Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-18 / 15. szám
I Egif antik humanista mai sikere Euripidész Elektrája a Csiky Gergely Színház előadásában VELENCEI HANGULAT HÚSZFOKOS FAGYBAN Részlet Shakespeare Otelló című tragédiájából. Otelló: Fíodtí György, Oesdcmona: Táncsics Mária, Jágó: Borhy Gergely, az Állami Déj-yné Színház művészei. N éhány éve ezt írta a mű egyik méltatója: »Elektra itt van ebbsn 9 világban. Ott áll minden rettegő zsarnok előtt, mini eleven Tagadás. Nem felej: és vár. S amikor eljön Oresz- tész, mutatja az utat. De ott áll akkor is, amikor valami jóvátehetetlen történt, aminek a szörnyűségét az ember mindig utólag ismeri jel ■ ■. « Megragadott ez a gondolák mart hasonló ítéletet éreztem kibontakozni, megvalósulni é két és fél ezer éves tragédia bemutatóján a Csiky Gergely Színházban, Mindenekelőtt: hogyan került színre, hogyan lépett elő antik irodalmi kötetek lapjairól Kaposváron ez a — színpad számára már-már elfeledett — tragikus nőalak? A rendező önvallomásából tudhatni, hogy a darab elolvasása után ő kereste a mielőbbi találkozást a szerzővel, a nehéz sorsú Euripidésszel, aki »hitt a haladásban, az ember alkotó nagyságában;' aki a hétköznapok emberéből teremtett hősöket, és a megcsontosodott hagyománytisztelettel szemben a gondolkodás szabadságáért szállt síkra. S... a mi korunk az, amelyikhez a legközelebb áll... * Euripidész Elektrája a maga korában is eszmei-művészi újszerűsége volt a görög drámairodalomnak. A szerző elődeinél (Aiszkülosz, Szophok- lész feldolgozásában is) a sze replők még egyértelműen az istenek akaratából és dicsőségére cselekszenek. Itt, az Elektrában viszont a paraszti epizódszereplők beállítása, Oresztéssz önmarcangoló kétségei, az isteni elrendelés bírálata mind egy közös eszmei és dramaturgiai célt szolgálnak. Azt, hogy a figyelmet a hagyományos mítosz fénye helyett az emberre, a sorsával szembeforduló, a háborúk, a zsarnokság szenvedései, félelmei között vergődő emberre fordítsa. Euripidész humanista író és filozófus. Olyan mélyen az, hogy évezredek távolából is van általános emberi mondanivalója a mának, a huszadik századnak is. Ez a tulajdonsága tartotta fenn a darabot, ennek fölismerése, fölismertetése juttatta sikerre most, s ennek a humanizmusnak a művészi kifejezése miatt ünnepelte percekig tartó tapssal a közönség az Élektra-elő- adást. S ándor János invenció- zus rendezésének értékeit sokfelől megközelíthetjük. Kiemelve közülük néhányat, mindenekelőtt a jellemalkotás lélektani realizmusa a hősökben, a cselekmény izzó drámaisága, feszülő , érzései és különböző intenzitással robbanó indulatai az alappillérek ebben a produkcióban. Ezeken épül — mindig a kellő érzelmi fokon és hatással — a kifejlődő tragédia, e bosszú formálódó műve; a zsarnok bűnhődése és a jogos bosszú átcsapása a jóvátehetetlen elkövetésébe. A szcenikai eszközök alkalmazása külön is figyelmet érdemel Sándor János rendezésében. A sötét tónusú miliő, a nagyr-.c- f fényeffektusok, a ruhák. h jelzett díszlet, a. zenei, a'm-Z gás- és táncelemek komplex egységbe illeszkedve egyengetik a gondolatok útját. A kó rus ruganyos, ritmikus mozga- tásávri remek képi korapozí- dóka'- teremt a' rendező a ko reogr'bis -- a fiatal és igen tehetséges szegedi Imre Zoltán —- segítségével. Kitűnő ötlet »olt — szinte hallani véljük a vetítőgép berregését —, ami- .ior a kivilágosodó háttér vii- anásnyi táncjátékában lepereg i múlt, a hazatérő Agamem- mn meggyilkolása. Mindeze ■ .et a játékbeli, gondolati és . .zííjpadtechnikai elem. ke; szinte aszkétikus önfegyelemmel fogja össze a. rendező. Munkájának művészi erejo •észben ebben, részben pedig abban rejlik, hogy bátran és korszerű színpadi igénnyel, de .isztejettel nyúl-he-, inként az eredeti szöveghez, és változtat a sorrenden, ha a mondani /aló megköveteli. Így szülelett az előadás nagy hatású befejezése is; Elektra a zsarnok teteme fölött kiáltja világgá azt a gondolatot arm ... szörnyű tette, anyja meggyilkolása után fejére visszaszáll, végső tanulságképpen, amikor a kórusvezető summázza a közösség, a társadalom ítéletét; »Ne higgye senki, hogyha már lejutja is H első körét a jog ellen, hogy legyőzte // az igaz ságot, míg végcéljához el nem irt.« G ondos, elmélyült sze reposztásban hallhattuk Euripidész tragédiáját. A két főhős környezetében megjelenő epizódszereplők is jellemábrázoló kész réggel, sikeresen egyengették a tragédia kifejlődését, illetve Megoldását. Aggastyánként Garay József nyújtott egyszerű, szép és mélyről jövő alakítást. A Földművest kengyel János látszotta meggyőzően, de a kelleténél egy kicsit több érzelemmel. Győrjfy László Hír- toké viszont nagyobb előadói emperamentummal hitelesebb ehetne. Klütaimnésztraként Demeter Hedvig fenséges, jég- 'eheletű, gőgben tobzódó istenasszony, és egy-egy pilla natra — anya... Nem mozdul, egy helyben áll egyénisége teljes pompájában. Szinte egyetlen eszköze a hangja és szeme villanása. Ezen az egyetlen húron sok-sok szín ős motivált érzelem kifejezésére képes: kegyetlen, fölé nyes, öntelt, bűnbánó, szánandó és kétségbeesett — egy néhány perces dialógus keretei között — emlékezetesen. Bekövetkezik a tragédia... Elektra féktelen bosszúvágya nem ismer határt, a két testvér szülőanyjával is végez. Szörnyű tettük terhei alatt mindketten összeroskadnak. helyzetüket isteni beavatkozás, a két Dioszkurósz megjelenése oldja meg. Kasztór szerepében Pusztai Péter híven tolmácsolta az író gondolatát és a rendezői koncepciót: a szánan- dók sorsának elrendezését ét a kegyetlen isteni végzet kri- -ikáját a jóság, az emberség ’•vox humana<«-regiszterén. Mindkét főszereplő feladata összetett, bonyolult jellemalkotás volt, és ezt mindketten ikeresen oldották meg. Oresz- .ész Csikós Gábor alakításában melegszívű testvér, bosz- szúra érkező hős, győzelmét} kérkedő kamasz és természetellenes tetté elől visszarettenő, ömmarcangoló ember. Katarzisa őszinte, megrázó hatású folyamat. Tímár Sva alkatánál fogva s szerencsés választás volt a címszerep feladatára. Igazi tra- ikus hősnő — kitaszított ki- ályi sáriként, gyűlölet %sr> kínzó válságában és szörnyű aft'd súlya sJAtt egyaránt. Játéka egyszerű, hangja a legapróbb hamis árnyalattól is mentesen, tisztán cseng minden szituációban. Igen emlékezetes párbeszéde anyjával; a halott Aigiszthösz fölötti únymonológja pádig félelme .as erővel fokozódik a gyűlö- et paroxizrnusában, szinte a; inkívületig. Alakításának mű- észi értékeit kivételes be zédkultúrája is hangsúlyozza Kisebb szerepében Karveze óként Egervári Klára, Püla- ieszként Jachinek Rudolf járult még hozzá az előadás si- eréhez. A kórus lokális . kötöttságé- ek feloldásával, önálló. életű mozgatásával rendkívül nehé. Isládatra vállalkozott a ren ’sző. Táncuk, énekük, mozgá uk — a legváltozatosabb tár- ormákban és beállításokban - feledtette az egységes szó •egmomdás fogyatékosságait. Az ógörög miliő hangulaté iák megteremtésében részük .an Bata Ibolya stílusos jelmezeinek is; a szép jelzet Uszletet vendégként Székely r ászló tervezte. A harmadfél ezredéves alkotás Devecseri labor nemes veretű fordítá óban került színpadra. Külön is említésre érdeme "arnay György szenvedélye bet, indulatokat és szituációkat jellemző kísérőzenéje. Minién taktusa, minden zenei 'ondolata megragadó. A má ;odik részben felcsendülő elektronikus zene döbbeneté erővel érzékelteti az anyagyil- osság atmoszféráját. H í megtekintjük ezt az előadást, sokáig visz szacseng bennünk a áró gondolat mély igaza. Mel ette, ha átgondoljuk sorsunk örténelmünk és ezt tükrözi művészetünk utóbbi évtize- leit, különös súllyal érezzük í marxi gondolat igazságát: Nem annak a megértésében ejlik a nehézség, hogy a gö- ög művészet és eposz bizo- yos társadalmi fejlődési tornákhoz van kötve. A nehézég annak megértésben van ogy számunkra még ma is művészi élvezetet nyújtanak ■s bizonyos vonatkozásban nértéket és elérhetetlen pél laképet jelentenek.« Ritka vendige van az e?yik b dape.sti lak Is iák: l ödé, az öthónapos oroszlán. Két W testvére n~m sakkal szüle után elpusztult az ő él tét ís csak a gondos ápolás mente tShakespeare Otelló című tra- jédiája csupa tűz. A velencei, majd a c prusi napitól is érő- ~ebben tüze'nak az emberi indulatok s egy »buta mór« sze reime Desdemona iránt A színpad velencei hangú- ‘atot ébreszt. Kezdődik a színjáték. A korhű je'mezek a napfényes Velence polgárai öl- ö-ebmnk métájára’készültek Oesdemona lenge bő selyem- ven, Otelló valamivel melegeb ben. A nézőtéren az emberék kabátba, sálba bújva figyelik az óőadást 1967-ben tíz jelents» munkásmozgalmi kiadvány lát napvilágé: a PárttSrtcnetl Intézet gondozá ában. Többek között elkészül »A magyar forradalmi misnkásmozga o>r története« második kötete, amely 1919 augusztusától 1915 áprilisáig kiséri figyelemmel az illegalitásban dolgozó kommunista párt vezette baladó erők tevékenységét. A Nagy októberi Szocialista Forradalom fél évszázados évfort; meg Most dz'k sá 'ba ad- k K m'ós SánJo k.. . ‘ dl l t ' tódn jól érzi magé zs kévét a család kislány.- vtl már barátságot kötött. Együtt esznek, játszatták, sőt A színész előadásról élődásra megbirkózik szerepével, így győzhet csak fölötte, s a győz® em a . színész, a színház, illetve az ember, sikere. A Déryné Színház Shakes- peare-alőadásániaik szereplői ezúttal nemcsak a szereppel küzdöttek meg, hanem a hideggel is. Az utazáskor a kocsikban, játék közben a. szín- óadon. 11-én Látrányban szerepekek, másnap már más megyében lépték közönség elé A magyar srfnikultüra harcos katonái ők. Hogy is lehetne szavakba foglalni hálánka* -nűvés-etü'-ért, emberségükért? dulójára elhagyja a nyomdát a Hadtörténeti Intézettel, az Országos Levéltárral és az illetéke* szovjet intézményekkel közösen összeállított kötet »Magyar Internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és Szovjet-Oroszország polgárháborújában- címmel. Az 50. jubileumra készítették »A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és Magyarország« című kiadványt is. c délutáni pihenőt js egy üt. ' keik tő 'eil N-ms-'córc. r -fe n"tt- r á’ kor -művészi pályára«. l.p: várja a cirkusz porondja. Wallinger Endre JÁTSZÓTÁRSAK Az. Állami Déryné Színház A felcseirHűlő taps tálán, am művészei a tél leghidegebb a hús-fokos fagyot is - elfeled- • apján, január 11-én, szerdán : toki velük. ■togattak el Látványba. 1 H. B. Munkásmozgalmi lexikon készül Harc a babona ellen New Yorkban »13-as számmal a babona eilen« elnevezéssel új társaság alakult ,A társaság tagjai minden hónap 13-án a 13-as számú utca egyik felhőkarcolójának 13. emeletén, a 13-as számú szobában üléseznek. A társaság célja — a babona elleni harc. * * * — Hát ez egyenesen csodálatos! " — mondja partnernőjének a fiú. — Minden tánc, amelyre fölkérem, valahogy túlságosan rövidnek tűnik. — Nincs ebben semmi csodálatos. A karmester — a vőlegényem. a * *-T- Dőli tor úr, a jobb lábamat csak úgy hasogatja a fájdalom ... — E’ barátom, ez már a korral jár... — Ne tréfáljon,: doktor úr! bal lábam ugyanolyan idős. mint a jobb, de egyáltalán nem fáj! * * * A kisfiú megkérdezi a mamáját: — Mondd, mama, te hogyan ismerkedtél meg a papával? — Egyszer vízbe estem, s már fuldokolni kezdtem, amikor hirtelen ott termett egy fiatal férfi, a vízbe vetette magát, é$ kimentett. Két hónap múlva összeházasodtunk. — Vagy úgy! Most már értem, miért nem akarja a pápá, hogy úszni tanuljak. y » * • Az ökölvívó megkérdezi a sportláp szerkesztőjétől: — Mi a véleménye .a mai teljesítményemről? A szerkesztő elgondolkodik. és a következőket mondja: — Nem közölhetném ezt önnel telefonon? * * * Rövidesen újabb Kennedy-könyv jelenik meg az Egyesült Államokban. Szerzője: Charles Bartlett, a Chicago Sun Times vezércikkírója, címe pedig Facing the Brink (Pillantás a partra). A könyvben a szerző a többi között egy 1961 májusában lezajlott beszélgetést is közöl. Kennedy fölkérte Johnsont, hogy utazzék Vietnamba. Johnson így válaszolt: »Elnök úr! Nem szeretnem, ha nehézségei lennének amiatt, hogy engem Saigonban á levegőbe röpítenek.« Kennedy így válaszolt: »Ne csináljon gondokat rúagának, Lyndon. Ha valami történne magával, Texas történelmének legpazarabb temetését rendezzük majd.« ' . * * * A szoknya manapság annyira rövid, hogy a jól nevelt lány még a vállát sem meri rándítani. , , , Két ember beszélget a kávéházban: — Mondja, ön hisz egy felsőbb hatalom létezésében? — Természetesen! Az egyiket felesénül is vettem. Somogyi Néplap \z MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapla. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség; Kaposvár, Latinka Sándor u ? Telefon; 11—510. 11—511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latioka S. u. 2. Telefon 11—510 Felelős kiadó; Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta Elő- Űzethető a helvi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. 'lőfizetési díj egy hónapba 12 Ft. Ihdex: 23067. Készült a Som. . .. ,:;yei Nyomda ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca ft.
