Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-19 / 43. szám

SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1967. február IN PARASZTSORSOK Beszélgetés a Proletár-hegyen M agyaregres, 1967. febru­ár. .. Két kislány mu­tatja az utat. Az egyik csacska és kék szemű, a másik copfos és kerek arcú. — Ott laknak. Abban a házban. Ady Endre utca 13. szám. A ház éppen az utolsó a so­ron. Diófa áll az ablaka alatt. Az út egészen idáig salakkal borított és keményre fagyott. Mindössze annyit tudok, hogy harminc—negyven évvel ez­előtt Kisperjésnek nevezték ezt a hegyet, de az itteniem Proletárnak hívták. Cselédek és nincstelen szegényemberek éltek itt. Az Ady Endre utca 13. szám alatt lakó hetvenhá- rom éves Molnár József egy az akkori cselédek köziül. A kék szemű kis csacska még utánam kiált: — A darálóban van örzse néni. Oda tessék menni. Drótkerítés van a ház körül. Kisajtó nincs, csak kapu. A daráló olyan nyári konyhának beillő, különálló épület. Érde­kes, cirádás, régi ajtaja van. Bernt egyenes tartású, fekete ruhás öregasszony hajlong a motor körül. Ahogy észrevesz, megnyomja a motor gombját, pár pillanattal utóbb csönd lesz. Kötényébe törli a kezét, és kihajol a felesen nyíló aj­tón. — Kit tetszik keresni? Kedvesen, derűsen kérdez. Az olyan ember örömével, aki ritkáin lát vendéget. — De fogja sajnálná az uram! Ha csak egy minutum- mal jönnek előbb!... Éppen most ment el az öreg hegybe. Tegnap határozta el, ha ma jó idő lesz, kimegy, és visszavág­ja a szőlőgyepűt. Ahogy ki­sütött a nap, vette a szerszá­mot, és néki is indult. A lá­nyom vele tartott. Egy szál magam vagyak csak a ház­ban ... De hát ha van idejük, kerüljenek beljebb... B emegyünk a házba. Az elő­szobából nyílik a szépen berendezett, tiszita kouiy­:ha. 1 — Tessék, lelkém, üljenek le. Párnákat tesz a székre. ö maga az ablak alatt foglal he­lyet. — Aztán ha szabad tudnom, miről akartak beszélni az én papámmal? Mert tudják, én így hívom ám! De az csak Bö­zsinek szólít engem, mint ré­gen szokott — Hát az életéről. 'A maguk életéről. Arról szerettünk vol­na beszélgetni. — Arról bizony lehetne Is. Tudja, édes lelkem, mi úgy kerültünk össze, mint az uj­jam. Sokat gürcöltünk, sokat forgattuk magunkat, mire ide jutottunk... Az ölében nyugszik a keze. Keményre dolgozott, göcsörtös kéz ez. A fényes bőrön átkék- lenek az erek. — Elmondaná a nénike, ho­gyan van most a család? — Miért ne, lelkem? Ha meghallgatnak, persze, szíve­sen. És sorolni kezdi az ujjair számolva: — Az uram van, én, a lá­nyunk az unokám és az uno­kám felesége, öten vagyunk. Nemrégen nősült az unokánk Mit gondol, hányán voltak e lakodalmán? Na, mégis? Nem tudok mit mondani. — Kétszázan, lelkem! Pon­tosan annyian. A fekete kendő alatt csupa mosoly az arca. — Azt is elmondaná, hogy ki hol dolgozik? — Hát először is, a papa a tsz-ben. Sóikéig fiaztató ka­nász volt. Még hatszáz egysé­get is szerzett. De hát kiöreg­szik szegény. Akárhogy néz­zük, hetvenhárom év, az nem kis idő. De nem ám! Az uno­kánk ipart tanult a városban. Központifűtés-szerelő Kapos­váron, Azt meséli, épül ott egy új városrész. Csupa-csupa nagy ház. Ott szereld a fűtést a mi gyerekünk. A menyünk technikus. Postai technikumot végzett. így vagyunk ... Szünetet tart, aztán fölnéz: — Kérdezzen csak. Ha tu­dok, válaszolok. — Hogyan élnek? — Mit feleljék magának? Megvagyunk. Tudja, lelkem aki sír, attól el kell venni. Aki meg dicsekszik, oda adni kell. Mi, azt hiszem, jól forgatjuk magunkat... — Hány hízót vágtak? — Hármat vágtunk, és egyet eladtunk. Ne ám, hogy azt higgye, éhezünk! Szeretünk mi tisztességesen enni. Mert csak akkor tud jól dolgozni az ember. — És most hány disznó van az ólban? — Három. Égy anyakoca és két hízónak való. — És az istállóban hány ál­lat van? — Egy tinó, egy üsző és egy tenvészúisző. Mindet leszer­ződtük. Azért vettük a vil­lanymotort a darálóhoz. Be is vezettettük az ipari áramot. — És a tsz? Az mát fizetett? — A mi szövetkezetünk a Kossuth. A múlt esztendő után minden egység 37,50 fo­rintot ért. De ehhez hozzájött még 20,48 forint más pénz is. Ügy mondták, ez a nem mun­kaegység szerinti. Csercken\$ér! Február 20-án Kaposváron, Széchenyi tér 5. szám alatti tanműhelyünkben a cserekeiyérsütést megindítjuk. 1 kg finomlisztért és 1,90 Ft sütési díjért adunk 1,35 kg kenyeret. Cserélési idő dél tán 12-től 14 óráig Somogy megyei Sütőipari V. (38788) A Tabi Építő és Vegyesipari Ktsz fölv esz ács és kőműves szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat építőiparba azonnali belépéssel. Jelentkezés személye­sen a munkaügyi osztályon. (4954) K inéz az ablakon. Az ab­lak előtt áll a diófa. És éppen itt kezdődik a ha­tár. Zsenge búza zöldell ezen a táblán. Megint biztat. Ked­vesen, mosolyogva: — Tessék. Kérdezzen csak, lelkem. — Van-e most szegény em­ber ebben a faluban? Elidőzik a kérdésen. Már- mór azt hiszem, nem is vála­szol, amikor megszólal: — Van hát! Nem tudom tovább kérdez­ni, mert már mondja is a ma­gyarázatot: — Kettő vagy három van. De csak egyben szenvednek hiányt. Az a bajuk, hogy ke­vés az eszük. Ha több volna, nem a kocsmába hordanák a pénzt. Előveszek a táskáimból egy levelet, és odaadom. A levelet harmincöt éve itt, a Proletár­hegyen írták. A fekete kendős néniké a papír fölé hajol, és olvasni kezd. Nem látom az arcát, csak a hangját hallom. »... Méltóságos Főispán Ür! Magyaregres község ötvenöt kisgazdája nevében mély tisz­telettel folyamodunk .... Min­den élelmünkből kifogytunk. Ott tartunk, hogy nincs, ami­ből családjainkat és magun­kat eltarthatn nk. A jegyzö- ségtől nem kaptunk hivatalos írást, amelynek alapján ínség - gabonát kaphatnánk __Arató­m unkások vagyunk, akik a ite­nyerünket tisztességes munká­val keressük... Az aratás után szívesen vissza is fizet­nénk a búzát... Kegyesked­jék az ügyünket jó akarattal kézbe venni és hozzásegíteni ahhoz az 55—60 mázsa ke­nyérgabonához, amelyre ara­tásig rászoroltunk... Magyar­egres 1932. március 23-án. Mély tisztelettel: Sztankó Ist­ván, Császár István.« Ez áll a régi írásban. Az öregasszony kezét . nézem Most, hogy befejezte az olva­sást, úgy tartja a papírt, mint­ha össze akarná gyűrni. Szin­te görcsbe rándultak az ujjai. Aztán mégis kisimítja. — Hol találták meg?... Mi akkor azt hittük, hogy célhoz se ért. Mivelhogy választ és gabonát senki se kapott... C send. Az ablakon át tisz­tán látni, hogy gabona tábla zsenge zöldje fölött varjúcsapat köröz. — Tisztességes ember volt mind a kettő. Sztankó Pista is meg Császár Pista is. Arra ment rá az életük. A munkára meg a tisztességre. A papa többet tudna mondani róluk Én csak ennyit tudok ... Németh Sándor Megtartani, visszahoznihasznosan alkalmazni IFJÚSÁGI KLUBOK A FUNYÓÜI JÁRÁSBAN FALVAINK ÉLETÉBEN az utóbbi években jelentős gazdasági és társadalmi vál­tozások mentek végbe. A ter- melöszövei-kezetek erősödése következtében mind szilár­dabb a falu megélhetési alapja. Helyes közságpolitá- kával, okos fejlesztéssel emelkedett a falvak kultu­ráltsága és csökkent zártsá­ga: utakat, járdákat, művelő­dési otthont építettek, bol­tokat, vendéglőket, mozikat korszerűsítettek, cukrászdát nyitottak, kedvezőbb közle­kedést teremtettek. A fejlesz­téssel javult az elhelyezkedési lehetőség is. Mindezek hatására egyre több fiatal' marad otthon, il­letve tér vissza a faluba. So­kan fölismerték, hogy reáljö­vedelmük emelkedik, ha ott­hon vállalnak munkát. A helyzet azonban még ko­rántsem kielégítő, mert a fa­lu — különösen a termelő­szövetkezeti tagság — a ter­mészetesnél öregebb. Ez a helyzet új feladatot rótt a falu vezetőire: meg­tartani, visszahozni és hasz­nosan alkalmazni a fiatalsá­got. Mi szükséges ehhez? Le­hetőséget teremteni szakmai képzésükre, i'nművie’ődésre. személyesük frrr áfására és a kulturált szórakozásra. E SOK JELENTŐS 'TEN­NIVALÓ egyik igen alkal­mas formája a klubélet, amely az utóbbi két évben megfele­lő helyet kapott a járás mű­velődési tervében. Tizenhat község tervezte meg művelő - dési tervében ifjúsági klub létrehozását. Ebből jelenleg rendszeresen kilenc működik háromszáznegyven taggal, összetételük minden tekintet­ben elég vegyes. A felénél valamivel több a leány, öt­ven a középiskolás, ugyan­ennyi az ipari tanuló, öreg­lakon harmnicnyolc mezőgaz­dasági tanuló tág is van, ők azonban a szakmunkásképző hallgatói. A klubtagok két­harmad része viszont már dolgozó fiatal, s közülük minden harmadik — és ez jelentős eredmény — tsz-ben dolgozik. A vegyes összetétel nehéz­séget jelent a program ósz- szeállításában. Figyelembe kell venni a lányok nagyobb arányát és az egyes helye­ken meglevő műveltségbeli különbséget. A klubok többsége megha­tározott program / szerint, tervszerűen dolgozik. Ennek témái és módszerei eltérőek Fonyódon a fiatalok az isme­retterjesztő előadást és a beszélgetést szeretik. Buzsá- kon az irodalmi, a földrajzi és a sportvetélkedőt kedve­lik. Balatonújlakcn a külön­böző elektromos háztartási gépek, a televízió, a magne­tofon és a lemezjátszó keze­lését tanulják szívesen. A fiatalok egyáltalán nem ide­genkednek a kötött program­tól. Sőt igénylik is ezt, és megkeresik maguknak a jó formai kereteket hozzá. Fo­nyódon a szakmaközi bizott­ság támogatásával gondnokot állítottak be, aki fűt, vezeti a büfét, és ügveletet tart. Bu zsákon és másutt is csak agsági díjas belépővel lehet részt venni a rendezvénye­ken. A VONZÓ KLUBÉLET ki­alakításának gátja a fölszere­lésben hiányosság. Kevés a társasjáték, igénytelen, barát­ságtalan a környezet, n|pi_ kí" elégítő a rend és a tisztaság is sok helyütt. Nincsenek, illetve kevés he­lyen vannak meg a klubveze­tés személyi föltételed. Nincs tanfolyamot végzett lelkes, „épzett klubvezető. Jobbára az amúgy is elfoglalt művelő- désiotthon-igazgatók vagy nép­művelési ügyvezetők vállalták magukra ezt. S nem is igen látunk törekvéseket a klub vezetőképzésre, jóllehet min­den községben meg lehetne ta'áláni az erre alkalmas sze­mélyt akár a pedagógusok akár más értelmiségiek közül. Sajnos a szükségesnél keve­sebbet tettek még a klubokért a községi pártszervezetek, a ta­nácsok és a gazdasági vezetők is. Hiányzik a céltudatos irá nyitás és szervezés. Ebből adó dik a programnélküliség. a szakmai, az általános művelt­ség és a szórakozás összekap­csolásának hiánya. így a hasz­nosság is alacsony fokú. A felnőttek gyakran tesznek kritikai megjegyzéseket az if­júságról, a világról alkoto.i véleményükről, magatartásuk­ról. Kevesebb azoknak a szá­ma, akik meg is akarják őse: ismerni, hogy miért olyanok, amilyenek. S még kevesebben vannak, akik tesznek is vala­mit a fiatalok személyiségének formálására. Pedig az esetek azt bioznyítják, hogy megéri. Van eredmény: a fiatalság szí­vesen fogadja azokat, akik barátsággal közelednek hozzá­juk Különösen azokat, akikre fölnézhetnek. Sőt ezt megtisz­teltetésnek veszik. Ilyenkor beszélnek, vitatkoznak, véle­ményt mondanak, érdeklőd­nek, tanácsot kérnek, lelkesed­nek. Jól szervezett klubokban jó lehetőség adódna a szakmai képzésre, a politikai oktatásra, a termelési agitációra, sőt munkákollektívák kialakításá­ra is. Jelenleg csupán művé­szeti csoportok fejlesztésére használják ki ezeket. Buzsá- Iton a népi együttest bővítet­nék, öreglakon kamarakárust, Fonyódon gitírzanekart szer­veztek, Szőlőé kis iák on pedig Irodalmi színpadot és tánc­csoportot. Nem volna helyes, ha a mű­velődésügy részéről jelentke­ző irányításban hiányosságo­kat elhallgatnám. Felmértük izeket, szembenéztünk velük, is felszámolásukra megvannak a terveink. AHHOZ TEHÁT, hogy a falun ma időszerű társadalmi és gazdasági problémákat eredményesen tudjuk megol­dani, nagyobb figyelmet kell tanúsítanunk a fiatalság iránt, és többet kell törőd­nünk megnyerésükkel és al­kalmazásukkal. Ehhez pedig — a meafelelő munka és kereseti lehetőség biztosítás® mellett — nagyobb anyagi és erkölcsi tá­mogatással meg kell teremteni számukra a művelődési és szó­rakozási lehetőségeket is. El­sősorban a jól fölszerelt ifjú­sági klubokat. Németh Ernő Érdekes teryek Kaposvár vendéglátó-hálózatának fejlesztésére A múlt .év augusztusában határozta el a megyei tanács végrehajtó bizottsága, hogy ki kell dolgozni Kaposvár ven­déglátó-hálózatának komplex fejlesztési tervét. A terv el­készült, a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága megvitatta és jóváhagyta az elképzelése­ket. 21 százalékkal nagyobb forgalom A tervezés elsősorban a harmadik ötéves terv idősza­rát vette figyelembe, hiszen 3. fejlesztéshez szükséges myagi fedezet biztosításának ehetőségeit hossz_abb időre lem lehet látni. Álapelvként izzal számoltak, hogy 1970- •jen Kaposvár lakosainak szá­ma eléri az 55 000-et, a ven­déglátás forgalma pedig a 117,8 millió forintot, ami az 1965-ös évhez képest 21 szá- alékos emelkedést jelent. A ranidéglátás várható forgal­mának meghatározásánál fi­gyelembe vették, hogy ez a forgalom — főleg a meleg éte­lek forgalmazásának aránya —• növekvő tendenciájú. En­nek lebonyolításához a nor­matívák szerint 8150 négyzet- néter alapterületű hálózatra van szükség a jelenlegi 4829 helyett. A fejlesztési tervek ennél kedvezőbbek, hiszen 3500 négyzetméteres bővülés- ól van szó. Jön a Pannónia Vállalat Amint megnyílik' a Kapos vendéglátó-komplexum, a So­mogy megyei Vendéglátó Vál- ;alat a Béke Szállodát és Ét- ermet átadja a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vál­lalatnak. A Pannónia vállalta a Béke teljes felújítását mint- gy 10 millió forintos költség­ei. A munka 1969-re terve- ett befejezése után a Béké­ben 110 ágyas szálloda, 200 személyes étterem, 100 szemé lyes éjszakai szórakozóhely eszpresszó, pincesöröző és kerthelyiség nyílik. Itt étkez- etik továbbra is a Kaposvári tuhagyár dolgozóit. A Pannónia Vállalat egy másik üzletet is nyit Kapos- áron: a színházi jegyiroda a rétesbolt és az édességbolt '‘alakításával eev Mézes Mac­kó nevű bisztróval segíti a vendéglátást. A MÉSZÖV 1969-ben nyitja meg 450 négyzetméter alap- területű kisvendéglőjét az északnyugati városrészben. Reprezentatív kisvendéglőt épít a cseri parkban — itt étterem, presszó-cukrászda, fedett tePasz és kerthelyiség l lesz — és egy idényboltot a ’ kaposszemtjakabi várromok­nál. Gondoltak a külterületekre is Bisztrót nyit a Vöröshad­sereg útján a Vendéglátó Vál­lalat, a Három Huszár ital­boltot 200 személyes kisven­déglővé alakítja át, és új vendéglő épül az északkeleti városrészben — a Beloiannisz ás a Pázmány Péter utca ke- ■•eszteződésében — 100 sze­mélyes étteremmel és kert­helyiséggel. 1970-ben kezdődik meg a Donnerban egy 200 sze­mélyes étterem és egy 80 sze­mélyes cukrászda-eszpresszó építése, a Mártírok terén pe­dig egy 300 személyes bisztrót létesítenek az útkorrekcióval egy időben. Még ebben az évben megkezdődik és jövőre liefejeződik egy cukrászüzem építése a kenyérgyár mellett mintegy 3,5 millió forintos költséggel. Ebben az évben és jövőre korszerűsítik a Szomjas, a Fészek, á Zöldfa és a Kaposi italboltokat, a Mignon és a Kedves cukrászdát, az ÉDOSZ kisvendéglőjét és a Kinizsi Sörözőt. IJal- és vadcsárda, borharapó Számol a terv az ínyencek igényeivel is. Hal- és vadéte- j 'eket forgalomba hozó modem; Itisvendéglővé alakítják át az Ipar Vendéglőt, a Noszlopy Gáspár utcai Erzsébet Kisven­déglő pedig borharapó lesz. A közkedvelt Szabadság parki Park Vendéglő is újjáalakul: 150 személyes étterem, 40 sze­mélyes különterem, 50 sze­mélyes eszpresszó, 250 szemé­lyes fedett terasz és 750 sze­mélyes kerthelyiség megépí­tése szerepel a Somogy me­gyei Vendéglátó Vállalat 968-as tervében. P. Gy. T ermelőszö vetkezetek! Állattartók! Figyelem: A lébényi Búzakalász Tsz negatív környezetből szár­mazó, 6—7 hónapos negatív, vemhes, szabad üszőkéit vá­sárolna. Az ár megegyezés szerint. Felajánlást Búzaka­lász Tsz, Lébény, Győr megye címre (telefon Lébény 14.) kérünk. __ (38749)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom