljesí­tették párhmegbízatásukat. Dolgozzanak a jövőben is Így. Soha ne felejtsék el, hogy pártunk, egész népünk érde­kében tevékenykednek. Ezután huszonkilenc mun­kásőr — köztük Kürtös Sán­dor, Kovács László, Mátés Já­nos, Slezák Ferenc, Tánczos Ferenc, Mergancz Sándor — kapta meg a Szolgálati Ér­demérmet. Felszólalt az ünnepi század- gyűlésen Illés Dezső elvtárs is. A megyei pártbizottság üdvöz­a század névadó ünnepségén, és figyelemmel kísértem mun­kájukat ' is, örültem eredmé­nyeiknek. Azt kérem önöktől: legyenek hűek névadójukhoz, Kovács Józsefhez és a többi marcali mártírhoz. Dolgozza­nak a jövőben is olyan becsü­lettel, mint eddig tették... Úttörők és a gimnázium KISZ-fiataljai köszöntötték ezután a munkáscröket Az ünnepség után a Csdky Ger­gely Színház művészed adtak műsort. 24 inunkásőr kapóit kitüntetést Nagyatádon Asszonyok a műhelyben (Tudósítónktól.) Szombaton a Fegyveres Erők Klubjának dísztermében tar­totta ünnepei,yes egységgyűlé­sét a nagyatádi Tóth Lajos munkás őrszázad. Az ünnepsé­gen részt vett a század név­adójának fia, Tóth Lajos, va­lamint Vass Gyula megyei pa­rancsnokhelyettes, továbbá a járási pártbizottság, a járási tanács vezetői, a munkásőrök hozzátartozói. Gajdos László, a járási párt- bizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Ezután Ma­rosi József járási munkásőr- panancsnak felolvasta a mun­kásőrség országos parancsno­kának parancsát, majd hu­szonnégy munkáisőrmek adták át a Szolgálati Érdemérmet. Az ünnepség végén a mu;;- kásőrök életét bemutató íil- met vetítettek, és megnyitot­ták a dokumentációs kiállítást. Tavaszváróban a balatoni hajók MEGMOZDULT A KIKÖ­TŐ. Azt mondják a hajósok, hogy ha érzik a tavaszt, nem tudnak meglenni másutt, csak a kikötőben. A csípős szél már fehér tarajú hullá­mokat kerget a kéklő Bala­tonon. A kikötőben azonban még áll a jég. A múlt hót végi vihar ide hordta be az összes jeget, s eltorlaszolta a kijáratot. — Már gyertyás eZ is — mondja Kiss István. S ez azt jelenti, hogy nincs tartása, napokon belül óhatatlanul szétesik. A jég között karcsú vízi­buszok, nagy testű hajók so­rakoznak katonás rendben. A sólyatéren állványokon pihen a Szemes motoros. Azt mond­ják, mire elérkezik a főidény, már luxushajóként közleke­dik. Újjászületik ez is, akár­csak a Boglár motoros. Ezt a hajót még valamikor a há­ború után újították fel. Most központi fűtést is kap. így kora tavasszal éppen úgy, mint késő ősszel, kényelmes lesz rajta az utazás. Biztosít olyan kényelmet, mint a Beloiannisz. Egyébként talán ez a hajó várja a legváltoza­tosabb programmal a tavaszt. Egy hónappal ezelőtt már öt­vennégy külön útra kötötték le. A NAGY HAJÚKAT egyre jobban kedvelik a Balatonon. A vízibuszok, kicsik. nem bírják az erősen megnöveke­dett forgalmat. Elég erre egy példa: nyáron előfordul, hogy egy-egy kikötőből negy­venezer utast kell elszállíta­ni. Ezért mondja Fekete Ist­ván főmrénök, hogy a leg­ideálisabbak a Balatonon a 350—400 személyes hajók. A fejlesztési tervben egyébként figyelembe vették már ezt. A balatonfüredi hajógyárban már készek a tervei az új négyszáz személyes balatoni hajónak. Arról fs szó van, hogy a nyárra a Dunáról hoznak fel hajókat kisegítő­nek. Szükség van erre, hiszen tavaly a kompokkal együtt csaknem négymillió utast szállítottak: az ország lakos­ságának jóval több mint egyharmadát. 1967 pedig ide­genforgalmi év. Még nagyobb látogatottságra számítanak, mint bármikor. Ebben a nagy forgalomban talán a kompok­nak lesz a legnehezebb. A múlt tavasszal kivonták a forgalomból a Komp I. ha­jót. A másik kettő Szántód és Tihany között tavaly har­minc százalékkal nagyobb for­galmat bonyolított le, minit egy évvel korábban a há­rom. Az idén pedig még to­vább nő a forgalmuk. Új ha­jókra azonban a két rév kö­zött egyelőre nem lehet szá­mítani. Egyébként há a ki­kötőből is eltűnik a jég, megindul a forgalom. Hiszen a hajók egy része már indu­lásra készen áll. Űgv terve­zik, hogy a hét végére meg­indítják a kompjáratot. Me­netrend szerint közlekedik hajó Siófok—Balatonfüred— Tihany és Fonyód—Badacsony között. A SZEMÉLYFORGALOM mellett ebben az évben már nagy gondot fordítanak a vállalatnál a kereskedelmi te­vékenységre; igyekeznek az eddigieknél szervezettebbé tenni. Tárgyalnak az idegen- forgalommal, hogy az elő- és utószezont minél jobban nyújtsák meg. A személyszál­lítás mellett évről évié je­lentősebb a teherszállítás is. A villanymotorok mellett. M inden munkahelynek megvan a maga jel­legzetes hangulata. Nekem mindig úgy tűnik, hogy a gépjavító állomások csarno­kaiban szürkés a levegő, fes­tékszag és motorfüst terjeng. Az emberek a kézfogáskor karjukat nyújtják, mert kezük mindig feketésbama az olaj­tól. És megszoktam azt is, hogy ezeken a munkahelyeken fér­fiak dolgoznak. Ez olyan ma­gától értetődő volt számomra. Most, utólag gondolkodom azon, hogy miért. Hiszen éle­tünk, munkánk annyi terüle­tén ott lehet találni a nőket. Miért éppen a Memyei Gépja­vító Állomáson lepődtem meg, amikor a villanymotorok és a csiszológépek fölé nőket lát­tam hajolni? A hagyomány, a Balatongyörök térségéből megszokás, az általánostól va­uszályckon hordják el a kő- ló eltérés — csak ebben lehet Nehéz a választás. Pedig ola­jos munka ez is. — Mégis talán olyan jellegű — jegyzi meg Borongics Ist­vánná —, hogy női kézzel job­ban el lehet végezni. Porlasztókat újítanak fel, mikrofonokkal mérhető por­lasztótűket csiszolnak. — Kati héni, hányán Is vol­tunk, amikor kezdtünk? — fordul egyikük György Ignác- néhoz, a csoportvezetőhöz. — Hatan. Hatvanöt május elsején ennyien indultunk. — És most? — Tizenhét asszony van. Két műszakiban dolgozunk. vet. Ezt nagyrészt . a hetes főútvonal építésénél használ­ják, de visznek belőle más építkezésekre is. Az új gazdasági mechaniz­mus szellemében a műhelye­ket nyaranta i$ jobban ki akarják használni. Már a múlt évben megkezdték a motorcsónakok építését. Az igény egyre nagyobb. Előnyt jelent az is, hogy nem kell más vállalatokkal kooperálni. Siófokon az egész hajótestet meg tudják csinálni. Az ed­dig elkészült hajók nem­zetközi viszonylatban is meg­állják a helyüket. Ezért gon­doltak arra, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásáron bemu­tatják. Kerc-za Imre magyarázatát találni annak, hogy szokatlan volt a műhely­kér». ami ott fogadott. Az új üzemrész fehérre me­szelt folyosójára besütött a nap, s az ablakpárkányon vé­gig virágcserepektoen zöld nö­vények sütkéreztek. Nem volt szürke, jellegzetes szagú a le­vegő. — Ö, én fiatal vagyok itt — mondja Pozsonyi Jenövé —. csak egy hónapja jöttem. A többiek általában régiek. — Én egy éve dolgozom itt — jegyzi meg a mellette ülő Dávid Istvánná. És így van Horváth József né, Szabó Já~ nosná, Rajnai Józsefná, Fülöp Jánosná. jdondiák, ha végigszalad a hír a faluban, hogy fölvesz­nek egy asszonyt, akkor min­dig tíz-tizenkét jelentkező van. Pszichológus a vezetésről Az új mechanizmusra való fölkészülés előtérbe helyezte a vezetés kérdéseit. Milyen le­gyen a vezetők és a beosztot­tak kapcsolata; milyen tulaj­donságokkal rendelkezzen a vezető; ’mi a korszerű veze­tés követelménye. Ezért hív­ta meg a TIT megyei szer­vezete Király József pszicho­lógust. hogy tartson előadást a vezetés lélektani kérdései­ről. Nagy érdeklődés kísérte a négy szakosztály közösen rendezett programját, több mint ötvenen (többségében vezetők) hallgatták meg a neves szakemt>er előadását. Király József azt elemezte, mit mondanak a vezetésről a tömegkommunikációs eszkö­zök (tv, rádió, sajtó), a szép­A Siófoki Kőolajvezeték Vállalat beruházási osztályára azonnali fölvételre keresünk nagy gyakorlattal rendelke­ző mérnököket, technikásokat, csővezeték építésében jártas előadót, gépészeti vonalon jártas előadót, magas- és mélyépítésben jártas előadót, mnszer-antomatikában jártas műszaki ellenőrt. Bérezés a képesítés és gyakorlat szerint. Jelentkezés: Kőolajvezeték Vállalat, Siófok, a sze­mélyzeti osztályon személyesen. (4527) irodalom, a dolgozók, a nyu­gati és a keleti szakemberek. Például egy német egyetem munkalélektani tanszéke meg­vizsgálta több vállalatnál az átszervezésekkel szembeni el­lenállás leggyakoribb okait. Kiderült, hogy a minden új­jal szembeni gyanakvás; az egyéni hatáskör és a szemé­lyi tekintély csökkenésétől való félelem; a pozicionálás bizonytalanságérzet; a kétely, vajon az átszervezést elren- delők helyesen látják-e a tennivalókat; a megnöveke­dett felelősségtől való féle­lem. Az előadó a vizsgálat tapasztalatai nyomán párhu­zamot vont a nálunk kiala­kult vezetői idegenkedés és az előbbi okok között. Budapesten szétosztottak ezerháromszáz kérdőívet dol­gozóknak. Árra kellett vála­szolniuk, miben látják a jó vezeti} elsőrendű tulajdonsá­gait. A visszakapott ezerszáz kérdőív alapján a következő ranglistát állították fel: első helyre került a vezetői szi­lárdság. második helyre a megértőkészség, a harmadik­ra. hogy humorérzéke, jó ke­délye is legyen a vezetőnek. Király József a különféfe vezetési stílusok elemzése után megállapította. hogy azon lehet lemérni, ki a jó vezető: hogyan működteti, milyen hatásfokkal a szerve­zetét. Ezen a ponton találko­zik a pszichológia és a szer­vezéselmélet. A vezetés szellemi, alkotó munka, az új mechanizmus küszöbén pedig még inkább az. A korszerű vezetés köve­telménye: rendelkezzék kon­cepcióval a vezetés, a távlati célokat alkotó szellemi mun­kával dolgozza ki; a módsze­reket rendelje alá a vezetési feladatoknak; a szakemberek jó kiválasztásán kívül elen­gedhetetlenül fontos a to­vábbképzésük; az alkotó kezdeményezés fejlesztése és felkarolása; a koordinálás; a vezetés nem lehet szétfolyó, meg kell tanulnia súlypon­tokban vezetni; a munka eredményét differenciált esz­közökkel ellenőrizze. S hogy min mérhető le, hogy iga­zán jó-e' egv vezető? Hát a következőkön: fejlett-e a ve­zető készsége, hogyan gya­korolja az egyes vezetői funkciókat, mennyire szabá­lyozott a vezetői működés. Király József leszögezte, hogy nemcsak a vezetőket, hanem a dolgozókat is to­vább kell képezni, csak ak­kor érvényesül a korszerű ve­zetés. A köszörülés után Borongics ellenőrzi a porlasztót. Azóta készült el ez az új mű­hely, kaptunk új gépeket. Pes­ten voltunk tanfolyamon, s akik azóta jöttek, azokat már mi tanítottuk be. Cser Gázáné, az egyik »ala­pító« a köszörűgépnél ül. Nagy pontosságot, jó szemet, külö­nös figyelmességet kíván ez a munka. — Nem mondom, eleinte furcsa volt. De már megsze­rettem. Hogy mi hozta ide őket? Ne­héz erre röviden válaszolni. Legtöbbjüknek itt dolgozik a férje, s így már eleve nem volt idegen ez a munkakör. De például Csima Magdus az érettségi után találta meg itt a helyét. — Kaposváron, a kórházban dolgoztam először. De egyrészt a beuitazgatás nagyon fárasztó volt, másrészt meg más itt a hangulat. Nem olyan különle­ges munka ez, hamar meg le­het tanulni, szokni, sőt szeret­ni is. És nem mindegy az, hogy valaki jól érzi-e magát azon a munkahelyen, ahol van, vagy pedig nem. — És itt jól ,érzi magát? — Igen. Olyan kellemes, jó kis kollektíva ez... »Ha valakinek névnapja jön, mindig összeadunk valamit, és megköszöntjük« — jutottak eszembe Györgyné szavai. — Valami társadalmi mun­káról van szó? Soha sincs visszahúzódó. Jön a tavasz, már beszélgettünk róla, hogy szépen parkírozzuk itt az épü­let környékét. Látsszon meg kívülről is, hogy asszonyok dolgoznak itt... György Ig- nácné nemcsak csoportvezető, hanem szak- szervezeti bi­zalmi is. És ta­lán hozzáten­ném, hogy em. berileg is »bi­zalmi«. Kisebb- nagyobb gon­dokkal, problé­mákkal bátran fordulnak hoz­zá munkatár­sai. Műszakcse­re, egy kis se­gély, szabadság — ahol dolgoz­nak, mindig akad valami intéznivaló. Talán egyet­len ember van, aki egy kicsit furcsán érzi magát ebben a műhelyben, Fürjei Sándor. — Egymagám vagyok férfi, nehéz hozzászokni. Hiába, nemigen akad közös témánk. — A Sándor? Igazán ki­jövünk vele. Halk szavú, csön­des. Sokszor sajnáljuk, mert azért rossz lehet neki. Az elhasznált, elkopott por­lasztókból az asszanyök va­rázsolnak újat A szekrényben becsomagolva, fölcímkézve so­rakoznak: »Készült a Memyei Gépjavító Állomáson.« Ha vége a munkának, ie- mossák az olajat leteszik a munkaköpenyt Várja őket a család. De ez a műhely már az övék. És már nem furcsa, hogy örömet is lehet találni ebben a munkában ... Vörös Márta Istvánné Autószerelőket, karosszéria-lakatosokat, lakatosokat, autószerelésben jártas betanított és segédmunkásokat sürgősen felveszünk. Jelentkezni lehet: 13. sz. AKÖV, Kaposvár, Berzsenyi u. 1—3., munka­ügyi osztály. (38846)

Next

/
Oldalképek
Tartalom