Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-26 / 49. szám

Vasárnap, 1967. február 26. 5 SOMOGYI NÉPLAP a mintabrigádból Hosszú Gumi, Taposó Kerék és a többiek Életkora: 20—22 év. Munkahelye: az ÉM So­mogy megyei Építőipari Vál­lalata. Foglalkozása: Lakatos. Különös ismertetőjele: Fiú. Jellemzője: Legjobb a megyében. Hangulata: Kitűnő. Neve: Matics-brígád. V * * E gyes számban beszélünk róluk, mivel egy ember­ként kezelik őket a vál­lalatnál is, a városi KISZ-bi- zottságon is. — Nos, elvtársnő, a szókin­csétől függ, hogy mát ír ezek­ről a fiúkról — kezdi Varga István művezető, az anyagte­lep lakatosrészlegének vezető­je. _ — Amit ki tud találni a legdicsérőbb szavak közül, az mind illik ráiuK — magyaráz­za. — Még három ilyen bri­gád kellene erre a telepre, s nem lenne problémánk. Heten vannak, de úgy dolgoznak, mintha még egyszer ennyien volnának. Példás a brigádszel­lem, olyan a viszony, mint a testvérek között... Mivel vívták ki az elisme­rést? Varga István érezhetően büszke rájuk. Először is szak­tudósukkal. Az északnyugati városrész házainak lakatos- munkáját végzik. Eddig még nem volt kifogás rájuk. Ugyanezen a területen sürgő­sen meg kellett oldani a té- liesítési programot. Maticsék- ra biztosan számíthattak. A fiúk reggel korábban kezdték meg a munkát, s este később fejezték be. Nem is volt «el­csúszás«. A Matics-brigád másként kísérleti brigád is. Ha a lakatosmunkában valami újítást terveznek, velük ké­szíttetik ed az első szériát. Többletmunkát jelent, de meg­éri. A közelmúltban motor­baleset érte az egyik brigád­tagot Hogy ne legyen kiesés, a többiek vállalták, helyette is dolgoznak. A pártkon gresz- szus tiszteletére indított me­gyei ifjúsági építőipaii brigád- versenyre számottevő felaján­lással neveztek be. Elsők let­tek. A legutóbbi KISZ-tag- gyűlésen az akcióprogramot beszélték meg, s a Matics-bri­gád ismét vállalásokat tett a KISZ-kongresszus tiszteleté­re. A lakatosműhelyben zöm­mel fiatalok dolgoznak. — Ha nem nézed meg a Betyárokat a moziban, kitaga­dunk — szól át társának az egymásra rakott vaskeretek fölött az egyik fiú. — Eljöhet­tél volna velünk tegnap este. A gyereket is elvittük. — Itt a mintabrigádunk — állít meg a művezető —, igaz, egy kicsit megfogyatkozva, hárman hiányoznak. — Az imént Szabados Já­nost érte a »-fenyegetés«, ami­ért kimaradt a közös prog­ramból. Hogy ez mekkora bűn, azt akkor értem meg, amikor beavatnak a brigád belső éle­tének titkaiba. — János tegnap este nem tartott velünk — mondja Vevelka László —, pedig ne­ki esti programként maximum a mozi vagy a színház enge­Szakképzett ácsokat fölvesz AZ ÉPÍTŐIPARI KTSZ, KAPOSMÉRŐ (4536) délyezett. Sportember, másod- osztályú kerékpárversenyző, s mi vigyázunk is rá, hogy sportszerű életet éljen .. . Kü­lönben egymás közt indián szokás után Taposó Keréknek nevezzük. Természetesen belső hasz­nálatra a többieknek is van hasonló nevük Csérnél Géza például —• mivel rendszeresen gyötrl magát az explanderrel — Hosszú Gumi. Megszokott belső életrend­jük van, mint egy családnak. Ebbe beletartozik a precíz munka megkövetelésétől kezd,_ ve a névnapok, születésnapok megünneplésén keresztül a rendszeres tanulásig minden. Még a gyereknevelés is. Ugyanis van egy »közös gye­rekük«, ipari tanuló, az idén szabadul. Előző munkahelyén bajok voltait vele. a brigád befogadta, s elhatározták, hogy embert faragnak belőle. — Egy kicsit elkapjuk a frakkját — jegyzi meg Vevel­ka László —; amikor beke­rült a városba, azt hitte, hogy mindent lehet... Most már nincs vele semmi baj, magunkkal visszük, ha me­gyünk valahova, segítünk ne­ki. Itt a mestermunkája — mutat egy modellt, üvegből és fémből készített bejárak; falat Elmondják, hogy a három brigádtárs nagyon hiányzik. A munkából is, a közösségből is. Matics István szabadsá­gon van, a motorbalesetes fiú még nem épült fel, kedven­cük, Karamanolisz Szotirisz oedig a csillebérci tájborban van a KISZ-sportfelelősök to­Évről évre nagyobb gondot fordítanak a nagyatádi Búza- valász Termelőszövetkezetben a kertészet fejlesztésére. A múlt évben 155 holdon, az idén 190 holdon kertészked­nek. A tavalyi bevétel a ter­vezett egymillióval szemben csaknem 1 700 000 forint volt. túsz embernek egész éven át záznak pedig időszakonként biztosított munkát a kertészet. A szövetkezet vezetői azt akarják, hogy ebben az év­ben a kertészet biztosítja a járási székhely zöldségellátá- >át. Az idén lényegesen több primőr árut termelnek, mint avaly. A tervek megvalósítá- át segítik elő a beruházások. Ebben a gazdasági évben [8 000 köbméter fát termelnek vi a Dél-somogyi Állami Er- lőgazdaság lábodi erdészeté- tél. Az erdészet fagyártmány- izeme mintegy 5000 köbméter jaját kitermelésű és 4000 köb- néter ide szállított fát dolgoz "el. Jelenleg félkész terméke­ket: bányadeszkát, dorongot, szőlőkarót, iskolabútorlécet parkettlécet és ceruzaprizmát gyártanak. Állandó jellegű el­látási szerződést szeretnének kötni a Rjnyatamási Burgo >yanemesítő Állomással. Esze­rint a jövőben a fagyártmány- üzem látná el a Nemesítő ál- 'omást ládákkal és cövekek- kel. A tervek szerint 40 hektár­nyi állami területet erdősíte­vábbképzésén. (Szotirisz gö­rög, évek óta Kaposváron él.) — Jó lenne, ha mielőbb leljes létszámmal dolgozható nánk — mondja —, mivel nagy feladatok várnak ránk. Most fejeztünk be egy két­százezer forintos munkát a siófoki orvoslakásoknál. Negy­venezer forinttal emelkedett a negyedéves tervünk, há­romszázhatvanezer forintot kell termelnünk. Nem sze­retnénk lemaradni. Elújságolják, hogy nemré­gen sikeres újítást nyújtott be a brigád. Laposvas-egyen- getőgépet szerkesztettek kö- öaen. — Hogyan szakítottak rá időt? — Volt időnk gondolkodni más megoldáson, amíg kala­páccsal vertük a föl tekert vasat — válaszol Szabados János. — Kézi munkával vé­gezni ezt eléggé nehéz. Addig törtük a fejünket, amígmeg- ‘"láltuk a jobb megoldást. M ielőtt elbúcsúzom tőlük, kibökik: — Olvassuk az újságban, meg halljuk is, hogy egyre jobb a kapcsolatunk Kali- myimnal, a testvérvárosunk­kal. Szeretnénk kapcsolatot teremteni egy szovjet ifjúsá­gi brigáddal levelezés és ha ’ehet, cserelátogatás útján. Sikerülhet? Flór László, a vállalat KlSZ-bizottságának titkára megnyugtatta őket — Van lehetőség ifjúsági »söpörtök ki- és beutazáséra. Bizonvára nem lesz akadá­lya. Megérdemlitek. .. StrubI Márta Hajtatóházat és negyven hol­landi melegágyat készítettek, ezenkívül 150 alagúrrendszerű íóliaágyat állítanak fel. A konzervgyárral kötött szerződés alapján 90 holdon zöldborsót, 30 holdon paradi­csomot, 15 holdon uborkáit, 9 holdon pedig paprikát ter- inelnek. A MÉK-kel 15 hold paradicsom alakú piros pap rika és 4 hold cseresznyepap­rika termelésére kötöttek szerződést, összesein hatvan holdon folytatnak öntözéses gazdálkodást. A tervek sze­rint a kertészet bevétele eb­ben az évben meghaladja a kétmáljió forintot. nek. Az erdészethez tartozó termelőszövetkezetekben 50 hektáron végeznek tavaszi te­lepítést. A csemetekertben két­millió facsemetét nevelnek. Ez i mennyiség bőségesen fedezi a szükségleteket. A termelő- zövetkezetek csemeteigényét is az erdészet elégíti ki. A szövetkezeti területeken zöm­nél nyár- és égercsemetéket vitetnek ki. A múlt gazdasági évben há- •om brigád nyerte el a szo­cialista brigád címet. Jelen- eg hat brigád versenyez. Két notorfűrészes, egy csemete­kerti és három fagyártmány- üzemi brigád vállalta, hogy jó munkájával kiérdemli a szocialista brigád címet Fonónők a város vízellátásáért 27126 óra társadalmi munkát ajánlottak fel a textilművek dolgozói Nagy megértésre talált a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában az MSZMP városi végrehajtó bi­zottságának, a városi tanács végrehajtó bizottságának, a Hazafias Népfront városi bizottságának felhívása. A gyárban megalakult a társadalmi munkát szervező bizottság. Tóth Illésné, a bi ottság vezetője tegnap arról tájékoztatta lapunkat, hogy 1687 dolgozó 27 126 óra tár­sadalmi munkát ajánlott fel. Háromezer-háromszáznyolc- vannyolc munkanapnak felel meg a textilművek felaján­lása. A jelentkező dolgozók fele vidéki. Átlagosan tizenhat órát ajánlottak fel a textiles dolgozók. Mind az ötvenhá­rom szocialista brigád részt vesz a város fejlesztéséért indított mozgalomban. A brigádok átlagosan húsz órát vállaltak. Kétmillió forintot várna,: a kertészetből Biztosítja a járási székhely zöldségellátás' a nagyatádi Búzakaiász Tsz Erdősítés, csernetenevelés Lábodon miHOR nem A falusi vezetők balatonaligai tanfolyamán A szünetben az épület elé mennek, nap» csoportokban beszélgetnek. Jólesik egy kicsit kint lenni; a mozgáshoz szo­kott falusi embernek szokat­lan naphosszat zárt, teremben ülni. A modem épületek mögött meredek falként, védelmező­ként emelkedik a csupasz iák­kal borított domboldal, s az előadóterem napsütötte üveg­ablakai a Balatonra tekinte­nek. De mindez a szépség csak akkor az övék igazán, mikor a szünetben elszívnak kinn egy cigarettát, vagy esti sétára in­dulnak a téli tó partján. — De amikor benn ül az ember, és előkerülnek a jegy­zetfüzetek — jegyzi meg va­laki —, senki sem gondol már arra, hogy ötven méterre ott a Balaton. SzázSdlencvenhat falusi ve­tető. Párttáikárok, tsz-eln-ökök, tanácselnökök. Két hétre ott­honuk lett ez a környezet. — Ez már a második cso­port a megyéből — mondja Tóth Lajos, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osz­tályának munkatársa, a tanfo­lyam vezetője —; még egyszer megismételjük majd az elő­adásokat, s akkor valamennyi falusi irányító elvégzi ezt a tanfolyamat. Figyelem az arcokat, a jegy­zetelő kezeket az előadás alatt, számolom a papírlapokat, me­lyeken konzultációs kérdése­ket tesznek föl. Olyan témák­ról esik szó, ameiyek hatvá­nyozottan érdeklik, foglalkoz­tatják az egy-egy fadu életét, munkáját irányító embereket. Az első hét célja a XX. párt­kongresszus anyaga egy ré­szének feldolgozása, a máso­dik hiét előadásai, konzultációi az új gazdaságirányítási rend­szerrel, illetve a reform ter­melőszövetkezeti vonásaival foglalkoznak. A sok közül egy­néhány téma: a IX. kongresz- szus a népgazdaság fejlődésé­ről általában; a gazdaságpoli­tika és a gazdasági mechaniz­mus összefüggése; a tsz-ek he­lye, szerepe az új mechaniz­musban; a tsz-ek üzemi fel­adatai; a harmadik ötéves terv megyei célkitűzései. És sorolhatnánk a példákat. Az első csoport tanfolya­mán százötven kérdés hang­zott el. Mondják, hogy a leg­első nap, amikor a külpoliti­kai helyzetről hangzott el elő­adás, alig tudták befejezni a vitát. Nehéz volt lezárni a be­szélgetést, mert mindig újabb és újabb gondolat támadt. — Engiem meg másnap ra­gadott meg egy probléma, a konzultáción föl is vetettem — mondja Juhász János podányi párfctitikár. Az osztó Ívszerkezet alakulásáról volt szó ezen a napon. A déli szünetet a szobában tölti. Az éjjeliszekrényen tan­könyv. — Estémként tanulok, az es­ti egyetemre járok. De azért amit hall az ember, azt nem lehet pótolni semmivel. A kéthelyi vezetők. Otthoni gondokról, a párt- alapszervezet problémáiról be­szél. Aztán ősszel',as mlítja az otthoni politikai oktatás ta­pasztalatait az itteni tanfo­lyammal. — A munkában látszott meg az első év után a politikai ok­tatás hasznossága. Érdekes volt ezt lemérni, örültünk neki. Juhász János. Minket, vezetőket pedig az itt hallottak segítenek. Szinte már kialakult gya­korlat, mikor a megye külön­böző falvaiban azonos munka­körben dolgozók összejönnek, kicserélik tapasztalataikat. Egy tanfolyam hasznát mindig .d- egészítik ezek a baráti beszél­getések. — A hivatalos programon kívüli idő rendszerint ezzel telik el. A múltkor a csurgói­akkal beszélgettünk, én meg Retek Józsi bácsit kerestem meg. A kapós,pulai elnök — te­szi hozzá magyarázatként Fú­ró László, a kéthelyi szövet­kezet vezetője. Egy szobában hárman laknék dr. Németh István tanácselnökkel és Var­ga Sándor párttitkárral. — Az ember akaratlanul is összehasonlítsát tesz a tavalyi tanfolyammal. S talán így még jobban kidomborodik, mennyi­re hasznos ez. — Tavaly Losonczi elvtárg csak célzott azokra az intézke­désekre. amelyek most már valósággá váltak. Szóval va­lahogy úgy van az ember, hogy így folyamatában és részleteiben ismerve a dolgot, jobban el tud igazodni. — Itt van például a szo­cialista hazafiság. Erről eddig ilyen formában nem volt szó. És sok mindenre ráterelődik itt a figyelem, ami fölött ta­lán elsiklanáník a mindennapi munkában. Beszélgetés közben találtam őket. Németh István belelapoz a jegyzetfüzetébe. — Nem is hinné, ezek a kis füzetek milyen fontosak ne­künk. Nemegyszer mér volt úgy, hogy elővettem, belela­poztam régebbi előadások jegyzetébe. Szükség volt rá.. Felelős vezetők — felelős­ségteljes igyekezet. A szünet­ben néhány asszonnyal beszél­gettem. Balázs Józsefné hetesi párttitkár, Bántó Károlyné so- mogvsimonyi tanácselnök, Ko- letár Józsefné ltaposfüredi párttítkár, Búzást Anna tara- nyi vb-titikár mondta el, hogy mit jelent mindennapos mun­kájukban az az ismeret, amit itt szereznek meg. Hiszen a kongresszusi határozatok, az új gazdaságirányítási rendszer új feladatokat kívánnak tőlük. — S valahogy úgy vagyunk, hiába van vége az előadásnak, a konzultációnak, a problémát nem hagyja a teremben az ember. Rágódik, töpreng, be­szélget róla. Keresi a mód­szert, hogy az új ismeretek szellemében hogyan dolgoz­hatna még jobban. Ezért van az, hogy gyakran a Balaton partján sétálgatva az egész napos hivatalos program után arról beszélget­nek, hogyan folytassák a mun­kát, ha hazatérnek ... Vörös Márta A tanfolyam hallgatói.

Next

/
Oldalképek
Tartalom