Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-24 / 47. szám
Péntek, t967. február 24. 3 SOMOGYI NÉPLAP ÉPÜL A KENYÉRGYÁR TARON ifi* -s * * • ipilil mm »«1 wmmm ' i M >«•*.* 111 É 'íftÉRipl •Vü ; pl . HlüiS üm «gp is . ff ' isi A tanácsi ipariban is az érdeklődés középpontjában áll a gazdaságirányítás új rendszere Interjú Deák Ferenccel, a megyei tanács ipar; osztályának vezetőjével A* nj üzemben két műszakban nyolc tonna kenyeret süthetnek majd. A tervek szerint augusztusban kezdik meg a munkát, és segítenek a Balaton-part ellátásában. Á gyár hat és fél millióba kerül. , 188 millió forint társadalombiztosításra Növekedett a nyugdíjasok száma Kétszázezerrel több gyógyszervény Elkészítette összesítő jelentését a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának Somogy megyei Igazgatósága a múlt évi gazdálkodásról. Tavaly Somogybán társadalom- biztosításra 183 millió forintot fizettek ki, 39 millióval többet, mint egy évvel korábban. A biztosítottak száma tavaly 176 000 volt. Mint ismeretes, a kormány 1966. február 1-től gyermekenként 50 forinttal fölemelte az ipari dolgozóik családi pótlékát. Ez megyénkben — 36 000 gyermeket alapul véve — 2 millió forinttal növelte a társadalom- biztosítási kiadásokat. Ugyancsak ettől a naptól növekedett 10 százalékkal az alacsony nyugdíjak összege is. Július 1-től újabb kormányrendelet lépett életbe, és ez bővítette a termelőszövetkezeti tagok családi pótlékra való jogosultságát. A rendelkezés az addigi három 10 éven aluli gyermek helyett már két 14 éven aluli gyermek részére biztosította a családi pótlékot. Somogybán az igényjogosult gyermekek száma 1500-ról 7200-ra emelkedett. Június 30-tól az állami gazdaságokban és a gépállomásokon megszűnt a mező- gazdasági biztosítás, és ezzel kb. 5000-rel növekedett az ipari biztosítottak száma. Mindezek a rendelkezések közrejátszottak abban, hogy a megyei társadalombiztosítási igazgatóság 39 millió forinttal többet fizetett ki az 1965. évinél. 1966-ban 4 millió forinttal növekedett a táppénzre, 1,1 millióval a terhességi és gyermekápolási segélyre, 4,1 millióval pedig a gyógyszersegélyre kifizetett összeg A gyógyszervények száma 200 000-rel gyarapodott eev év alatt, az egy biztosítottra jutó haii gyógyszerköltség pedig 23,33 forintról 24,79 forintra emelkedett. Szociális támogatást 267-en kaptak 115 000 forint összegben. A Somogy megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság betegségi biztosításra tervezett összege ebben az évben 196 millió forint. Eredményes évet zárt tavaly megye tanácsi ipara, hét százalékkal nőtt a termelése. A megyei tanács ipari osztályának irányítása alá tartotó tizenegy vállalat (a kommunális vállalatok, a Tanácsi Építőipari, az Útépítő Vállalat nem tartozik ide) több mint ötszázötmillió forint értékű árut termelt. Ennek 12,7 szá- alékát szállították külföldre. Érdemes a nyereség tükrében megvizsgálni a vállalatok tavalyi gazdálkodását A várható nyereség körülbelül 30—32 millió forint, csaknem tizenhat százalékkal több a tervezettnél. Két vállalat nem ért el nyereséget: a Faipari Vállalat és az Épület-szakipari Vállalat. Hat százalékkal nőtt a tanácsi iparban foglalkoztatottak, ugyanennyivel a munkások száma. Huszonnvolcm.il- üó forintot ruháztak be építkezésre, új és használt gépekre különféle forrásokból a tanácsi iparban. Deák Ferenccel, a megyei o.nács ipari osztályának vezetőjével a múlt év mérlegéről és az idei feladatokról beszélgetett lapunk munkatársa. — Csaknem tizenhat i százalékkal több nyereséget ért el a taná csi inr.r, mint a terv előírta. közrejátszott-e ebben a közgazdasági szemlélet térhódítása? számításokat végzett, s így mérte föl a gyártmánvösszeté- tel megváltozásának várható hatását Ennek alapján vettek igénybe tavaly majd kétmillió forint önköltségcsökkentő hitelt. Ugyancsak körültekintő közgazdasági elemzés után szervezték meg észszerűen élelmiszeripari vállalataink a szállítást, jelölték ki a körzeteket, dolgozták ki az ésszerűbb tüzeléstechnológiát. A merev utasításokon alarm)ó Tányítás fokozatos megszüntetése, a vállalati kezdeményezések meghozták a munkások kedvét, elképzeléseik alapján több jelentős újítást vezettek be, átszervezték a munkát, feltárták a belső tartalékokat. E törekvések gyümölcse, hogy nyolcmillió forint értékű terméket adtak tavaly a belkereskedelemnek terven felül. Eladatlan termék pedig nem volt. m # VÁLASZT VÁRNAK Nyolc órán át nem kellemes állva dolgozni. Azok, akik vé- gigállják a műszakot, erős láb- cs derékfájásra szoktak panaszkodni. A Baromfiipari Országos Vállalat Kaposvári Gyáregysége kopasztó- és bontóüzemének állva dolgozó munkásnői se kivételek. ök is gyakran fájlalják mozgásszerveiket. Megvizsgálták, nem lehetne-e ülve végezni a munkát. Azt állapították meg, hogy lehetne. Még tavaly kérték az üzem illetékeseit, adjanak székeket. Kérésüket nem utasították el. Várták hát, hogy egy napon hozzák majd az ülőalkalmatosságot. Mindhiába vártak. A helyzet nem változott. A minap azt kérdeztük Kovács Endrétől, a vállalat főmérnökétől, miért nem tettek eleget a munkásnők kérésének. A főmérnök azt felelte, hogy megrendelték a székeket. Ám ezután az illetékesek ügy határoztak, hogy a jelenlegi technológiát megváltoztatják az üzemben. Az új technológia bevezetése után nem lesz szükség székekre — mondták. Az érv elfogadható. Megértjük, hogy a székek megvásárlása fölösleges. A dolgozók felvilágosításának elmaradását azonban nem. Arra akkor is szükség van, ha netán valami okból a kérést nem lehet teljesíteni. Sz. N. — A múlt évi terv nagy követelményeket támasztott a vállalatokkal szemben. A létszám- és a bérgazdálkodásban, saját fejlesztési alapok fel- használásában azonban jóval rugalmasabb lehetőséget kaptak a korábbi évekhez képest. A vállalatok csak szerződések alapján termelhettek, növelhették termelésüket. Az eredeti tervet esetenként meg kellett változtatni a létszám, a bér, az anyag szempontjából, mert ezt követelte meg a szükségletre való termelés. A piac változása néhány esetben nagy megrázkódtatást okozott. Például a Faipari Vállalatnak majd 300 000 forintos vesztesége volt a termékváltozás miatt. Megkezdődött a közgazda- sági szemlélet térhódítása a tanácsi iparban. A bevezetőben említett magas nyereség is mutatja, hogy a vállalatok többsége jól gazdálkodott, élt a közgazdasági elemzés lehetőségeivel. Jellemző erre a törekvésre, hogy elsőrendű feladatnak tekintették a gazdaságosságot a meglévő és az új gyártmányok kialakításánál. Néhány vállalat — például a Kefeanyag-kikészátö Vállalat, a Vas- és Fémipari Vállalat — alapos gazdasági Szakképzett ácsokat fölvesz AZ ÉPÍTŐIPARI KTSZ, KAPOSMÉRŐ (4336) Húsz család jelölte Neve: Bíró Lajos. Foglalkozása: vadőr. Örtilosban lakik, a Kossuth Lajos utcában. öt éve költözött ebbe a faluba, korábban Bárzenéén élt. Berzencén két ízben választották meg községi tanácstagnak, nyolc éven át intézte választókörzetének ügyes-bajos dolgait. A közelmúltban nagy megtiszteltetés érte. Az őrtilosi Latinka Sándor utca lakói egyhangúlag őt jelölték tanácstagnak. Ö maga így beszél erről: — Tessék elhinni, nagyon meglepődtem. Nem tudtam elképzelni, hogy miért éppen rám gondolt az utcában lakó húsz család. Tudom, hogy a bizalom nagyon nagy dolog. Azzal játszani nem lehet. Sok mindenről előjött a szó azon a jelölő gyűlésen. Az összefogásról, a takarékosságról, kisebb-na- gyobb gondokról. Kis falu a miénk, de már bizonyságot tett arról, hogy' tud előrelépni. Az idén művelődési házat akarunk építeni. Saját erőből tesszük ezt is. Ha ez elkészül, hozzáfogunk az utak és a járdák rendbetételéhez. Vasutasok, tsz-tagok és nyugdíjasok laknak a Latinka Sándor utcában. De mindenki jön majd segíteni. Megbeszéljük, és közösen csináljuk. Az a húsz család megtisztelt engem, nekem becsülettel és jó munkával kell meghálálnom a tisztességet, — Több mint hét százalékkal nőtt a tavalyelőttihez képest a tanácsi ipar külkereskedelmi átadása. Mit tét ek a vállalatok az export növeléséért? — A vállalatok egyetértettek az MSZMP Központi Bizottságának 1964. és 1965. decemberi határozatával. Ennek szellemében növelték az exportot, javítottak a minőség- gen. Tavalyelőtt 44,6 millió, tavaly 47,7 millió forint értékű árut adott át a tanácsi ipar a külkereskedelemnek. Az utóbbi a könnyűipari ágazat termelésének 12,7 százaléka. Vállalataink sok félkész terméket, alkatrészt gyártanak exportra kooperációban: A Kaposváron összeszerelt rádió- csőtömbök nagy része (20,4 millió forint értékű), a mezőgazdasági terményszárító berendezések (9,2 millió forint érteik) teljes egészében exportra megy. Ezzel együtt mintegy 77,3 millió forint értékű árut szállított külföldre a tanácsi ipar, termelésének mintegy húsz százalékát. Nagy eredménynek tartom, hogy a vállalatok mindén erejüket megfeszítették, hogy növelhessék az exportot: új termékeket állítottak elő a műszaki fejlesztés keretében. Így lett exportcikk a Vas- és Fémipari Vállalat vaslemez iratszekrénye, a Finommechanikai Vállalat játék babakocsija, a Tabi Zsák- és Ponyvaüzem néhány új sátra. Figyelemre méltó előkészületeket tett a Kefeanyag-kikészitő Vállalat a Kapós márkájú ser- te exportálására. — Hogyan használta fej a tanácsi ipar a beruházásra foditott huszonnyolcmillió forintot, a fejlesztésnek milyen módszerét alkalmazták? — A tanácsi iparnak különösen nagy szüksége van a ter- terrnelés növelése, a korszerűbb termékek gyártása végett. Tavaly huszcainyolcmillió forintot fordítottak vállalataink fejlesztésére különféle forrásokból. Ebből 17,6 milliót, a teljes összeg 63 százalékát építésre fordították, a fennmaradó összeg nagy részén pedig gépeket vásároltak. A közgazdász szemével nézve első látásra úgy tetszik, mintha túl sokat költöttünk volna építkezésre, ahelyett, hogy kicseréltük volna korszerűbbre az öreg gépeiket. A valóságban más a helyzet. A tanácsi ipar fejlesztésének egyik útja a nagyvállalatokkal kialakított kooperáció. Mi fölépítjük a csarnokokat, a nagyvállalat gondoskodik a gépek és a technológiai fölszerelések nagy részéről. így fejlődött ki a rádiócsőgyártás az Egyesült Izzó részére, s így kezdődik meg ebben az évben az irodagépgyártás. Sajnos, olykor két— három évbe fedik a léterifmé- jjiyek megvalósulása az elhatározástól számítva az időt, ha, val, profiljaival, adatszolgálta- megtartják az előírásokat. Ta- j tásával és bizonyos személyi kérdésekkel kapcsolatosak. Tavaly egyhetes tanfolyamon ismerkedtek az új mechanizmus irányelveivel a vállalatok vezetői, párt- és szakszervezeti titkárai. Néhány nagyobb vállalat igazgatóját bentlakásos iskolára küldjük az idén, A megjelenő új rendeleteket megvitatjuk az érdekeltekkel. Most készül az állami és a szakszervezeti munkakapcsolat irányelve, s ezt hamarosan megvitatja a HVDSZ megyebizottsága a tanács szakosztályok vezetőivel. Most foiyik az úí árrendszer előkészítése. A mi feladatunk, hogy még az év első felében kinevezzük a szervezeti változások miatt megüresedő, illetve kialakuló új posztokra a megfelelő embereket, hogy legalább hat hónap álljon rendelkezésükre a felkészülésben. Bízunk a vállalatok vezetőiben, nem szubjektív ítéletek döntik el alkalmasságukat, hanem a tevékenységük. Ahol most vagy később mégis személycserére kerül sor, annak nem az új mechanizmus az Oka, Iranern a nem megfelelő munka és sok más tényező. —:■ kapunk több ipa"' s*i tárgyalásról adott hírt tavaly. Milyen fejlődés várható a tavalyi és az idei következetes erőfeszítések nyomán? valy úgy gyorsította meg néhány vállalat a beruházások üzembe helyezését, hogy megrövidítette a jóváhagyási időket, így például a kefeanyag- kikészitő, a vas- és fémipari, a finommechanikai vállalatok. A gyorsabb ütem mindenkitől nagyobb erőfeszítést, több felelősséget követek Több vitát folytattunk tavaly a gyorsított módszerek szükségességéről és helyességéről a »-Tegyünk többet So m ogyéi t! - - m ozga 1 om szempontjából. Elmondhatom, hogy az érdekeltek nagy többsége szívvel-lélekkel, teljes tudásával támogatja a tanács) ipar gyorsabb ütemű fejlesztését, Ennek a törekvésnek ’ az eredménye, hogy a korábbi évektől eltérően minimális az elmaradás a beruházási elő- rányzatak teljesítésében. Több létesítmény terven felüli tervezése és kivitelezésa megkezdődött, például a rádiócsőgyáré, a Finommechanikai új telephelyéé. A beruházások fel- használása szempontjából nagy jelentőségű, hogy több mint ötmilliót fordítottunk tavaly a munkahelyek kulturáltabbá té. tel ére, szociális helyiségek építésére. — Milyen főbb feladatokat kell meg- odaniuk az Idén : vállalatoknak? — A korábbi tájékoztatásból már ismerték az idei tervszámok, ezért csak a legfontosabb feladatokat emelem ki. Először is teljesíteni kell a kül- és belkereskedelmi szerződéseket, hatékonyabban kell gazdálkodni. Másodszor a tanácsi iparnak is feladata a foglalkoztatottsági gondok enyhítése. Gyorsabb ütemben szükséges fejleszteni a tanácsi ipart, hogy a harmadik ötéves tervben előírt ötvenszázalékos termelésnövekedést elérhesse. Nagy munka vár az iparvállalatokra, hogy az erre az évre jutó tizenöt százalékos termelésnövekedést megvalósíthassák. Harmadszor az új mechanizmusra való felkészülést említeném: a gazdasági intézkedéseken kívül megkívánja a kádereik helyes kiválasztását. Aztán néhány közvetlen feladat: a Tabi Sátor- és Ponyvaüzem önálló vállalatként működik tovább július 1-től, az év végéig ki kell alakítani az önálló rádió- és fénycsőgyárat. Feladatunk, hogy megszüntessük az Épületszak-ipari Vállalat és a Faipari Vállalat veszteségességét. Bizonyos mértékben már hatnak az új mechanizmus elemei a végrehajtás idején. A vállalatok lényegesen kevesebb mutatót kaptak, a kül- és belkereskedelmi értékesítés és az össz- béralap figyelembevételével készítettéit el a tervüket. Sajnos, nem a legjobban sikerült a főpróba, több vállalat az önálló tervezés helyett a mi részletterveinket igyekezett lemásolni. Általános jelenség volt, hogy sokkal jobban emelték az alkalmazottak átlagbérét, mint a munkásakét, noha nem terveztek létszámcsökkentést. © — Hogyan készül fel a gazlaságirányi ás új rendszerére a tanácsi Ipar?-— A tanácsi iparban is az érdeklődés középpontjában áll a gazdaságirányítás új rendszere. A felkészülés feladatait két csoportra bonthatjuk. Az első a vezetők elméleti fölkészítése az eddig kiadott és az ezután megjelenő rendeletek alapján. A másik csoportba tartoznak azok az intézkedések, amelyek a vállalat szervezeti fö’építésével, tevékenységi körének meghatározásao na— Az utóbbi két év a gyobb arányú fejlesztés előkészítője volt. Többször tárgyaltunk a főhatóságokkal, különféle nagyvállalatok vezetőivel. A fejlesztési lehetőségek több változatát kidolgoztuk. A tárgyalások nem voltak eredménytelenek. A megállapodások közül igen jelentősnek tartom az Egyesült Izzóval kötöttet Évi négymillió rádió- csövet gyártanak 1970-ben Kaposváron. Már készülnek az új gyár tervei, jövőre megkezdődik az építése 20—25 milliós beruházással. Az Irodagép- ipari Vállalattal és a Finom- mechanikai Vállalattal kötött megállapodás szerint a jövő év végére felépül a 300 főt foglalkoztató műszergyár tízmilliós beruházással. A Kefe- anyag-kikészítő Vállalat tevékenysége bővül a hazai serte begyűjtésével, kikészítésével és a műanyag tömőanyag ter- meléséveL EIbben az évben 15,9 millió forintot juttatunk központi költségvetésből a vállalatok fejlesztésére. Még tovább léphetünk a fejlesztésben ha az építőipari vállalatok a terv túlteljesítésével támogatják a tanácsi ipart — fejezte be nyilatkozatát Deák Ferenc. Lajos Géza Magas és mélyépítési technikusokat fölvételre keresünk. Fizetés teljesítménybérben. Jelentkezés személyesen. Siófoki Tervező Iroda, Bezerédyutca 11. (T.: 456.) (126615) Cserekenyér! Február 23-tól Kaposváron, Petőfi utca 76. sz. alatti üzemünkben a cserekenyérsütést megindítottuk. 1 kg finomlisztért és 1,50 Ft sütési díjért adunk 1,36 kg kenyeret. Cserélésl idő 12-től 13 óráig. Somogy megyei Sütőipari Vállalat. (S888.Í)
