Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-13 / 11. szám

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA FIATAL ORVOSNŐ FALUN Jßiane. rßi±da pes.hu A HIDEG, ZIMANKÖS TÉL megsokszorozza a ren­delő ajtajában várakozó bete­gek számát Dr. Vörös Zsuzsa Somogysárcii körzeti orvos ren­delőjében is nagyon sokan megfordulnak naponta. A kör­zethez tartozik Sörnyepuszfca, Nadalos és Oj várfal va is. — Belvárd gyulán hasonló körzetem volt, és ott sem érez­tem úgy, hogy a rám váró fel­adatok meghaladják erőmet — mondja a fiatal orvosnő. — Aki betegeket gyógyít, annak éreznie kell, hogy milyen missziót teljesít, a fáradtsággal törődhet legkevésbé. Nem is azért kértem magam Somogy­ba, mert itt kisebb körzetre számítottam, csupán a véletlen dolga, hogy így sikerült Ma­gam is somogyi vagyok, és egy kicsit hazajöttem. Apám nyug­díjas pedagógus, Tapsonyban tanított hosszú éveken át A RENDELŐVEL EGYBE­ÉPÍTETT, jó ízléssel beren­dezett orvoslakást ketten lak­ják a férjével. Az első hónapot azzal töltötték, hogy ismerked­tek a faluval. Ez alatt az idő alatt egy kicsit ritkábban nyúl­tak az újságoítohcKZ, a könyvek­hez, kevesebbet szólt a rádió is, mint ahogy megszokták. A fiatal orvosnő Tófalvi doktor helyére került, akit a körzet határain túl is jó orvosnak is­mertek. Talán a bizalmatlan­ságnak tudható be, hogy a ré­gi betegek közül sdkan csak gyógyszerért kopogtak az ú orvos ajtaján. Határozottságra, ugyanakkor türelemre volt szükség, hogy elhitesse bete­geivel, ó is mindenit megtesz gyógyulásuk érdekében, akár­csak az elődje. Bár a rendelő fölszerelése még nem teljes, csak nagyon indokolt esetben utalja szakor­voshoz betegeit. A férj a kellemes otthonát szerető házigazda örömével ka lanzol a szobába. Látni raj­tuk: jól érzik itt magukat. Irodalmi újságok, folyóirata': között töltik szabad idejüket. Ahogy a polcon levő kis Beethoven-mell szoborra nézek az orvosnő válaszával megelő­zi a kérdésemet — A zenét mind a ketten na­gyon szeretjük. Esténként meg­hívjuk a prágai szimfonikuso­kat vagy a Moszkvai Nagyszín­ház zenekarát, esetleg tévét nézünk. A rádióban vagy a tévében mindig megtaláljuk azokat a műsorokat, melyek leginkább érdekelnek bennün két Ezenkívül ott a sok könyv, a szépirodalmi és a szakirodal­mi kötetok század. Légiéiül a legfrissebb szakmai kiadvá­nyok, az önképzés elengedhe­tetlen segédeszközei. A kaposvári járás egyetlen körzeti orvosnője nemcsak tanulni szeret, szí­vesen tanítana is. Belvárdgyu- 'ai körzetében sok-sok egész­ségügyi előadást tartott a hoz­zá tartozó települések lakói kö­rében. — Az egészségügyi előadá­sok közvetve minden orvos munkáját megkönnyítik. A be­tegségek megelőzésével azon­ban elsősorban nem az orvos nyer, hanem az, aki megme­nekül a különféle — sokszor könnyen kivédhető — bajoktól, betegségektől. A körzet elég nagy ahhoz, hogy bőségesen ellássa mun­kával az orvosnőt Különösen a rossz útviszonyok nehezítik a betegek látogatását. Ahova gyógyítani megy, a falusi há­zakba, életkedvet is visz ma­gával. Gondosságából és sae- -etetőből minden betegnek egy­formán jut Talán ez a leg­főbb oka, hogy nagyon meg­szerették a körzetében. Nagy József A Budapesten vendégszerepelt Liane Dayde, a Párizsi Nagy­opera prímabalerinája sikeres bemutatkozása után Róna Viktor társaságában fogadja Olga Lepesinszkaja gratuláció­ját. „Átvertem“ a mngyar postát Most már bevallhatom: rú­tul rászedtem a magyar pos­tát, kijátszva minden ébersé­get »átvertem*i őket. Történt a következő eset. Csomagot adtam fel a minap, néhlny szem narancsot, csokoládét s egy jókora darab szalonnát. A szállítólevélen és a csoma­gon annak rendje és módja szerint megjelöltem a tartal­mat: élelmiszer. Derék jó postánk azonban kíváncsi természetű; vissza­kaptam hát a csomagot meg a szállj ólevelet is, hogy je­löljem meg pontosan, mi van a dobozban, mert az nem elég, hogy élelmiszer. »Rá kell ír­ni, hogy sütemény, alma vagy valami más ... « — kaptam a jó tanácsot a felvevőtől, s meg­örültem az ötletnek, hiszen egy parányi kedvem sem volt, hogy részletezzem a külde­mény tartalmát. Odaírtam hát: sütemény, s ez már elegendő volt, hogy a csomag elindul­hasson útjára. Azóta bizonyá­ra megérkezett rendeltetési he­lyére is, ha csak a posta nem •vezetett be egy új rendszert, s a helyszínen nem ellenőrzi, vajon igaz volt-e a tartalom megjelölése. Egyszóval: »átvertem« a postát, de semmiféle lelkiis- meret-furdalást nem érzek miatta. Akit ilyen könnyen be lehet csapni, az megérdemli. Legföljebb megtanulja, hogy csak olyasmi felől érdeklődjék, amihez valami köze van. S ne üsse az orrát más dolgába, illetve pontosabban: más cso­magjába. — psry — TÉLI SZABADSÁG Tavaly úgy alakult a hely­etem, hogy évi rendes sza­badságomat nem tudtam a lyári hónapokban kivenni, jondoltam, ha már a nyara- 'ás időszakát kénytelen vol- am elmulasztani, nem pocsé­kolom 18 munkanapomat hol- ni esős, eseménytelen októ­berre, novemberre, hanem tü- elmesen megvárom a decem­ber közepét, azokat a szép, 'enyőillatú, szilveszterhangu­ÓRIÁS TARTÁLY AZ ORSZÁGÚTON Január 8-a óta úton van a Péti Nitrogénművek 31 méter hosszú, 101 tonnás óriás tar- tálva Liverpoolból indult, hajóval utazott Prágáig, itt óriás szállítókocsikra rak­ták. 1— 5 T tr vontató húzza óránként 5 kilométer s sebességgel. A GAFU és az 1. sz. AKÖV dolgozói jól felkészültek a szállítmányra, hisz egész autókaraván kí­sért Külön hókoirók, daruskocsik, salakszóró autók kísérik, és az útközben található faMaJk megerősítését külön brigád végzi. latú napokat Feleségem is azzal biztatott: így legalább nem csábít a Balaton, a ki­rándulás, kedvedre írogat­hatsz, no meg egy kicsit fog­lalkozol a gyerekekkel. Ügyis olyan ritkán vagy velük! Ahogy közeledett a várt dá­tum, egyre szebb színben tűnt fel előttem a téli szabadság, amit eddig — sajátos beosz­tásomnál fogva — soha mm sikerült megízlelnem. Magam­ban — gyermekek módjára — :zámolgattam a napokat: még légy, három, kettő, aztán hol­naptól kezdve megkezdem évi endes szabadságomat! — Az első nap, ugye, még \gysem tudsz komoly szelle- ni munkát végezni, fiam — nondá a feleségem —, jót lesz egy kis kikapcsolódás. — felsorolt néhány tételből llló házi feladatot a legkü- önbözöbb szakterületekről: neg kell csinálnod a reka- niét — az a gazember kö- yök addig ugrált rajta, amig :l nem törte —, leesett a üggönytartó, két konnektor már régóta lötyög, ki kell tisz­títani a kályhát, mozog az isztal lába, össze kell ütni •alamí karácsonyfatartót, hogy •sak a munkaigényesebb fel- idatokat említsem. Fölmértem izerény erőmet, és megállapí­tottam, ha nagyon igyekszem, bét nap alatt mindezekkel el- tégzek. Valóban, alig kellett iozzá három nap. Persze, nert négyéves kisfiam mind- mtalan eldugta keservesen zölcsönkéregetett szerszámai­mat, ami eleinte még mülat- tágos is volt, de amikor két- irai keresés után sem talál­om meg a szomszéd kalapá­csát, határozott tiltással le­mondtam fiam közreműködő­iéről. Aztán bevásárolni is elküld­ték, ugye, mert te ráérsz, el­végre szabadságon vagy; no meg egyszer a hivatalba is be­tévedtem, ahova éppen egy ■jonnan kinevezett instruktor •rkezett a központból. Nem ppen engem keresett, egyik nunkatársamat, aki azonban vidéken van, és így nekem adja át, amit ide szánt. Mond­tam, nyugodtan, ráérek, úgy­is szabadságon vagyok. Közben megkezdődött az iskolai szünet, ami később — nagytakarítás ürügyén — az óvodára is átterjedt. Két sa­ját és két szomszéd gyerekkel bezárva egy négyszer négyes szobába reggeltől estig! Nem részletezem. Akinek ilyesmi­ben nem volt része, úgysem tudja elképzelni, aki átélte, annak nincs mit magyaráz­nom! No, majd karácsony után az új játékok lekötik őket — biz­tattam magam. Az ünnepek után valóban ki-ki a saját ajándékaival foglalkozott csak­nem egy egész délelőtt. Aztán jöttek a testvérek közti civó- dósok: én ezzel akarok ját­szani, az Ildi nem enged, a Lacika elvette, apu, szólj rá, nézd, tönkreteszi, a játéko­mat! ... Gépben az üres papír, csak nézem. Kicsavarom, megadóan elteszem. Gyertek, játsszunk! Lányom sakkot kapott, pró­báljuk ki! Felállítjuk a figurákat. Vég­re legalább csend van. Kisfiam elmélyülten nézi a játékot. Egyszer csak hirte­len mozdulattal lesöpri a bá­bukat, közben kettőt felmar­kol, és a szekrény mögé ha­jítja. Lányom bőgni kezd, én pedig nekilátok a nehéz bú­tordarab elhúzásának... Másnap minden kezdődik elölről. Legalább olvashatnék De csak az újságot merem kézbe venni, az utolsó napok egyikén azt is vesztemre. Ép­pen csak kinyitom, amikor c hátam mögött hatalmas csat­tanás riaszt fel. Dulakodás közben leverték a rádiót!... Ott hever a szőnyegen, lyuka­csos papírhátát mutatva. Föl­emelem, bekapcsolom. Nem szól. Kész. Vége. Bejön a feleségem. Hogy te nem tudsz vigyázni rájuk, terád semmit nem lehet bíz­ni, hiába vagy szabadságon! Hányadika is van ma? Igen még csak három nap, és ismé' mehetek dolgozni! •— &k — Kellemetlen meglepetés­ben részesültek az angliai Carlisle-ben az autótolva­jok, amikor kinyitották egy eltulajdonított gépko­csi csomagtartóját. Kígyók, ' nyulak és különféle más csúszómászók szabadultak ki a csomagtartóból, ugyanis az autó, mint ké­sőbb kitűnt, egy bűvész tulajdona volt. ... A politikusok tavalyi beszédeinek és nyilatkoza­tainak tanulmányozása után a brit sajtó úgy dön­tött, hogy az év leghihe­tőbb kijelentése John Lindsay-től, New York polgármesterétől ered. Lindsay ugyanis azzal kapcsolatban, hogy egyes New York-i lokálok pin- cénnői meztelen felsőtest­tel szolgálnak fel, kijelen­tette egy tv-interjúban: »•A problémát közelebbről szemügyre veszem.« • * * Egy kezdő író elküldte Mark Twainnek — aki akkor még egy vidéki fo­lyóirat szerkesztője volt — első költői próbálkozá­sait. A fiatal író a kísérő levélben megkérdezte: »Szabad-e minden héten elküldeném önnek né­hány versemet?« Mark Twain így vála­szolt: »Sajnos, szabad.« • • * Az egyik svédországi in­tézmény igazgatósága büszkén közölte, hogy al­kalmazottai a próbatűzol­tás alatt új rekordot állí­tottak fel: 3 perc 10 má­sodperc alatt hagyták el az »égő« épületet. A re­kord azonban nem sokáig tartotta magát. Másnap a munkaidő végét jelző csöngetés' után már két perccel teljesen üres volt az épület • • • Vigyázat a kínai írásje­lekkel! Patricia Miller, a fiatal angol lány London egyik kínai vendéglőjében ebédelve unalmában raj- zolgatni kezdte az étlapon látható kínai írásjeleket. E jelekkel díszítette ké­sőbb új pulóverét. Midőn néhány nap múlva a pu­lóverben ismét megjelent az étteremben, a tulajdo­nos finoman figyelmeztet­te, hogy a pulóver félreér­tésekre adhat alkalmat. Az étlapról kimásolt be­tűjelek ugyanis ezt je­lentik: »Egészséges és ol­csó.« • • • A Bajazzók premierje előtt történt. Leoncavallo a függöny felhúzása előtt észrevette, hogy valaki sarkantyús csizmában jött el az előadásra. Hozzálé­pett és így szólt: — Köszönet önnek, uram. — Mit köszön? — cso­dálkozott a csizmás em­ber. — Azt, hogy nem lóhá­ton jött be a nézőtérre. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u - Telefons 11—310. 11—511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 11—510 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünfc meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknéL “lőfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka Sándor utca ft-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom