Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-15 / 13. szám

NEVELÉSRŐL Nátha, influenza? Talán nincs is olyan em­ber, aki az őszi-téli időszak­ban ne esne át megfázásos, meghűléses náthán. A leg­többen kézlegyintéssel inté­zik el, pedig az orvosok és a betegségeket kutató tudó­sok számára nagyon is bo­nyolultnak tűnik. A betegség felismerése Tulajdonképpen az a bizo­nyos »megfázás« nem egyet­len betegséget jelöl, hanem több. hasonló tünetekkel járó betegség gyűjtőneve. Legegy­szerűbb formája a légúti hu- rutos nátha, melyre a bősé­ges orrváladék, körmyezés, garathurut, esetleg kisebb hő­emelkedés, fejfájás jellemző. A közérzetre alig hat, a munkaképességet sem nagyon befolyásolja. A valódi in­fluenza inkább tél végén üti fel a fejét: magas lázzal hirtelen kezdődik, borzon­gással, fejfájással, végtag- és hátfájással, rossz közérzettel, torokgyulladással jár. Ezek­kel a betegségekkel van aránylag a legkevesebb prob­léma: általában könnyen fel­ismerhetők, különösen az in­fluenza, mert ez Járvány for­májában szokott jelentkezni. A hurutos, náthás megbe­tegedések másik csoportja — a tünetek, panaszok alapján — igen változatos képet mu­tat: garatgyulladás — ehhez esetleg a mandulák gyulla­dása is társul —, száraz kö­högés. másoknál oedig éppen bő váladékkal járó köhögés, esetleg tüdőgyulladás lép fel. Az egyszerűbb eseteket az orvosok összefoglalóan »grip- pé«-nek vagy »influenzá«- nak mondják, mert a beteg­ségek kórokozóit a betegágy mellett nem lehet fölismerni, csupán a tünetek alapján. Ehhez laboratóriumi vizsgá­latra lenne szükség. Az egyszerű náthának 90 típusa van Ma már nagyon sok olyan vírust ismerünk, amelyek ezeket a megbetegedéseket okozzák; az egyes vírusoknak pedig rendszerint többféle tí­pusa van. Az egyszerű nát­hát okozó vírusoknak például 90 típusát ismerjük. Minden vírusféleséget csak nagyon hosszú laboratóriumi munká­val lehet kimutatni, ezért elképzelhetetlen az orvosi gyakorlatban, hogy ezeket minden náthás, hurutos bete­gen elvégezzék. Ha ennyiféle kórokozó hoz­za létre a betegséget, termé­szetes; hogy a tünetek, pa­TÉLI KÉP nászok is oly sokfélék. A helyzetet bonyolítja, hogy az egyének ellenállóképessége is más és más. Van, aki föl sem veszi az egyszerű megfázást, köhögést, másoknál rossz köz­érzetet, súlyos állapotot, eset­leg tüdőgyulladást is okoz­hatnak a vírusok. Legveszé­lyesebb a helyzet csecsemők­nél és kisgyermekeknél; gyakran kíséri a hurutot va­lamilyen szövődmény, pl. tü- zépfülgyulladás, horrücfcüreg- gyulladás stb. A kórokozók egy része minden egészséges emberben állandóan jelen van. Külső körülmények hatására (meg­fázás, huzat) a lappangó kór­okozó betegséget okoz. A be­tegség kifejlődése után az orr-, torokváladékkal tüsz- szentés, köhögés, beszéd al­kalmával kikerülnek a kór­okozók a szervezetből a leve­gőbe, és fertőzik a környeze­tet. Egy-egy alapos tüsszen­téssel szabad szemmel lát­hatatlan több százezer csepp kerül ki a levegőbe. Elképzel­hető tehát, hogy ősszel-télen zárt ablak mellett mennyire veszélyesek a cseppek! Az enyhe tünetek miatt a betegek általában nem for­dulnak orvoshoz; ez az oka, hogy nem tudjuk pontosan: a lakosság hány százaléka esik át a fertőzésen. Annyi viszont bizonyos, az ember XXXXXXXXÍOOOOCOOOOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXX^-évente többször is szokott ymáthás, influenzás* lenni. SOka, hogy a betegség elmúl- <tával nem mindig immunizá- <>ódik a szervezet. Hogyan védekezzünk? A légúti hurutban szenve­dő beteget mindenképpen fer­tőzőnek kell tekintenünk. El kell különíteni tőle főleg a kisgyermekeket, időseket, le­romlott szervezetű embere­ket, mert ők kapják meg leg­gyorsabban a betegséget A fertőzés ellen a legegysze­rűbb hatásos védekezés a szájat, orrot elfedő kendő használata. Fontos, hogy zsebkendőbe tüsszentsünk, mert a száj elé tartott kéz a kiköhögöfct cseppeknek csak kis részét tartja vissza. He­lyes, ha a beteg evő- és ivó- cs/iközeit meleg vizes mosás Sután még fertőtlenítjük (pl. Oegy tabletta Neamagnol egy Öliter vízben). A betegség megelőzésének 3módja a megfelelő táplálko­zás, az elegendő alvás, a sza- Sbad levegőn való tartózkodás, yiitaminos ételek fogyasztása; \ezek közül különösen fontos 5a C-vitamin. Éljünk ezekkel, VÍZSZINTES: 2. a függ. í. foiy- íolytatása. 13. Kisebb település. 15. Út pad­kája. 18. Hálóhely. jí7. Lábával labdáit eléjuttat (—')• 19­Kártyalap. 20. Japán városba való. 22. Svéd település. 23. Idegen fériinév. 25. Emelés nélkül elé helyezett. 27. D. K. 28. Olasz fegyver. 29 Pajszer. 30. Régi .fegyver. 31. Megy a túlsó partra (rálép a. . .). 33. Német né­velő. 35. Apróra zú- zá. 37. Erősen meg­fogtad-e? 4ö. Ide töeoskendezik a köz­vetlenül ható Injek­ciót. 42. Békás ré­sze (!). 45. Indiai te­lepülés. 47. Nem mö­gé. 48. Benne helyet foglaló. 49. Játék­pénz. 51. Kellemes ízű italt fogyasztó (—’). 53. Szemével ér­zékel. 54. Névelő. 55. Valaminek a megté­telére vonatkozó pa­rancsolás. (. . .ten­ned). 57. Ragadozó állat. 59. F. U. O. 60. Bizonyos időben ké­zéi jelez. 62. Vegetá­ló. 64. Égitest. 66 'Mutatószó. f7. Latin elöljáró: -hoz, -hez, höz. 68. Becézett macska. 70. Erősen óhajtotta. 73. Dunán túli megye. 75. Reg­geli és vacsora között gyakorlat-e? 79. .Szovjet tehergépko­csi márka. 80. Orosz igen. 81. Ultiban a legkisebb értékű la­pot teszi rá. 83. Nem egészen szipog. (!). 85. A vízsz. 2. foly­tatása. függőleges: 1 Radnóti. Miklós aktuális verséből idézünk. 2. Olasz te­lepülés (+’). 3. Félig surran. 4. Halkan mondom. 5. S. T. 6. Fon.-viccekből Ismert inasnév. 7. Mutató- névmás és kötőszó. 8. Fegyelem. 9. Rangjelzés. 10. Ilyen óra is van. 11. Kár­tyaféle. 12. Somogy megyei községbe va­ló 14. Külső megje­lenési formára mond­ják. 18. A vízsz. 85 folytatása, az idézet befejező résjte. 21. »A« repedést. 24. Lesz itt nemulass, . .hadd. 26. Bizalma­san megszólít. 28. . . .poétika. 29» Két mássalhangzó ki­mondva. 32. Súlyegy- sé»-e? 34. Faltátok. 36.“ Az érzékelés a ki­váltója. 38. Hírt adott magáról. 39. Hajigá- ló (—•). 41. Zsargon — kétforintos. 43. Jutsz. 44. Görög — névteSen, Ismeretlen nevű. 4«. Román te­lepülés. 50. .. -dús nyerált. 56. Nem egészen kapkod (!). 58. Idegen női név. (I=y) 59. Nem alá (+’). 61. Ijed. 63. (Szárnyas háziállat-a? 65. Város Belgium­ban. 67. Fundamen-g védekeznünk, de ne feled­jük: a gyógyítás az orvos dolga! tum-e? f9. Kétszer ad (!). 71. Több or­szág autójelzése. 72. Belsőrész. (—’)• 74. ,ad-francla — bá­torít, biztat. 76. Ilyen' futár is van. 78. Csapadék. 82. Ö. E. 84- Z- T- M. J. * * • Beküldendő az idé­zet, függőleges !, vízszintes 2., és 85., valamint a függőle­ges 18. számú soroki megfejtése. Beküldési határ­idő 1967. január 20-án péntek délig. Kérjük olvasóinkat, hogy szükséges sorokat le- veLezőlapon küld: ék be, s írják rá: »Fel-, nőtt keresztrejtvény.-" Múlt heti rejtvé- uvünk helyes meg. fejtése: Fekete város: Lestyák Mihály; A jó1 oalócok, Poneráez; Burner: Akii Miklós: Tóth Mari. Könyvjutalmat nvertek: Arbngászt Tenőné, Tóth Ferenc Kaposvár; Nagy Lászlóné, Lengyeltóti; Kineses Győző So-( mogyjád. ^ A könyveket pos-O Törik a haj A száraz hajúak elsősorban ar­ra törekedjenek, hogy sok A-vl- tamin tartalmú ételt fogyassza­nak; ez elősegíti a haj növe­kedését. FESÜEKÖDES Mindennapi hajápolásunkat reg­gel fésülködéssel kezdjük. Ez nemcsak a haj rendbehozatalá­nak és a frizura elkészítésének "ideje, hanem a fejbőr és a haj­ápolás egyik fontos szakasza is. A gondos lésülés szétbontja az összecsomósodott, tupírozott hajat, s ezzel is biztosítja a haj termé­szetes szelőzését. (A fésű ne le­gyen éles« mert fölsértheti a fej­bőrt, és ez fertőzéssel járhat?) Este hajunkat keféljük ki, mert ezzel a napközben rárakódott port és szennyeződést eltávolítjuk. A haj kefélése és fésülése a fej­bőr vérkeringését is élénkíti, és jót tesz a haj növekedésének. A hajápolás célja a haj termé­szetes fényének, simaságának, vas­tagságának és sűrűségének meg­óvása. A fejbőr faggyút és verejtéket választ ki, ez a leváló szarúaej- tekkel együtt a bőr felszínére ra­kódik. Ehhez a környezetből még sokféle szennyeződés járul. Ha nem távolítjuk el, idővel bomlás­nak indul, s a bomlástermékek Izgatják a bőrt. KORPÁS A FEJBOR A száraz fejbőr és haj azzal a kellemetlenséggel is együttjár, hogy a fejbőr hámlik és korpázik. A száraz, korpás fejbőr rendszerint viszket, és ez meglehetősen kel­lemetlen. A Birkenwasser hasz­nálata gátolja a korpásodást, :erkenti a hajhagymák működését és erősíti a haigyökércket. A száraz haj elveszti fényét, rugalmassága csökken, könnyen törik. Hajmosáskor ezért hasz­náljunk úgynevezett »krémpako­lást«. Ilyen célra igen alkalmas a Wu—2 hajifjító krém. Hajunkat mossuk meg folyékony shampoó- val, és utána a fejbőrt és a ha­jat dörzsöljük be hajifjító krém­mel, ma’jd kössük be kendővel. A pakolást 30—40 perc után WU—2 folyékony shampoóval mos­suk le. HAJMOSÓ SZEREK A por alakú és folyékony haj­mosószerek mellett forgalomba került a Tojásáhampoo is. A ké­szítmény a szemet kevéssé irri­táló legkorszerűbb aniomos mo­sóaktív anyagot tartalmazza, így olyan előnyös tulajdonságokkal rendelkezik, amely az eddigi for­galomban lévő shampoók fölé emeli. Zsírtalanító hatása lénye­gesen kisebb, mint a shampoóli- ban eddig alkalmazott mosóak­tív anyagoké. Ezen kívül termé­szetes tojássárgáját Is tartalmaz, s ennek jó hatása a fejbőrre már régóta ismert. Gyermekek részé­re ajánljuk a Gyermekshampoót, mely bizonyos fokú zsírozást ki­fejtő anyagokat is tartalmaz, a szemet kevéssé csípi, s ez a gyermekek fejmosásánál lénye­ges szempont. • • (S* F.) PÁLYA VÁLASZTÁS 'TAVALY TANÍTVÁNYOM VOLT Karcsi. Szeretett sportolni meg fúrni-faragni. Megkérdeztem tőle: — Tovább tanulsz? *— Igen — hangzott; a kurta válasz, — Es hol? — Gimnáziumban, Nagyot néztem. — Hiszen te jobban szereted a gyakorlati dolgokat. — Én igen, de apu nem. Szerinte még ma is a gimná­zium a legjobb középiskola. Innen mehetek akárhová. — És a nyelveket szeretzd? A fiú vállat vont. — Éppen hogy átcsúszom belőlük... A tragédia a gimnázium első félévében bekövetkezett.,’ Kettőből bukott, az egyik nyelv volt. Otthagyta a gimná- zumot, s elment ipari tanulónak. Az életpályát a szülő befolyásolhatja, irányíthatja, de számolnia kelt gyermekének képességeivel, hajlamaival. Ehhez hasonló eset történt Katival, egyik falusi ismerő­söm kislányával. A PJA, ANYJA MŰVÉSZI_ HAJLAMÚ emberek vol- iák, de nem nyílt lehetőség tehetségük kifejtésére. Otthon, a falusi műkedvelőcsoportban kárpótolták ma­gukat: játszottak, táncoltak, énekeltek... Kislányukat azonban zenei pályára szánták, noha csupán közepes te­hetsége volt. Sok-sok pénzt áldoztak zenei taníttatására. Amikor pedig kislányuk nyolcadikos lett, mindent elkö­vettek, hogy Katit fölvegyék a zenei gimnáziumba... A törekvés sikerült, de a kislány alig pár hónapot ta­nult, s végleg lemaradt a nála sokkal tehetségesebbek ver­senyében. A szülök elfeledkeztek arról, hogy w.űvészi pályára csak rendkívüli tehetséggel megáldott gyermeknek érdemes je­lentkeznie. Ebben a két kis történetben szereplő szülők — sajnos — nem számoltak a reális helyzettel. Egyrészt nem vették tudomásul gyermekeik hajlamait, képességeit, másrészt azt szerették volna, ha gyermekük eléri azt, ami nekik nem sikerült... Mindez azonban a tanulók kárára történt. A pályaválasztás igen körültekintő, gondos munkát igé­nyel. Miután a szülő ismeri legjobban gyermekét, legtöb­bet tud róla, figyelemmel kell kísérnie már az ötödik osz­tálytól kezdve, milyen képességekkel, adottságokkal, haj­lamokkal rendelkezik. Mindez azonban nem csupán az ő feladata, s e fontos dologban nem is marad magára. A pályaválasztásban dön­tő szerepe van az iskolának, a tanároknak, elsősorban pe­dig az osztályfőnöknek. Miután az utóbbi sok gyereket is­mer és tanít, összehasonlítást tud tenni egyik és a másik gyermek között. Tanácsát kikérni nemcsak ajánlatos, ha­nem elengedhetetlenül szükséges is. Nélkülönzhetetlenül fontos, hogy a pályaválasztás előtt figyelembe vegyük: mit igényel a társadalom? Többek között a falusi szülők figyelmét szeretném felhívni, hogy a mezőgazdaság évente 10—11 000 fiatalt igényel. Ma már sok-sok gép segíti a munka könnyebbé tételét, s a fiatalokon is múlik, hogy ezután még könnyebb legyen ez a munka. P'ONTOS TENYEZÖ A GYERMEK VAGYA ÉS KED­x VB IS. Életünk egyharmad része a munkában te­lik el. Nekünk sem mindegy, hogy szívesen és jó kedvvel dolgozunk-e, vagy csupán megszokásból, kényszerűségből? Nem mindegy tehát, hogy milyen pályára indul gyerme­künk! Balogh pénl „SÓHAJT" A SZEKRÉNY A túlvilág üzenete meg a fizika — Ki viszi el az álmot ? — Babonák otthon Sok családban még ma Is megijednek, ha az üveg ma­gától elpattan. Ilyenkor azt mondják — meghal valaki. Vajon valóban »magától« pattan meg a kancsó vagy a pohár, amikor látszólag semmilyen külső hatás nem érte? (Épp a látszat szülte azt a tévhitet, hogy az üvegtárgy »elmúlása« a ter­mészetfeletti erők jeladása, mert különben miért esne baja minden ok nélkül?) Az üveg váratlan szétpatta­násának, megrepedésének fi­zikai magyarázata rendkívül egyszerű. Többnyire az az oka, hogy az olcsóbbfajta ön­tött üvegtárgyak falábain gyakran maradnak lég- és gázbuborékok, amelyek fe­szítőereje a legkisebb külső hatásra is érvényesül. A má­sik ilyen ok az üveg ke­ménysége. Mivel a hangot nem nyeli el — ha közelében éles hang keletkezik, erő­sebb, mint amilyet visszaver­ni képes —, gyakran meg­pattan. Az üveg babonájával ro­kon — a bútorropogás. Erről is azt tartják némely vidé­ken, hogy »bejelenti magát a halál«. A bútorropogás mostanában gyakoribb, mint valaha, hiszen a gyártáshoz felhasznált fanyag még kész állapotban is tartalmaz vala­mennyi nedvességet, s az csak hosszú évek alatt távo­zik él teljesen. A bútorropo- gás fizikai oka az az alap­vető törvén” hogv hidegben a testek összehúzódnak, míg a meleg hatására kitágulnak. Így aztán, ha a bútor a téli fűtés után fokozatosan lehűl, vagy a nyári nagy me­legek után hidegebb levegő éri, magától is recsegő-ropo- gó, panaszos hangot hallat, s ez többnyire együtt jár a túl korán feldolgozott fa száradásával. Az otthonnal kapcsolatos babonák körébe tartozik az a mondás, amivel a nem várt látogatót szokták marasztal­ni: »Üljön le, ne vigye el íz álmunkat...« ^ Z^e* uij-U teveefc BL «a«Htáa küldjük FELHÍVJUK FUVAROZTATÓINK FIGYELMÉT, hogy a megye területén korlátlan mennyiségben vállalunk tömegáru-fuvarozást GÉPI FELRAKÁSSAL és billentéssel történő lerakással, valamint egyéb fuva­rozást és daruzást. Megrendeléseket felveszünk az alábbi helyeken: Kaposvári főnökség Telefon 14-172 Siófoki főnökség „ Tabi kirendeltség » Marcali főnökség _ » Balatonboglári kirendeltség » Nagyatádi főnökség » Csurgói kirendeltség » Barcsi kirendeltség 100 26 74 34 117 10 46 13. sz. Autóközlekedési Vállalat (4411) Ez a mondás abból az ókorból származó föltevésből alakult ki, hogy az álam szellem, amely esténként a család nyugovóra tértékor vendégként jelenik meg a házban, és pihenést, nyu­galmat ad az ottlakóknak. Szellemről lévén szó, nem lehet tudni, hogy nem épp a látogató kísérőiéként jelent-e meg, s ezért mindenképp ma­rasztalni illik, azt, aki betért Ha a háziak a látogatót nem ültetik le, akkor az esetleg jelenlevő álomszelíem úgy vélheti, hogy vele sem bán­nak majd jobban, és másho­va pártol. Ez az okoskodás ma már természetesen ártatlan egy- ü gyű ségnek hat, de a maga idejében általánosan uralkodó meggyőződés volt s oly mé­lyen gyökerezett meg az ősök tudatában, hogy mint szokás, szólás-mondás nemzedékről nemzedékre tovább plántáló­dott Ny, A. Bölcs mondások Hippokratész, az antik világ nagy orvosa nagyon jól is­merte a túlzott táplálkozás káros hatását az egészségre, és gyakran mondta: »Soha nem keltem föl az asztaltól jólla- kottan.« Ugyanilyen véleményt val­lott Seneca, a régi idők híres gondolkodója. Az ő mondása volt: »Sok ember nem meg­hal, hanem megöli magát.* Ezzel azt akarta kifejezni, hogy a táplálkozással való visszaélés és az átdorbézolt éj­szakák hozzájárulnak az egészség aláásásához. Csaknem 2000 évvel ezelőtt a tudós Cornelius Celsus így nyilatkozott: -A lustaság árt a testnek és elöregedéshez ve­zet, a murika erősít, és meg­hosszabbítja a fiatalságok* Goethe szintén egy mondás­sal jellemezte a mozgás ked­vező hatását a gondolkodásra és az alkotó tevékenységre, ez így hangzott: »A gondolatok kifejezésének legjobb módja sétálás közben támad ben­nem.« Ugyanezt a gondolatot J. J- Rousseau így fejezte ki: »A sétálás élénkíti a gondolko- lást.« Csehov, aki maga is orvos volt, szintén meg volt győ­ződve az aktív pihenés jóté­teményeiről, amikor ezt mond­ta: »Elfáradsz, ha egész nap *ekszel.« Ami a betegségek okának és nemcsak a tüneteknek a kezelésére vonatkozik, azt Hippokratész így fejezte ki: -Ha eltünteted az okot, meg­szűnik annak hatása.*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom