Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-02 / 28. szám

Csütörtök, 1961. február 2. 5 SOMOGYI NÉPLAP Mezőgazdasági exportunk és a lehetőségek Örömmel jegyeztem le ta­valy egyik kiváló szakembe­rünk dicsérő szavait. Az idős szakértő a tapsonyi Rákóczi Tsz állatgondozóiról és veze­tőiről nyilatkozott elisme­rően. A vételt ellenőrző olasz kereskedő így lelkendezett örömében: — Szép, csodálatos, szép! Mindez egy hétköznap tör­tént a szövetkezet majorjá­ban. A Rákóczi Tsz hízott marháit exportra szállították. Érdekes statisztika A Balatonúj helyi Állami Gazdaság 270 mázsa zöldba­bot, 416 mázsa uborkát, 519 mázsa cecei paprikát, 1585 mázsa paradicsompaprikát, 1684 mázsa paradicsomot, 280 300 mázsa csomós sárga­répát, 2391 mázsa őszibarac­kot, 1907 mázsa sárgabarac­kot és 74 mázsa almát adott el 1966-ban külföldre. A Baromfiipari Országos Vállalat Kaposvári Gyára 717 mázsa Somogybán felvá­sárolt tollat, 28 547 000 tojást és 2255 mázsa vágott barom­fit exportált tavaly. A Balatonboglári Állami Gazdaság egyik mezőgazda- sági mérnöke a minap számí­totta ki, hogy Ausztria any- nyi szőlőt vásárolt tőlük ta­valy, hogy minden állampol­gárukra 17,4 deka bogiári szőlő jut. Érdemes szemügyre venni a bogiári gazdaság 1966-os exportadatait. Tavaly 818 va- gonnyi gyümölcsöt és szőlőt takarítottak be. Ebből a mennyiségből 439 vagonnyi külföldi piacra került. A cse­resznyetermésnek 76 száza­lékát exportálták. Keresett cikk volt a meggy is. Az NSZK 772 mázsa bogiári meggyet vásárolt. A meggy mázsájáért 30 dollárt fizet­tek. Számítások szerint a bogiári gazdaság a termelési költségeket alapul véve, a meggy esetében 20 forintért I állított elő egy dollárt. Exportáltak még 12 749 mázsa őszibarackot, 1942 má­zsa kajszibarackot, 7672 má­zsa szilvát. 2241 mázsa kör­tét. 2119 mázsa almát és 16 000 mázsa csemegeszőlőt. A néni demokratikus orszá­gok 238 vaffon és hét ka­mion-, a tőkésországok 239 vagon. 192 kamion- és tíz repülőPérvrakománv bogiári gyümölcsöt és szőlőt vettek tavaly. A gazdasán a borral és a gyökeres szolőMtvámraal eavütt csaknem őtvenmW1* forin* értékfi árut exportál* a mű7* "■"ben. Évrő^ évre többet! Csupán az összehasonlítás kedvéért jegyzem meg, hegy a Balatonboglári Állami Gaz­daság három évvel ezelőtt még csak tízmillió forint ér ■ tékű mezőgazdasági árut ex­portált. Tehát lehet előrelépni! A MÉK 1952-ben 311 má­zsa zöldséget, 339 mázsa gyümölcsöt és 833 mázsa bur­gonyát exportált. A tavalyi adatok pedig: 54 420 mázsa zöldség, 3033 mázsa gyümölcs és 34 585 mázsa burgonya. A külföldre szállított termé­nyek 85 százalékát a szocia ­lista szektorban vásárolták fel. Többek között vöröse hagymát, paradicsomot, zöld­paprikát. zöldbabot, uborkái, görögdinnyét, szilvát kajszi- barackot, szőlőt, erdei sza mócát, korai és kései burgo­nyát szállítottak külföldre. Ma már az állandó vevők közé tartozik az NDK, az NSZK, Ausztria. Svédország, Sváic, Ceylon, Libanon. Por­tugália és Franciaország. Az Allatforgalmi Vállalat sta- tisztikáia is érdekes. 1965- ben 9839 hízott marhát ás 47 229 hízott sertést expor­táltak megyénk közös és háztáji gazdaságaiból. Tavaly több mint 158 millió forin­tot kaptak a termelőszövet­kezetek és háztáji gazdasá­gok az exportra eladott hí­zott állatokért. 1966-ban a termelőszövetkezetekben 6325, a háztáji gazdaságokban pe­dig 4531 exoortimarhát vásá­roltak fel. Kiemelkedően szép eredményt ért el az export­ra való hizlalásban a tótújfa- lui Drávámén ti Egyetértés, a barcsi Vörös Csillag, a so- mogytúri O i somogy, a so- mogyvámosi Törekvés, a két- helyi. Aranvkalász, a három­fai Űi Barázda és a somogy- szili Petőfi Tsz. Minőség, gyorsaság Az idős szakértő és az olasz kereskedő a minőségért rajongott Tapsonyban. A Bn- latonboglári Állami Gazda­ság főkertésze így beszélt er­ről: —• Két tényező nagyon lé­nyeges: a minőség és a gyor­saság. Ha e két alapvető sza­bály törvényeit megtartjuk, versenyképesek vagyunk. Ha nem, akkor lemaradunk. Hasonlóképpen fogalmazták meg véleményüket az Állat­forgalmi Vállalat szakembe­rei is. Örömmel újságolták, hogy jelentős javulás van ezen a téren. 1965-ben 572 hízott marha kapott A és 6370 B minősítést. Tavaly már 2619 A és 8237 B mi­nőségű hízott marhát expor­tálhattak. Az A minőségű hízott marha kilónkénti fel- vásárlási ára 1.50 forinttal több mint a B minőségűé. Követendő a bogiári gaz­daság példája. Ügy szervez­ték meg a gvümölcsszüretet. hogy a reggeli szedésű szőlő még aznap este, de legké­sőbb másnap reggel már kap­ható volt a svájci, a bécsi és a finn üzletekben. Tavaly már puha húsú gyümölcsöket is tudtak szállítani Moszkvá­ba. A kiváló minőség és a -rvorsaság mindennél jobb reklám. Egyre több ország A MÁV Dombóvári Építési Főnöksége keres fölvételre segédmunkásokat a nagykanizsa—zalaszentjakab—balatonszent­györgy—fonyód—siófok—lepsény—szabadbattyáni, a kaposvár—fonyódi, a gyékényes—kaposvári vonalon folyó vasútépí­tési munkákhoz, valamint a Balatonfenyvesen és a Kaposváron folyó magasépítési munkála­tokhoz. Teljesítménybér. Szállás. Munkaruha, téli, nyári. Utazási kedvezmény családtagoknak is mind belföldre, mind külföldre. Jelentkezni lehet Dombóváron, az építés: főnökség személyzeti és ügyviteli csoportjánál. (4421) kéri a bogiári gazdaság bo­rát és gyümölcsét. A népi demokratikus országokon kí­vül Ausztria, Finnország, az NSZK, Svájc, Hollandia, Dá­nia, Anglia és Svédország ’ett állandó vevő. r Uj módszereket keresnek Sajnos még nem mondható cl, hogy megyénk minden mezőgazdasági üzemében maximálisan kihasználják -i lehetőségeket. A MÉK szak­emberei keresik a jobbat. Tavaly hat vagon erdei sza­mócát exportáltak. Idén ti­zenkét vagon erdei gyümöl­csöt akarnak felvásárolni, mert tudják, hogy Svédor­szágban és az NSZK-ban ke­resett cikk ez. Megkezdték a feldolgozott áru exportálását is. A múlt évben már négy­millió forint értékű aszalt szilvát és aszalt almát szál­lítottak külföldre. Tíz vagon bodzavirágot is megszárítot­tak. Az áru gyors előkészíté­sére és csomagolására több termelőszövetkezettel kötöttek szerződést. A kéthelyi terme­lőszövetkezetben például 30 vagon vöröshagymát készíte­nek elő szállításra. Az Állatforgalmi Vállalat már ebben az évben szeretné elérni, hogy a felvásárolt hí- zottmarha-állomány 43 száza­léka legyen exportképes Ezért minden szakmai segít­séget megadnak a termelő­szövetkezeteknek és háztáji gazdaságoknak. A bogiári gazdaság válto­zatlanul arra törekszik, hogy igényes piacra szállíthasson, mert ott jól megfizetik az árut. Az idén a tavalyinál harminc vágómnál több sző­lőt szállítanak külföldre. Cé­lul tűzték, hogy a termőre fordulással arányosan 400 vagon csemegeszőlőnek és öt­millió palack bornak biztosí­tanak külföldi piacot. A lehetőségek adottak. Ki kell használni őket, mert az ilyen törekvés bőségesen ka­matozik. N. S. Gyermekrajz- kiállítás a TIT-széhházban Elbírálták és kiállították tegnap a takarékossági témájú úttörő rajzverseny anyagát a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat kaposvári székházá ban. Hét tablón a város pajtá­sainak 110 rajzát állították ki, s itt szerepelnek a múlt heti rajzverseny alkotásai is. A zsü ri a legjobbnak a Gárdonyi és a Bartók iskola úttörőinek iablóját találta, 50—50 pontot szereztek vele a pajtások az is­kolának. A plakáibtervkészítés egyéni versenyében Hazay Ár­pád, a Tóth Lajos és Bátori Etel, a Bsnte'k iskola tanulói lettek az elsők. A Ki mire gyűjt?-íémá,ban a legjobbnak Vörös Erzsébet és K'ilota Má­ria, a Gárdonyi iskola tanulói bizonyultak. A versenyzőket az OTP és a városi úttörőelnökség megju­talmazta. Hova, merre, diák ifjúság? Február e»ső napjaiban szerte az országban megkez­dődnek az idei iskoláztatási előkészületek. Az 1967—1963-as oktatási évre a különböző típusú kö­zépiskolák első osztályaiba — az idén végző 165 000 általá­nos iskolás közül mintegy 64—65 000 tanulóit vesznek föl. A jelentkezési lapon most is két tanintézet címét tüntet­hetik fel a fiatalok, illetve két szakmát jelölhetnek meg, ha a szakmunkástanuló iskolá­ba kérik felvételüket. A Jelentkezési lapokat az álta­lános iskolákból március 1-ig jut­tatják el az első helyen megje­lölt tanintézetbe. Az ipari és me- zőgazdasági technikumokban a felvételi vizsgákat április 10-ig bo- nyomják le. A diákok felvételi vizsgateljesitményét április 15-ig elbírálják, s a felvett fiatalokat az általános iskola útján értesítik a döntésről, illetőleg az elutasítot­tak jelentkezési lapját továbbítják a második helyen feltüntetett tan- intézetbe. A gimnáziumokban, szakközép- iskolákban, közgazdasági techni­kumokban, valamint a gép- és gyorsíró iskolákban április 30-ig fejezik be a felvételeket. A szakmunkástanuló iskolákban a jelentkezés első időszaka má­jus 31-én zárul. A szakmunkás­tanuló iskolákban a pótfelvétele­ket augusztus 15-ig fejezik be. (MTI) Kempingasztal exportra Két ktsz szövetkezett kempingasztalok gyártására. A győ­riek készítik a fémrészeket, a Nagyatádi Komfort Ktsz műhelyében gyártják a farészeket. Az idén ötezer kem­pingasztalt szállít a két ktsz Svédországba. Parketta a régi cselédházakban HÍRADÁS DARÁNYPUSZTÁRÓL (Tudósítónktól.) Nagy összegeket fordítanak évente az illóolaj- és gyógynö­vényeket termesztő, illetve fel­dolgozó Daránypuszibai Állami Gazdaság fejlesztésére. Tavaly egyebek között 2 800 000 fo­rintot költöttéit egy — gyü- mölcsaszalásira is használható — komló- és gyógynövónyszá- rító építésére, amelyet nemré­giben adtak át rendeltetésé­nek. Egy hárctmszoba-összkom- fortos szolgálati lakást is épí­tettek. Csaknem félmillió forintot fordítottak a húszholdas kom­lóültetvény támberemdezésének rekonstrukciójára: a korábban fából készített tartóoszlopokat betongyámokkal cserélték fel, Építettek két kukoricagórét, átalakították az építőanyag- raktárt, kétmilliót gépekre, egymilliót pedig a lakó- és gazdasági épületék felújítására költöttek, régi csedédtakásakat alakítottak át. Az idén tovább folytatják az építkezéseket. Jóváhagyott ter­vük szerint többek között har­minc személy elhelyezésére al­kalmas munkásszállást, egy kétszoba-összkomfortos szolgá­lati lakást, két kukoricagórét építenek, a lepárlóüzemhez pedig új kazánokat vásárolnak. Gépparkjuk felújítására az idén két és fél milliót, lakások és más épületek felújítására pedig 1 200 000 forintot költe­nek. Befejezik három szolgá­lati lakás korszerűsítését, s ez­zel az összes régi földpadlós, mestergerendás cselédlakásba modern mennyezet és parketta kerül. Az idén újabb húsz hold komlót is telepítenek. Erre, il­letve az új telepítésnek beton- gyámos oszlopok,kai való ellá­tására ebben az évben mintegy másfél millió forintot költenek. M ondják hozzáértő, tudós férfiak, hogy az emberi agy me­chanikus működé­sét a kibernetikus gépek ho­vatovább helyettesíteni ké­pesek. Mások szerint egy elektronikus számológép pil­lanatok alatt annyi számot ad össze, von ki stb., ameny- nyit neves fejszámoló mű­vészek együttesen legalább egy év alatt tudnának elvé­gezni. Azt is mondják: ezek a központilag vezérelt ha- lálfinom precíziós gépek cso­dálatosan pontosak, érzéke­nyek. Gombnyomás, és mint az őrült: készítik a statisz­tikát, mifenét. Laikus lévén, eltátom a szám, amikor ilyesmit olva­sok népszerű tudományos la­punkban, és álmodozni kez­dek. De jó lenne, ha eoy ko­moly tudós vagy akár egy nemzetközi tudóskollektíva feltalálná szép csöndben az emberi szívjóság kiberneti­kai gépét. Az özvegyek, az árvák, az elhagyottak, a sze­relmi búbánatosak odajárhat­nának a jóság kibernetikai gépének jó kútjához_ — gyógyírért. Egyszerű lenne az egész. Mindenki megnyomná a gé­pen a maga kis gombját, és sokáig sütkérezne, melegedne a neki hiányzó jóságsugár­ban. És e sugár tovább hat­na az emberekben, még ott­hon is melegítené őket. És veszélyes sugár lenne ez is, mint a radioaktivitás, »meg­fertőzne« bennünket, és to­vább adnánk mindenkinek. Először a kicsi családunk­nak, aztán a kollégáknak, az­SUHA ANDOR: J óságkibernetika tán mindenkinek, akivel ta­lálkoznánk. Azután minden­ki mindenkinek, és akkor minden ember vidám lenne, örömmel járna haza ... Botor álmom rögeszmévé vált. Elhatároztam, hogy ad­dig is, míg valaki ezt a gé­pet fölfedezi, és államunknak telik a megvásárlására, én ajándékozom meg az embe­riséget jósággal. Elhatározásomat szép csendben vertem nagydobra, egyébként fölöslegesen, hi­szen a szememből már régen kikönyököl a jóság. Jött a kollégám: beteg a házmestere, gyomorperforá­ció, azonnal szanatóriumba kell szállítani. »Vidd, pajtás, a kocsit, igaz az államé, de én most az emberi jóság ne­vében odaadom neked. Min­den jót a házmesterednek és minden betegnek.« Jött a másik kollégám, es­küvője lesz a határszélen. »Vidd, pajtás, a kocsit. Az emberi boldogság egyik kel­léke, hogy messzi utakon ne gyalog járj.« Jöttek még vagy tízen ko­csiügyben, és én boldog vol­tam, hogy segíthettem raj­tuk. Boldogságot kívántam az új tévékhez, a randevúk hoz... Az állam — jóság tekinte­tében — messze elmaradt a szívemtől: megfizettette ve­lem a sok száz kilométer árát. De jóságom vakká tett, sem a kollégákat, sem az államot nem voltam képes szidni. Jósággal minden el­simítható — gondoltam —-, a gépet úgyis nemsokára föl­fedezik, addig ki kell tarta­nom. Közben Pista, hivatalunk Benjáminkája elkövetett va­lami kisebb badarságot egy lánnyal — Szegeden. A ma­ma nem hagyta, a mama föl­jelentette, a tárgyalást ott tartották. Pista jött és el­mondta, nincs egy huncut vasa sem, tehát nem tud a tárgyalásra utazni. Nekem sem volt, most mi legyen? Megnyomtam a kisgombot, és eszembe jutott a táskaírógé­pem. Azonnal odaadtam Pis­tának: »Vidd el, fiam a zaci- ba. A pénzből vegyél magad­hoz kétszáz forintot, annyi elég az útiköltségre, majd megadod, ha lesz. A zálog­cédulát és a többi pénzt hozd vissza.« Pista örült, az írógépet hóna alá kapta, elvitte, aztán el­tűnt cédulával, pénzzel együtt. Harmadnap kaptam egy táviratot tőle. »Az írógépre tcaptam 620 forintot, a zá logcédulát eladtam a Marx téren háromszázért, tehát jö­vök összesen 920 forinttal. Ne haragudj, meg kellett nő- sülnöm.« Dehogy haragudtam, hisz tudtam, egy kis idő még, és meglesz a gép. Jóságom mágikus erővel hatott mindenkire. Mancika is betért a hivatalomba és előadta: a vőlegénye egy gaz­ember, lemondta a randevút, pedig ő megvette a két je­gyet a »Van, aki forrón sze- reti«-re. Meg sem nyomtam a kisgombot a szívemen, csak mentem vele a vőlegénye he­lyett, bár az kissé zavart, hogy a lány csinos és a hi­vatalból ismerem. Mozi után a Szigeten sétáltunk. Éjfél­tájt arra gondoltam, nagyon rossz ember lehet az a vőle­gény, aki ezt a lányt ott­hagyta. Hajnali háromra még nem találhatták fel a jóság kibernetikai gépét, mert a rendőr elég gúnyosan írta ki házassági ad.ataimat a sze- mélyazonosságimból. Manci­ka sírt, és csábítónak neve­zett. Kissé letörve ballagtam ha­za. Leültem feleségem mellé az ágy szélére, és azt fejte­gettem neki, hogy közeli már az idő, a jóság, az emberi boldogság ideje, amikor az embernek embere lesz és nem farkasa, amikor... A kis csacsi! Míg én az emberiség megvál ásának esz­méit ecsetelgette ő ásított. Fölkelt, fekete* zott, kike­félte a ruhámo neleg für- lőt készített egcsókolta az arcomat. Ne:. rtette a jóság kibernetika elméletét, szegényke csak a magg kis ügyeivel foglalkozott. De azért nem tudtam haragudni rá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom