Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-03 / 29. szám

Fentek, 1961. február 3. 3 SOMOGYI NÉPLAP A szocialista élet áramkörében Kórházban és a közéletben A IX. kongresszuson sok szó esett a parasztság életéről. A Központi Bizottság beszámolója, a hoz­zászólások egész sora foglal­kozott a falu gondjaival, örö­meivel. Jó néhány szövetke­zeti küldött is elmdhdta vé­leményét, nem rejtve véka alá, hogy mind a gazdasági helyzet megjavításával, mind a parasztság munkakedvének fokozásával kapcsolatban van még tennivaló. A kongresszus felelősséggel hallgatta meg az észrevétele­ket, s felelőssége tudatában a tennivalókból is részt vál­lalt Jó néhány határozat szü­letett, amelyek mindegyike se­gít mind feljebb és feljebb emelni a falut, könnyítőnek a terheken, elősegítik a falusi emberek erőfeszítéseinek fo­kozottabb megbecsülését. Eddig is spkat tett már a párt és a kormány azért, hogy a szövetkezeti parasztság élet- körülményeit megjavítsa. A betegellátás és segélyezés, az öregségi segély, az üdülések rendje mind nagy horderejű intézkedésnek számit. A IX. kongresszus pedig azt a pa­raszti óhajt teljesítette, mely valamikor csak vágyálomnak számíthatott: határozatot ho­zott a szövetkezeti tagság nyugdíjának rendezésére. T örténelmi tett. Valósá­gos megkoronázása an­nak, ami falun a szo­cializmus építésének két év­tizede alatt történt. Sokan el­mondták a kongresszusi fel­szólalók közül is, hogy ezzel az intézkedéssel került be va­lójában a falu a szocialista élet áraimkörébe. A szövetke­zetbe való belépés ugyanis csak az út eleje volt, az el­határozást, a szocializmus ügyének a vállalását jelentet­te. Sokaknál formális, kissé kényszeredett lépés volt. Az ász talán helyeselte az új utat, de a szív még nem volt a közösé. S a parasztság életkö­rülményei, a velük való törő­dés sem érte el a szocialista úton járó szövetséges, a mun­kásosztály színvonalát. A legnagyobb gond a nyug­díj rendezetlensége volt Az öregkortól való félelem je­lentette a legnyomasztóbb ter­het a falusi ember számára. Akár jómódú volt hajdanán, akár szegény, egyaránt félt az öregségtől. A módos gaz­da a kisemmizettségtől, a gye­rekeinek való kiszolgáltatott­ságtól rettegett, a szegény pe­dig a rászakadó tehetetlensé­gen kívül a nyomortól is. A falusi élet régi, kemény ha­rácsoló törvényei szerint csak addig volt ember az ember, amíg talpon állt. Amíg paran­csolni, intézkedni tudott, vagy két kezét bírta. Ha elfogyott az erő, ha nem tudott tovább gyarapítani, fölöslegessé vált. Olyan teherré, aki csak fo­gyaszt, pusztít, de nem gyara­pító Ezért szerzett osztatlan örömet országszerte a szövet­kezeti parasztság nyugdíjának rendezése. Így helyes, így igazságos, hiszen ma már a parasztság is ugyanazon az úton jár, mint új társadal­munk, új rendünk más épí­tői. Az elbánás is azonos kell hogy legyen. A paraszti közvélemény is így vélekedik. Túl az intézkedés anyagi /onalkozásadn s a megnyugta- -ó érzésen, az erkölcsi vo­natkozások sem lebecsülendők. 4 nagy szocialista család egyenrangú tagjának lenni felemelő érzés a falusi ember ■számára, aki a múlt néhány esztendőben nemcsak meg­szokta, de meg is szerette az új életet. Építette és hozzá-, nőtt. Miközben az új világ fa­lait húzta, maga is megnőtt egy fejjel. Már messzebbre lát, azt is látja, milyen tágas, sokat ígérő térség a miénk, mennyivel emberibb, mele­gebb a szűkre szabott gon­dokkal terhelt egyéni világ­nál. Különösen így, a szocia­lizmus más építőivel egyenlő jogon. S a megbecsülés, az erőfeszítések elisme­rése korántsem merült ki a nyugdíj rendezésével. A hitelek rendezése is legalább ilyen örömet keltett falun, Anyagi vonatkozásiban meg­könnyíti a jelent és a jöven­dőt. Milliós terheket vesz le a tsz-í,k válláról, az elenge­dett részleteket a közös to­vábbi gyarapítására, a tagság javadalmazására fordíthatják. S persze, az erkölcsi vonat­kozások sem becsülhetők le. A gondoskodás, a törődés, a párt és a kormány figyelme, együttérzése osztatlanul mély hatást keltett. Nem csoda, ha a falusi emberek jó hangu­latban várják a tavaszt. S tetteik fogják bizonyítani: mél­tók a gondoskodásra. K. Gy. Ellentétek a Munkáspártban — Elegem van belőled, Crossmann, ne merészelj ne­kem parancsolgatni! Mérhe­tek óta torkig vagyok a dol­gokkal! — így kiáltott egy paprikavörös, nyolcvankét esztendős angol férfiú, majd a teremben dühösen hadoná­szó csoportok válogatott szit­kok egész zuhatagát vagdos­ták egymás fejéhez. Egyesek jobbnak is látták, ha a hátsó kijáraton át »angolosan« tá­voztak. Bármennyire is különös, de a parázs jelenet nem a hír­hedt londoni Soho egyik szó­rakozóhelyén zajlott le, ha­nem az angol kormánypárt parlamenti frakciójának ülés­termében. A vihart az Euró­pai Közös Piac-probléma vál­totta ki, és a veszekedés úgy kezdődött, hogy az egyik képviselő megkérdezte: rend­jén való-e, hogy Brown kül­ügyminiszter a konzervatív ellenzék > vezetőjével közös platformra helyezkedik. Az előzményekhez tartozik, hogy az ellentétek a Közös Piac körül egyre élesebbek az angol Munkáspártban. A Közös Piac-ellenes tábor leg­szókimondóbb vezéralakja az említett nyolcvankét éves úri­ember, Mr. Shinwell. A meg­figyelők szerint a kormány­párt 360 főnyi képviselő tá­bora most már három cso­portra oszlik, az egyik rész mindenáron csatlakozni akar, a másik hevesen ellenzi a »brit szuverenitás feladásá­val« járó lépést, s a fennma­radó egyharmad semleges. A helyzetet tovább bonyo­lítja, hogy amikor még Wil­son volt az ellenzék vezére, őt is a Közös Piac-ellenes ‘bí­borhoz számították. Amióta viszont vonalvezetését eg\re inkább igyekszik összhangba hozni a csatlakozásban érde­kelt angol nagytőke óhajai­val, »felismerte«, hogv ez a lépés Anglia elsőrendű érde­keit szolgálná. A következő, méghozzá igen fontos láncszem, hogy a dön­tés koránt sincs London kezé­ben. Wilson párizsi tapoga­tózó látogatása egyáltalában nem járt sikerrel. De Gaulle nem tett eleget Wilson kíván­ságának, aki mindenáron ha­tározott választ szeretett vol­na tőle kicsikarni. Ellenkező­leg: egy sor problémát ve­tett föl, így a font erősen se­bezhető szerepét elemezte, majd célzott arra, hogy Ang­lia függő helyzetben van az Egyesült Államoktól, és az is nyílt titok, hogy a tábornok nem ért egyet a brit külpoli­tikával a NATO és a vietna­mi háború kérdésében, általá­ban a szoros angol—amerikai társasviszonnyal. De Gaulle másik kifogása, hogy Nagy-Británnia még mindig valamiféle »nagybiro­dalmi« képzeletvilágban él, irreálisan nagy jelentőséget tulajdonít a nemzetközösség­nek, s nem akar valódi kon­tinentális országgá válni, Wil­son ugyanakkor lényegesebben gyengébb pozíciókból tárgyal, mint elődje, Macmillan, aki pedig határozott »vétót« ka­pott De Gaulle-tól. Francia- ország gazdasági helyzete az­óta megszilárdult, külpolitikai tekintélye megnövekedett, _ka- tonai potenciálja megerősö­dött, ugyanez pedig aligha mondható el Angliáról. A Nation című lap tudósí­tója írta a párizsi tárgyalá­sokról: »A francia vendéglá­tók igyekeztek nagyon udva­riasak. lenni, ez talán még ab­ban is megmutatkozott, hogy nem szolgáltak fel 1963-as év- I járatú borokat, nehogy ez Wilsont a francia vétóra em­lékeztesse, amely abban az évben hangzott el.« A helyzet viszont ennek ellenére mégis úgy alakult, hogy az angol mi­niszterelnököt az 1967-es »ter­més« sem igen ringathatja ró­zsás hangulatba. Sümegi Endre Aref Kairóban TELEX DBLHI Az indiai kegierő Punjab állam térségében csütörtö­kön lelőtt egy pakisztáni repülőgépet. A pakisztáni repülőgép 30 kilométerre hatolt be India légi terébe. PÁRIZS A francia fővárosban csütörtökön bejelentették, hogy a hammaguir-i kísér­leti telepről január 11-én, 13-án és 17-én Veronika tí­pusú rakétákkal eredmé­nyes csillagászati űrkísérle­tet hajtottak végre. ACCRA »A kongói kihívás« cím­mel új könyvet jelentetett meg dr. Kwame Nkrumah volt ghanai elnök, aki je­lenleg Guineában tartózko­dik. Nkrumah sorrendben nyol­cadik könyve a kongói hely­zet elemzése alapján arra a következtetésre jut, hogy a vajúdó Afrika problémáit csak kontinentális egység­gel lehet megoldani. * * • Hírek szerint nagymére­tű fegyveres összetűzésekre került sor Délnyugat-Afriká­ban a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet szabadság- harcosai és a dél-afrikai csapatok között. Egy ilyen összecsapásban a dél-afri­kai hadsereg 15 katonát veszített. A dél-afrikai kor­mány fokozta a szabadság- harcosok elleni hadjáratát, amióta az ENSZ határoza­tot hozott arról, hogy meg­vonja Dél-Afrikától a Dél- nyugat-Afrika felett való gyámkodás jogát. MADRID A spanyol rendőrség szer­da este behatolt a valen­ciai egyetem területére, hogy erőszakkal vessen vé­get a diákok demokratikus szakszervezeti vezetőinek január 30-a óta illegalitás­ban folyó tanácskozásának. A rendőrök legalább húsz személyt letartóztattak. A valenciai egyetemi halga- tók közül eddig már 346-ot helyeztek letartóztatásba. A város egyetemistái a letar­tóztatásokra válaszolva újabb 24 órával meghósz­asftbbdotiák a sztrájkol« Aref iraki elnök csütörtök délben ötnapos hivatalos lá­togatásra az EAK-ba érke­zett. A kairói repülőtéren Nasséer elnök. Amer mar­sall, a nemzetgyűlés elnöke és a kormány tagjai fogad­ták. Az Arab Szocialista Unió ifjúsági szövetsége ha­talmas ünneplésben részesí­tette az első ízben hivatalos látogatásra Egyiptomiba ér­kezett iraki államfőt, Aref és Nasszer hivatalos megbeszélései szombaton kez­dődnek a Kubbeh-palotában. A programban nem szere­pel ugyan a két ország poli­tikai direktóriumának ülése, de Kairóban biztosra veszik, hogy Aref látogatása alkal­mából a két államfő elnökle­tével sor kerül a közös poli­tikai irányító testület tanács­kozására is. (MTB AMIKOR NÉGY ÉVVEL EZELŐTT megválasztották Kétheiyen, el sem tudta kép­zelni, hogyan képviselhetné jól választókörzetét a megye legnagyobb tanácskozó testü­letében, Sokat foglalkozott ez­zel annak idején. A szakmá­ját — amit élethivatásnak te­kintett — értette, szerette, és megtett mindent, hogy soha ne találhassanak benne kifo­gást. Mit tehet egy járási kór­ház vezető nővére a megye egészségügyéért? — kérdez­gette gyakran önmagától. A kérdésre a feleletet az eltelt négy év munkája adta meg. Szabó Gizella, a marcali kórház főnővére az egészség- ügyi állandó bizottság mel­let működő szociálpolitikai szakibizottság vezetője lett. Mint ahogy alapos, lelkiisme­kedvét akkor sem, amikor egy alkalommal megemlítet­te. hogy mennyire sürgetővé vált kórházuk bővítése, és a válasz arról győzte meg, hogy néhol még nehezebb körülmények között gyógyíta­nak. AHOGY KÉPET ALKO­TOTT MAGÁNAK a megye egészségügyi helyzetéről, ott segített, ahol arra leginkább szükség volt. — Jó érzéssel tapasztal­tam, hogy a tanácsüléseken a szándékot nézték, hogy mi­ről beszél az ember; hogy a hozzám hasonló, hivatali nyelvben járatlan tanácstagok szava ugyanannyit ér, mint a gyakorlott előadóké — mofidja Szabó Gizella. — Szakbizottságunk nagyon sok speciális egészségügyi fölmé­rést végzett. Foglalkoztunk a síink az iskola fölépítésében. Nem volt könnyű megtalálni a legmegfelelőbb megoldást. Végül is a családonkénti száz­forintos hozzájárulást három­száz forintra emeltük, és így már együtt volt a szükséges összeg. Ez csak azért sike­rülhetett, mert a 'falu na­gyon akarta az új iskolát, és mi építettünk erre a lelkese­désre. Korábban a járási székhe’y csatornázási munkálataihoz hívták el a főnővért, hogy járjon el a megyénél a gim­názium és a szolgáltatóház bekötése érdekében. Akkor a két új épület használhatósá­gát jelentette a hiányzó csa­torna megépítése. Intézkedni kellett. A tanácsülések közötti idő­szakban is bőven akadt mun­kája Különösen a szakbi­zottságban. Amikor megis­merte a megye egészségügyi terveit, minden lokálpatriotiz­mustól mentesen segített a legfontosabb tennivalók meg­oldásában. A számok mögött megke­reste az embereket. Megvizs­gálták a csökkent munkaké­pességűek helyzetét, utána néztek, milyen körülményeket biztosítanak számúiéra a vál­lalatok, segítették azokat, akik munkahelyet kerestek. Fölmérték megyeszerte az al­koholizmus elleni küzdelem hatékonyságát is. Felsorolni is nehéz volna, mennyire meg­nőttek a főnővér gondjai az­zal, hogy a megyei tanács tagjaként részt vett a megye egészségügyi törekvéseinek előmozdításában. Ugyanakkor derekasan látta el munkáját a marcali kórházban is. MINT FŐNÖVÉR egyedül intézi a személyzeti teendő­ket. Olyan fiatal lányokat igyekszik maga köré gyűjteni, akik ugyanúgy, mint ő, élet­hivatásuknak tekintik • az egészségügyi munkát. Tavaly­előtt tíz lányt küldött a ka­posvári ápolónőkóozőbe azok közüL akiket korábban mint négyórásakat foglalkoztatott a kórház. Ö maga is vezetett egy kétéves és egy három­éves tanfolyamot. Tanítvá­nyai közül többen az új sió­foki kórházba kerülnek. A marcali kórház fór övére a kórházban és a kórházon kívül is sokat fáradozik a közért. N. J. Ifjúsági koktél Salgótarjánban retes emberhez illik, mind­járt megválasztása után hoz­záfogott a tennivalók megis­meréséhez. Készült a tanács­kozásokra, hogy elképzeléseit, kéréseit a -tanács előtt is megvédhesse. Nem vesztette termelőszövetkezetekből ki­öregedett emberek sorsával, szorgalmaztuk az öregek napközi otthonainak létreho­zását is. Héthelyi választóim azzal fordultak hozzám más­fél évvel ezelőtt, hogy segít­ITT AZ ÜJ PANNÓNIA Készülnek a tavaszi szezonra a Vas- és Műszaki Nagyke­reskedelmi Vállalatnál. A raktárban tízféle kerékpár vár kiszállításra. Megérkeztek az új típusú Pannónia motor* kerékpárok is. Karcsúbb tankjaiknál fogva szinte ver­senymotorként hatnak. Jelenlegi raktárkészletük értéke öt és fél—hatmillió forint. A Barcsi Járási Tanács V. B. napirendjén Az állattenyésztés, é 7 a rét- és legelőgazdálkodás helyzete (Tudósítónktól.) A járás természeti adottsá­gaiból fakadóan a növényter­mesztés mellett másodlagos szerepet tölt be az állatte­nyésztés. A járási tanács vég­rehajtó bizottsága elé terjesz­tett jelentés mégis pozitív irányú változásokról adott számot. A szarvasmarha-állo­mány az utóbbi három év­ben 840-nel csökkent, a ser­tésállomány viszont 1183-mal növekedett. A tehénállomány­ban jelentős minőségi javu­lás történt. A saját üszőne­velés mellett vemhesüsző-vá- sárlásokon keresztül állo­mánycserét hajtattak végre. A barcsi tsz-től 293 vemhes üszőt és nagy tenyészértékű teheneket vásároltak. A drá- vaszentesi és a vízvári kö­zös gazdaságokban például en­nek kedvező hatása abban je­lentkezik, hogy 1600 literről 2100, illetve 2600 literre nö­vekedett a tejhozam. 1966-ban három új itatásos borjúnevelő beállításával ti­zenegyre emelkedett a járás­ban az itatásos borjúnevelők száma, így ma már a szano- -ulat 78 százalékát az Ön­ből tségcsökkentő hatással i" iáró itatásos módszerrel ne •élik föl. Eredményes volt a szarvas- marhák tbc-mentesítése, a kö­zös gazdaságokban 836-ra emelkedett a negatív tehenek száma, ez a járás tehénlét­számának 33 százaléka. A tenyésztői és hizlalás! munka határait, annak gaz­daságosságát a takarmánybá­zis határozza meg. 1966-ban sem sikerült a közös gazdasá­gokban saját erőforrásból a szükséges mennyiséget biztosí­tani. Az állatállomány igényét a szántóföldi szálas takarmá­nyokkal biztosítani nem le­het. Szükséges tehát, hogy a meglevő rét- és legelőterüle­tek is az intenzív takarmány­termelést szolgálják. Elhanya­goltságuk két alapvető té­nyezője: a tápanyag-utánpót­lás hiánya és az elgyomoso- iás fokozódása. Elsőrendű fel­adat tehát, hogy a közös gaz­daságok az intenzív gazdál­kodást a rétekre és a legelők­re is kiterjesszék. A legelő- gazdálkodás céljára 1967-re félmillió forint támogatás áll a közös gazdaságok rendelke­zésére. A járási tanács vb vita után megfelelő határozatokat ho­zott. Ezután — második na­pirendként — az öregek nap­közi otthonának létesítésérő1 tárgyaltak. A határozat sze­rint még az idén megnyitják Babócsán a járás első ilyen szociális intézményét. A KISZ Nógrád megyei bi­zottsága és az Express Ifjú­sági Utazási Iroda »ifjúsági koktélt« rendez Salgótarján­ban. A február 18—19-én sor­ra kerülő találkozón öt me­gye — Borsod, Szolnok, He­ves, Szabolcs és Nógrád — fiataljainak népes küldöttsé­gei vesznek részt. Az ünnepi esemény szombaton nagysza­bású farsangi bállal kezdő­dik. Másnap kerül sor az öt megye fiataljainak kulturális, művészeti vetélkedőjére. TAVASZI TÁRSASUTAZÁS FIATALOKNAK A KISZ megyei bizott­sága társasutazást szer­vez 15—30 éves korú fia­taloknak az Express If­júsági és Diáik Utazási Irodán keresztül. 1. Moszkva, 6 nap, repülővel IV. 26—V. 1. Részvételi díj 1600 Ft Kijev, 6 nap, repülővel IV. 15—IV. 20. Részvételi díj 1550 Ft 3. Potsdam—Lipcse (Berlin— Drezda), 8 nap, vonattal IV. 18—IV. .25. Részvételi díj 1300 Ft 4. Magas-Tátra, körutazás, 5 nap, autóbusszal V. 19—V. 23. Részvételi díj 790 Ft Részletes felvilágosí­ts és jelentkezés Ka- osvárom a városi KI5Z- bizottságon és a járási KISZ-bizottságokon. ____________________(1043) _

Next

/
Oldalképek
Tartalom